10. szám

(II. évf., 1997 okt. 3.)

Tartalom

E számunk a Junge Kirche (Fiatal Egyház) c. német havilap két számának "a Teremtés megôrzése" rovatát ismerteti.

Mellékletként terjesztjük "idôsebb testvérünk", a háromhetenként megjelenô Gaia Sajtószemle idegen nyelvrôl fordított anyagait.

1. Júl-aug. szám: Aranymámor az esôerdôben, Környezetvédôk megakadályozzák a génmanipulált kukorica vetését, Német-cseh környezetvédelmi projekt Észak-Csehországban, Csehország: környezetvédôk tiltakoztak az atomerômû ellen, Greenpeace: a Le Hague elôtti víz radioaktív, Plutónium a világûrben?, Az atom ellenzôi médiasztárokká válnak, Átaludtuk az ökológiai átalakítás lehetôségét, Naponta 1000 gyerek hal meg AIDS-ben.

2. Májusi szám: "Az ember klónozása megengedhetetlen", "Az eddigi legnagyobb kísértés...", A Thüringiai Szinódus határozata a klónozásról és a géntechnikáról, Génmanipulált cukorrépa engedélyezése, "Teremtés" fakultás, Kétség esetén a természet javára, A Transzrapid megháromszorozza a közlekedés energiafelhasználását.

3. Négy angol és hat német könyv béke témában.

4. Idôpontok: németországi események

Melléklet: A fordított anyagok a Gaia Sajtószemle 317. számából.

Cikkek, dokumentumok

1.

A "Junge Kirche" nyári szám "Bewahrung der Schöpfung" rovatának szemlézése

Aranymámor az esôerdôben

A turizmus állami reklámai szerint Costa Rica csupa természeti parkból áll. Évente 700.000 ember tölti itt szabadságát, és kereken 700 millió dollárt költ el.

A természeti szépségeket azonban veszély fenyegeti. Bányászati konszernek lepték el az országot: az esôerdôk alatti arany érdekli ôket. Letarolják az erdôket, és óriási kutatókrátereket vájnak a meztelen talajba. A nyersaranyat ciánkálival tisztítják, ami pusztító hatással van a talajvízre.

A természetvédôk mindezért a kormányt teszik felelôssé, mert az 63 feltárási engedélyt adott ki az elmúlt években, s az alacsony bérekkel és adókkal, valamint a laza környezetvédelmi törvényekkel valósággal csábítja az országba a külföldi befektetôket. A miniszterelnöknek szemére vetik, hogy struktúraigazítási politikájával az ország természeti kincseinek kiárusítása jár együtt; az ércbányákból kitermelt nyereségnek ugyanis csak csekély része folyik vissza adók formájában az államkincstárba. A kanadai Placer Dome bányászati társaság például saját bevallása szerint évente 90 millió dollárt vár feltárási jogainak érvényesítésétôl, s ebbôl mindössze 7,2 milliót fizet ki Costa Ricának.

Környezetvédôk megakadályozzák a génmanipulált kukorica vetését

A kísérleti földek három hónapos megszállásával immár a harmadik egymást követô évben hiúsították meg környezetvédôk a dél-badeni Buggingenben, hogy a holland vetômaggyártó cég, a Venderhave elvesse azt a génmanipulált kukoricát, amely rezisztens a Glufosinat nevû gyomirtóval szemben. (1996-ban bevetették ugyan a földet, de röviddel utána ismeretlenek elpusztították a vetést.) A baj elburjánzását elkerülendô, a vállalkozó lemondott arról, hogy rendôri védelem mellett hajtsa végre a vetést.

Német-cseh környezetvédelmi projekt Észak-Csehországban

Németország és a Cseh Köztársaság közösen lép föl a környezetbarát fûtés- és áramellátás érdekében: az észak-nyugat csehországi Egerben (Cheb) az elavult széntüzelésû berendezéseket gázra állítják át, minek következtében a kéndioxod kibocsátást 2400 tonnával csökkentik évente, a nitrogénoxidét 83 tonnával s a port kereken 150 tonnával, az üvegházgázokat pedig az 1990-es mértékhez képest 2000-ig 15%-kal csökkentik. A projekt költségei feltehetôen 17,5 millió márkára rúgnak, ebbôl 4,5 milliót ad Németország. Ezenkívül a két ország környezetvédelmi minisztériuma megegyezett abban, hogy kicserélik az Érchegység térségének légszennyezési adatait.

Csehország: környezetvédôk tiltakoztak az atomerômû ellen

Egész Európából gyûlt össze több mint 500 környezetvédô a csehországi Temelinben, hogy plakátokkal, szavalókórusokkal és éles hangú sípokkal tiltakozzék az atomerômû továbbépítése ellen. A rendôrség megakadályozta, hogy a tüntetôk eljussanak az erômûhöz.

A 2000 megawattosnak szánt erômûvet négy orosz reaktorral tervezték még a kommunista rendszerben, 1980-ban, de a kivitelezés mindig csúszott. Most egy amerikai cég, a Westinghouse lesz a kivitelezô, és 1999-re szeretnék legalább két reaktorral megindítani az áramtermelést. A "Duha" (Szivárvány) nevû cseh környezetvédelmi mozgalom azonban kétségbevonja, hogy az elavult orosz technikát biztonságossá lehet tenni a nyugati Know-How-val.

Greenpeace: a Le Hague elôtti víz radioaktív

A normandiai Le Hague térségében (ahol atomhulladék-újrafeldolgozás folyik) a tengervíz radioaktivitással szennyezett. A Greenpeace által vett minták radioaktivitása 175 millió Becquerel literenkint. Ha egy fürdôzô egyetlen kortyot lenyel, akkor máris eléri a német szabványok szerinti egész éves sugármennyiséget. A leukémiás gyerekek és fiatalok aránya bizonyíthatóan háromszor nagyobb Le Hague környékén, mint az országos átlag. A német környezetvédôk szervezete fölszólította a szövetségi kormányt, hogy szálljon szembe a német atomhulladékok Le Hague-beli újrafeldolgozásával.

Ugyanakkor a francia környezetvédelmi miniszterasszony, Dominique Voynet korlátozta az atomhulladék-feldolgozómû megközelítési lehetôségét, és július 10-én azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a halász- és kirándulóhajók az üzem körüli veszélyes vizekre hajtsanak.

Plutónium a világûrben?

Állítólag pontosan 32 kg plutóniumot akarnak fellôni a világûrbe október 6-án az amerikai Cassini és az európai Huygens ûrszonda segítségével. Ez lenne a legnagyobb radioaktív anyagmennyiség, amelyet valaha is felhasználtak az ûrkutatásban. A hétéves ûrrepülés célja a Szaturnusz gyûrûsbolygó, mely egyik holdjának nitrogénatmoszférája valószínûleg hasonlít a Föld ôsatmoszférájához. A plutónium a Cassini anyaszonda három generátorában található, és nem a meghajtást, hanem a kutatóeszközök energiaellátását szolgálná.

A tervezet ûrprogram ellen német és amerikai békemozgalmi emberek, ill. kritikus tudósok egyaránt tiltakoztak kétnapos darmstadti konferenciájukon, mondván, a balesetveszélyért nem lehet vállalni a felelôsséget.

