A mi kis állomásunk

Narrátor:

Rákoskert ünnepel. Van itt minden, mint a búcsúban. Zene, vidámság, gulyásleves, sütemények. A rákoskertieknek minden okuk megvan az örömre. Három és fél éve mi is tanúi voltunk, hogy honnan indultak.

Riporter:

Jó napot kívánok, kérek egy returjegyet Rákoskert állomás és a Keleti pályaudvar közötti szakaszra.

Idős pénztárosnő (a romos ablakon kinézve):

Sajnos már nem tudok adni. 25 évig itt voltam pénztáros, ennyire tönkrement az állomás. A vasút tönkre hagyta menni. Gyönyörű állmás volt.

Árvay Ferencné, a felújítás kezdeményezője 3 és fél éve:

Én mindennap vonattal utazom a munkahelyemre, és láttam pusztulni az állomást, bántotta a szemünket. És mivel környezetvédők vagyunk, szerettük volna egy kicsit szebbé tenni az állomást.

Túrós Tarján, rákoskerti lakó (még mindig az archív felvételről):

Nagyon üdvös dolog lenne itten egy ilyen kerékpárjavító, kerékpárkölcsönző elhelyezése. Mi a kerékpár szerelmesei vagyunk, és a kerékpárt tartjuk a jövő nemzedék közlekedési eszközének a városson belül.

A narrátor szavai alatt a képek már a mai megújult állomást és az ünneplőket mutatják:

Kemény küzdelem volt. A helybeli vandálok kétszer is elhordták a már felépített kerítést, aztán a harmadik kerítésépítés után feladták a harcot.

Tóth György, Rákoskert Környezetvédő Egyesület, kezében most is ásóval:

Ha szakadt az eső, hullott a hó, minusz 5 fok volt, mi akkor is fúrtuk a lukakat, betonoztunk. Így, ilyen nagy akarattal tudtuk elérni azt, hogy jelenleg körbe van kerítve a terület, építőanyagokat tudtunk idehozni, és a romos épület felújítása végre-valahára elkezdődhetett.

Salamon György, festőművész, Rákoskerti Szépítő Egylet

Szerintem az állomásépület szimbólum lett itt Rákoskerten. A megmaradásnak feltétele, hogy legyenek ilyen megszállott emberek, akik az idő egyébként is pusztító hatását, és az emberi pusztító ösztönnek ezt a Magyarországon különösen szembeötlő hatását ellensúlyozni tudják.

Narrátor:

Sorban érkeznek a megnyitó alkalmából szervezett "Két keréken Rákos mentén" kerékpáros túraverseny résztvevői. Az állomásépületen még van mit csinosítani, de fokozatosan megkezdi működését a Rákoskert Kerékpáros Centrum.

Árvay Ferencné, a felújítás kezdeményezője és motorja:

A kerékpáros centrum azt jelenti, hogy a kerékpáros turista a vonatról leszállva itt olcsó pihenőhelyet talál, megfürödhet és olcsón étkezhet, mindeközben egy kerékpárjavító műhelyben a kerékpárját is megjavítják, ha az javításra szorul. Sikerült azt a komfortszintet megtalálni, amire egy kerékpáros turistának szüksége van, amikor egy ilyen útra elindul.

Narrátor:

Szép dolog a hétvégi kerékpáros turizmus, de esős őszi hétköznapokon a rákoskertieknek is az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban eljussanak a munkahelyükre.

Árvay Ferencné

Nagyon ritkák a BKV-járatok. Többszöri átszállással lehet csak bejutni a belvárosba. Például a Deák térre másfél óra az út autóbusszal, és háromszor kell átszállni. A vonattal 25 perc alatt lehet Rákoskertről a Keleti pályaudvarra eljutni, átszállás nélkül.

Korábban, amikor ki voltak verve a villanyok, és sötét volt az állomás, az utasforgalom érezhetően és érthetően visszaesett. Amióta mi birtokba vettük az állomást, szórólapként terjesztjük a menetrendet, propagáljuk, megszólítjuk az embereket, és sokszorosára nőtt a korábbi évekhez képest az utasforgalom. Ez öröm számunkra. Most már lejönnek ide a fiatalok, szeretnek itt elbeszélgetni a padon, azt mondják, hogy itt hangulata van a helynek.

Zeneszó, vidámság, narrátor:

Ismét mondjuk, van mit ünnepelni Rákoskerten. Egy épületnél sokkal többről van szó. Ám ne feledkezzünk meg az új állomásépület tárgyszerű értékeléséről sem.

Salamon György, festőművész:

Sokkal esztétikusabb ez a mostani állapota, mint az a kis Bauhaus-os, szerény épület volt, amihez azelőtt hozzászoktunk

Árvay Ferencné:

Az utasok, akik erre elmennek, mind azt mondják: Gyönyörű!