43. szám

(III. évf., 1998 ápr. 12.)

Tartalom

E számunk az irodalmi Nobel-díjas Heinrich Böll egy csodálatos kis novelláját hozza, amely egy ökofilozófia mûvészi megfogalmazása.

1. Heinrich Böll: Beszélgetés a tengerparton

2. Környezeti Nevelés: Felfedezések az erdôben. Információk, tananyagok és kísérletek a környezet felfedezéséhez és megóvásához gyerekeknek

Mellékletünk a Gaia Sajtószemle 325. szám fordított anyagai.

Cikkek, dokumentumok

1.

Heinrich Böll: Beszélgetés a tengerparton

A tengerparton szegényesen öltözött ember fekszik egy halászbárkában és szunyókál. Mellette áll egy elegánsan öltözött turista, és éppen színes filmet fûz a fényképezôgépébe, hogy megörökítse az idilli képet, a kék eget, a békésen tarajozó fehér hullámokkal barázdált zöld tengert, a fekete bárkát, a halász piros sapkáját. Katt! Még egy kattanás, és - mivel az Isten a hármasságot szereti - biztonság kedvéért harmadszor is: katt!

Az idegen, csattanó zajra a halász felriad, feltápászkodik, álmosan cigarettát keres, az udvarias jóindulattal eltelt turista azonban megelôzi, és maga nyújt feléje egy csomag cigarettát. Szemlátomást beszédbe akar elegyedni vele.

- Ma gazdag fogás várja, ugye?

A halász a fejét rázza.

- De azt hallottam, ilyen idôben jó a kapás!

A halász bólint.

- No, és nem fut ki a tengerre?

A halász a fejét csóválja. A turista levertnek látszik.

- Talán rosszul érzi magát?

A halász a taglejtések nyelvérôl végre áttér a normális beszédre.

- Nagyszerûen érzem magam - mondja. - Soha életemben nem éreztem magam ilyen jól.

Feláll és kinyújtózik, mintha atlétaszerû testalkatáról akarna bizonyságot tenni.

- Egyszerûen fantasztikusan jól érzem magam!

A turista arca egyre szomorúbb lesz, és nem tudja elfojtani kérdését, amely úgyszólván a szívébôl fakad:

- De akkor miért nem megy ki a tengerre?

- Mert ma reggel már kint jártam.

- És jó fogás volt?

- Olyan jó, hogy most már nincs miért még egyszer kimennem. Négy homárt, két tucat makrélát fogtam...

A halász végre teljesen felébred, beszédesebb lesz és megnyugtatólag veregeti a turista vállát, akinek gondterhelt arckifejezését az alaptalan, de megható bánat jelének tartja.

- Még holnapra és holnaputánra is futja - jelenti ki, hogy végképp levegye a terhet az idegen válláról. - Nem akar rágyújtani az én cigarettámra?

- Köszönöm.

A cigaretta a szájban, megint katt! A turista fejét csóválva letelepszik a csónak szélére, fényképezôgépét maga mellé teszi - most szüksége van arra, hogy mindkét keze szabad legyen, mert kellô nyomatékot akar adni beszédének.

- Nem szeretnék beavatkozni személyes ügyeibe - kezdi -, csak hát képzelje el, hogy ma másodszor, harmadszor, sôt talán negyedszer is kifut a tengerre, és akkor három, négy, öt, sôt talán tíz tucat makrélát fogna... Képzelje csak el!

A halász bólint.

- És nem csak ma, hanem holnap, holnapután is - folytatja a turista -, egyszóval minden nap, ha szerencsés napnak bizonyul, kétszer, háromszor, sôt talán négyszer is kifutna a tengerre... El tudja képzelni, hogy akkor mi lesz?

A halász a fejét rázza.

- Legfeljebb egy év múlva motort vásárolhat, két év múlva újabb bárkája lesz, három-négy év múlva pedig bizonyára vásárolhat két csónakot, és azzal aztán még többet fogna - egy szép napon pedig két motorhajója lenne, és... - a lelkesedéstôl egy pillanatra elakad a turista hangja - kis hûtôházat épít, esetleg füstölôt is, aztán konzervgyárat, saját helikopterre tesz szert, hogy a levegôbôl figyelhesse a halvonulást és rádión utasíthassa a motorhajóit. Aztán engedélyt szerez, halvendéglôt nyit, és saját maga, közvetítô nélkül exportálja a homárjait egyenesen Párizsba... és akkor...

A lelkesedéstôl megint elszorul a turista lélegzete: a fejét rázza, szinte megfeledkezik szabadságának örömeirôl, lelke mélyén szomorkodik, és úgy nézi a békésen gördülô hullámokat, melyek között a ki nem fogott hal bukfencezik.

- Akkor... - mondja, de az izgalom még mindig megbénítja.

A halász megveregeti a vállát, mint ahogy a gyermekét szokás, akinek a torkán akadt valami.

- Akkor mi lesz? - kérdi halkan.

- Akkor - mondja halk elragadtatással az idegen -, akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verôfényben, és nézheti ezt a gyönyörû tengert.

- De én most is ezt teszem! - válaszol a halász. - Nyugodtan üldögélek a parton és bóbiskolok. Csak a maga kattogása zavart meg...

A turista töprengve távozik a partról. A munkára gondol, amelyet mindig eszköznek tartott ahhoz, hogy egy szép napon megszerzi magának azt a lehetôséget, hogy többé ne kelljen dolgoznia. Arcán most nyoma sincs az együttérzésnek a szegényesen öltözött halász iránt - csak egy kis irigység látszik rajta.

Nyelv: német
Eredeti méret: a fordítás teljes
Forrás: Érted vagyok

Környezeti Nevelés

Felfedezések az erdôben. Információk, tananyagok és kísérletek a környezet felfedezéséhez és megóvásához gyerekeknek

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] H 62

Herlt, Brigitta - Krisch, Nadja: Wald - Entdeckungen. Arbeitsmappe für Kindergarten, Volksschule, Hauptschule und Understufe der AHS
Felfedezések az erdôben. Információk, tananyagok és kísérletek a környezet felfedezéséhez és megóvásához gyerekeknek
Wien : ARGE Umwelterziehung in der ÖGNU, 1991. - 98 p., ill.
ISBN 3-900-717-11-7

KIKNEK SZÓL
Óvoda és általános iskola alsó és felsô osztályai számára

TARTALOM
Az erdô ökoszisztémájában számos növény- és állatfaj található egymással változatos kapcsolatban. Ezek speciális együttmûködése az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében különösen figyelemreméltó. Az erdô természetes élettér, amelyet saját teljességében kell megragadnunk. A munkafüzet "erdei séta" keretében segít hozzá ahhoz, hogy az erdôt személyes tapasztalatok alapján fedezhessük fel.
A mindenkori központi kérdések az INFO-val jelölt részekben kerülnek megvitatásra, amelyek nagy fontosságú háttér-információkat tartalmaznak. Ezek végén gyakorlatok, kísérletek, rajzok és hajtogatások leírásai, valamint olvasásra, felolvasásra és megvitatásra szánt történetek találhatóak. Legvégül munkalapok következnek, hogy mozgalmas és életszerû helyszíni, vagy akár osztálytermi magyarázattal szolgáljanak.

IDÕ- ÉS ESZKÖZIGÉNY
Feladatonként változó, az egyes feladatoknál külön van jelölve.

