Kezdetben volt a láb. Sétálva vitte gondtalanul nézelődő gazdáját; járáshoz igazodott, ha elintéznivaló akadt; szaporára fogta, ha menekülni kellett. Kezdetben volt az idő: fényt hozó napkelte, nyugalmat parancsoló éjsötét, árapályt mozgató holdváltozás, évszakokat körforgató keringés. Kezdetben mindennek saját ereje volt, aszerint növekedett és fejlődött. A különféle idők egybeesése eredményezte a találkozásokat (a táplálékszerzés érdekében meg kellett figyelni a növények, állatok időben zajló életét, s ahhoz kellett alkalmazkodni).

Ma a leggyorsabb állatok, sőt a hang sebességét is meghaladjuk, anélkül, hogy a lábunkat megmozdítanánk. Evvel a mesterséges irammal igyekszünk roppant távolságokra, hogy ott csupán egy kicsit elandalogjunk. Ma kényszeridőpontok és kényszertartamok regulázzák az élőlényeket, az embert, aki nem akkor születik, amikor magától jönne, nem addig szopik, amíg jólesik; időhöz van kötve a szobatisztasága és a nagykorúsága.

Mára a gyorsaság minőséggé lépett elő. Itt van a pillanatragasztó, az azonnal oldódó kávé, a gyorsrizs, a polaroid fényképezőgép, a mikrohullámú sütő és a telefax. Mára minden sürgőssé vált. Futunk, hogy a kitűzött időpontokat ugyanakkor érjük el, mint a többiek. Senki sem akar lemaradni, ezért mindenki fut. Egyre gyorsabb a verseny. Egymást kényszerítjük száguldásra?

Futásra sarkall a félelem. El attól, ami kellemetlen, ami unalmas, amit nem akarunk megízlelni. Futásra sarkall a mohóság. A saját területünk élményanyagát kevésnek találván máshova megyünk legelni. Egyre többet zabálunk idegenben, de mivel magunkkal visszük a kényelem-imádatot, a távolit is a magunk megszokott módján fogyasztjuk el (pl. farmernadrágba bújtan, colát szürcsölve). Egyre fogy a még fel nem fedezett, ezért egyre lázasabb a sietség.

Sietésre késztet a hontalanság: hátha az állandó mozgás feledteti, hogy nincs saját helyünk. Sietésre késztet a céltalanság: hátha a sok nyüzsgés pótolja az egyetlen fontosat. Sietésre késztet a be nem vallott remény: ha gyorsan végzünk mindennel, talán egyszer még arra is lesz lehetőség, hogy visszataláljunk abba az időbe, ami az örökkévalósággal rokon.

Unger Zsuzsa

Budapesten élve vagy közlekedve abban mindnyájan egyetértünk, hogy a fővárosunk tömegközlekedésének színvonala és jelentősége az elmúlt években rengeteget hanyatlott. Örömteli tény, hogy az ország és a főváros vezetése is felismerte a közlekedési helyzet tarthatatlanságát, és a problémát olyan súlyosnak ítéli, hogy jelentős összegeket áldozna a helyzet javítására. A különbség abban van, hogy míg Budapest vezetése egy 8-10 km hosszúságú metróvonal megépítésével szándékozik a gondokat orvosolni, addig a legújabb hírek szerint a kormány a felszíni közlekedés színvonalának emelését tartja elsődlegesnek.

Ha a helyzetet alaposan átgondoljuk beláthatjuk, hogy a metró a közlekedés hierarchiájának csupán egyetlen eleme. E szerint a teljes tömegközlekedési szerkezetet legalább három összetevő építi fel, vagyis a metrót regionális szinten a régiót behálózó gyorsvasúthálózat, helyi szinten pedig az egységes hálózattá összeálló (és nem ráhordó jellegű) villamos- és autóbusz-hálózat egészíti ki. A Dél-Buda-Rákospalota metró megépítése e háromlépcsős hierarchia egyetlen - már eddig is túlfejlesztett - elemének erősítését jelentené a helyi hálózat kárára (villamos-megszüntetések), ugyanakkor pénzt von el a ma teljesen hiányzó regionális hálózat fejlesztéstől. A metróépítés nem titkolt célja a felszíni tömegközlekedési hálózat leépítése, a gyalogosok föld alá kényszerítése, melynek hátterében a gépkocsiközlekedés pozíciójának - a tömegközlekedés kárára történő - további javítása (az utak szélesítése) húzódik meg.