A legnagyobb katasztrófa 1999-ben fenyeget, amikor is az ûrszondák csak 500 kilométer magasságban, mintegy 68.000 kilométeres óránkénti sebességgel száguldanak el majd a Föld közelében. A rakétameghajtás legkisebb hibája esetén is meteorként éghetnek el, s így a nagy mértékben rákkeltô plutónium a Föld egész légkörében szétoszlana s az egész emberiség számára veszélyessé válna. A NASA mindössze 2300 ember egészségkárosodásával számol erre az esetre, kritikus tudósok azonban akár 40 millió rákos halálozást is lehetségesnek tartanak az esetleges radioaktív lecsapódás következtében. Ezért azt javasolják, hogy legalább halasszák el a program indítását 2001-re, amikor a bolygók másfajta együttállása miatt a szondák olyan pályán haladnának, hogy az kizárná ismételt földközeli repülésüket és ezzel a legnagyobb balesetveszélyt.

A program vezetôje viszont Clinton elnökhöz akar fordulni az eredeti idôpont engedélyezéséért, ezért világméretû levelezôlap-akció indult Clinton felé, hogy ne adja hozzájárulását az indításhoz, ill. amerikai békecsoportok nagy tüntetést és civil engedetlenségi akciókat terveznek Cape Canaveralben az indítás eredeti idôpontjára.

Információk és levelezôlapok beszerezhetôk: Friedens- und Begegnungsstätte Mutlangen, Forststrasse 3, D-73557 Mutlangen, Fax (0049) 71 7179 5384

Az atom ellenzôi médiasztárokká válnak

Az atomerô németországi ellenzôi fontos gyôzelmet vívtak ki az utóbbi két évben: médiasztárokká léptek elô. A CDU-hoz közeli Konrad Adenauer Alapítvány tanulmánya szerint, melyet az 1995-ös, 96-os és 97-es Castor-szállítmányokkal kapcsolatosan készítettek 8 TV-állomás hírmûsorait figyelve, "most a nyilatkozatok csaknem 40 %-a a tüntetôktôl származik, míg 1995-ben ez az arány csak 29 százalék volt". Ez a növekedés nemcsak a nyilatkozatok számára, hanem hosszúságukra és a bennük közölt kijelentések bôségére is vonatkozik. A komoly Ä és az agilis tüntetôkhöz képest unalmas Ä beszélgetôpartnerek (politikusok, környezetvédô szervezetek képviselôi, szakszervezetiek, az atomerômûvek üzemeltetôi) fokozatosan a peremre szorultak. Ráadásul a mérlegelô vagy éppen kritikus megjegyzések is inkább kivételt jelentettek, fôként mivel az újságírókat is rendszerint a tüntetôk iránti megértés határozta meg.

A Konrad Adenauer Alapítvány tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a médiumok társadalmi nagyeseményként kezelték az atomellenes tüntetéseket, és ezáltal mintegy szponzorálták azokat.

Átaludtuk az ökológiai átalakítás lehetôségét

Erhard Eppler, az NSZK korábbi fejlesztési minisztere kifogásolta az elmúlt 20 év környezeti és fejlesztési politikáját. Szerinte átaludtuk az ökológiai átalakítás legkedvezôbb idejét, s az ipari országok elmulasztották, hogy a jövôképes gazdálkodás mintaképét fejlesszék ki, amelyhez a fejlôdô országok is igazodhattak volna. A piacok globalizálódása ehelyett olyan politikát mozdított elô, amely inkább akadálynak tekinti az ökológiát. Jelenleg nem a piacgazdaság ökológiai kereteinek megteremtése áll a középpontban, hanem szociális kereteinek szétbontása.

Naponta 1000 gyerek hal meg AIDS-ben

Az UNICEF adatai szerint csupán az elmúlt évben 400.000 15 év alatti gyermek fertôzôdött meg HI-vírussal, kétharmaduk Afrikában, a Szaharától délre. A vírus 90 %-ban a terhesség és a szülés idején, ill. az anyatej révén kerül át a csecsemôkbe.

Az AIDS-árvák száma is egyre nô. Ugandában például hetente mintegy 1000 gyerek veszíti el valamelyik szülôjét az AIDS miatt.

A HIV-fertôzöttek 90 %-a a fejlôdô országokban él, de az évente a betegség elleni kampányra fordított 18 milliárd dollárnak csak 8 %-a esik rájuk. A meglévô gyógyszerek gyakorlatilag elérhetetlenek számukra.

Az UNICEF több eszközt követel a felvilágosító kampányok számára is, hiszen például Thaiföldön az intenzív országos felvilágosítás következtében 1990 és 1994 között felére csökkent az új fertôzések száma.

Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Forrás: Junge Kirche, 1997. július-augusztusi szám, 457-461. o.

2.

A "Junge Kirche" májusi szám "Bewahrung der Schöpfung" rovat szemlézése

"Az ember klónozása megengedhetetlen"

Genetikailag tökéletesen azonos emberek mesterséges elôállítása, a klónozás összeegyeztethetetlen a német érték- és jogrenddel: erre az eredményre jutott egy héttagú tudóscsoport, a szövetségi kancellár mellett mûködô Technológiai és Innovációs Tanács tagjai.

E tudósok elsôsorban etikai megfontolásokból jutottak erre az eredményre. Etikai szempontból azért nem vállalható a klónozás felelôssége, mert ez embereknek egy bizonyos célra történô megtervezését és elôállítást jelentené, s így egyesek arra merészkednének, hogy egy még megteremtendô ember céljáról döntsenek. Márpedig szerintük az ember méltósága és a személy integritása abból adódik, hogy személyi kibontakozása során elvileg szabad, és ennélfogva célja sincs elôre meghatározva.

A tudósok szakvéleményét ismertetô kutatási miniszter újságírókkal közölte, hogy biztos abban: Németország nem fog olyan ENSZ-nyilatkozatot aláírni, amely nem helyezi egyértelmûen törvényen kívülre az ember klónozását.

Jacques Chirac francia államelnök szintén síkra száll amellett, hogy világszerte helyezzék törvényen kívülre az emberek klónozását.

"Az eddigi legnagyobb kísértés..."

A kopt ortodox pátriárka, III. Senuda élesen elítélte az élôlények klónozását. A nyolcmillió egyiptomi kopthoz írt körlevelében kijelentette: "Az ellenôrzött alkalmazás minden pozitív lehetôsége ellenére ez a technika az ember eddigi legnagyobb kísértése arra, hogy magáévá tegye Isten egyedüli teremtôi szerepét. Ha arra merészkedünk, hogy önkényesen embert �teremtsünk�, akkor ez az isteni teremtôerô ördögi majmolása. A keresztény ember nem lehet ellensége a tudománynak, amelynek forrása az emberi értelem, ami szintén Isten adománya. De az értelmet és a tudományt nem szabad Isten ellen bevetni. A külsô atomkatasztrófa nagy veszélye mellé most odakerült az emberiség belülrôl, genetikai gyökerei felôl történô megsemmisítésének lehetôsége."

A Thüringiai Szinódus határozata a klónozásról és a géntechnikáról

A legnagyobb aggodalomtól indítva, a Szinódus azzal fordult a törvényhozókhoz, hogy korlátozások nélkül tiltsák meg az emberi örökítôanyag klónozását. Az érintetteket pedig arra kéri, hogy ne vegyenek részt a megfelelô kutatásban, s ha lehet, hassanak ellene folytatásának.