FEJEZETEK

I. ERDÕMEGFIGYELÉS

- 1. Láss! A forma, szín és felépítés felismerése; Összehasonlítani és megtalálni; Nézz meg mindent, semmit ne feledj!; Képexpedíció; Fantáziaerdô - fantasztikus erdô; Furcsaságok a földön; Emlék természetes tárgyakból

- 2. Hallj! Cserkészd be!; Füleljünk!; Verseny; Zajok érzékelése, produkálása, leírása; Állatfajták; Társkeresés; Hangvadászat

- 3. Szagolj! Mindig az orrunk után; Illatorgona; Készítsünk illatgyûjteményt!; Milyen illata van?; Üvegekben az erdô - kritikai megfigyelés

- 4. Ízlelj! Határozzuk meg íz után!; Egerek felfedezô vadászaton; Tapints a lábaddal!; Az erdô mint az állatok élôhelye

II. AZ ERDÕ ÖKOSZISZTÉMÁJA
Az erdô felépítése; A nagy körforgások

- 1. Táplálékláncok: Tápláléklánc felfedezése az osztályteremben - séta közben; Modellek; Erdôpiramisok

- 2. A fa. A fák témája az óvodában: Egy faév; Ismerjük meg a fákat; Elfoglaltságok természetes anyagokkal; Ismertetôlap (M); Emlékeztetô (M); Séta az erdôben; Erdôzene; Felismerési játékok: Faszeletek. Határozzuk meg egy fa korát; Levelek: Miért vannak a fáknak leveleik? (M); Miért hullatják a lombos fák a leveleiket? (M); Levélkönyv és mûalkotások; Levélcsempe; Levélváz; Ágak: Rügyfakadás; Fafélék: Erdei fenyô, lucfenyô, jegenyefenyô, vörösfenyô, tölgy, bükk, juhar; Lombos és tûlevelû erdôk szerinti felosztás; Melyik fákat ismerjük?; Kéregminta készítése; Fakörözôlevél; Fanaptár egy tanévre; Egy darab erdôt átkutatunk; Fácskát ültetünk

- 3. A földben és a földön: Talajréteg; Növényzet; Moha: Mohagyûjtés és megfigyelés; Mohafelhasználás; Mohadzsungel a terráriumban; Moha préselés; Táplálékláncok a mohában (M); Lomb: A lombból humusz lesz; Megfigyelés nagyítóval; Állatok a lombban (M); Erdei konyha: A természet asztalt terít; Gyûjtögetés és táplálkozás; Mérgezô növények; Gombák: Ismerjük meg a gombákat; Spóralenyomat; Páfrányok: Páfránykeresés; Különbözô páfrányok; Hangyák: Hangyalesen; Hangyák lesen; A hangyagyilkos (M); Földigiliszták: Földigiliszta gyûjtés és megfigyelés; Pókok: Pókokat és pókhálókat vizsgálunk; Csigák: Mit tudunk a csigákról?; Csigatempó; Csigaházak.

- 4. Más állatok az erdôben: Hol vagyok? (M); Mi nem stimmel itt? (M); Az erdô mint élettér (erdôt festünk, olvasmány, vadak, további erdôlakók, táplálékláncok); Madarak az erdôben: Madártoll gyûjtés; Madárfészek; Ürülék; Jó étvágyat! (M); Ki ez a levéllakó?

III. AZ ERDÕ JELENTÕSÉGE ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE
Az erdô szerepe; Az erdô veszélyeztetettsége: Szükségünk van az erdôre (M); A fa mint nyersanyag (M); A fa nem eldobni való - Egy szék története (M); Az új lucfenyôerdô; Õzek, nyulak és fiatal fák (M); Erdészet (M); Ott egy gyönyörû rét - egy történet felolvasása és megbeszélése
Az erdôpusztulás témája az órán: Valentin és az erdôpusztulás - történet felolvasásra

FÜGGELÉK
1. Játékok és hasonlók; 2. Képjegyzék; 3. Kiegészítés: fa; 4. Irodalomjegyzék

(M) munkalap

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Förster Anita ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Melléklet

Gaia Sajtószemle 325. szám fordított anyagai

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos, [email protected], http://www.foek.hu/gaia

TARTALOM

Béke(?)-jelentés
Chomsky-interjú
10. Hírek
1. Víz
2. Levegô, éghajlat
3. Növényvilág
Az FCNL a NATO ellen
Széndioxid és növényzet
Üvegház-elôrejelzések
Kyoto és azon túl
Harminc Kyoto kellene
Én, GAIA (Közvetít: Dana Meadows)
Éghajlat és fenntartható társadalom
A kyotoi egyezmény hiányosságai
Fölmelegedés és Dél
Dana Meadows: Szemétlerakóból kert

Béke (?) jelentés az Öbölbôl

Zöld Pók, 1998. február 19. Küldi: [email protected], Allan Nairn

Az Ohioi Egyetemen II. 18-án Albright külügymin., Cohen védelmi
miniszter és Berger védelmi tanácsadó fel akarták készíteni a
hallgatóságot az Irak elleni támadásra. A hallgatóság háború elleni
dalokat énekelt.

Kérdezô: Albright külügyminisztertôl kérdem: Miért bombázzák Irakot, ha
más országoknak megengednek erôszakot? (taps). Törökország például
kurdokat bombáz, Szaud-Arábiában politikai és vallásos menekülteket
kínoznak. Miért alkalmaz az EÁ eltérô mértékeket ezekben az országokban?
(Taps és kiabálás).

Albright: Nagyon világossá tettük, hogy az ilyesmivel szemben állunk.
Egyikük sem cselekedte a népével vagy a szomszédaival, amit Szaddam
Husszein.

Kérdezô: És mi van Indonéziával? Ön kikapcsolta a mikrofonomat...

Albright: Szaddam tömegpusztító fegyvereket állított elô azért, hogy
fölhasználja azokat. És mivel minôségileg és mennyiségileg különbözik
minden más brutális diktátortól, nagyon aggódunk miatta és tervei miatt.

Judy Woodruff, CNN: Egyéb?

Kérdezô: Köszönöm. A mikrofonom ki van kapcsolva. Mit mond Ön az olyan
országok diktátorairól, mint Indonézia, akiknek fegyvereket adunk el, bár
lemészárolják Kelet-Timor népét? (zúgás). Mit mond Ön Izraelrôl, amelyik
palesztinokat mészárol le, és rögtönítélô bíráskodást vezetett be? Ezekhez
mit szól? Ezek a mi szövetségeseink. Miért adunk el fegyvert ezeknek?
Miért támogatjuk ôket? Miért csak Irakot bombázzuk, ha hasonló dolgokat
követ el? (Zúgás).

Albright: Van több helytelen dolog és az EÁ megkísérli (zúgás)... Meg
vagyok lepve, ha az emberek úgy érzik, hogy meg kell védeni Szaddam
Husszein jogait amikor azon kellene gondolkodnunk, hogyan biztosíthatjuk,
hogy ne használjon tömegpusztító fegyvereket.

Kérdezô: Én nem védem Szaddam Husszeint, a legkisebb mértékben sem.
Csak annyit mondok, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának
következetesnek kell lennie. (Taps). Mi nem támogathatunk olyanokat, akik
ugyanazt az erôszakot követik el, csak azért, mert a politikai
szövetségeseink. Ez elfogadhatatlan. Nem sérthetjük meg az ENSZ
határozatait, csak mert nekünk úgy felel meg. Ön nem válaszol a
kérdéseimre, Madam Albright. (zúgás)

Albright: Javaslom, hogy gondosan tanulmányozza az amerikai
külpolitikát, azt, hogy mit mondtunk az Ön által említett esetekben.
Mindegyikrôl szóltunk. Ha kívánja, örülnék, ha 50 percet szánhatnék arra,
hogy elmondjam, mit cselekszünk ezekben a kérdésekben.