Mi az a beruházás, ami valóban segítséget jelentene a környezetet kevésbé károsító tömegközlekedés fejlesztésében? Számos elemzés és szakvélemény szerint a metróhálózatot kiegészítő, Európa több városában kiválóan működő regionális gyorsvasúthálózat létrehozása! A befektetendő pénzek hatékony felhasználását garantálná, hogy ennek alapját a Budapest területén már meglévő 190 km hosszú MÁV vágányhálózat jelentené. Ennek többszöröse azonban az agglomeráció területén húzódó MÁV- és HÉV-pályák hossza, melyek regionális forgalomra való alkalmassá tétele összességében is jóval alatta maradna a néhány km-es alagút fúrására szánt összegnek.

A budapesti vasúthálózaton jelenleg három regionális gyorsvasút vonal keresztülvezetése képzelhető el.

Mindhárom vonal elkerülné a szűk értelemben vett - és amúgy jó tömegközlekedési rendszerrel rendelkező - belvárost, viszont két-három csomóponton megteremtődne a kapcsolat a különböző gyorsvasút vonalak között, s eközben bekapcsolnák a város vérkeringésébe a kőbányai Vásárvárost, a Ferihegyi repülőteret, és a Lágymányosi híd térségében jelenleg kialakuló új városrészeket.

A metróépítés másik alternatívája a helyi tömegközlekedési hálózat fejlesztése, ahol a legkézenfekvőbb feladat a ma a metróállomásoknál értelmetlenül véget érő villamosvonalak összefűzése egységes hálózattá. Hiába kínál a metró két állomás között villámgyors eljutási lehetőséget, ha a szétszabdalt villamoshálózat miatt az utazók nagyszámú átszállásra kényszerülnek.

Végül, de nem utolsósorban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy miközben a fővárosiak 1-2 perces időnyereség reményében 100-200 milliárd forintot áldoznának fel, addig az ország jelentős részén tarthatatlan a tömegközlekedés helyzete. A vágányok rossz állapota miatt a vasúti szerelvények több 100 kilométer hosszúságú szakaszokon 20-30 km/óra maximális sebességre vannak kárhoztatva. Ennek, és a rossz szervezésnek köszönhetően nem egy település van az országban, amelyikről a megye központja nem érhető el oda-vissza egy nap alatt!

Ezen ismeretek birtokában reméljük, hogy az anyagi források hatékonyabb felhasználása révén nem csupán néhány százezer, hanem több millió ember helyzete javul majd az elkövetkező évek közlekedési fejlesztéseinek eredményeként.

Dózsa Csaba -Zöld Péter a Lélegzet c. lapban

megjelent írásának nyomán

Bármennyire is páratlan élőlénynek gondoljuk is magunkat, mégis valószínű, hogy genetikai programunk, akárcsak a többi emlősé, tiszta levegőből és változatos zöld tájból álló természetes élőhelyre szól. - Paul Ehrlich: A fajok kihalása

A hozzánk érkező levelek meglehetősen nagy hányadában kollégáink abban kérnek segítséget, hogy különböző akciókba, országos programokba bekapcsolódva, ezekkel mintegy vezérfonalat kaphassanak környezeti nevelési tevékenységükhöz. Ezt a törekvést igyekszik támogatni lapunk azzal, hogy rendszeresen hírt ad olyan kezdeményezésekről, felhívásokról, amelyekhez csatlakozva specializálódhat az iskolai és iskolán kívüli munka. Legutóbbi számunkban a Környezetgazdálkodási Intézet energiahatékonysági programjának felhívását tettük közzé, most a "Hálózat az élővizekért" tevékenységére hívjuk fel olvasóink figyelmét.

A hálózat munkája magyarországi szervezetek kezdeményezésére indult be 1992. decemberében, azóta csoportjainak száma elérte a hatvanat. Különösen értékes eredmény, hogy az utóbbi években a folyófigyelésbe mintegy 15 erdélyi tagcsoport is bekapcsolódott. Mivel a hálózat kezdeti szárnypróbálgatásait a Göncöl Alapítvány segítette, így nem meglepő, hogy ma a Hálózat az élővizekért a Göncöl Szövetség tagjaként végzi munkáját.

A HÉ küldetése, hogy a környezeti tudatosságot a közösségek fejlesztésén, vizeink állapotának javításán, természeti örökségünk és környezetünk védelmén keresztül érje el.