A Határozatot 7 pontban alapozták meg:

1. Az ember maradandóan bûnös voltáról szóló keresztény tanítás nemcsak az egyénekre, hanem a társadalmakra és az emberiség egészére is vonatkozik. Ezért a tudomány, ill. a technikai lehetôségek azon fejleményei, amelyek feltételezik az emberi biztonsági intézkedések abszolút megbízhatóságát, ellentmondanak a kiirthatatlan bûnrôl szóló keresztény tanításnak. Ebben az értelemben sosem lehetséges az olyan technikák korlátalan "uralása", mint amilyen a géntechnológia.

2. Márpedig ez a korlátlan "uralás" a géntechnikát illetôen elengedhetetlen annyiban, hogy kiszámíthatatlan, milyen "karriert" csinálnak majd a géntechnikailag manipulált mikroorganizmusok a szabad természetben, s ennélfogva hogyan hatnak majd a Föld komplex biológiai egyensúlyára. Felelôtlen dolog a következményeknek akár csak megközelítôen is "megbízható" fölbecsülése.

3. Géntechnikai laboratóriumokban bekövetkezett "balesetekrôl" semmit nem tudunk. (Eltitkolják ôket, ahogyan az atomtechnikából ez ismerôs?) Egyelôre beláthatatlan, miben állhatna egy ilyen baleset. Föl kell emelnünk a hangunkat, mielôtt ilyesmi bekövetkezne.

4. Tartani kell attól a kézenfekvô lehetôségtôl, hogy a géntechnológiát új fegyverek kifejlesztésének eszközévé teszik. A gazdasági-kereskedelmi érdekek amúgy is hatalmukba kerítették már ez egész területet.

5. Egészen új szinten Ä és a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul veszélyesebben Ä válik világossá az embernek, ill. az elvadult tudománynak az a kísérlete, hogy a Teremtô helyébe lépjen.

6. Elmúlt az ideje a rossz értelemben kiegyensúlyozott nyilatkozatoknak.

7. Meglehet, a keresztény egyházakból kiinduló effajta elvárás hiábavaló. Ám "a Siker nem tartozik Isten nevei közé" (Martin Buber). A sikerre irányulás nem mértékadó nézôpont.

Génmanipulált cukorrépa engedélyezése

A Monsanto nevû amerikai vegyi konszern engedélyt kapott a német hatóságoktól, hogy nyolc németországi helyszínen megkezdje vitatott szabadtéri kísérleteit génmanipulált cukorrépájával.

A három évre korlátozott teszttel a Monsanto azt akarja elérni, hogy totális növényölôszerét, a "Roundup"-ot Ä a világszerte leginkább vásárolt gyomirtót Ä a cukorrépatermesztésben is lehessen alkalmazni. Ennek érdekében a cukorrépa örökítôanyagába becsempészték a megfelelô információt, amely lehetôvé teszi, hogy a "Roundup"-pal történt permetezést a cukorrépa túlélje, miközben körülötte minden zöld kipusztul.

A környezetvédôk attól tartanak, hogy a "Roundup"-pal kezelt földek szélsôséges monokultúrákká válnak, és a már amúgy is megtizedelt kísérôflóra teljesen kipusztul.

A berlini hatóságok kereken 15.000 tiltakozó aláírást kaptak egész Németországból, ennek ellenére mégis kiadták az engedélyt. A konszern most az európai piacokra szánt génmanipulát kukoricán és repcén is dolgozik.

"Teremtés" fakultás

Az Egyesült Államok legrégebbi katolikus fôiskoláján, az Indiana állambeli Saint-Mary-of-the-Woods-College-on új fakultást nyitottak "a Föld megértése" névvel. Az "Ökológiai Igazságosság Központjával" összefogva lehetôvé akarják tenni, hogy itt is meg lehessen szerezni a magiszteri fokozatot. Az új program igazgatója, Mary Lou Dolan szerzetesnô így nyilatkozott: "Álmom, hogy az egész világról összehozzam azokat az embereket, akik aggódnak a teremtés jövôjéért."

Kétség esetén a természet javára

A németországi Neue Richtervereinigung (NRV, a.m. éj Bíróegyesület) nem riad vissza egy új fogalomtól, (az ökológiai katasztrófára utaló) "ökosztrófától". "Az ökosztrófa elôszobájában vagyunk", állapította meg Peter Vonnahme bíró az NRV elöljárósága nevében, majd megkérdezte a Heidelbergben összegyûlt mintegy 200 bírót és államügyészt: "Vajon felelôs-e ezért az igazságügy? Ismét aludt-e a harmadik hatalmi ág?" A kérdésre igennel válaszolt, majd hangot adott annak a tézisének, hogy "az igazságügy abban a helyzetben van, hogy ismét, és talán utoljára csôdöt mondjon".

Az Egyesület mottója: "Kétség esetén a természet javára kell dönteni." Az NVR ezzel új jogi alaptételt fogalmazott meg. Mert nem csupán a közeledô ökosztrófa, hanem a német alkotmány is (20a cikkely) arra készteti a jogászokat, hogy panaszt emeljenek "az élet természetes alapjainak védelme" érdekében.

A "taláros polgárok" ezért a jogrendnek az ökológiai kritériumok szerinti átalakítását követelik, miközben azt kell látniuk, hogy a jog egyre kevésbé van abban a helyzetben, hogy megóvja a természetet, az egészséget és az életet. Hogy ne így legyen, az NVR nézete szerint az igazságügynek ki kell használnia játékterét a joggyakorlatban, mégpedig "kétség esetén a természet javára" döntve.

A Transzrapid megháromszorozza a közlekedés energiafelhasználását

A Transzrapid mágneses függôvasút egy tanulmány szerint megháromszorozná a Berlin és Hamburg közötti közlekedés energiafelhasználását. Ezért a 450 kilométeres óránkénti sebesség és a két nagyváros között megnövekedô forgalom lenne felelôs. A mágneses sikló üzemeltetése rádásul évente 600.000 tonna üvegházhatást növelô széndioxiodot bocsátana ki.

A Transzrapid ellen 1991 óta léteznek tiltakozások, több mint 100 polgári kezdeményezés jött létre, s eddig 18.500 aláírást gyûjtöttek.

Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Forrás: Junge Kirche, 1997. májusi szám, 307-311. o.

Könyvek

Stop the Hawks! No Arms to Indonesia. Seeds of Hope - East Timor Ploughshare Group. 1997, Ed. IPB - International Peace Bureau (41, rue de Zurich, CH-1201 Geneva).
(Címfordítás: Állj a Sólymoknak! (A Sólyom az angol gyártmányú bombázórepülô neve.) Ne több fegyvert Indonéziának! (Mármint stop az angol fegyverexportnak.) A Remény Magvai - Kelet-Timor Ekevas Csoport (utalás a "kardokból ekevasat" bibliai próféciájára).
Ebbôl a csoportból tört be tavaly négy nô egy angliai hadirepülô-gyárba és vert tönkre kalapáccsal egy épp elkészült Sólymot - pár havi letartóztatás után a bíróság fölmentette ôket, mert nagyobb katasztrófát elôztek meg. Jogi precedens teremtôdött tehát arra, hogy a tömegpusztító fegyverek tönkretétele jogos és emberbaráti tett.).