Woodruff: Albright külügyminiszter már mondta, hogy a fórum után
szívesen találkozik néhányukkal. A kiabálással csak az idôt veszik el a
további kérdések elôl. Miniszter asszony, egy rövid kérdésem van. Több
ország rendelkezik biológiai és vegyi fegyverekkel. Csak Közel-keleten
hat. Ön elmondta, hogy Szaddam Husszein miért van kiválasztva, de az
emberek szeretnék tudni, hogy a többi országnál miért van ez rendben.

Albright: Világos, hogy más országoknak is vannak tömegpusztító
fegyverei. Az a kérdés, hogy van-e hajlam a felhasználásukra de Szaddam
visszaesô bûnözô és azt hiszem, hogy nagyon fontos rávilágítani, hogy az
EÁ és a civilizált világ nem tud mit kezdeni valakivel, aki tömegpusztító
fegyvereket hajlandó használni a saját népe ellen, nem is szólva a
szomszédairól. Pi

Zöld Pók 1998. február 21. Feladó: Alex Chis ,
küldi: [email protected], illetve 20-án Chris Faatz

Interjú Noam Chomskyval Forrás: az olasz lap: "La Repubblica".
(Giampaolo Cadalanu)

1) Az Egyesült Államok beavatkozása Irakban elkerülhetetlennek látszik.
Úgy véli-e, hogy a beavatkozás valódi oka kikényszeríteni az
ENSZ-határozatok tiszteletben tartását?

Válasz: A javaslat értékeléséhez fel kell tennünk a kérdést, hogy az EÁ
hogyan tartja be az ENSZ határozatait? Egyszerû ennek a vizsgálata. Az
elmúlt 30 év alatt az EÁ vétózta meg a legtöbb BT-határozatot Az ENSZ
Közgyûléseken sok kérdésben az EÁ rendszeresen egyedül szavaz a
határozatok ellen. Ez a helyzet a Hágai Bíróságban, az emberi jogokkal
kapcsolatos nemzetközi megállapodások kérdésében és egyéb esetekben. Az EÁ
semmibe veszi az ENSZ-határozatokat, amelyeket jóváhagyott, s gyakran
tettlegesen is megsérti ezeket. Közismert pl. hogy az 1978 évi BT
határozat fölszólítja Izraelt, hogy vonja ki a csapatait Libanonból. Más
példát választva, ami nagyon idevágó, hogy 1975 decemberében a BT
egyhangúlag fölszólította Indonéziát, hogy "késedelem nélkül" vonja ki
csapatait Kelet-Timorról és "minden ország tartsa tiszteletben Kelet-Timor
területi integritását és a népének elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy
meghatározza a saját sorsát." -- Az EÁ válasza erre az volt, hogy
(titokban) növelte az agresszor számára a fegyverszállításait, és a
támadás 1978-ban népirtás szintjét érte el. Az ENSZ nagykövet, Daniel
Patrick Moynihan emlékirataiban büszke arra, hogy a Külügymin. utasítására
az ENSZ-et "teljesen hatástalanná tette bármilyen rendszabály
alkalmazására", az ugyanis "azt kívánta, hogy a dolgok folyjanak, ahogy
addig és ô ezen munkálkodott." Az EÁ derûsen elfogadja Kelet Timor
olajának elrablását (ebben az amerikai olajtársaságok is részt vesznek) és
a nemzetközi szerzôdések bármilyen ésszerû magyarázat nélküli
megsértését.

Az Irak/Kuvait analógia közeli, de vannak különbségek: pl. nyilvánvaló,
hogy, az EÁ által támogatott rémtettek Kelet-Timoron messze túl vannak
azokon, amiket Szaddam Husszeinnek tulajdonítanak Kuvaitban.

Az EÁ a többi nagyhatalomhoz hasonlóan nemzetközi ügyekben az erôre és
nem a jogra bízza magát. Az ENSZ- és a világbírósági határozatokat, a
nemzetközi egyezményeket csak akkor fogadják el, ha azok megfelelnek a
politikájuknak, egyébként puszta szavak maradnak.

2) Milyen különbséget lát Ön a mostani beavatkozás és a Bush kormányzat
"Sivatagi Vihar" hadmûvelet között?

Válasz: Sokfélét. A "Sivatagi Vihar" állítólagos célja azt volt, hogy
kiûzze Irakot Kuvaitból, ma az állítólagos cél arra kényszeríteni Irakot,
hogy engedje ellenôrizni Szaddam fegyver-programját. Mindkét esetben
közelebbrôl megnézve sokkal összetettebb a dolog. Amikor Irak behatolt
Kuvaitba, akkor az EÁ attól félt, hogy "a következô néhány napban Irak
visszavonul" maga után hagyva egy bábkormányt és "az arab világban
mindenki boldog lesz". (Colin Powell szavai). Röviden: attól féltek, hogy
Irak úgy fog tenni, mint az EÁ néhány hónappal korábban, amikor elfoglalta
Panamát (megvétózva a Biztonsági Tanács két, ezt elítélô határozatát). Ami
következett, az nem hasonlít az ismert változathoz. Ma általánosan
elfogadott, hogy egy katonai csapás meg fogja hagyni Irak gyilkos
zsarnokának a hatalmát, aki folytatja a fegyverkezési programját, aláásva
a létezô nemzetközi ellenôrzést.

Vissza kell emlékezni arra is, hogy Szaddam akkor követte el a
legnagyobb bûnét, amikor még az EÁ pártfogolt szövetségese és kereskedelmi
partnere volt. Közvetlenül az után, hogy kivonult Kuvaitból, az EÁ
nyugodtan figyelte, miként mészárolja le a lázadó irakiakat,
visszautasítva, hogy a lázadók hozzájussanak a zsákmányolt iraki
fegyverekhez. A hivatalos forrásokból nehéz képet alkotni arról, hogy mi
is történt. Mindazonáltal, az 1990-es és a mai helyzet közötti különbség
lényeges.

3) Úgy véli-e Ön, hogy az úgynevezett "sexgate", azaz a Clinton elnök
szexuális viselkedésével kapcsolatos botrány szerepet játszik azzal az
elhatározásával, hogy megtámadja Irakot?

Válasz: Kétlem, hogy ez jelentôs tényezô legyen.

4) Lát-e Ön valamilyen alternatívát az EÁ "új világrendje" helyett?

Válasz: A "világrend", akárcsak a "hazai rend" azokon a határozatokon
alapszik, amelyeket a létezô hatalmi szerkezetet tükrözô intézmények
hoznak. A határozatokat és az intézményeket meg lehet változtatni, vagy
másokkal helyettesíteni. Természetes, hogy mindazok, akiknek az állam és a
magán-hatalom szervezeteibôl hasznuk van, azokat elkerülhetetlennek
nevezik, tehát az áldozatok reménytelennek látják a cselekvést. Holott
nincs okunk azt hinni, hogy ez így van. Különösen a gazdag országokban,
amelyek a világot uralják, a polgárok könnyen teremthetnek alternatívákat
még a létezô intézményi keretek között is. Azok még kevésbé vannak
sziklába vésve, mint a múltban.