A fenti célok elérése érdekében a szervezet fő feladata az információ áramoltatása, a tagcsoportok igényeinek és a lehetőségeknek minél szélesebb körű feltárása, továbbá a tagság szakmai épülésének biztosítása. Mindehhez a HÉ Vácott, a Göncöl Házban kialakított koordinációs központja biztosítja a feltételeket. Itt készülnek a hírlevelek, itt van a számítógépes hálózat központja, itt szervezik a találkozókat, továbbképzéseket.

A HÉ nemzetközi kapcsolatai révén is igyekszik segíteni tagszervezeteinek munkáját. Partnerük az amerikai River Watch Network, melynek csoportjai az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban végeznek hasonló munkát, valamint a GREEN (Global River Environmental Education Network), melynek 132 országban vannak folyóvizekkel kapcsolatos környezeti nevelési programjai.

A HÉ mindenkit vár, aki egy helyi patak vagy folyó sorsán szeretne javítani és úgy érzi, hogy segítségre, vagy kapcsolatokra van szüksége. A szervezettel kapcsolatos további információ a következő címen szerezhető be: Dukay Igor ([email protected]) - 2600 Vác, Pf. 184 (Ilona utca 3.). Tel.: 27/304-484

Hazánkban egyelőre komoly eredménynek számít, ha egy településnek sikerül többé-kevésbé pontos képet festenie a területén keletkező szilárd hulladék összetételéről. Az első táblázat az ország különböző városaiban végzett hulladékanalízisek eredményeit foglalja össze. Az ilyen jellegű vizsgálatok a napjainkban oly divatos - és sokszor kissé öncélú - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése előtt feltétlenül szükségesek, mivel ezek alapján kell a gyűjtőedényzet beszerzéséről gondoskodni és a hulladékszállítás menetrendjét meghatározni. A másodnyersanyagok hasznosítását végző cégekkel történő tárgyalások során is ezen adatsorokra kell támaszkodni - feltéve, hogy találunk olyan vállalkozást, amelyik hajlandó a különben értékes másodnyersanyag feldolgozásával vesződni.

hulladékanalízisek eredményei (%)

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar háztartásokban legnagyobb arányban szerves hulladék keletkezik. Ennek külön gyűjtése és komposztálása lenne a leginkább hatékony hulladékgazdálkodási beavatkozás. Sajnos hazánkban ez a módszer csak egy-két településünkön (például Fonyódon) működik központi szervezésben, máshol csak egyénileg van mód a komposztálásra. Ez persze nem baj, de ha az önkormányzat valamilyen formában nem támogatja azokat, akik időt és energiát nem kímélve kiskertjükben komposztálással foglalkoznak, akkor nem terjedhet el kellő mértékben ez a nagyon hasznos tevékenység.

A műanyag esetében is megfigyelhető, hogy a nyugati határszél magasabb életszínvonalú régiója nagyobb hulladék produkcióval jellemezhető. Sajnos ez a környezetben nem jól bomló anyagféleség egyre nagyobb arányban jelenik meg a hulladékban. E jelenség hátterében a fogyasztói társadalom szereplőinek azon törekvése húzódik meg, hogy a hétköznapi életet még kényelmesebbé tegyék, még annak árán is, hogy ezzel hosszú- sőt közép távon is számos komoly probléma megjelenését készítik elő.

Napjainkra jellemző változás, hogy a gázfűtés elterjedésével az ország érintett térségeiben kimutathatóan fokozottan, de máshol is jelentős mértékben emelkedik a papírhulladék részaránya. Külön gyűjtése csak szórványosan valósult meg, mert a papíripar nagyon komoly minőségi elvárásainak csak ritkán tudnak a gyűjtők megfelelni. Legnagyobb probléma, hogy az iskolák által gyűjtött papírhulladék műanyagot tartalmaz (füzetborító, cellux-csík, műanyag kötözőzsinór stb.), ez pedig a gyártás során a melegítés hatására megfolyik és a késztermékben folytonossági hiányt okoz. Ha sikerülne ezt a problémát leküzdeni, az iskolák sokkal jobb áron tudnák - egyenesen a felhasználónak - értékesíteni a hulladékpapírt!

Legegyenletesebbek a mutatók az üveg tekintetében. A legkisebb 3,1% és a legmagasabb 3,8%-os érték között elenyésző a különbség, így ez az egyetlen hulladékalkotó, amelynek aránya országos szinten viszonylag pontosan megállapítható. Ez az érték azonban sajnos az üvegvisszaváltó rendszer hanyatlásával folyamatosan, jól követhetően nő.

