26. szám

(II. évf., 1997 dec. 26.)

Tartalom

E számunk a Balaton Bulletin nyári szám elsô tanulmányát közli, a Junge Kirche novemberi számát szemlézi és németországi idôpontokat ad.

1. Barbara Adam, Karlheinz Geissler, Martin Held, Klaus Kümmerer és Manual Schneider: Idôt a környezet számára - a Tutzing Idôökológia Projekt

Mint az állatokat és növényeket, az embert is külsô és belsô idôprogramok szabályozzák. Az évszakok váltakozásába, nappal és éjszaka, ki- és belélegzés váltakozásába ágyazódva élünk. A mai ipari társadalmak távolodnak ettôl a ritmikusságtól a non-stop termelés és fogyasztás miatt.

2. A Teremtés megôrzése (Fiatal Egyház '97 nov.): Clinton klímapolitikája, Klímaváltozás: a tudósok ébresztôt fújnak, Chile fôvárosának légszennyezettsége, Az erdôk kétharmada már megsemmisült, Erdôpusztulás az Érc-hegységben, A tamagocsi nem környezetbarát.

3. Környezetvédelem kislexikon és 6 nyelvû szótár.

4. Idôpontok (Németország)

V Á L T O Z O T T a Bokor Öko Csoport havi találkozóinak i d e j e !

A hely - már decembertôl - a Bokor-porta:
Budapest, VII. ker. Szentkirályi u. 49. kaputelefon-kód: 34.

Szervezô: Farkas István (mhelyi tel: 2666-071).

A m e g v á l t o z o t t idôpontok (mindig hétfôn 17-tôl 20 óráig):

1998 I.5. - Sipos S. Gyula: Halálcsillag vagy szeretetföldje
II.2. - Zsombok György: Az én falum
III.2. - Fülep Dániel: Gondolatok a környezetvédelemrôl
III.30. - Demeczky Jenô: A világválság lélektani okai
V.11. - Magyar Laci és Laura: Mi újság Székesfehérváron

Cikkek, dokumentumok

1.

Barbara Adam, Karlheinz Geissler, Martin Held, Klaus Kümmerer és Manual Schneider: Idôt a környezet számára - a Tutzing Idôökológia Projekt

Ami az idôtényezô vizsgálatát illeti a fenntarthatóság kérdésében, a legélénkebb jelenlegi akció a Tutzing Time Ecology Projekt. A cikk a Time and Society (Idô és Társadalom) 1997. 6/1. kötetben (73. old.) jelent meg.

Az idô az élet alapvetô dimenziója és az emberi létezés alapvetô élménye, filozófiai vita és tudományos párbeszéd tárgya. Az utóbbi idôben felkapták a munka, szervezés és menedzsment terén. Életünk másik ugyanilyen központi dimenzióját Ä a környezetet Ä az idôkutatók eddig kevés figyelemre méltatták.

A természet ideje meghatározza életünket. Mint az állatokat és növényeket, az embert is külsô és belsô idôprogramok szabályozzák és irányítják. A természet idôbeli struktúrájába Ä az évszakok váltakozásába, nappal és éjszaka, ki- és belélegzés váltakozásába - ágyazódva élünk. A mai ipari társadalmakat távolodás jellemzi ettôl a ritmikusságtól a non-stop termelés és fogyasztás elônyben részesítése miatt. Ez nem csak az ipari munkára vonatkozik, de az ételre is, ahol az évszak-kínálta változatosság fontosságát a fogyasztók egyre kevésbé veszik tudomásul. A természet ritmusától való kulturális elszakadás és a gazdasági folyamatok felgyorsulása egyre fokozza az energiafelhasználást és az anyagiak áramlását.

Ez a háttere a javaslatnak, melyet Martin Held és Karlheinz Geissler a Protestáns Akadémián (Tutzing, Németország) 1991-ben Idôökológia Projekt néven terjesztettek elô. A társadalmi élet idôbeli dimenziójának jelentôségét akarták felismerni és megteremteni a jelen ökológiai válságban. Konferenciákon és publikációkon keresztül a projekt nyilvánosság elé próbálja hozni ezeket a problémákat.