5) Lát-e Ön Irakban Szaddam Husszein helyetti alternatívát?

Válasz: 1991 márciusában a lázadó erôk alternatívát jelentettek, de az
EÁ elônyben részesítette Szaddamot. Volt egy iraki demokratikus ellenzék a
számûzetésben. Washington visszautasította, hogy bármit kezdjen ezzel akár
az Öbölháború alatt, akár utána. Ki voltak rekesztve az EÁ sajtójából,
eltekintve kis, eltérô nézetû lapoktól. "Ezekkel rendezett politikai
gyûlések nem felelnek meg a jelen politikánknak" - mondotta Richard
Boucher külügyi szóvivô 1991 március 14-én, mialatt Szaddam megtizedelte
az ellenzéket Norman Schwartzkopf parancsnok szemei elôtt. Ma is létezik
ez az ellenzék. Nem tudom megítélni, hogy a programjuk mennyire valós
értékû, és nem hiszem, hogy ezt meg tudjuk ítélni, ameddig az EÁ
elkötelezett a Bush-kormány politikája iránt, amelyik elônyben részesített
"egy vaskezû iraki juntát", ha lehetséges, Szaddam Husszein nélkül, egy
visszatérést ahhoz az idôhöz, amikor Szaddam "vaskeze együtt tartotta
Irakot, Amerika szövetségeseinek, Törökországnak és Szaud-Arábiának a
megelégedésre, nem beszélve Washingtonéról." (Idézetek a NY Times vezetô
diplomáciai levelezôjétôl, Thomas Friedmantól, 1991. július.) Pi.

10. Hírek

Zöld Pók 1998. február 27. Feladó: [email protected], küldi:
[email protected]

A Friends Committee on National Legislation (FCNL) üzenete: A
NATO-bôvítés vitája március 9 után lesz az amerikai Szenátusban. Az FCNL
ellenzi a bôvítést, mert újra felfegyverezi Közép- és Kelet-Európát,
rontja a kapcsolatokat az EÁ és Oroszország, valamint Kelet-Európa népei
között, növeli a katonai kiadásokat, állandósítja a NATO nukleáris
háborúra való fölkészülését.

A NATO kibôvítése semmissé teszi azt a haladást, amit a hidegháború
befejezésével elértünk.
AZ EURÓPAI UNIÓ NE TARTOZZON KATONAI SZERVEZETHEZ! Pi.

Zöld Pók, 1998 február 14 Buddhist Peace Fellowship ([email protected])

Bálintnapi tüntetés San Franciscóban és Londonban a bombázás ellen,
hogy kinyilvánítsák szeretetüket Irak népe iránt, "szerelmes leveleket"
küldenek Clintonnak. A fô jelszó: szeretet. A következô napokra is
tüntetéseket szerveznek az EÁ-ban és Angliában.

Gyászszertartás fehér ruhában az eddig meghalt iraki gyerekekért, ...
Milyen hasznuk van a részvényeseknek a háborúból? Mennyit kerestek, amikor
fegyvereket adtak el Iraknak? A gyász-szertartáson felolvassák a bûnös
cégek neveit.

1. Víz

Zöld Pók 1998 február 4. Feladó: [email protected]

Gyôzelem a Narmada-gátakon!

Indiában január 3-án a második Narmada-gáton is felfüggesztették az
építkezést. Elrendelték a munka leállítását és a teljes felülvizsgálatot.
A másik, lejjebb lévô gát építést már 3 éve felfüggesztették.

A kormány döntése elôtt a tüntetôk már 10 napja tartották megszállva az
építkezés helyszínét, fôleg nôk, a vezetôk már az éhségsztrájkjuk 5.
napjánál tartottak.

A mozgalmat és a tüntetést szervezô csoport ["Mentsük meg Narmadát
Mozgalom"] képviselôjét meghívta a Világbank és az IUCN "Vízlépcsô
Világbizottság"-ba. Ez fogja, ha létrejön, felüvizsgálni a nagy
vízlépcsôknél szerzett tapasztalatok alapján a vízlépcsôépítésekre
vonatkozó ajánlásokat: gazdaságossági értékelés módjai, társadalmi és
környezeti hatások, szabályozás.

2. Levegô

Science 278:1411, 1997. november 21, Graham D. Farquhar: Carbon Dioxide
and Vegetation (Széndioxid és növényzet)

Street-Perrot és mt. (l. ugyanezen lapszám 1422. oldalán) tanulmányozták
Kelet-Afrika magas területein fekvô tavai és környékének környezeti
történelmét. Vizsgálták a tavak üledékét, a pollent, a leveleket, a 13C
izotóp mennyiségét. Arra következtettek, hogy az utolsó eljegesedés óta
erôsen megnôtt légköri CO2 szint lehetôvé tette, hogy fák nôjenek ott,
ahol korábban fátlan, füves pusztaság volt.

A C4-jellegû fotoszintézis (ami a tropikus jellegû füvekre jellemzô)
átalakult C3-jellegûvé (ez van a fákban). (A C4 -es valószínûleg 7 millió
évvel ezelôtt, az alacsony CO2 szint miatt evolválódott.)

Összehasonlítja a 20 000 és 13 000 év elôtti helyzetet. Az elsô
szakaszban jegesedési maximum volt, a CO2 szint 180 ppm, a második korai
interglaciális idôszak, a CO2 szint 270 ppm. Az elsô hideg és száraz, a
második meleg és nedves, sok esôvel. Az elsôben uralkodnak a füvek, a
tavak lúgosak, a másodikra jellemzôek a fák, a tavak savanyúak.

A 270 ppm CO2 szintet tekintjük az ipari kort megelôzô értéknek, ma a
CO2 szint 360 ppm. A növények növekedése nem egyenes vonalúan fokozódik a
CO2 szint növekedésével, alacsony kiindulási szint mellett a
fotoszintézisre erôsebben hatott a növekedés. (Szerk: a biológiában,
élettanban létezik egy "kiindulási érték törvénye", low of initial
value.). Mégis, a további növekedés mintegy 540 ppm-re hasonló lesz, mint
az utolsó jégkorszak után, több lesz az esôzés. Pi.

Science 278:1416-7, 1997. november 21, J.D. Mahlman: Uncertainities on
Projections of Human-Caused Climate Warming (Bizonytalanságok az ember
által okozott melegebb idôjárás elôrejelzésében)

Két egymással szemben ható tényezô: az üvegház-gázok szintnövekedése
emeli, a szulfát-kibocsátás csökkenti a felszíni hômérsékletet.

A kibocsátás csökkentése körül nagy viták vannak. Akik kétkednek az
elôrejelzésekben, azok szerint semmit sem lehet tenni, s ez az olcsóbb
lehetôség. (Szerk.: MA olcsóbb). A kérdésekre adott válaszok gyakran
politika-függôek, az alábbi értékelések attól függetlenek.

Az 1996 évi IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) I. sz.
munkacsoportjának és a szerzô attól némileg eltérô véleményei:

Látszólag bizonyos "tények":

# A légköri üvegház-gázok szintje az emberi tevékenység miatt nô.

# Az üvegház-gázok elnyelik és újra kisugározzák a vörösön inneni
sugárzást és ezzel közvetlenül melegítik a bolygót.

# A változó mennyiségû üvegház-gázok évszázadok óta befolyásolják a
bolygó hômérsékletét. A legfontosabb üvegház-gázok légköri élettartama
évtizedek és évszázadok között váltakozik. Az óceánok hôtároló
tulajdonsága miatt az éghajlatnak nagy tehetetlensége van.