Nemzetközi összehasonlításokból, és a fenti táblázatból is jól látszik, hogy a fémek a nagyvárosok hulladékában az átlagosnál jóval magasabb arányban jelennek meg. Magyarországon a kisvárosokat 2% körüli, míg Budapestet 4% feletti fémhulladék keletkezés jellemzi. Gyűjtése viszonylag jól jövedelmező - sajnos ezt azok is tudják, akik nem a hulladékból, hanem a közlekedési szektorból, a közterületekről szerzik be a másodnyersanyagot...

A hulladék összetétele a világ néhány nagyvárosában (%)

Forrás: WARMER Bulletin No.44/1995

A hulladék-összetétel tehát időben és térben egyaránt folyamatos változásban van, nem csak városonként, de országonként, térségenként és településtípusonként, sőt évszakonként is eltérő eredményeket mutat. Szoros összefüggésben van az egész gazdasági háttérrel. Az iparosodott területeken magasabb a papír és a műanyagok, kisebb a szerves eredetű anyagok részaránya. Afrika, Ázsia, Dél-Amerika jelentős részén, ahol a fogyasztói társadalom befolyása még kevéssé érezhető, a keletkező hulladék jelentős része szerves eredetű, így a természetbe kerülve csaknem teljes egészében lebomlik, további problémát nem okoz.

Említést érdemel William Rathje, amerikai archeológus tevékenysége, aki a hetvenes évek óta kutatja az összefüggést a hulladék összetétele, minőségi és mennyiségi változása, illetve a társadalom átalakulási folyamatai között. Írásait a National Geographic magazin számaiban is olvashatjuk.

Munkácsy Béla

Iskolánk 8 osztályos általános iskola, 1984 óta működik. A város legnagyobb létszámú iskolája ez, amely 63%-ban hátrányos helyzetű, lakótelepi gyerekek nevelését-oktatását végzi. Az intézmény méretét jól jellemzi, hogy 27+15 tanulócsoportban dolgozunk.

A panelvilágot oldani próbáló tantestület nyitott az új pedagógiai törekvések iránt. Több alkalommal vettünk részt eredményes kísérletekben. Folyamatos törekvésünk a tehetséggondozás, a kulturális értékek közvetítése olyan módon, hogy a tanulóink az alapkészségeket a lehető legjobb módon sajátítsák el. A tanulói személyiség fejlesztése terén fontosnak tartjuk az érdeklődés és érzékenység felkeltését, kialakítását a hazafiság, a természeti környezet védelme a megalkotott értékek elismerése, megóvása, az egészséges életmód kialakítása terén.

Az 1998/99-es tanévben már a hagyományoknak megfelelően harmadik alkalommal szervezünk erdei iskolai programot tanulóink számára, amely iskolánk helyi tantervének szervesen beépített része. Bázishelyünk védett természeti területen, a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség üzemeltetésében Magyartés faluban működik. Elvünk, hogy a tanulás kedvéért nem feltétlenül kell több száz km távolságra elmennünk. Számunkra az utazás legfeljebb fél óra, hiszen a falu Szentestől csupán 15 km-re esik. Az épület korszerűen felszerelt hálóhelyiségekkel, konyhával, vizesblokkal, foglalkoztatókkal és színházteremmel rendelkezik. A környező terület a természet megismerésére kiválóan alkalmas, mert a Körös, a Tisza, és a Kurca folyók közelsége és a viszonylagos háborítatlanság jellemzi.

Programunk jellegénél fogva természetes módon nevel a környezet értékeinek védelmére. A természetben foglal helyet, így az ott résztvevő tanulókat a természet részesévé teszi. Vidám együttlétet biztosít, valamint lehetőséget a barangolásra, felfedezésekre, vizsgálódásokra. Kiváló közösségformáló ereje van.

A szorgalmi időben rendszerint ősszel és tavasszal a tanulókat meghatározott terv szerint kivisszük az iskola zárt világából úgy, hogy egy teljes pedagógiai folyamatot (egy-egy hetet) természeti környezetbe helyezünk át. ennek a tanulásszervezésnek legfontosabb sajátossága a komplexitás, amely egyaránt vonatkozik a minden irányban végtelen környezetre, mint a megismerés tárgyára és a társas együttlétek által indukált tevékenységek sokféleségére.

