Az utolsó két hód is úgy érkezett Gemencre, mint az elôzô 31. A bécsi Konrad Lorenz Intézet munkatársai Pozsonytól nem messze, a Morava osztrák partján befogták ôket, aztán egy októberi hajnalon az utolsó jótanácsokkal együtt átadták ôket a WWF magyarországi munkatársainak. Korábban elôfordult, hogy a határon arról kellett vitatkozni, hogy kell-e a hódokért ÁFA-t fizetni, ám most hamar felnyílt a sorompó. Hiába, a tapasztalat hódügyben is számít. A WWF a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal karöltve már harmadik éve fáradozik a legnagyobb termetû európai rágcsáló visszatelepítésén. Tavaly tavasszal Gemencen Fülöp herceg, aki a WWF tiszteletbeli elnöke, és mint tudják, fôfoglalkozásban az angol királynô férje, szintén támogatásáról biztosította a hód-programot. Adminisztratív akadályok tehát nem maradtak. A hódoknak csak a faketrecbôl kellet kirágniuk magukat. Almát és répát kaptak bôven, így talán nem volt ellenükre ez a szabadonbocsátási módszer.
Haraszthy László, WWF Magyarországi Képviselete
Az osztrák kollégák dolgozták ki, az az alapja ,hogy általában a visszatelepítésnél nagyobb távolságról szállítják az új élôhelyre az állatokat,és hát ez egy kicsit megviseli ôket,
és azt feltételezték a kutatók ,hogyha kilát a hód, elôször a ketrecbôl tájékozódik, fölméri terepet,és csak utána kezd rágni, kirágja magát és akkor már nem úgymond eszeveszetten menekül, hanem hát szép lassan tanulmányozza az új élôhelyét, és aztán elkezd magának várat építeni.
Narrátor:
Az eddigi hódok jobban tudták, hogy mi a dolguk. Éjszakáig vártak, csak akkor rágták ki magukat. Ezek a mostaniak, alig 20 perccel azután, hogy Gemencen a ketrecbe kerültek, már a vízbe vetették magukat.
Riporter: Az egyszer már kipusztult állatoknak a visszatelepítése nem mindig egyszerû feladat hiszen gyakran nem találják meg az életlehetôségeiket_.A hóddal miért más a helyzet?
Haraszthy: A hód azért pusztult ki, Magyarországról s Európa nagyobb részérôl, mert kivadászták.Ez azt jelenti, hogy egyenként megölték,lelôtték, megették ezeket az állatokat és igy elfogytak lassacskán,ugyanakkor pedig az élôhelyük érintetlen maradt.
Narrátor:
A vadászok a hódnak nem csak a húsát szerették, prémje a kalapgyártás fontos alapanyaga volt, farktômirigyének váladéka, a hódpézsma pedig gyógyító csodaszernek számított. Magyarországon az 1850-es években lôtték az utolsó hódot. Ekkoriban szinte egész Európából kirtották ôket. Hirmondónak kicsiny, elszigetelt állományok maradtak meg. Svédországban már a 20-as években elkezdôdött a visszatelepítésük, aztán sorban következtek az észak- és nyugat-európai országok. A 90-es években Magyarországra is sor került.
Haraszthy:
Elsô ránézésre én azt mondom,hogy Magyarországon nagyon nagyon sok hód élôhely van. Ha abból indulunk ki,hogy a múlt századi folyószabályozások elôtt Magyarország területének 24%-a ártér volt,akkor elgondolhatjuk,hogy óriási tér kinálkozik a hódok számára. Természetesen ez átalakult, de ezzel együtt is úgy néz ki, hogy nagyon sok helyen van lehetôség hódok számára megtelepedni. Mindenesetre mielôtt az egész országot teletelepítjük hóddal, szeretnénk a Gemencen élô állomány kapcsán összegyûjteni a tapasztalatokat,kiértékelni ezt a folyamatot,és csak utána kezdeni egy másik területen.
Narrátor:
Ausztriában - ahol szépen szaporodnak a hódok - már sokan megfigyelhették, hogy mi a különbség egy hód és egy erdész által kidöntött fa között. A 30 kilós rágcsáló metszôfogai világosan kirajzolódnak a csonkon.
Johanna Sieber, osztrák etológus
A hódnak egy ilyen méretû fa kidöntéséhez mint amit itt látunk, nem kell túl sok idô. Ez különben is csak egy közepes nagyságú fa a hód számára. Ennél ugyanis jóval nagyobb, akár egy méter átmérôjû fát is képes átrágni.
Egy - két éjszakán át pár órán keresztül rágja a fát mire végez vele, s ezt igazán nem nevezhetjük túl nagy munkának a hód számára.
Riporter: A hódokról a természetfilmek alapján is az a kép alakult ki, hogy rengeteg fát elrágnak.,kidöntenek. Nem fenyeget-e az a veszély, hogy az erdészekkel lesznek emiatt összetüzések?
Haraszthy: Elôször is azt kell tudni, hogy a természetfilmekben szinte kizárólag a kanadai hódot szokták mutatni,ez az élôhelye miatt lényegesen több fát rág mint az európai.Természetesen Magyarországra európai-hódot telepítettünk. Mielött ebbe a vállalkozásba belekezdtünk, egyeztettünk az erdészekkel, egyeztettünk az erdô tulajdonosával, és úgy gondolom, hogy az a minimális mennyiségû fa amit a hódok el fognak rágni, az nem fog gazdasági veszteséget okozni, hiszen a hód 9o%-ban lágyszárú növényekkel táplálkozik és csak a téli idôszakban rág rügyeket és kérget. Hát ehhez persze ki kell döntenie a fát,ami nem feltétlenül derékvastag nagy értékû fa, hanem nyilván elsôsorban a vékonyabbak.
Narrátor:
Gemencen a 33-as szám a teljességet jelenti. Ennyi hód érkezett, többet már nem hoznak. A program további sikere magukon a hódokon múlik, márpedig ôk szapora állatoknak számítanak. A nyomok és hódvárak tanusága szerint az európai hódok Magyarországon máris otthon érzik magukat.