# Más anyagok részben ellensúlyozzák az üvegház-gázok hatását. Az
alacsony sztratoszféra ózoncsökkenése és a szulfátszint emelkedése hûtô
hatású, de ezeket kevéssé lehet megmérni.

# Az ember okozta CO2-szint növekedés és az ózoncsökkenés a
sztratoszférában már 1øC-nál erôsebb lehûlést okozott.

# Az elmúlt 100 év alatt a Föld felszíne 0,5øCñ0,2øC-kal emelkedett.

# Az ember által kiváltott hatások megítélését.nehezíti az éghajlat
természetes változékonysága.

# A bizonytalanságok jelentôs csökkenéséhez szükség van egy évtizedre,
vagy még többre. Annak okai ilyen kérdések: felhôzet, vízgôz, jég, óceáni
áramlatok, fajlagos területi hatások.

Az IPCC ideális forgatókönyve szerint a CO2 kibocsátása évi 1%-kal
növekszik. Egy számítás szerint a szint 70 év múlva kétszer akkora lesz
mint ma és tovább nem emelkedik, egy másik szerint 140 év alatt a mai
négyszeresére növekszik.

Látszólag biztos elôrejelzések (99% valószínûségûek):

# A sztratoszféra tovább hûl, ahogy a CO2 szint nô. Ha az ózon tovább
csökken, ez a lehûlés fokozódik.

# Az alacsony troposzférában (0 és 3 km között) a vízgôz mennyisége
növekedni fog, 1øC melegedés kb. 6%-kal növeli azt. A relatív nedvesség
százalékban kevésbé változik, mint a vízgôz-szint.

Nagyon valószínû elôrejelzések (90% valószínûségûek):

# A jelenlegi modellek az elmúlt évszázad CO2 és szulfát-szint adataiból
erednek, utólagos következtetések. Nehéz, de nem lehetetlen más okokkal
magyarázni a megfigyelt fölmelegedést, (pl. a Nap hôleadásának vagy az
idôjárásnak természetes változékonyságával), bár ezek logikailag
következetlenek.

# Az ipari kor elôtti CO2 szint megkettôzôdése után az elôrejelzések
szerint a felszíni hômérséklet egyensúlyi állapotba jut, a melegedés
mértéke 1,5 és 4,5øC között várható. Ezen nagy bizonytalanság oka a felhôk
és a a tengeri jégrétegek hatásának a nem ismert volta.

# Lényegében mindegyik modell szerint a fölmelegedés közel egyenes
arányban van a CO2 szint logaritmusával.

# A 2100. évben a földfelszín hômérséklete 1,5øC és 5øC közötti
értékkel lesz magasabb a mainál.

# A tenger szintje lényegesen emelkedni fog. Az elôrejelzések szerint
ennek mértéke 2100-re 50ñ25 cm, fôleg a tengervíz hôtágulása miatt. 500 év
múlva a négyszeres CO2 szint mellett az emelkedés mintegy 2ñ1 méter lesz,
csak a hôtágulás miatt. A jégsapka megolvadása miatt ennek nagysága jóval
több is lehet, de ennek a valószínûsége alacsonyabb.

# A fölmelegedéssel párhuzamosan a párolgási sebességnek is növekednie
kell, 1øC melegedés mellett 2,0ñ0,5% a párolgás várható emelkedése.

# 2050 körül az északi félgömb magasabb szélességi fokain nagyobb lesz a
melegedés, mint az átlagos érték. Emiatt jelentôsen csökkenni fog a
jégtakaró az Északi Tengeren.

Valószínû elôrejelzések (több mint 2/3 valószínûségûek):

# Az északi mérsékelt égövi területen a meleg nyarak miatt a talaj
nedvességtartalma csökkenni fog.

# Az Atlanti Óceánhoz közeli területek jobban ellenállnak a
fölmelegedésnek, ezért a következô 100-200 évben a jégtakaróban kevésbé
várhatók változások.

# A magasabb szélességi fokokon várható megnövekedett kicsapódás
csökkenteni fogja az óceánok sótartalmát és sûrûségét. Ez gátolni fogja a
függôleges cirkulációt.

# A forró égövi viharok a melegebb óceánok felett erôsebbek lesznek.

# Az idôjárási rendszer természetes hômérsékletingadozásai nem fognak
szignifikánsan változni.

Helytelen elôrejelzések és politikai következtetések:

Egyes kijelentések szerint a trópusi viharok, tájfunok, hurrikánok
gyakorisága növekedni fog. Ez lehetséges, de nem bizonyított.

Más kijelentések szerint a közepes szélességi fokokon erôsebbek lesznek
a szelek. Ennek sincs tudományos alapja.

Nagy igény van fajlagos helyi elôrejelzések iránt. Az ilyenekben azonban
kevés bizalmunk lehet.

Az ember által okozott fölmelegedés kérdését nem lehet semmibe venni,
de a sok bizonytalanság miatt nem tudunk pontos képet alkotni sem a
világméretû, sem a helyi folyamat elôrehaladásáról. Az kétségtelen, hogy a
melegedés lassan, de kérlelhetetlenül folytatódik. Pi.

Science 278:1691, 5 December 1997. Editorial - Robert M. Kay: Kyoto and
Beyond (Kyoto és azon túl)

Ha a jelen irányzat folytatódik, a jövô évszázad közepén a légköri CO2
kétszer akkora lesz, mint az iparosodás elôtti idôben. Az éghajlattal
foglalkozó tanácskozás erre a következtetésre jutott, de bizonytalanságok
vannak a helyi, tájegységi vonatkozásokban. Az áradások és aszályok
gyakoribbak lesznek. A tengerek szintje 50 (25-100) cm-rel emelkedni fog.
Megváltozhat a Golf-áram.

A CO2 tartósan jelen marad a légkörben, a kibocsátási korlátozások
hatása csak mintegy 100 év után lesz mérhetô. Az óceánok hôtárolása is
csak igen lomhán változik. Az alsó vízmennyiségek csak igen lassan
melegszenek föl, ezért ha a felszíni hômérséklet esetleg nem is nô, a
tengerek hôtágulása és szintemelkedése még évszázadokon át folytatódni
fog. Ez is igen gyorsan kell fellépésnünk.

A következményekre és teendôkre vonatkozó gazdasági vitában két párt
van. Az egyik szerint erélyes és gyors cselekvésre van szükség, nehogy
(Clinton szavai) "cselekedeteink elmulasztása gyermekeink számára okozzon
terheket.". A másik oldal szerint az ilyen intézkedések költségesek és
csökkentik a versenyképességet. A nemet mondók szerint csak figyelni kell.
Azonban más területen a környezetvédelmi fellépés (pl. a kén, ólom és
klorofluorokarbonok kibocsátásának a csökkentése) nem kerül olyan sokba,
mint amitôl féltek. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium szerint az
üvegház-gázok kibocsátásának jelentôs csökkentése megoldható és
gazdaságos is, ha fejlesztjük az energiahatékony eljárásokat. Ennek
elônyei: nô az ipari hatékonyság, versenyképesség, és javul a levegô
minôsége.