Out of the margins. The right to conscientious objection to military service in Europe. (EUT 01/02/97) 1997 Ed. Amnesty International (Internat. Secretariate, 1 Easton Str., GB-London WC1X 8DJ).
(Címford.: A periférián. A lelkiismereti katonaságmegtagadás joga Európában.)

Soldiers' Mothers of St. Petersburg. Human Rights in the Russian Army. Hg. v. Deutsch-Russischer Austausch St. Petersburg u. Heinrich-Böll-Stiftung (Brückenstr. 5-11, D-50667 Köln), 1995.
(Címford.: Szentpétervári katonaanyák. Emberi jogok az orosz hadseregben.)

Huub Jaspers (Ed.): Beyond the Bomb. The Extension of the Non-Proliferation Treaty and the Future of Nuclear Weapons. Transnational Institute / WISE / Greenpeace International. 1996 WISE (Ketelhuisplein 43, NL-1054 RD Amsterdam). hfl 25,-
(Címford.: A bomba után. Az atomsorompó egyezmény meghosszabbítása és a nukleáris fegyverek jövôje.)

Spiritualität der Gewaltfreiheit. Eine Grundpflicht des franziskanischen Christentums. Nr. 68. 1997. Hg. v. Missionszentrale der Franziskaner (Postfach 200953, D-53139 Bonn).
(Címford.: Az erôszakmentesség lelkisége. A ferences kereszténység alapvetô elkötelezettsége.)

Paul Gerhard Schönborn: Alphabete der Nachfolge. Märtyrer des politischen Christus. (Über Franz Jägerstätter, Dietrich Bonhoeffer, Bischof Romero, Margarida Maria Alves u.a.), 1996. Peter Hammer Vlg. DM 24,80.
(Címford.: A követés ábécéje. A politikai Krisztus mártírjai.)

Theodor Ebert: Ziviler Friedensdienst - Alternative zum Militär. Grundausbildung im gewaltfreien Handeln. Bd. 23, 1997. Agenda Vlg. DM 39,80.
(Címford.: Civil békeszolgálat - a hadsereg alternatívája. Az erôszakmentes eljárás alapképzése.)

Handbuch der Wehrdienstverweigerung. Hg. v. Netzwerk Gewissensfreiheit (Schotteng. 3a/I/59, A-1010 Wien). öS 50,-
(Címford.: A katonaságmegtagadás kézikönyve.)

Michael Hepp - Viktor Otto (Hg.): "Soldaten sind Mörder". Dokumentation einer Debatte 1931-1996. 1996 Ch. Links Vlg. DM 38,-
("A katonák gyilkosok." Egy vita dokumentációja 1931-1996.)

Erna Putz: Franz Jägerstätter "... besser die Hände als der Wille gefesselt." 1997 Edition Geschichte der Heimat. öS 298,-
(Címford.: F. J. "... jobb ha az ember keze van megbilincselve, mint ha az akarata.")

Idôpontok

(Az utólagos idôpontok is alkalmat adhatnak a kapcsolatfelvételre,
az esemény eredményeinek hasznosítására. A helyi jellegû találkozók
is szolgálhatnak jó példákkal.)

Szept. 1-3. Bonn: Internationale Konferenz über Finanzierung erneuerbarer Energien. (Eurosolar, Plittersdorferstr. 103, D-53173 Bonn. Tel: +49-228-362373.)
(Nemzetközi konferencia a megújítható energiák finanszírozásáról.)

Szept. 14. Stuttgart: 7. Entzäunungsaktion bei der NATO-Einsatzzentrale EUCOM "Atomwaffen abschaffen - bei uns anfangen". (EUCOmmunity, c/o Ohne Rüstung Leben, Sophienstr. 19, D-70178 Stuttgart. Tel: -711-608396.)
(Kezdjék nálunk az atomfegyverek leszerelését.)

Szept. 17-21. Németország: Bundesweite dezentrale Aktionstage der "Initiative Kirche von unten (IKvu)". Thema "Schritte zur Solidarität - Gerechtigkeit für Frauen". (IKvu, Heerstr. 205, D-53111 Bonn. Tel: -228-692165, e-mail: [email protected])
(Az "Egyház alulról" decentralizált akciónapjai, igazságot a nôknek.)

Szept. 17-21. Husum: Fachmesse und Fachkongress für Windenergie "HUSUM WIND 97". (D. I. Peter Willmann, Husumer Wirtschafts Ges., Hohle Gasse 10, D-25813 Husum. Tel: -4841-8355, fax: -835555)
(Szélenergia kiállítás és kongresszus.)

Szept. 26-28. Wustrow: Seminar "Utopie einer anderen Ökonomie". (Kurve Wustrow, Kirchstr. 14, D-29462 Wustrow. Tel: -5843-507, fax: -1405)
(Egy másféle gazdaság utópiája.)

Szept. 29 - Okt. 1. Linden: Seminar "Politik und Ökologie - zur Agenda 21". (Ökologische Akademie, Baiernrainer Weg 17, D-83623 Linden. Tel: -8027-1494, fax: -1659)
(Politika és ökológia, Agenda 21.)

Okt. 3-5. Berlin: 11. Bundeskongress der DFG/VK "Bundeswehr abschaffen!" (DFG/VK, Schwanenstr. 16, D-42551 Velbert. Tel: -2051-4217)
(A német katonaságmegtagadók szövetségének 11. országos kongresszusa.)

Okt. 17-18. Georgsmarienhütten: Tagung "Kriegsdienstverweigerung in Europa. Wege zur Gewissensfreiheit für Kriegsdienstverweigerer in europäischen Ländern". (Zentralstelle KDV, Dammweg 20, D-28211 Bremen. Tel: -421-340025, fax: -347-9630.)
(Katonaságmegtagadás Európában. Utak a katonaságmegtagadók lelkiismereti szabadságához az európai országokban.)

Okt. 24-26. Wustrow: Seminar "Der gewaltfreie Kämpfer?! - ein Wochenende für Männer". (Kurve Wustrow)
(Erôszakmentes küzdelem, hétvége férfiaknak.)

Okt. 31 - Nov. 2. Kassel: Seminar "Gewaltfreiheit und konstruktive Konfliktlösung". (AGDF, Blücherstr. 14, D-53115 Bonn. Tel: -228-229192, fax: -219329)
(Erôszakmentesség és konstruktív konfliktusmegoldás.)

Melléklet

A fordítás részek a Gaia Sajtószemle 15. évf. 317. számából

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos, [email protected]

TARTALOM

A Dalai Láma búcsúja Teréz-anyától
Buddhista Békeszövetség
Súlyos környezeti kérdések Rió után
Halogató taktika (Könyvek)
Beszélgetés Noam Chomskyval
Környezetvédelmi elsôbbségek
Kockázat és a tudomány alkalmatlansága
Tudományos tanácsadás
A tudományos tanácsadók szavahihetôsége
A biosokféleség
Biztonsági politika

A Dalai Láma levele Teréz anya halála alkalmával. Prága, 1997. szept. 6.