Az erdei iskola az iskolai élet szerves része, nem valamiféle természetben eltöltött "kihelyezett tanulási szakasz". Olyan sajátos tanulásszervezési egység, amelyre a tanároknak és a diákoknak egyaránt fel kell készülni, illetve amelyre a "kint" tanult ismeretekre készségekre, élményekre a tanév teljes időszakában építeni lehet és kell. Hatása túlmutat a közvetlen didaktikai dimenzión, ugyanis fellazítja, tágítja a tanulásról kialakult poroszos fogalmakat és az ezeknek megfelelő pedagógiai gyakorlatot. Átalakítja a tanítás-tanulás megszokott szereposztásait, megváltoztatja az előírásokhoz igazodó, a végrehajtáson alapuló tanári és tanulói mentalitást, reflexeket.

Az erdei iskolában zajló tevékenység nélkülözhetetlen cselekvésszabályzó erőként feltételezi az önállóságot, a kezdeményezést, a helyzetfelismerést, a hely által meghatározott megoldásokat, az egymásra utaltságon és a partneri viszonyokon alapuló kooperációt.

Ez a tipikusan innovatív létezési mód túlmutat saját időbeni keretein és az egész tanév megtervezésére, az iskolai munka egész stílusára hatással van.

Borsodi Ágnes

A környezet megismerésére való nevelés hatékonyságának érdekében kísérleteket végeztünk, figyelembe véve a gyermekek érdeklődését és értelmi fejlettségét. A tanulási folyamat része a kísérletezés a folyamatos megfigyelés, hiszen így gazdagodik a gyermek ismerete, fejlődik gondolkodásuk, emlékezetük és az érdekes, új dolgok iránti befogadóképességük.

Télen a víz halmazállapotának változását figyelhették meg. Különböző formákba vizet töltöttünk, majd hidegre tettük. Megállapíthatták, hogy a víz szilárd halmazállapotú lett, jéggé alakult át, ami felvette az edény formáját. Melegre rakva ismét folyékonnyá vált.

Másik alkalommal üvegbe vizet töltöttünk, üveglappal lefedtük, melegre állítottuk. A gőz az üveglapon cseppek formájában ismét folyékonnyá vált.

Naponta mértük azonos időben az udvari hőmérsékletet, majd grafikonon ábrázoltuk.

Tavasszal az udvaron a letört ágakat gyűjtöttük össze, a termekben pedig babot csíráztattunk, figyeltük, hogyan lesz a magból növény. Megvizsgáltuk a mag részeit, vizsgáltuk a csírázás feltételeit.

Az érdeklődő kíváncsi gyermekszemek nyomon követték a változásokat. A pozitív érzelmeket keltő tevékenységek, közös élmények, érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása biztonságos alapot ad a napi együttélés folyamatában.

"Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot,

Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát!

Ha terved egy életre szól, embert nevelj!"

(KÍNAI MONDÁS)

Ács Bódogné

Vasárnap reggel indultunk az erdei iskolába. Mindenki vidám volt és izgatott, nem sejtettük, milyen sok megpróbáltatásban lesz részünk.

Rövid buszozás után megérkeztünk az Alkotóházhoz. Megrohamoztuk, és berendezkedtünk. Később a társalgóban drámajátékok segítségével csapatokat alakítottunk, aztán indulás a Szent Vid-hegyre! Utunk egy kis patak mellett vezetett, melynek partján tölgyfák, gesztenyék, erdei fenyők, bükk- és gyertyánfák sorakoztak. A víz az évek során mély árkokat vájt ki a palából és a talajból. Furcsa alakzatok bukkantak fel a vízmosás partján, a fák gyökerei!

Túránk során készítettünk kéregmintát, gyűjtöttünk terméseket, leveleket, kőzeteket és gombát is határoztunk. Az út nehéz volt, de megérte a fáradságot. A templom előtt előadást hallgattunk Velemről és a vidékről, a Kőszegi-hegységet felépítő kőzetekről. Megnéztük az Országos Kék Túra indítókövét.

Visszatérve a szálláshelyre kiállítást rendeztünk, naplót írtunk, vetélkedtünk "Ki tud többet az erdőről" címmel.

Másnap Velemről Cákon át Kőszegre indultunk. Szőlők, gyümölcsösök mellett haladtunk. Cákon megnéztük a híres borospincéket. A kőfejtőben megcsodáltuk a belső erők felszínformáló munkájának nyomait, és az ásványhatározó segítségével megneveztük az egyes kőzeteket. Szemerkélő esőben gyalogoltunk tovább. Rétek és erdők váltakoztak, szép számmal láttunk védett növényeket, sőt őz- és vaddisznó nyomokat is. A tisztásra kiérve gyönyörködhettünk a Kőszegi-hegység vonulataiban, az őszi erdő színkavalkádjában. A kőszegi Chernel-kertben a vidék jellegzetes állataival, kőzeteivel ismerkedtünk meg. Ezután a belváros ódon házait csodáltuk meg, majd irány a játszótér!