A kibocsátás csökkentésének feladata a társadalom minden rétegét
érinti. Az Egyesült Királyságban a kibocsátás forrásai a közúti
szállítás-közlekedés (22%), a háztartások (27%), az ipar (28%) és egyebek,
pl. egyéb szállítások, üzletek-hivatalok fûtése (23%). Az országban
1998-ban nemzeti tanácskozást rendeznek a kérdésrôl. Lehetôségek:
hatékonyság növelése, a kombinált áram és hôtermelés fejlesztése,
megújuló energiaforrások és fenntarthatóbb szállítási rendszer. Növelni
akarják a közúti közlekedési üzemanyag adóját, az infláció mértékénél
6%-kal magasabb mértékben.

Az Egyesült Államok rosszul áll: az elôrejelzések szerint 2000-ben
13%-kal magasabb lesz a kibocsátása, mint 1990-ben, s az egy fôre jutó
szénkibocsátása kétszer akkora, mint az Európai Unióé. Ez befolyásolja a
tárgyalási alaphelyzetüket.

A kyotoi megállapodások - bármilyenek is legyenek - csak az elsô lépést
jelenthetik. A holnap gondjainak a nagysága a mai cselekedeteinket múlik.

(A szerzô a brit kormány fô tudományos tanácsadója és az Office of
Science and Technology vezetôje.) Pi.

Science, 278:2048, 19 december 1997. David Malakoff: Thirty Kyotos
Needed to Control Warming (Harminc Kyotora volna szükség a felmelegedés
csökkentésére)

Az éghajlat-szakértôk szerint a kyotoi megállapodás, amelyik fölszólít
38 ipari országot, hogy 2012-ig a kibocsátását 5.2%-kal csökkentse
(1990-hez képest).dicséretes elsô lépés, de komolyabb lépésekre lesz
szükség a közeli jövôben.

Most hat gáz csökkentését fogadták el: a CO2 -ét, metánét és a
dinitrogénoxidét. Az EÁ 7%-os csökkentésbe egyezett bele, az Európai Unió
8%, Japán 6%-ba.

Mindazonáltal még ezen jelentôs csökkentés sem gátolja meg az összes
kibocsátás növekedését. Kína és India nem is írta alá a jegyzôkönyvet. A
CO2 -kibocsátásban jelenleg Kína áll a világon a második helyen, de néhány
évtized alatt eléri az EÁ.-t. Az EÁ Energia Információs Hivatala szerint a
fejlôdô országok (közéjük számolva Oroszországot és Kelet-Európát) CO2
-kibocsátása 1990 és 2015 között kétszeresére nô, ami a teljes földi
kibocsátás 58%-át teszi majd ki, akkor is, ha az ipari országok nem
csökkentenek.

Így az 1992-es egyezmény nem éri el a célját, hogy t.i. állandósítsa a
légköri CO2 szintjét. A jelenlegi szint mintegy 360 ppm, az ipari kor
elôtt 280 ppm volt. 2100-g ennek kétszerese várható, hacsak a fejlôdô
országok nem állandósítják a kibocsátásukat és az ipari országok nem
csökkentik azt a jelenleginek a felére.

Most a legjobb esetben az elôre jelzett fölmelegedés néhány évtizeddel
eltolódik és a következô évszázadban 30 kyotoi egyezményre lenne szükség,
mondja Jarry Mahlman, princetoni kutató. Pi.

Környész 450, 1997. december 15.

Donella Meadows: Mother Gaia Reflects On The Global Climate Conference
(Földanya töpreng a világméretû éghajlat-tanácskozás alkalmával)

Hibát követtem el, amikor kifejlesztettem ezt a kétlábú, nagy aggyal
rendelkezô életformát.

Ezeknek a teremtményeknek, az Ésszel és az Erkölcsi Intuícióval való
elsô szárnyaló kísérletemnek csodálatos felfogóképességük van. Mulatságos
volt figyelni, hogy miként tanulnak és fejlôdnek. Azonban már észrevehetô
néhány tervezési hiba. Összezavarják tudatuk találmányait törvényeim
valóságával. Nehezen birkóznak meg a rövid idôn belül végrehajtott tetteik
hosszúlejáratú hatásaival, és attól félek, hogy ügyesebbnek képzeltem
ôket, mint amilyenek a valóságban.

Éppen most tartanak egy összejövetelt egy Kyoto nevû helyen, amelyen
megkísérelnek megegyezni egy levegôre vonatkozó határozatban. Azon
vitáznak, hogy a CO2 a levegôben 450, 750, vagy 1000 milliomodrész (ppm)
legyen?

Rettenetesen önteltek. Én ezzel már sokkal több kísérletet végeztem,
mint amennyit egyáltalán el tudnak képzelni. Nagyon sok CO2-vél kezdtem,
3%-kal, azaz 30,000 ppm-mel. Akkor elkezdtem játszani az élettel.

Kékeszöld algákat teremtettem, amelyek táplálékként fölszürcsölték a
széndioxidot.

Évmilliárdokon át ezek az algák és a belôlük evolválódott növények
CO2-ból fölépítették magukat, elpusztultak és lesüllyedtek a mocsarak és
tengerek fenekére, a levegôbôl felvett szenet olajjá, gázzá és szénné
nyomva össze. A CO2 a levegôben egyre jobban csökkent, sok rövid idôn át
tartó ingadozással. Az elmúlt néhány évszázad és évezred alatt 180 ppm
volt a szintje a jégkorszakokban és 280 ppm a meleg idôszakokban.

Ezek a változások megsemmisítették az élet egyes alakjait. Amelyek nem
voltak képesek alkalmazkodni, azok eltûntek. Elôsegítettem újabbak,
rugalmasabbak és találékonyabbak, és azt kell mondjam, szebbek
evolúcióját. Büszke voltam az eredményre. Bonyolultak! Összetettek! Meg
kell nézni az esôerdôimet!

Egyszer, néhány évszázaddal ezelôtt, ami egy szempillantás az én
idôszámításomba, a nagyagyúak kitalálták, hogy miként égessék el az
olajat, a szenet és a gázt. A hosszú idôn át raktározott CO2 kezdett
visszaáramlani a légkörbe. A szintje már fölemelkedett 270-rôl 360 ppm-re,
és egyre gyorsabban emelkedik, ahogyan versengenek a kocsikkal, áramot
fejlesztenek, fûtenek, élelmiszert termelnek, rengeteg féle játékot
állítanak elô, és azokból egyre többet.

Átmentem sok nagy idôjárás-felforduláson, megváltoztak óceáni
áramlatok, valaha ezer mérföldes jégsapka volt Kyoto fölött, hatalmas
sivatagok ott, ahol ma erdôk vannak és erdôk ott, ahol ma sivatagok.
Többször is eltûnt az életformák jelentôs része és újra elkezdôdött az
algákkal és csúszkáló dolgokkal.

Fenn fognak maradni. Fenn fogok maradni. Nem tudom, hogy a nagyagyúak
is akarják-e ezt, de a raktározott szénen alapuló "civilizációjuk" nem fog
fentmaradni. Önmagukat nagyon függôvé tették a tenger szintjétôl, a
bizonyos helyeken adott idôben hulló esôktôl, s azzal, hogy behatárolják a
folyókat és a szeleket - ezek az ô határaik, nem az enyémek. A határokat
azonban nem lehet megtartani, az éghajlat esetében sem.

Látható, hogy sok nagyagyú igyekszik számításokat végezni az önmaguk
alkotta helyzetrôl. De az intelligenciára vonatkozó terveim hibái
nyilvánvalóak -- egy "pénznek" nevezett különös eszközüket használják
arra, hogy eldöntsék: mit tegyenek.