Teréz anya halála hatalmas veszteség az emberiség számára. Élô példája
volt azon emberi képességnek, amely végtelen szeretetet, együttérzést és
önzetlenséget képes kiváltani. Munkája és élete ezeket a nemes és
általános emberi értékeket testesítette meg az egész világon mindenki
számára, túl az emberfajták, nemzetiségek, kultúrák és vallások határain.

A mai világ szükségessé teszi, hogy megértsük az emberiség egységét és
kifejlesszük az általános felelôsségérzést. Bár a korszerû tudomány és
technológia nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség
gondjait, nyilvánvaló, hogy a világméretû emberi közösség ma olyan
kihívásokkal került szembe, amely szükségessé teszi, hogy ne csak a
racionális tudatot használjuk, hanem az emberi lélek más képességeit is:
a szeretet, együttérzés és szolidaritás erejét. Teréz anya az ennek az
emberi léleknek a kimagasló megtestesülése és az ô nagy együttérzése a
spirituális élet erejének sugalmazó példája.

INEB és BPF: International Network of Engaged Buddhists - Buddhist Peace Fellowship.

Ezt jelentik a rövidítések: Elkötelezett Buddhisták nemzetközi Hálózata és Buddhista Békeszövetség. A Zöld Pókon át kapom, annakidején MiKIda hívta föl az olvasók figyelmét rájuk - utólagos köszönet érte. Most Denise Paljor levele után többen kérdezték: mi is ez? Azt gondolom, hogy valami világméretû zöldpók féle. (Ökológiai elkötelezettsége erôs). A szervezetérôl nem tudok semmit, csak azt, hogy mi mindennel foglalkoznak: Harmadik Világ, elnyomott országok, Kelet-Timor, parancsuralmi rendszerek, környezeti kérdések, a vizek és erdôk védelme, elnyomorodás-Világbank és Korten könyve, no és persze igen gyakran Tibet helyzete, a Dalai Láma szereplései. Sok esetben együttmûködnek keresztény felekezetekkel, pl. a taposóaknák és a halálbüntetés elleni fellépéseik során. Mozgalmi és egyben vallási híradó is - megtudhatjuk pl. tüntetések és meditációk, lelkigyakorlatok idôpontját. Most nagyon szívesen segítettek a NATO-ba való belépés elleni fölhívásunk terjesztésében.
Három nappal Teréz anya halála után vettem le a hálózatról a fenti
megemlékezést.
Nem ismerek hasonló keresztény hálózatot, legföljebb újságot (Krisztusi
Szolidaritás!), hiába igyekeztem kapcsolatot teremteni pl. Pax Christi
szervezetekkel a NATO-ügy kapcsán.

Third World Resurgence No. 81/82 p. 19. Some critical environmental
issues after Rio (Néhány súlyos környezeti kérdés Rió után) A Third World
Network jelentése a következô területeket sorolja fel:

1. Genetikai manipuláció és biobiztonság. Az gyorsan fejlôdô új
biotechnológiai ipar tevékenysége számos olyan következménnyel jár, ami
aggodalomra ad alapot a biológiai sokféleség megôrzése és a fenntartható
mezôgazdaság megteremtése szempontjából. A FAO 1993-ban rendezett
szakértôi megbeszélése a génpiszkált élôlények mezôgazdasági termelésbe
vonásának elhalasztását javasolta mindaddig, amíg a környezeti, egészségi
és társadalmi-gazdasági következmények felmérésének megfelelô eszközei
rendelkezésre nem állnak. A Biosokféleségi Egyezményhez kapcsolódóan pedig
- a fejlôdô országok 77-es csoportjának javaslatára - kidolgozás alatt áll
egy kötelezô érvényû biobiztonsági egyezmény is. Ugyanakkor a Fenntartható
Fejlôdés Bizottsága (CSD) az ipar szempontjainak engedelmeskedve
anyagaiban erôsen eltorzított képet ad a géntechnológiáról, eltúlozva
annak hasznát, és jelentéktelennek mutatva hátrányos hatásait.

2. Az erdôk pusztítása. A FAO 1997 márciusában közzétett új jelentése
szerint 1990-95 között évente átlagosan 11.3 millió ha erdô tûnt el a Föld
felszínérôl. Bár a csökkenés mértéke valamivel alacsonyabb az 1980-90
közöttinél, még mindig ijesztôen magas, a legnagyobb az ázsiai-óceániai
térségben. Itt - az északi cégek mellett - új dél-ázsiai nemzetekfeletti
erdôkitermelô vállalatok is létrejöttek. Mivel a könnyen hozzáférhetô
erdôk mennyisége csökken, a kitermelés egyre újabb és újabb területekre
hatol. A CSD-ben létrehoztak egy Kormányközi Erdészeti Panelt, amelyben
azonban domináns szerepet játszik a faipar és az ebbôl élô országok. Sokan
attól félnek, hogy e Panel ezért csak a "fenntartható erdômûvelés"
irányelveinek listáját fogja kidolgozni, anélkül, hogy érintené az erdôket
alapvetôen károsító folyamatokat.

3. A fenntartható mezôgazdaság kidolgozásának hiánya. A Zöld Forradalom
bukásával nyilvánvalóvá vált a nagyüzemi mezôgazdasági módszerek
fenntarthatatlansága. De míg ebben óriási anyagi érdekek vannak, a kevés
forrást igénylô ökológiai-szerves gazdálkodás elterjedése nem áll az ipar
érdekében. A támogatás hiányában a fenntartható mezôgazdaság pedig
megmarad az esettanulmányok és anekdoták szintjén, és ugyanígy tovább
élnek az elôítéletek is.

4. A nagyüzemi ráktelepek ("akvakultúra") terjedése. A hetvenes évek
óta a tenyésztett tengeri rákok termelése sokszorosára ugrott: csak
Ázsiában 1990-ben 556 500 t rákot állítottak elô, 820 000 ha-nyi területet
használva a telepek számára. A Zöld Forradalom mintájára Kék Forradalomnak
titulált folyamat új veszélyforrást jelent a tengerparti élôvilág és
emberek számára.

5. A halállomány csökkenése. A világ halállománya a 1990-es években
tovább csökkent a túlhalászás és szennyezés miatt: a FAO szerint a
halforrások 69%-át teljes mértékig vagy túlságosan is kihasználják.
A teljes földi zsákmány 1950 és 1989 között nôtt, egészen 100 millió t-ig,
de azóta nem emelkedik. A modern fogási technikák - beleértve a
halcsapatok repülôgépes, radaros és mûholdas követését - tették ezt
lehetôvé. Ugyanakkor a verseny fokozódása már térségi összeütközésekhez
is vezetett.

Komoly probléma az édesvíz hozzáérhetôségének és tisztaságának
csökkenése. A világ édesvízszükséglete 20 évenként megkétszerezôdik: míg
1950-ben 12 országban (20 millió lakos) fordult elô vízhiány, 1990-ben ez
26 országra (300 millió lakos) nôtt, és elôrejelzések szerint 2050-ben a
világ népességének 60%-át érintheti. A vízigényt mindenképpen figyelembe
kellene venni a környezetvédelmi rendelkezések és a fejlesztési tervek
elkészítésénél, nem elégséges egyszerûen az ivóvíz árát emelni. A Rió óta
eltelt idôszakban tovább folytatódott a nagy gátak építése is, pl. a Három
Szoros gát Kínában, a Bakun Dam Malajziában és a Mekong folyóra tervezett
erômûvek Indokínában.