Visszatérve Velembe a fazekas mesterség fortélyaiba avatott be bennünket Miklós bácsi. A fárasztó nap után a patak csobogása és az eső monoton kopogása mély álomba ringatott bennünket.

Az utolsó nap délelőttjére is bőven jutott a feladatokból, tréfás vetélkedő, környezetvédelmi totó, játékok váltogatták egymást. Végül az elmúlt napokban látottakról és hallottakról adtunk számot. A csoportok teljesítményének értékelése, az eredményhirdetés után fájó szívvel vettünk búcsút a tábortól.

Márfi Attila, Lőrincz Orsolya, Tóth Viktória

Szombathely, Reguly Antal Ált. Isk.

A múzeum állandó kiállításaiból:

A kiállítások mellett óvodások és általános iskolások részére múzeumi foglalkozásokat is tartanak. A múzeum címe: Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár. Telefonszám: 341-2011 vagy 343-0573/128

Cserkelőút létesítés a Budakeszi Vadasparkban. Találkozó: 1998. december 19-én 8 órakor a Moszkva téren. Szükséges felszerelés: ágfűrész, balta, gereblye vagy lombsöprű.

A mezőgazdaság fejlődése és terjedése az élőhelypusztításnak mindig is sokkal fontosabb forrása volt, mint a városok terjeszkedése. Teljes természeti ökoszisztémákat alakítanak át egyetlen vagy néhány növényből álló állományokká, és azon fáradoznak, hogy minden egyéb növényt és növényevő állatot a mezőgazdasági területektől távol tartsanak. Paul Ehrlich: A fajok kihalása

A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakónai Rend Misszió és Környezetügyi Központja konferenciát rendez Környészoktatás és a NAT keresztyén-keresztény összetevői címmel a környezetvédelmi világnap a Teremtés 8. ökumenikus ünnepén. A rendezvény ideje: 1999. június 4 -5, helyszíne az újpesti Baptista Egyház Bp. IV. kerület Kassai utca 26. alatti központja. Érdeklődni lehet: Jézus Testvérei Ökomenikus Diakónai Rend, Budapest, V. kerület, Szerb u. 8.

Akik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, történelmi nevezetességeit szeretnék megismerni azok számára ajánljuk a Pálkövei Ifjúsági Tábor 5 vagy 7 napos erdei iskola programját, melynek turnuskezdése hétfőnként van. Programajánlat: Séta a környéken: Fedezzük fel Pálküvét!; Gyalogtúra a Salföld Természetvédelmi Majorba; Kőzetgyűjtés, meteorológiai megfigyelés; stb. A program igénybevehető 1999. április 26. és június 16., valamint augusztus 31. és szeptember 30. között. Elhelyezés kő- és faházakban. Részvételi díj 4950 Ft/fő (4 éj), 7200 Ft/fő (6 éj). Az árból a létszám függvényében kedvezmény jár. Cím: 8261 Badacsony, Római u. 154. Tel.: 87/568-535 vagy 06-20/9221-581.

Márfai Anna

üdülővezető

A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (TKTE), a Környezet és Természetvédő Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, a Körlánc Egyesület, a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, a Beretzk Péter Természetvédelmi Egyesület, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE), a Magyar Szakképzési Társaság Környezetvédelmi Tagozata, a Szerkő Egyesület közös munkára hívja fel az iskolai és helyi közösségeket az alábbi témakörökben:

A felhívás szerinti témák feldolgozása segíthet az államalapítási évforduló méltó megünneplésében; a természeti, környezeti, kulturális értékek védelmében, a helyi tanterv megvalósításában. A felhívás a közös munkára helyezi a hangsúlyt. Célja, hogy eredményként feltáruljon a lakóhely múltja, jelene, jövője, s a közös munka és a közös élmények segítsék a közösséggé válást, a polgárosodást. A munkák eredménye pályázatban is beadható, amelynek formája kötetlen (az írásos munka ne haladja meg a 20 oldalt). A pályamunkák benyújtási határideje 1999. január 30. A díjkiosztó ünnepély 1999. márciusában lesz. A TKTE a legjobb pályamunkák nyerteseit 25000, 15000, és 10000 Ft összegű kutatási ösztöndíjban részesíti, emellett a nyertesek részt vehetnek a kiíró szervezetek rendezvényein. A pályázatokat a megadott határidőre megyénként és Budapesten a következő kollégáknak kell elküldeni:

