A használt étolajat a Biofilter KFT gyûjti be a közkonyhákról,
mivel az olaj bármiféle újrahasználata ártalmas az egészségre, és
jogszabályba is ütközik. Ha valahol iskolában, étteremben nem gyûjtik
az olajat, szóljunk a konyhafõnöknek, és adjuk meg a feldolgozó üzem
telefonszámát: 06-23-442-999
1000 W-os szélmotorokat és szivattyúkat készít Szabó György 3671
Borsodnádasd, Belsõ u. 27. Tel: 48/444-084
A Harmadik Világ támogatására osztottunk csekkeket. Kérjük, küldjetek
további csekkeket, mert a Bokorliget csekk kifogyott, és a Harmadik
Világ csekk is nagyon fogytán van.
A Hulladék Munkaszövetség felhívta a figyelmünket, hogy sok iskolában
egyes cégek úgy reklámozzák magukat, hogy a gyerekekkel azt hitetik el,
hogy az iskolájuknak tesznek jót, ha minél több csokipapírt
összegyûjtenek. Ahol ilyet észlelünk, szülõként feltétlenül
tiltakozzunk az ilyen erkölcstelen butítás ellen.
Egy másik helyen - állítólagos környezetvédelmi folyóirat hátlapján -
egy dobozgyártó cég terjeszti azt a hazugságot, hogy a termékük
újrahasznosítható. A bökkenõ csak az, hogy a kép egy nem létezõ
tejesdobozt ábrázol, valószínûleg csak a fotós hajtogatta a fénykép
kedvéért.
Lobbi-tréningen volt Dõry Pista az elõzõ héten, ahonnan az alábbi
gondolatot hozta magával: a demokratikus jogrendszerben vannak becsületes
módszerek arra, hogy bizonyos törvényeket meg lehessen változtatni. Nagyon
sok munkával, nagyon sok utánajárással, levelezéssel, cikkírással, de ha
az ember ezeket jól idõzíti, és ügyesen tálalja, akkor néha el lehet érni,
hogy egy törvényt ne így, hanem úgy szavazzanak meg.
Assisi Szent Ferenc Ökológiai Akadémia konferenciáról szóló beszámolót
lásd külön.
Bakács Tibor elõadás környezeti tények ismertetésével kezdõdött:
Tényismertetés: Környezeti változások a XX. század második felében:
Demográfiai robbanás: Kr. u. 100 300 millió
1650 500
1750 700
1850 1000 millió
1996 6000
2050 8000
2100 10-12 milliárd
A XX. sz. folyamán az ipar 50-szeresére, az energiatermelés 30-szorosára
növekedett. 2050-re ez 3 øC-os felmelegedést a Föld egészének átlagában.
1960-ban a Föld 1/4-ét borította erdõ, ma már csak 1/6-át. 1,7 milliárd
ember éhezik az ENSZ adatok szerint. 1950-ben még 0,241 ha termõföld
jutott egy emberre, 1975-ben 0,184 ha, 2000-ben 0,125 ha jut már csak
egy emberre.
Magyarországon 1945-tõl 1990-ig, durván 1 millió hektárt betonoztak le és
vontak ki a mezõgazdasági termelésbõl. Az egyetlen pozitívum, hogy a
pártállam idején 8-ról 19-%-ra növekedett hazánk erdõsültsége, de ma
már ez is megtorpant.
A Földön lévõ víz mennyiségének csak 3 %-a iható, és ennek is 87 %-a
nem elérhetõ helyen van. Magyarországon 145 liter ivóvizet fogyasztanak
az emberek naponta, Indiában ez mindössze 25 liter, Szudánban 19 liter.
A XX. században a Földön kipusztult 53 madárfaj, 68 emlõsfaj, veszélyeztetve
van 600 emlõsfaj és 2500 növényfaj.
1972. június 5-16: Stockholmi konferencia 26 pontos deklaráció: a tudósok
álláspontját fogalmazta meg, és megvetette a nemzetközi környezetjog
alapjait. Az ENSZ 27. közgyûlése ezt ellenvélemény nélkül elfogadta.
Magyarországon kijelentették, hogy környezeti probléma nincs, és a
stockholmi konferencia ajánlásait teljesen eltussolták. Sokáig azt is
kétségbe vonták, hogy egyáltalán létezik környezetjog.
"Azonban a történelemben a hülyeségek sohasem diadalmaskodnak véglegesen,
hanem mindig megbuknak. A gyõzelem pedig nem személyhez kötött. Az
ökocsoporthoz hasonló találkozókon kölcsönösen adhatunk egymásnak szempontokat,
és lehet, hogy nem mi, hanem a gyerekeink vagy az unokáink fognak majd
valamit megõrizni és tovább adni, és azért érdemes valamit csinálni."
- fejtette ki elõadónk.
Hazánkban az 1976. II. törvény tartalmazta elõször a környezetvédelmét.
Sok hibája mellett olyan alapelveket rögzített, amelyek ma is érvényesek,
benne vannak a jelenlegi alkotmányban is, de a most készülõ alkotmányból
mintha megpróbálnák már kiszorítani (az egészséges környezethez való
jog, mint alapvetõ emberi jog, és nem mindenféle feltételeknek és
körülményeknek a függvénye). Az 1995-ös környezetvédelmi törvény leváltotta
ugyan az 1976-ost, több idõszerû szabályozást is tartalmaz, de alapvetõen
elnagyolt (pl. az EU 20 környezeti irányelvet fogalmaz meg, míg a mi
törvényünk csak hatot), és sok benne az alkudozás eredménye. Nem tárgyalja
például a gazdaságjog és a környezetjog viszonyát (ütközések esetén
mit kell döntetni), és 36 helyen hivatkozik késõbb megalkotandó
jogszabályra, ami nélkül az egész környezetvédelmi törvény üres léggömb.