6. Bányászat. A bányászat és olajkitermelés már az UNCED tárgyalásból
is hiányzott. Az elmúlt években csökkent a bányászat állami ellenôrzése,
és az érckitermelô tevékenység is egyre újabb, távolibb területekre hatolt
be. A nemzetekfeletti bányavállalatok kidolgoztak egy "fenntartható
bányászatnak" nevezett rendszert, amely azonban nem a környezetvédelemre,
hanem az üzleti haszon biztosítására utal, azáltal, hogy a cégek
igyekeznek az egész világon minél nagyobb területek megszerzésére és a
korlátozások eltávolítására, annak érdekében, hogy tevékenységüket
világméretekben tervezhessék. Ezt kiegészítik az egyre gyakoribbá váló
vállalategyesülések (pl. 1996-ban az ausztrál CRA és az angol RTZ) is, ami
tovább központosítja az üzleti hatalmat.

7. Veszélyes hulladékok és anyagok. A Bázeli Egyezmény módosítása révén
Rió óta jelentôs haladást sikerült elérni a veszélyes hulladékok
ellenôrzése terén. A gond azonban még nem oldódott meg, mivel egyes
fejlôdô országok nagy üzletet látnak az "újrahasznosításban", míg a
fejlett országokban a szabályozás szigorodása és a "ne az én hátsó
kertembe" tiltakozás serkenti a kiskapuk keresését. Ugyanakkor az EÁ-ban
az is bebizonyosodott a Superfund csôdje kapcsán, hogy a veszélyeshulladék-
lerakók megtisztítása gyakorlatilag lehetetlen feladat.

1992 óta a világon évente 200 000 t alacsony és közepes valamint 100
000 t magas aktivitású radioakatív hulladék keletkezik. Bár az EÁ-ban és
Nyugat-Európában a tiltakozás nyomására nem épülnek újabb erômûvek,
aggodalomra adnak okot az új ázsiai beruházások: Indonéziában építés alatt
áll az elsô atomreaktor, Kínában már mûködik a franciák által készített és
biztonsági problémákkal küszködô Daya Plant erômû, Tajvan pedig 1997
elején adott engedélyt egy új erômû építésére, a hatalmas társadalmi
tiltakozás ellenére.

A veszélyes anyagokat illetôen, az ENSz nemrég két új testületet is
létrehozott ezek ellenôrzésére. Biztató, hogy egyes országok bizonyos
anyagok termelésének leállítását fontolgatják (pl. klór, azbeszt), de ez
gyakran egyszerûen átkerül a fejlôdô országokba. Hasonló játszódik le a
dohánytermékekkel is, amelyeket az EÁ-ban egyre szigorúbban ellenôriznek,
de nyakló nélkül hirdetnek a Harmadik Világban, sôt a Clinton-kormányzat
kereskedelmi szankciókkal fenyegette a választóik egészségét megôrizni
kívánó vezetôket.

8. Turizmus. A tömegturizmus a globalizáció egyik tipikus jelensége,
amely miatt már az UNCED is kifejezte aggodalmát. A Világ Turisztikai
Szervezet a támadások kivédése érdekében megpróbálta kidolgozni a "zöld",
"Öko-", természeti turizmus elveit. De sokszor ideértik a golfpályák
építését és az ehhez hasonló fejlesztéseket is, amelyekben ismét csak a
nemzetekfeletti vállalatok érdekeltségei fekszenek. MV

9. Vegyes

Nature 383, 55. - 1996. szeptember - J. Godfrey: Fabian tactics
(Halogató taktika) - Könyvek:

1. Europe's environment: The Dobris assessment. Ed. D. Stanners, Ph.
Bourdeau. European Environment Agency: 1995. pp. 676. ECU 55.

2. Shaping national responses to climate change: A post-Rio guide. Ed.
H. Lee. Island, 1995. Pp. 303, $ 25 (pbk).

3. Environmental policy and industrial innovation: Strategies in
Europe, the US and Japan. By D. Wallace. Royal Inst. International
Affairs/Earthscan. pp. 282., 15 font (pbk).

A küszöbön álló éghajlatváltozás egyedülálló tulajdonsága, hogy emberi
beavatkozás eredménye. Az elôzô alkalmakkor az evolúció felgyorsult, a
kihalási ráta nôtt; a mostaninál csak az utóbbi lesz a jellemzô. Az elsô
könyv megadja a kiindulási alapot: Európa jelenlegi helyzetét méri fel. Az
éghajlatváltozásra 10 oldal jut.

A második könyvnek viszont éppen ez a fô témája. Amerikai tudósok egy
csoportjának nézeteit fejti ki arról, hogyan ültethetôk át a kívánalmak a
gyakorlatba. Ôk legalább bevallják, hogy az eddigi amerikai politika drága
volt és hatástalan. A fô kérdés, hogyan lehet elfogadtatni valamit, ami
pénzbe kerül: a szénadó nem eredményez további haladást, míg a
csencselhetô határértékek igen. Ha az OECD túl szigorú adókat vezet be, az
ipar áttelepül a fejlôdôkhöz, így a teljes kibocsátás akár nôhet is.

Lehetne rugalmasabb adókat is használni, melyek az energiahordozók
árával fordítottan változnak; így az olajárak ugrálását is ki lehetne
simítani. Az ipar a beruházásait a kisebb nyersanyag-felhasználás irányába
terelné. Az adóból más energiaforrások kutatását kellene támogatni. Ha a
felmelegedés elkerülhetetlen, a piac mûködése bizonyos irányba tereli a
kutatást (génpiszkált növények, strapabíró állatok), ami csak hasznos.

A harmadik könyv éppen azzal foglalkozik, hogy mi mennyibe kerül, és
miért olyan drága a környezetügy. Amerikában és Németországban a zöldek
kikényszerítették a komoly állami szerepvállalást, de ez következetlen és
ellentmondásos. A politika drága, az állam és az ipar kapcsolata laza,
ellentétben más témakörökkel (Németországban). Japánban és Dániában jobban
mûködik az állami zöldség. Az elôbbiben a helyi kormányzatok kezdték a
szabályozást szigorítani, az ipar felkészült erre, és újított. Dániában az
ipar elfogadta a mélyen gyökerezô zöld etikát.

Hollandiában a kormánynak van általános környezeti politikája, melyet
az iparral kötött részletes egyezmények egészítenek ki. A szerzô szerint a
nyerô politika szigorú, de az ipar természetét figyelembe veszi; ez utóbbi
újításokkal válaszol. Ha az elvárások valótlanok, az eredmény kellemetlen.
Kaliforniában rákényszerítették az ipart, hogy áruljon elektromos autókat:
ezek most második-harmadik kocsiként díszelegnek a benzinesek mellett.