Az "idôökológia" kifejezés azért jött létre, hogy nyomatékosítsa, mennyire nem elegendô az idôdimenziót egyszerûen hozzácsapni az ökológiához, mint valami szakácskönyvben. Az idôökológia az idô sokféle formájára összpontosít: ritmusokra és idôegységekre; különféle idômértékekre; az "Eigenzeiten"-re, ami az egyes organizmusokra vagy rendszerekre jellemzô sajátos belsô idôt, önidôt jelenti; a "kairos"-ra, ami a cselekvésre megfelelô idôpillanat; és a "kronosz"-ra, mely az idô folyamatára utal; az események tartamára, folyamatára, kezdetére és végére; a sebességre és intenzitásra, amellyel egyes tranzakciók végbemennek; a gazdasági csere kitágított idejére; a gondoskodás, felnevelés és szaporodás alkotó idejére. Egyfajta érzékenység az idôre, annak különféle formáira elôfeltétele annak, hogy döntések és célkitûzések esetén valóban számba tudjuk venni. Középpontba helyezése elôsegíti az ember rendelkezésére álló szabadságfokok mélyebb megértését, hogy idôbeliségét saját választása szerint teremthesse meg.

Az elsô Tutzing konferencia 1993-ban a növények, állatok és ökoszisztémák komplex idôbeliségét fedezte fel és helyezte el a jelenkori ipari társadalmak szocio-ökonómiai rendszereié mellé. A konferenciára egy 12 darabból álló festménysorozat is készült.

A második konferencia a ritmikusság középpontiságát tudatosította az élet minden formájában. Számbavette egyrészt a mellôzésére irányuló szándékokat, másrészt azokat, amelyek természetellenes metronómikus ütemmel való helyettesítésére irányulnak.

A harmadik "idôakadémia" 1995-ben az elméletet és a gyakorlatot vetette össze, hogy e gondolatok gyümölcsözzenek a mezôgazdaság terén. A mezôgazdaság azon kevés kulturális dimenziók egyike az ipari világban, ahol az ember természet ritmusaitól való függése még jelen van Ä de az idôvel kevéssé konfliktusos kapcsolatra van szükség, ha célunkat, a fenntartható mezôgazdaságot komolyan vesszük. A konferencia állattenyésztô specialistákat, antropológusokat, mûvészeket, pékeket, henteseket, sajtkészítôket, zenészeket, filozófusokat, politikusokat és még sokféle embert gyûjtött egybe, akik mind fel akarták fedezni saját szakterületük hatáskörét az idô komolyan vételében. A konferencia fórumot teremtett az idô különbözô megközelítéseinek ízlelésére, érzésére, látására és megismerésére. Létrehozta a kapcsolatot az étel minôsége és az idô megközelítései között. A konferencia a továbbiakban az idô és a pénz összekapcsolódásának problémájával foglalkozott és a sebesség mint gazdasági jólét felé vezetô út mérlegelésével. Idôpolitikát keresett, amely megfelelô vonalon halad az idô feletti teljes kontroll, valamint az Eigenzeiten (belsô idô) és a természet különféle ritmusainak értékelése között.

Ezt követte a negyedik konferencia a "Nonstop társadalom és ennek ára" témában, melyen felszínre kerültek a kapcsolatok az iparosodott életmód megváltozott tempója és az általános egészség, szennyezés, környezeti degradálódás, kockázatok és veszélyek között. A következô találkozó 1998 februárjában lesz, melyen a média és az új információs technológiák szerepérôl lesz szó: milyen hatással vannak világfelfogásunkra és hogyan teszik elsôdlegessé az informálódást a valóságos tapasztalással szemben.

A társadalmi-kulturális élet összetett idôbelisége iránti kifejezett elkötelezôdés az elôfeltétele annak, hogy túllépjünk az idô gondolkodásmentes gazdasági megközelítésén, illetve azon a problematikus feltételezésen, hogy a környezet irányítható. Ha tisztában vagyunk az idô ökológiai jelentôségével, akkor különféle terveket és eszközöket tudunk kifejleszteni, melyek megakadályozzák az idô káros ipari árucikké válását, úgymint:

- az ipari társadalmak tényleges hatásainak kifutási idejével összhangban levô új szerzôdés a generációk között,

- fenntartható fejlôdés, mely nemcsak a termelés idôkereteit, hanem a regeneráció és az újratermelôdés idôkereteit is magába foglalja (hogy a források, melyek ezredévek során jöttek létre, ne használódjanak el évszázadok vagy évtizedek alatt),

- olyan viszonyulás az állat- és növényvilághoz, mely tiszteletben tartja a lények és folyamatok belsô idejét (Eigenzeiten) Ä ami felismeri a "természetes" idôt a vetésre és az aratásra, az érlelésre és az utódgondozásra.

Az efféle idô-érzékeny gondolatok elkerülik a szabályozás nyelvét. A szabályozás, gazdálkodás, akár a kormány, akár egy vállalat, akár egy NGO kezében van, egy sor olyan elôfeltételt kíván, melyek nem mindig teljesülnek a természeti jelenségeknél, például:

- a szabályozandó dolog idôbeli és térbeli behatároltsága,

- felismerhetô, félreérthetetlen kapcsolatok idôben és térben, melyek segítségével tisztán átláthatóvá válnak az események véletlenszerû sorozatai,

- a jelenségek hozzáférése érzékeinkhez Ä a látása, érintése, hallása, szaglása vagy ízlelése annak, amivel gazdálkodni kívánunk,

- a múlt ismerete a jövô vezérfonalaként.