A "pénz" az ô jelképük. Föltaláltak egy játékot, amelyben a pénz
biztosítja, hogy valami felett hatalommal rendelkezzenek. A pénzükön
mindent és mindenkit meg tudnak vásárolni, de nem tudnak megvenni egy
napfényes reggelt, egy tiszta folyót vagy egy 270 ppm CO2-t tartalmazó
légkört. Az összes pénzüket beleönthetik a bôröndömbe, de ettôl nem fogom
esôvel öntözni a veteményüket vagy elhárítani az áradást.

A légkör összetételének meghatározásánál a pénzbeli költségek
kiszámításának éppen annyi az értelme, mint azt meghatározni, hogy egy
repülôgép egy pályán egy futball-labda helyzetének megfelelôen repüljön.
Rossz a mérték, rossz a pálya, rossz a játszma. A repülôgépek az én
törvényeim szerint repülnek, ugyanígy az éghajlat is, tekintet nélkül
arra, hogy a nagyagyú fôemlôsök mit tesznek bármilyen sok pénznek
nevezett anyaggal.

Ha ezt nem fogják fel, akkor rászánok néhány millió évet és
megkísérlem, hogy kifejlesszem az intelligencia egy magasabb alakját.
Szégyenteljes, hogy a pénzimádók helyett valószínûleg újra a csimpánzokat
és a gorillákat használhatom erre. Építhetek a delfinekre is, ha túlélik
mindezt.

De talán mégsem lesz erre szükség. Mostanában közelednek egy helyes
intelligenciához. A nagyagyak rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a
hatalomnál és pénznél távolabbra tekintsenek, a jövôbe lássanak, megértsék
törvényeim alapjait, különbséget tegyenek a jelképek és a valóság között.
Közülük egyesek tudják, hogy milyen sokféle energiát tudnak hasznosítani
ha nem akarják visszaengedni a szenet a légkörbe. Nem lehetetlen, hogy jó
útra térnek.

De jó volna sietni. A kiokádott gázok itt lesznek még évszázadokon át.
Az éghajlat-változás elkezdôdött és évtizedek alatt fog kialakulni, még
akkor is, ha azonnal bölcsebbé válnak.

Remélem, így lesz. Valójában kedvelem ôket. Pi.

Third World Resurgence No. 87/88, p.6 Pad Green: Where climate change
meets sustainable societies (Ahol az éghajlatváltozás és a fenntartható
társadalmak találkoznak) Az éghajlatváltozást ma már elismerten a földi
világot fenyegetô legnagyobb veszélynek tekintik még a kormányok, sôt az
olajipari cégek is. Ugyanakkor ez a probléma bár talán megoldható lenne
technikai eszközökkel is, a vele összefüggô kérdések azonban társadalmunk
teljes átformálását igénylik. Az energiatermelés és -felhasználás módja az
élet minden területére kihat. Mai biztonságunk, jólétünk és a modern
civilizáció egészének középpontjában a kôolaj áll, amiért akár háborúkat
is indítanak. A villamos áram termelése az államoktól egyre inkább a
nagyvállalatok kezébe kerül át, akik az energiaellátást piaci alapon
kívánják megoldani. Az energiaszektorban a foglalkoztatottság csökken, az
állami tervezôintézetek és a magánvállalatok csak nagyléptékû programokban
gondolkodnak. Egyre kisebb azok köre akiknek hasznára van az
energiatermelés. Maguk a cégek mindent elkövetnek a változások ellen,
hiszen az rövidtávú hasznukat csökkentené, és így ellentmond a vállalati
filozófiának. MV

Third World Resurgence No. 89, p.4 Tan Cheng Li: Flaws in the Kyoto
Protocol (A Kyotói Egyezmény hiányosságai) A Kyotoban megalkotott éghajlat-
változási egyezmény történelmi jelentôségû a maga nemében, hiszen ez az
elsô olyan nemzetközi jogi intézkedés amely az aláíró országokat
üvegházgáz-kibocsátásuk korlátozására kötelezi. Az egyezmény tartalma
azonban aligha fog átütô erejû változásokat elôidézni. A tudósok által
2050-ig javasolt 60%-os kibocsátás-csökkentés helyett ennek mértékét 2008
és 2010 között 5,2%-ban határozzák meg az 1990-es szinthez képest. Ez az
eredmény kompromisszumot tükröz pl. az EÁ (amely semmilyen csökkentést nem
akart vállalni) és az EU között (az Unió 15%-os vállalással érkezett
Kyotóba). De még ezt a gyenge kompromisszumot is tovább gyengítik a
beépített kiskapuk. Ilyen a "kibocsátás kereskedelem", azaz ha egy ország
túllépi a megszabott keretet, további kibocsátási engedélyeket vásárolhat
egy másiktól, amelynek esetleg van feleslege. A kibocsátási kvótákat el is
lehet tenni "rossz napokra", ha valamelyik ország netán túlteljesítette
volna a tervet: ez a "kibocsátási bank". A harmadik kiskaput az ún.
együttes megvalósítás jelenti: egy fejlett ország úgy is megvalósíthatja
kibocsátásának csökkentését, ha pénzt ad egy másiknak olyan technológiák,
intézkedések megvalósítására, amelyek a kibocsátás csökkenését
eredményezik. Emellett az országok a területükön található "szénelnyelôk"
- erdôk, talaj - kapacitását is beszámíthatják a kibocsátásuk
megállapításába (ennek módszertana azonban még igen gyenge lábakon áll.

Az egyezmény további gyengesége, hogy a vállalások be nem tartása
esetére nem ad eszközöket, nincs semmilyen büntetési lehetôsége. Errôl
talán majd valamikor a jövôbeli tárgyalásokon lesz szó. Életbe lépni is
csak akkor fog, ha legalább 55 aláíró ország ratifikálja, és ezek együtt
legalább a világ kibocsátásának 55%-át képviselik. Szóval várhatunk még
egy darabig az üvegházban arra, hogy a nemzetközi tárgyalások megoldják a
kérdést. MV

Third World Resurgence No. 89, p.6. Ramesh Jaura: South hit hardest by
global warming (A felmelegedést Délt sújtja leginkább) A kormányközi
éghajlat-változási kutatócsoport Kyotóra készített jelentésébôl kiderül,
hogy a déli országok a legérzékenyebbek a felmelegedés hatásaira. A kis
szigetállamokon túlmenôen - amelyek teljesen eltûnhetnek a Föld színérôl a
tegerszint emelkedése következtében - a fejlôdô országoknak általában
nincsenek olyan eszközeik a káros hatások kivédésére, mint az iparosodott
államoknak. Afrikában például a szárazság, a szegénység és az igazságtalan
földtulajdoni viszonyok miatt katasztrofális következményekkel járhat az
idôjárás megváltozása. Az afrikai országok gazdasági termelésének 20-30% a
mezôgazdaságból származik, amely alapvetôen az esôs évszak minôségétôl
függ. A felmelegedés hatására trópusi betegségek is új területekre
hatolhatnak, és a felfutóban levô turizmus súlyos károkat szenvedhet.
Latin-Amerikában a változás tovább ronthatja az amazóniai ôserdôk
pusztítása miatt amúgy is rossz helyzetet, kontinentális méretekben változtatva meg a vízjárási és csapadékviszonyokat, ami több fontos
mezôgazdasági termékre kihathat pl. Mexikóban. Itt különösen a hegyvidéki
és átmeneti ökoszisztémák veszélyeztetettek. A Közel-Kelet amúgy is száraz
vidékein is hasonló hatások várhatók, pl. a Kaszpi- és Aral-tavak
szintjének további süllyedése. MV

Science 279, 16 January 1998, p.315. Richard A. Kerr: The Hottest Year,
By a Hair - Global Change (Egy hajszálnyival a legforróbb év -
Világméretû változás)

A kormányzati éghajlat-szakemberek szerint az 1997-es év a század
legmelegebb éve volt, jelezve, hogy az üvegház-figyelmeztetést komolyan
kell venni. A kilencvenes évek hômérséklete felülmúlhatja a nyolcvanas
évekét, s az üvegház gázok szintje tovább emelkedik, a fölmelegedés üteme
gyorsul. Emellett a felmelegedést fékezô tényezôk megszûnnek.