Együttesen ezek a könyvek megmutatják, hogyan kellene a nemzetközi
együttmûködésnek mûködnie, de kevés ötletük van arra nézve, mi legyen, ha
nem mûködik az "együtt"; mit kell akkor tenniük a gazdagoknak, hogy
jólétüket megôrizzék. (gör)

Nature 383, 471. - 1996. október - C. Levitin: Russian documents set
out 'tectonic weapon' research (Orosz dokumentumok vallanak a
földrengésfegyver kutatásáról) - Földalatti atomrobbantás révén
elôidézhetô földrengést kutattak szovjet, majd orosz kutatók. A nyugatiak
szerint a siker valószínûsége csekély. (gör)

IWW Bulletin Board - Internet, rövid részlet egy beszélgetésbôl
(Valószínûleg ausztráliai anyag)

Rosie X és Chris Mountford kérdezik Noam Chomskyt.

CM: Chomsky professzor, hogyan látja ön a technológia hatását, a
számítógépek és az információs hálózat, az úgynevezett információs
forradalom jövôbeli hatásait?

NC: Ez kétélû dolog. A hálózatok hoznak olyan híreket, amelyek a
fôáramlat tájékoztatása révén nem érhetôk el, a technológia révén sok
dolog a látóterünkbe kerül.

A dolog másik oldala, hogy engem elárasztanak levelekkel, s hetente 20
órát töltök azok megválaszolásával. A dolgok széttöredeztek és
személytelenné váltak, az emberek elveszítették a normális kapcsolataikat.
Ezért kapok tonnányi levelet. Újabban a drótposta mennyisége emelkedik
gyorsan, s fizikailag lehetetlen, nem tudok válaszolni. Elküldök egy
üzenetet: "Éppen képtelen vagyok válaszolni", küldjék csigapostával.

Azért vagyok nagyon nyugtalan, mert a nagyvállalatok az egészet az
uralkodás és ellenôrzés eszközeként akarják fölhasználni. Leírtak például
egy rendszert, amely lehetôvé teszi, hogy ha a tévében bármely ôrült
dolgot hirdetnek, azt a kétoldali kapcsolat révén tíz perc alatt a nézô
lakására szállítják.Ilyeneket dolgoznak ki az agymosó fickók a Warner
cégnél. Dollármilliárdokat fektetnek ebbe és az egész technológia, az
Internetet is beleértve ilyen irányba, vagy még rosszabb felé halad.

(Elmond egy esetet, amikor s 80-as években Nicaraguával nem lehetett
levelezni, s csak a Pentagon MIT-rôl elérhetô Arpanet hálózata révén
tudott kapcsolatot tartani valakivel.)

RX: Titkos írást alkalmazott?

NC: Nem törôdöm a tikossággal. Az ellenállás ideje alatt (over the
years in resistance!- amerikai ellenállásról van szó, feltehetôleg a
boszorkányperekrôl. Ford.) közel voltam hozzá, hogy lecsukjanak és perbe
fogtak. Jól megismertem a rendszert. Rájöttem, hogy a nyomozók
fanatikusak, és nem értik meg a közember gondolkodását, ellenállását. Arra
fordítják az energiájukat, hogy pl. kiókumlálják az emberek Észak Koreával
való kapcsolatait, és a hasonlókat. Azt szeretnék, hogy a polgárok
becsületesen és nyíltan megmondják nekik: "Én ellene szegülök a
kormánynak, elvetem, ami csináltok, stb..."

A legbiztosabb mindig a nyilvánosság. Nem tudod megvédeni magad a
biztonsági szolgálat szimatolásától, de nincsenek forrásaik és ha vannak,
ahhoz túl ostobák, hogy fölhasználják azokat. Pi.

Chemical and Engineering News, May 5, 1997, White House Identifies
Priority Environmental Areas ("A Fehér Ház megnevezte a legfontosabb
környezetvédelmi szakterületeket")

A "Committee on the Environment & Natural Resources of the White House Office of Science & Technology Policy" (OSTP, = A Fehér Ház Tudományos és Technológiafelügyeleti Irodájának Természetes Erôforrásokkal és Környezettel Foglalkozó Tanácsa - Ilyen nevet azért nálunk is nehezen találnak ki...), szóval ezen szervezet szerint ezek
(1) a globális éghajlatváltozás, (2) a természeti csapások
csökkentése, (3) a troposzférikus (földfelszíni) ózon, (4) a belsô
elválasztású mirigyek károsítói és (5) a környezeti kiértékelés
(monitoring). Indokolásaik: (1) az általános cirkulációs modellekbôl
levezethetô helyi (=EÁ?) hatásokra kell a hangsúlyt helyezni, (2) az EÁ
kb. 1 md $-t költ hetente(!) a természeti események következményei miatt,
(3) nem ismert, hogy mi csökkentheti le a felszíni nagy ózonkoncentrációt
(amelyet a közlekedés okoz elsôsorban, l. Los Angeles típusú füstköd), (4)
bár köztudottá vált, hogy bizonyos vegyszerek viszonylag nagy töménységben
károsan hatnak a belsô elválasztású mirigyekre, de nem ismert ezek hatása
igen nagy hígításban (ami a fejlett országok agrártermelésének és
-fogyasztásának egyik problémája), (5) az EÁ államai megkísérlik
összehangolni a környezet állapotát figyelô rendszereiket, hogy az
ökorendszer állapotát egyértelmûen jellemezhessék (az EÁ-ban,
természetesen) (Talán írni kellene a fenti elsôbbségi rend kiötlôinek:
ha egy hajó süllyed, nem lehet megmenekülni úgy, hogy figyeljük és rendben
tartjuk luxuskabinunk állapotát, amelyet megpróbálunk hermetikusan le is
zárni, miközben újabb lékeket fúrunk és fúratunk a galád kabinon
kívüliekkel a hajófenékbe.... - ez és a többi megjegyzés értelemszerûen
tôlem: Zsgy.) ZsGy

Nature 385 (6611), 1. - 1997. január 2. - Risk and the inadequacy of
science (A kockázat és a tudomány alkalmatlansága

1996-ban akockázatbecsléssel foglalkozó tudósok számos kihívással kerültek szembe. Az éghajlatkutatókat megmogyorózták az ipari érdekcsoportok, a
génpiszkálással kapcsolatban is nagy volt a zavar. Egy brit miniszter arra
szólította fel a tudósokat, hogy dolgozzanak ki a Richter-skálához hasonló
kockázatértékelési módszert. Ez így aligha fog menni, de valamit muszáj
csinálni. Ha maga a technológia tiszta, lehet becsülni a kockázatot,
pl.mérgezô anyagok, ipari üzemek esetében; van erre egy Royal Society-
ajánláscsomag. Persze az állatkísérletekbôl is nehéz az emberi viszonyokra
következtetni, és viszonylag egyszerû kivetítések is teljesen hibásnak
bizonyulhatnak - ld. Challanger. A viszonyítási alap megválasztása sem
könnyû: Amerikában az 1 t kibányászott szénre vonatkoztatott
bányászbalesetek száma csökkent, az egy bányászra vonatkoztatottak száma
nôtt. A marha-kergekór esetében igen tág határok között lehet csak
becsülni bármit is. Azután a már megállapított kockázat is különféle
hatásokat vált ki az emberekbôl. Az ismert és önként vállalt kockázatokat
elfogadják (sport), a kissé misztikusak és mások által okozottak nem
(atom, génpiszkálás). A tévedések (Csernobil, BSE, AIDS-vér) természetesen
bizalmatlanságot szülnek, és a közvetlenül érdekeltek kockázatbecsléseit
sem szokták elhinni (az atomipar és az atom, a Shell és a Brent Spar).
Nehéz a károk mértékérôl is megegyezni, ld. az éghajlatváltozás által
okozott halálesetek értékelését. 1997-ben legalább a köznép
ismeretszintjét kellene emelni; az emberek megértik a tudományos
gondolkodást, ha elmagyarázzák nekik. (gör)

Nature 385 (6611), 7-11. - 1997. január 2. - Science advice: a year of
dangerous living (Tudományos tanácsadás: egy veszélyekkel teli év) -
tematikus összeállítás a kockázatelemzésrôl, 1996-os áttekintésekkel.