Ezek az elôfeltételek nehezen húzhatók rá a hormon-romboló vegyi anyagokra, az ózon elhasználására, a levegô- és vízszennyezésre, a genetikailag módosított organizmusokra, vagy az olyan új betegségekre mint a szarvasmarhák agyszivacsosodása (BSE). A felsorolt és hasonló környezeti veszélyek láthatatlanul és lappangási periódusok után lépnek akcióba. Az okozatot az okkal egyenetlen és szaggatott út köti össze; nem könnyû visszakeresni a baj eredeti forrásáig. Jövôjük nem irányítható, nem szabályozható a múltbeli tapasztalatok alapján. A tevékenység, melyet kívánnak, nem ragadható meg azzal, amit hagyományosan menedzsmentnek, gazdálkodásnak hívnak.

Az idô szorosan összefügg ezzel a problémával. Amire szükség van, egyfajta "idô-írástudóság", a természet és a kultúra összetett idôbeliségének alapos ismerete, mely napi cselekvéseinket és általános célkitûzéseinket vezérli. Nem szabad szem elôl tévesztenünk egy nagyobb idôbeli komplexitást, mely a megóvás, gondoskodás, elôvigyázatosság kívánalmát hozza magával azokban a helyzetekben, amikor cselekvéseink vagy éppen nem-cselekvéseink megalkotják a jelent és korlátozzák vagy tágítják a jövô lehetôségeit.

Eredeti cím: Time for the Environment: The Tutzing Time Ecology Project
Nyelv: angol
Eredeti méret: teljes fordítás
Forrás: The Balaton Bulletin (Summer 1997)
Fordította: T. T.

2.

A Teremtés megôrzése (Fiatal Egyház '97 nov.)

Clinton klímapolitikája

Súlyos csalódással reagált az Egyházak Ökumenikus Tanácsa Clinton bejelentésére, miszerint négy évvel ezelôtti ígéretével szemben, hogy az USA 2000-re az 1990-es szintre csökkenti az üvegházgázok kibocsátását, ezt a szintet csak 2012-ben fogják elérni. Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának fôtitkára szerint "az USA kormánya meghajolt a kôolaj- és az autólobbi elôtt", s ezzel elôre programozta a környezeti katasztrófát.

Klímaváltozás: a tudósok ébresztôt fújnak

Hatvan ország 1500 tudósa, köztük 102 Nobel-díjas a globális felmelegedés elleni haladéktalan intézkedésekre szólította föl a világ kormányait.

A Washingtonban közzétett felhívásban a kutatók óvnak a Föld felmelegedése miatt bekövetkezô tengervízszint-emelkedéstôl és mélyreható idôjárási változásoktól, melyeknek következménye katasztrofális élelmiszer- és vízhiány, sok-sok növény- és állatfaj kipusztulása lehet, valamint trópikus betegségek elterjedése az északi féltekén is. A tudósok fölpanaszolják a fosszilis energiaforrások felhasználásának növekedését és az amazonaszi esôerdôk gátlástalan fölégetését.

Chile fôvárosának légszennyezettsége

A mély völgykatlanban fekvô Santiago de Chile Ä Mexikóvárossal együtt Ä a világ legrosszabb levegôjû metropoliszai közé tartozik a hatalmas füst-, korom- és kipufogógáz-szennyezés miatt. Telenként csaknem katasztrófahelyzet áll be, a kórházak folyosói is tömve vannak levegôért kapkodó öregekkel és csecsemôkkel.

A legnagyobb légszennyezô a város túlméretezett, 11.000 buszból álló flottája, amely a Pinochet-diktatúra idején bevezetett szabad piacgazdaság terméke: nincs szükség ennyi buszra, de a vállalkozók szabadon versenyezhetnek az utasokért... A buszvállalkozók korlátozása viszont szállítási sztrájkot váltana ki, márpedig a 4000 km hosszú Chile rászorul a közúti szállításra... Hiányzik a politikai akarat a gyárak elköltöztetésére is, ill. a szûrôberendezésekbe beruházandó pénz. Az esetleges, legfeljebb 20.000 német márkát kitevô környezetvédelmi bírságot gond nélkül fizetik ki a vállalatok, s aztán minden marad a régiben.