Az El Nino-nak szerepe volt az 1997-es év meleg voltában. További
tényezôk: a légszennyezés hût, az ózon-ritkulás szintén (az ózon gátolja a
meleg megszökését), a nap fényessége is változik.

James Hansen (NASA Goddard Intézet) szerint újabb melegedési rekordok
várhatók, hacsak nem jön valamiféle nagyobb vulkáni kitörés. Pi.

3. Növényvilág

Környész No. 395. 1997. július 30.

Donella Meadows: From Dump To Garden: Burlington's Intervale (A
szemétlerakóból kert: Burlington völgye/mélyföldje)

A mélyföldön, a zöld árterületen, ahol Winooski folyó kanyarog
Burlingtonban, Vermont államban, valaha virágzó gazdaságok voltak. Ethan
Allennek volt itt egy tanyája és még sokkal ô elôtte az abernaki indiánok
mûvelték a termékeny földet. Azonban ahogyan a város növekedett, a
völgybôl egy gyomos városi hulladéklerakó lett, "az út másik oldala", a
szegénynegyed. Az emberek még jártak ide halászni, de azzal is
foglalkoztak, hogy betemették a hulladékot, a régi autógumikat és
kocsikat. Nem volt egy kellemes vagy biztos tartózkodási hely, nem volt
közösségi tulajdon.

A változás a McNeil féle fatüzelésû erômûvel kezdôdött. A völgy
bejáratánál építették a hetvenes években, amikor mindenki energiáért
tülekedett, ami nem jött Közel-Keletrôl. Ekkor egy kertészeti ellátót, és
egy postai csomagküldô céget létesítettek a közelben, mivel a
tulajdonosának, Will Raapnak az a gondolata támadt, hogy az épületét és az
üvegházát az erômû hulladékhôjével fogja fûteni.

Raap vezetésével, a város segítségével és szolgáltatásaival az a fajta
gondolkodásmód, hogy a hulladékok váljanak forrássá, elterjedt a völgyben
és a szemétlerakó a szépség, üdülés, élelmiszer és munka forrásává
alakult. A kertészeti ellátó kertté változott. Egy vetômag-társaság, a
Cooks Garden különféle zöldségeket és gyógynövényeket vizsgál és mutat be
itt. A völgy bejáratánál ott vannak a munkások telkei, és egy piacra
termelô gazdaság.

A kertektôl egy természetes ösvény és egy kerékpárút vezet el és a
folyó mentén kanyarog. A napos vasárnapokon kocogókkal, kerékpárosokkal és
gyerekkocsival sétáló családokkal találkozunk itt. Az ösvény elhalad egy
nagy terület mellett, amelyen egy közeli burlingtoni kórház konyhája
számára termelnek szerves eljárással élelmiszereket.

Egy kissé lejjebb a folyó mentén van a völgy felújító üzeme, egy városi
komposztáló. A város lakossági, részben élelmiszerbôl származó hulladékai
ide kerülnek, itt elkeverik a Ben & Jerry féle fagylaltgyár tejes
szennyvizével (a telepen érezhetô a savanyú tej szaga), s
mûtrágya-hegyeket gyártanak. Ez a tevékenység évente sok százezer dollár
hulladéklerakási költségtôl mentesíti a megyét. A komposztot eladják a
város kertészeinek, a tereprendezôknek és beszántják a völgy kimerült
talajába. A komposztüzem néhány év elteltével fölszedi a sátorfáját és
lejjebb vándorol a völgyben maga mögött hagyva egy termékeny területet egy
új gazdaság számára.

A komposztáló elôzô helyén egy mezôgazdasági részvénytársaság van,
amelyikben 350 család és 600 egyén vesz részt, nagyrészük Burlington sûrûn
lakott északi részén él. A tag-családok havi vagy éves díj ellenében
hetenként egyszer megszednek egy zsákot az évszaktól függôen - zöldséggel,
babbal, paradicsommal, kukoricával, krumplival. Van ott egy közösségi kert
is, ahol a családok a saját parcellájukat mûvelik.

A komposztból sokfelé jut, pl. egy vágott-virág termelônek, egy
zöldségtermelô közösségnek. Egy cég évelô növényeket termeszt, egy pedig
salátát és bármilyen valószínûtlenül hangzik, articsókát. (Azt hittem, az
csak Kaliforniában van, holott itt is.)

Az itteni gazdálkodóknak szerves módszerekkel kell gazdálkodniuk és
gondos üzleti tervet kell készíteniük. Viszonzásul olcsón bérelhetnek
földet, üvegházi helyet, gépeket kölcsönözhetnek és néhány éven át
komposztot kapnak, amíg be nem indulnak.

Fokozatosan újabb vállalkozások indulnak. A Ben & Jerry alkalmazottai
munkanapokat szerveznek, a város teherautókat ad, megtisztítják a földeket
a hulladéktól, felszántják, beszórják komposzttal, növényeket ültetnek és
elôkészítik a talajt a komoly mezôgazdasági mûvelésre.

Will Raap elôrelátásai jó irányba terelték a völgyet, megôrizték a
természetes növényzetet a folyó mentén és a nedves területeken, az
elárasztási csatornákban, de a földterület többi részébôl kenyereskosár
lett, amelyik biztosítja Burlington friss termék szükségletének mintegy
10%-át.

Raap álmodozott az erômû hulladékhôjének a fölhasználásáról, ugyanis az
erômû a termelt hônek csak egy részét használja föl. A hulladékhô
melegíthet úgynevezett "bioházakat", nagy üvegházakat, amelyekben egész
éven át lehet zöldséget termelni. Lefestett egy 9 acre (3,6 ha) területû
"öko-ipari parkot" az erômû közelében. Megragadta az a gondolat, hogy az
egyik ipari üzem hulladéka nyersanyagul szolgálhat a másik számára. Az
ökopark elsô lakóinak egyike a "Living Technologies" nevû társaság lesz,
amelyik biológiai szennyvízkezelôket tervez, épít és a szennyvizet
átváltoztatja folyókká és halakká.

Egy szép napon, Will Raappal sétálva a völgyben és látva, hogy eddig mi
valósult már meg, és hallgatva az álmait, el tudtam képzelni, hogy mi
következik még. Új termelési értékben évi 50 millió $, 150-nel több
munkahely, azon kívül, amit eddig az erômû, a kertészeti ellátó és a
létezô gazdaságok teremtettek. Minden a megújuló energiából,
újrahasznosuló anyagokból jött létre, nem használtak semmiféle mérget és
friss, tápláló élelmet állítottak elô helyi fogyasztásra.

Egy üzletember sétált velünk együtt és félelemmel hallgatta Raap
látomásait. Odasúgta nekem: "Ez egy vállalkozó!". Pi