A Vadász Könyvklub Egyesület ez évben is kiírja "Természet és én III." című pályázatot. Pályázati feltételek: A jelentkezők saját természeti élményüket megörökítő prózai írással, verssel, rajzzal, festménnyel pályázhatnak. A téma jellege vadászat, horgászat, vadfigyelés, természetjárás, fényképezés, stb. lehet. Minden pályázótól a pályázattal egyidejűleg 450.- Ft pályázati díj beküldését kérik postautalványon a Vadász Könyvklub Egyesület címére. (Külföldi pályázóknak díjtalan.) Kategóriák: I. 10-14 éves korig, II. 15-18 éves korig, III. 18. év felett (a felső korhatár, be nem töltött 25. életév). A pályamű terjedelme: Próza esetén maximum öt gépelt kéziratoldal (egy sorban kb. hatvan leütés, egy oldalon harminc gépelt sor), 2 db. vers, vagy 2 db A/4-es méretű rajz, festmény. A pályázat jeligés. A pályamű elején kell feltüntetni a jeligét és a kategóriát. A kézirat mellett lezárt jeligés borítékban küldhetők be a szerző adatai: név, lakcím, születési év, iskolája neve és címe. A pályamunkák elbírálását a Vadász Könyvklub Egyesület tanácsadó testületének tagjai által kijelölt zsűri végzi. A pályaművek beküldési határideje: 1998. december 31. Cím: Vadász Könyvklub Egyesület 1134 Budapest, Tüzér u. 43. fszt: 1. Telefon: 1/350-6454

A Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány folytatva két évtizedes hagyományát, az 1998/1999-es tanévre is meghirdeti diák fotópályázatát. A két kategóriában (szakköri kollekciók, egyéni pályaművek) kiírt pályázat feladatai azonosak, de az értékelés külön-külön történik majd. Valamennyi beküldött képen szerepeljen a szerző neve, életkora, lakáscíme, az iskola (vagy más intézmény) fotószakkörének neve, címe és ha van, akkor a kép címe is. A pályaműveket 13x18 cm-es méretben kell elkészíteni. Fekete-fehér és színes papírképek egyaránt beküldhetők a következő címre: Fényképezés Alapítvány, 1538 Budapest, Pf.: 457.

A diákfotósok pályázatán részt vehetnek általános iskolai fotószakkörök kollektívái (I. kategória), illetve középiskolás diákok egyénileg (II. kategória). A tanév folyamán három fotós feladatot kell megoldani mindkét kategóriában.

1. feladat: A pályázók készítsenek felvételeket lakóhelyük IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉGEIRŐL (épületek, szobrok, műemlékek, tájak, panorámák, stb.). A gyakori képi megoldások helyett új nézőpontokból, szokatlan képkivágást, vagy más sajátos fotográfiai kifejezőeszközt alkalmazva, érdekesen, figyelemfelkeltően örökítsék meg környezetüket. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x 18 cm-es fotót küldhetnek be 1998. december 1-ig.

2. feladat: témája az ANYAGSZERŰSÉG hangsúlyozása. Ezt elsősorban súrlófény alkalmazásával érhetjük el. A témaválasztás kötetlen, de fontos, hogy a képen szereplő motívum anyaga, felülete, átvilágíthatóság esetén szerkezete a néző számára látványossá váljon. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x18 cm-es fotót küldhetnek be 1999. március 1-ig.

3. feladat: Végül a diákok készítsenek olyan felvételeket, amelyek fő motívuma a VÍZ. Természetesen ezt is látványosan kell ahhoz megörökíteni, hogy a fotó mások számára is vizuális élményt nyújtson. A vízcsepptől a tengerig bármi alkothatja a kép témáját, amennyiben a víz (vagy annak más megjelenési formája) szerepel a képen. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x18 cm-es fotót küldhetnek be 1999. május 1-ig.

Valamennyi küldeményt gondosan csomagolva - kemény kartonlapok közé! - és ha lehet ajánlott levélben postázzanak a résztvevők. Eredményhirdetés és a díjak postázása 1999. május 25-ig. A legsikeresebb alkotásokat a következő tanév folyamán vándorkiállításon mutatja be az alapítvány iskolagalériában és művelődési házakban. Nyáron pedig diákfotós alkotótábort szervez, amelynek helyéről, idejéről és jelentkezés feltételeiről elsőként a pályázaton résztvevő diákok értesülhetnek majd.

