1992.08.11-én a Magyar Rádióból értesültünk, hogy ez év októberében
tervezik a r e k l á m o k jogi szabályozásának felülvizsgálatát. A hír
még a következõ információkat tartalmazta:
- jelenleg egy 1978. évi Belkereskedelmi Miniszteri rendelet
szabályozza a reklámok engedélyezését
- tilos a szeszesitalok és a d o h á n y á r u k reklámozása
- a tiltott reklámozás 3000 Ft pénzbírsággal büntethetõ
- nem tudni, melyik irányba fog változni a szabályozás
- bizonyos körök erõsen szorgalmazzák az élvezeti cikkek
reklámozásának liberalizálását.

Felelõsséget érzünk a magyar emberek e g é s z s é g é é r t , fizikai
és szellemi k ö r n y e z e t ü n k állapotáért, ezért kérelemmel
fordultunk a Legfõbb Ügyészséghez a dohányáruk jelen reklámozási
gyakorlatának törvényességi vizsgálatáért. Kértük, hogy a most folyó
törvényalkotó munkában a környezet és a közegészség érdekeit érvényesítsék
azáltal, hogy az élvezeti cikkek reklámtilalmát nem szüntetik meg, hanem
megszigorítják.

Részletek az indoklásból:
Köztudott, hogy a dohányzás halálos megbetegedéseket okozhat: így
a Magyarországon az 1990.-ben bekövetkezett halálozásoknak mintegy 6 %-át
közvetlenül a dohányzás miatt kialakult súlyos betegség okozta:

szívbetegség 36000 halálozás
egyéb keringési betegség 29000
daganatos betegségek 28600
tüdõbaj 1000
kémiai légszennyezés 10000
dohányzás 9000
öngyilkosság 4900
gyilkosság 300
alkohol 1000
autóforgalom 1670
vasúti közlekedés 230
otthoni baleset 1300 stb.

Az adatok természetesen átfedõek, hiszen a dohányzás általában a tüdõrákon,
érszûkületen, szívbetegségeken keresztül jelenik meg a halálozási
statisztikákban.
Még inkább magáért beszél a tüdõ betegségek halálozási adatsora:

Év 1948 1960 1970 1980 1990

Tüdõbaj 10000 3000 2000 1250 1000 haláleset
Tüdõrák 800 2300 4000 5700 6400 haláleset

A tüdõbaj áldozatainak száma meredeken csökken a tüdõbaj-ellenes oltóanyag
használatának köszönhetõen. A dohányzás hazai terjedése és a környezeti
ártalmak rosszabbodása miatt viszont meredeken emelkedik a tüdõrák
okozta elhalálozások évi száma.
Magyarországon rendkívül rossz a környezet állapota, de még így is
a legtöbb egészségi ártalmat az a környezet okozza az embereknek, amelyet
maguknak alakítanak ki rossz szokásaik gyakorlásával. Ezért a belélegzett
dohányfüst, az elszórt szemét, az alkohol, a zaj stb. az embereket
legközvetlenebbül érintõ környezeti ártalomnak tekintendõ. Magukat a
cigarettareklámokat is s z e l l e m i környezetszennyezõknek kell
neveznünk, mivel a leginkább veszélyeztetett fiatal korosztályt súlyosan
károsítják.

A dohányzás reklámozása
- csorbítja a szülõk jogait gyermekeik nevelésére,
- csökkenti az egészséghez, illetve
- az egészséges környezethez való alkotmányos jogot.
- Rontja a létminõséget, mivel csökkenti az egyén személyes szabadságát.
- A dohánygyártók bevételei nem elégségesek a társadalombiztosításnak
okozott károk esetleges megtérítésére.
- A cigarettagyártó multinacionális cégek fokozatosan kiszorultak
az USA, Japán és a skandináv országok területérõl. Nem várható gazdasági
föllendülés abból, hogy most a kelet-európai és a fejlõdõ országokban
akarják fokozni eladásaikat.
- A cigarettareklámok diktatórikus eszközöket biztosítanak a
dohánybevételeket birtokló kisebbségnek a társadalom többsége fölött,
hiszen ezeket a reklámokat a nem-dohányzók egyáltalán nem igénylik,
a dohányosok többsége pedig valószínûleg nem igényli.

Nyomatékosan kérjük tehát a következõket:
1.) Legyen továbbra is tiltandó az egészségkárosító cikkek reklámozása.
2.) A bírságtarifa a tiltott reklámkampány költségeinek, ill. (az ennél
nyilván nagyobbra becsülhetõ) remélt bevételnövekedésnek legalább
a 30-szorosa legyen.
3.) Hozzanak létre hatékony, gazdaságilag független reklámfelügyeletet.
4.) A bírságbevételeket a tájékoztató, felvilágosító munkára kell elkölteni.
5.) A reklámok ellenõrzésébe, ill. a tilalmi listák változtatásába be kell
vonni nem-kormányzati szerveket is (nem-kormányzati ökológiai csoportok,
fogyasztói érdekvédelem, orvosok szövetségei, alkohol- és dohányzásellenes
ligák, betege érdekvédelmi csoportjai stb.)
6.) Mindenféleképpen arra kell törekedni, hogy az új szabályozás
következtében józanul és becsületesen állíthassuk, hogy a dohányzás,
alkoholfogyasztás, és általában a környezetszennyezõ vagy egészségromboló
áruk forgalma radikálisan c s ö k k e n n i f o g.

(Dr. Dõry István)
a biol. tud. kandidátusa
Bokor Ökológiai Munkacsoport

PS.: A Fõügyészség egyetértõleg válaszolt.