A 36-ból máig kettõt alkottak meg. Néhányon pedig még dolgoznak.
Bakács Tibor felhívta a figyelmet az EMLA iroda mûködésére (Üllõi út 66.),
melynek legfontosabb célja a környezetvédelmi jogsegélynyújtás.
Igazi nagyszabású környezetvédelmi per még nem volt Magyarországon.
A szennyezõket a károsultak egyesével perelik be, és általában
bizonyos alkudozás után a kifizetett felperesek visszalépnek.
A leggyakoribb jogsértés mostanában az, hogy az idetelepülõ külföldi
cégek átkeresztelik a vállalkozásuk tevékenységét úgy, hogy ne kelljen
mindenféle engedélyeket és hatásvizsgálatokat beszerezniük (pl. a
festéküzemre azt mondják, hogy felületminõségbiztosítás stb.)
Következõ találkozónkon: Simonyi Katalin beszél a Harmadik Világban
szerzett tapasztalatairól diaképes beszámolóban. Hely: 1056 Budapest,
Molnár u. 19. II. em. Idõpont: 1996. november 11. Hétfõ 17 óra.
Zöld Mikulás érkezik ugyanide december 9-én. Az elõadás és vetítés ekkor:
Bécsi László: Gyakorlati természetvédelem. Szintén 17-19:30 óra.
(Dõry Pista)
Beszámoló a Bajor Katolikus Egyetem Assisi Szt. Ferenc Ökológiai
Akadémiáján tartott konferenciáról, ahol Kaszap Mártival együtt
képviseltük a Bokor színeit:
A konferencia Eichst�tt bajor kisvárosban volt október 2-tõl 5-ig.
Élményként mindenképpen megõrizzük azt az ökumenikus istentiszteletet,
ahol két különbözõ felekezetû püspök prédikált, egy norvég
protestáns püspök angolul és a helyi katolikus püspök németül,
és mindketten Szt. Ferenc szellemében a környezetvédelemrõl és
a teremtés megõrzésérõl.
A résztvevõk többsége igaz felelõsséget érzett azért, hogy csökkenteni
kellene a fogyasztását, mert enélkül nem valósítható meg a
fenntartható és igazságos élet a Földön. A Fenntartható Hollandia
tervezetben például az évi max. 5000 km autózást, a tízévenkénti
egyszeri repülõzést és a napi 60 gramm húsfogyasztást vélték
elfogadható szintnek. Sok pótcselekvésre is fény derült: igazából
nem tudnak mit kezdeni a kávé, kakaó, banán nyilvánvalóan
igazságtalan beszerzésén, és az egész konferencián jellemzõ
volt a nyugaton szokásos túletetés. Legjobb szándékkal sem tudtak
válaszolni arra a kérdésre, hogy a délamerikaiak vajon ugyanannyi
német almalevet isznak-e, mint a németek kávét. Hasonlóan
megakasztotta gondolatmenetüket az a kérdés, hogy ha az NSZK 6 milliárd
márka segélyt juttat a Harmadik Világba, de ugyanakkor évente
nyolcmilliárd márka kamatot szed be az adósságok után, akkor
valójában ki kit támogat?
Megtudtuk, hogy Ausztriában és Bajorországban már minden második
plébánián mûködik környezetvédelmi megbízott. Ezek feladata, hogy
a plébánia és az egyházi intézmények, kórházak, iskolák életét
környezetvédõvé alakítsák, csökkentsék a hõpazarlást, papír
fogyasztást, alakítsák az egyházi személyek és hívek ökológiai
tudatosságát, tanácsokat adjanak.
A konferencián különbözõ Bokor-írásokat terjesztettünk. Különösen
nagy volt az érdeklõdés az alacsony életszínvonalon megvalósuló
túlélési stratégiánk iránt, amelybe még a Harmadik Világ támogatása
és az ökológiai felelõsség is belefér. Többen hangsúlyozták, hogy
tõlünk és a konferencia afrikai prelátus résztvevõjétõl sokat
szeretnének tanulni. Az azóta eltelt három hétben még nem jelentkeztek
a tananyagért.
Mi viszont német és angol nyelven az alábbi Kamat-Tízparancsolatot
terjesztettük az érdeklõdõk okulására:
- A kamat az osztozás ellensége, mert összegyûjti a pénzt, nem elosztja.
- A kamat a kiengesztelõdés ellensége, mert fokozza a szociális
igazságtalanságot, és nem csökkenti.
- A kamat az ökológiai stabilitás ellensége, mert exponenciális növekedést
gerjeszt, miközben a Természet véges.
KAMAT-TÍZPARANCSOLAT (1Móz 20,1-17)
(1) Ne szeresd a pénzt, ne imádd és ne szolgálj neki! (Lk 16,13)
(2) Ne szenteld meg a BANK templomát!
(3) Aki tõled kölcsönt kér, el ne utasítsd azt! (Mt 5,42)
(4) Csak ritkán kérj kölcsön!
(5) Mindig idõben add vissza, amit kölcsönkértél!
(6) Ha kamatot adsz, csak ritkán tedd, és csak önként!
(7) Aki kér, annak adj, semmit vissza nem követelve! (Lk 6,30)
(8) Ne követelj kamatot senkitõl!
(9) Keleti országoknak ne adj kölcsön, de ha adtál, ne követeld vissza!
(10) Délnek csak adj, semmit vissza nem várva, még kamatot sem (Lk 6,35);
se házát, se mezejét, se életadó jószágát ne kívánjad.
Az Osztozás, a Kiengesztelõdés és az Ökológiai Stabilitás nevében. Amen.
FELEJTSÉTEK EL A BANKOKAT ÉS A KAMATOKAT!
(Dõry Pista)