Az erdôk kétharmada már megsemmisült

A WWF (Világ Természetvédelmi Alapítvány) egyik tanulmánya szerint a Föld 8000 évvel ezelôtti 8.08 milliárd hektárnyi erdôjébôl mára csak 3.04 milliárd hektár maradt, a többi örökre elveszett. Ázsia csendes-óceáni térségében az eredeti erdôállománynak már 88 %-át pusztították ki.

Évente 17 millió hektár ôserdôt irtanak ki, de a veszteségek nagyjából azonos arányúak az ôserdôket, ill. Európa, Észak-Amerika és Észak-Ázsia erdeit tekintve. A WWF elôrejelzése szerint ilyen ütem mellett 50 év múlva egyáltalán nem lesznek erdôk Costa Ricában, Malaysiában, Pakisztánban és Thaiföldön.

Erdôpusztulás az Érc-hegységben

A cseh Érc-hegységben most a nyírfákat is elérte az erdôpusztulás. Tavasz óta fák ezrei haltak ki a hegygerinceken mintegy 500 hektáros térségben, s további 3000 hektáron figyelhetôk meg súlyos károsodások. Mivel a nyír a legellenállóbb fafajták közé tartozik (a 70-es, 80-as években ültették el ôket a kipusztult lucfenyôk helyébe...), a szakértôk valóságos ökológiai katasztrófáról beszélnek, és elsôsorban az egykori NDK nem kéntelenített szénerômûveit teszik felelôssé, a hasonló cseh erômûvek mellett.

A tamagocsi nem környezetbarát

A nyár slágere a tamagocsi volt, ez a Japánból importált, elektronikus háziállat, melyet gombnyomással lehet etetni és lefektetni, megríkatni vagy megnevettetni. Ha a fokozott érdeklôdés kitart, akkor az elôállítók szerint év végéig világszerte mintegy 13 milliót adnak el a komputeres játékból.

De ami megdobogtatja a gyerekszíveket és megtölti a gyártók kasszáját, annak nagy környezeti ára van. Egy német hulladékszakértô nagyító alá vette a tamagocsit, s az eredmény: a mûanyagtokban lévô, 35 grammos divatjáték csak Németországban és csak ebben az évben 350 tonnás elektronikus hulladékhegyet fog létrehozni. Nemcsak az élô háziállatok pótszereiként problematikusak a tamagocsik, hanem azért is, mert ezek az állatok fû helyett elektromos áramot fogyasztanak, és így erôteljesen megnövekszik az elemfölhasználás. Az állatok belseje a környezetre és a klímára káros nehézfémeket tartalmaz, például ólmot és ónt; a forrasztáshoz használt ón minden grammjára 8 kilogramm meddô esik a malajziai bányákban! A nyomtatott áramkörök elôállításakor pedig még mindig a rendkívül káros fluor-klórhidrogéneket használják Ázsiában.

A tamagocsi tipikus példája azoknak a termékeknek, amelyek a környezetre való tekintet nélkül meghódítják a piacot.

Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Méret: összefoglaló ismertetés
Forrás: Junge Kirche
Dátum: 1997 november

Könyvek

Környezetvédelem, Környezetgazdálkodás, Környezettudomány
kislexikon és angol-francia-német-spanyol-orosz-magyar szótár.

2700 címszó. Szerzô-szerkesztô: Dr. Kerényi Ervin.
1300 Ft + postaköltség (kérhetô keménykötésben is, kb. 300 Ft-tal több).

Megrendelhetô a kiadónál:
Elpídia Kiadó, 2120 Dunakeszi, Berzsenyi u. 5/c. Tel/fax: 27-342900.
(Az Elpídia görög szó, reményt jelent.)

Ha valaki e-mailen szeretné megrendelni, küldje a Bocs Alapítvány címére és majd továbbítjuk: [email protected]

Idôpontok (Németország)

1997. dec. 6-7, Kassel: Friedenspolitischer Ratschlag zu "Probleme und Folgen der NATO-Osterweiterung, Globalisierung der Ökonomie, Perspektiven der Gewaltfreiheit". (Kasseler Friedensforum, C/o DGB Kreis Kassel, Spohrstr. 6. D-34117)

1998. jan. 23-25, Loccum: Tagung "Plutonium und Politik: Was will die Umweltbewegung noch?" (Evang. Akademie Loccum, Postf. 2158, D-31545 Rehburg-Loccum. E-mail: [email protected])

Febr. 13-15, Oberhausen: Tagung "Industrieraum - Kulturraum - Abraum?" (PädagogInnen für den Frieden, c/o Wolfgang Popp, Univ. - GH Siegen, Pf. 101240, D-57068 Siegen)

Márc. 27-29, Kiel: Internat. Kongress "Conversion, Challenges for Enterprises and Regions in East and West". (Inst. f. Friedenswissenschaften SCHIFF, Kaiserstr. 2. D-24143 Kiel)