Az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány pályázatot hirdet olyan csoportvezetők számára, akik vállalják 10-32 fős csoport megszervezését és a csoport számára egy többnapos "életminőség program" lebonyolítását. A Mecsek gyönyörű környezetében, Püspökszentlászló Életrendezés Háza helyszínnel, elsősorban az ifjúság számára szervezendő program célja, hogy valamilyen módon segítse mindenekelőtt a fiatalokat egy igényesebb, tartalmasabb és harmonikusabb életvitel kialakításában. (Pl. önismeret, reflexiós programok, lelkigyakorlatok, konfliktuskezelés, természetszeretet, erdei iskola, művészeti programok, nemzetközi cserekapcsolatok, hittanos továbbképzések, hagyományőrző csoportok stb.) A programban résztvevő csoport tagjai a pályázati program keretében 50 %-os kedvezménnyel vehetik igénybe az Életrendezés Háza összkomfortos lehetőségeit. A csoport vezetője ingyenes szállás és étkezés mellett a program időtartama szerint napi 1000 Ft-ig terjedő honoráriumban részesül. A pályázati program 1999. június 30-ig tart.

Pályázati űrlap és további információ: Piffkó László, 7694 Hosszúhetény-Püspökszentlászló 11, Életrendezés Háza Tel/fax: 06-72-490-610.

Az Erdei Iskolák Társasága nyilvános pályázatot hirdet az Oktatási Minisztérium szakmai támogatásával iskolák, tanulócsoportok és egyénileg szerveződött ifjúsági csoportok részére. A pályázat célja: a gyerekek környezeti nevelésének fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés erdei iskola keretében. A pályázat időtartama: 1998/99-es tanév. A pályázaton szállás és étkezési díjkedvezmény nyerhető az itt felsorolt szálláshelyeinkre.

Pályázati feltételek: minimum 4 éjszakás kirándulás; 15 főnél nagyobb gyermekcsoport; a pályázati díj befizetése (1.500 Ft/csoport); a pályázati űrlap visszaküldése. Pályázni folyamatosan lehet, az elbírálás jelentkezési sorrendben történik. Az űrlap átvehető személyesen vagy postán. Pályázattal kapcsolatos információk kérhetők: POLY-VER Bt-nél 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32-ben, a 3569-122/178, 129, 2225, 239 (fax) vagy 06-20-9416-109-es telefonon.

A Veszprémi Városi Művelődési Központ, a veszprémi székhelyű Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a budapesti székhelyű Magyar Afrika Társaság - az "Országok-népek-kultúrák" elnevezésű rendezvénysorozat keretén belül - Teleki Sámuel Afrika-expedíciójának 110 éves évfordulója alkalmából rajzpályázatot hirdet az alábbi korcsoportoknak: 1. nyolc-tíz éves kor között; 2. tíz-tizennégy éves kor között. Technika: rajz, tusrajz, vízfesték, valamint alkalmazott grafikák. Téma: Magyar utazók, felfedezők Fekete-Afrikában. Méret: a képeslap nagyságtól a 40x60 centiméterig. Beküldendő: 1998. március 30-ig, a Veszprémi Városi Művelődési Központ címére: 8200 Veszprém, Dózsa György utca 2. A beküldött művek hátuljára kérjük feltüntetni a rajz címét (pontosan, hogy kiről készült a mű), a pályázó nevét, lakcímét, életkorát, iskolájának nevét és címét, valamint ha közösségbe készült, a közösséget. A beadott pályaművekből szakmai zsűri bírálata után kiállítást rendezünk. Ünnepélyes megnyitó és eredményhirdetés: 1998. április 25-én, 11 órakor lesz az Afrika-napon, a Veszprémi Városi Művelődési Központ galériájában. A kiállított művek a meghirdetők tulajdonába kerülnek, azt később kiállításokon illetve a másolatait propaganda céljából díjtalanul és szabadon felhasználhatják az alkotók nevének feltüntetésével. Beadáskor - kétszázötven forint értékű bélyeg mellékelése esetén - a beküldött pályaművek sorsáról értesítést küldünk, és a bemutatásra nem kerülő művet visszajuttatjuk. A rendezők és a szponzorok értékes díjakat ajánlottak fel.

Batár Zsolt, a Teleki Sámuel Egyesület ügyvezető elnöke -Dr. Füssi-Nagy Géza egyetemi docens, a Magyar Afrika Társaság elnöke