Kb. tíz évig nyugtatgatta a közvéleményt a brit kormány, hogy a BSE (ez
a marha-elmebaj) nem terjed emberre, és ha mégis, meg lehet akadályozni;
mígnem tavaly márciusban bejelentették, hogy legalább 10 emberi
megbetegedés valószínû magyarázata a tehenekben keresendô. Ez Európa
legnagyobb politikai és gazdasági válságát váltotta ki a világháború óta.
A marhahúsfogyasztás 11%-kal csökkent (és ez a legnagyobb válság arrafelé,
gör). A közvélemény rájött, hogy tudomány ide vagy oda, az
intézményrendszer nem biztonságos - 1988. óta voltak elôírások a kór
terjedésének megakadályozására, csak senki se figyelt oda a betartásukra.

Mindenesetre most már világosan el kell választani a fogyasztók védelmét
a mezôgazdasági érdekcsoportoktól, azaz el kell venni az
élelmiszer-ellenôrzést a mezôgazdasági minisztériumoktól, és leginkább az
egészségügyiekhez kell csatolni.

Éghajlatváltozás - Az IPCC kiemelkedô példája annak, hogyan
befolyásolhatja a tudományos tanácsadás a politikát. A siker egyik titka,
hogy állami alkalmazottak és független tudósok egyaránt helyet kapnak a
bizottságokban. Mindhárom bizottságnak (tudományos, a következményeket
felmérô és a közgazdasági) két-két elnöke van, egyik a fejlett
országokból, a másik a fejlôdôkbôl.

Génpiszka - A németek puhulnak, általában és teljesen már csak 29%
ellenzi a génátültetést, a régebbi mintegy 40%-kal szemben; a többségnek
csak a szabadföldi kieregetéssel van baja, az orvosi alkalmazásokat
elfogadja. A tavalyi szántóföldi kísérleteket a tiltakozók csaknem
teljesen tönkretették, génezett ennivalót nem vesz senki. (gör)

Nature 385 (6612), 129-30. - 1997. január 9. - Kockázatelemzésrôl szóló
könyvek szemléje - kicsit talán elég a témából, az ilyen négykönyves
szemlékbôl amúgy sem szokott sok értelmes kisülni. (gör)

Nature 385 (6613), 188. - 1997. január 16. - C. Macilwain: Rio review
to rejuvenate green initiatives (Riói áttekintés: meg kell újítani a zöld
kezdeményezéseket) - mert egy kicsit kifulladtak. Március harmadik hetében
lesz/volt a találkozó, mintegy 500 résztvevôvel. Két hónapra rá az ENSZ
közgyûlése foglalkozik a kérdéssel. Alapvetôen nem sok történt, a
környezet/természet állapota tovább romlik, nem olyan alapvetôen azért
mégiscsak. A nemzeti bizottmányok teljesítménye "vegyes". A fô mumus
továbbra is az EÁ, aki nem cikkelyezte be az egyezményt, és csökkentette a
fejlôdôknek nyújtott ez irányú segítséget (is). A közvélemény se nagyon
örül a túl sok zöldségnek, különösen az energiaárak emelése kínos. (gör)

Nature 385 (6614), 284. - 1997. január 23. - T. Reinchhardt: Science
advisers face 'credibility crisis' (A tudományos tanácsadók
szavahihetôségi válság elé néznek) - mint azt már e hasábokon taglaltuk
nemrégen. Most két magas rangú amerikai kongresszusi hivatalnok
figyelmeztette az éghajlatváltozással foglalkozó tudósokat, hogy
vigyázzanak magukra, és a Kongresszus elôtt ne csak a következtetéseket
ismertessék, hanem a tudományos módszerek korlátait is. Általában a
tudomány és a politika viszonya "zavaró"; a Kongresszus túl sokat vár el a
tüdôsöktôl, elsôsorban egyszerû igen-nem válaszokat. A tudomány
bizonytalansága a Kongresszus számára a legnehezebben emészthetô kérdés;
egyesek szerint jobb volna nem is hallgatni a tudományra, úgyse mond semmi
hasznosat (politikai döntések elôkészítésében). (gör)

Nature 385 (6612), 106-7. - 1997. január 9. - E. Mashood: Biodiversity
projects face funding challanges (A biosokféleség megôrzése anyagi gondok
elé néz) - mert a Global Environment Facility csak 24 millió dollárt oszt
szét az idén, szemben a tavalyi 65 millióval és az azelôtti 80 millióval.
A bizottság szerint még ez is sok, a beérkezô javaslatok színvonalához
képest. A javaslatok kidolgozásához a benyújtó ország nem vehet igénybe
külföldi segítséget, ami a fejlôdôknél gondokat okoz, bár a tilalom csak
kormányszervekre vonatkozik, egyesületszerûségekre nem. Talán késôbb
megengedik kormányszinten közös javaslatok beadását is. Egy brit botanikus
szerint ez csak jó volna, részükrôl semmilyen gyarmatosító szándék nem
tapasztalható. Talán ha az egyes országok elkészülnek a
bioizé-tervezetükkel, amit az egyezmény aláírásakor vállaltak, jobb lesz a
helyzet. A pályázatokhoz a helyi nem-állami szervezetek, lakóközösségek
véleményét is ki kell kérni. Közben egyre több pénzt osztanak
éghajlatváltozás-elleni intézkedésekre is (pl. erômû-korszerûsítés), ami
nem mindenkinek tetszik, ha a biosokféleség rovására megy. Az is gond,
hogy nem a teljes költséget állják, csak a koszosabb és tisztább megoldás
közötti különbséget fizetik ki; hatástanulmányra, kutatásra esetenként
25000-1 millió dollárt. (gör)

Nature 386(6623), 310. - 1997. március 27. - A. Ochert: Consensus grows
on risk assessment (Nô az egyetértés a kockázatbecslés körül) - egy elôzô
heti londoni Royal Society-összejövetel következményeként. Öt éve egy
hasonló rendezvény teljes kudarccal végzôdött, a természettudósok
állították, hogy a kockázatot "objektíven" (Nature-idézôjel!!!! Tiszta New
Age!) lehet mérni, a társadalomtudósok szerint a kockázatot a társadalom
szerkeszti össze (socially constructed). A mostani összeröffenésen
megegyeztek, hogy a közfelfogás a kockázatbecslés része kell, hogy legyen.

Richter-skála-szerû egyértelmû mérôrendszer nem lesz, viszont rájöttek,
hogy minek is csinálják az egészet: a kockázatbecslés célja, hogy
befolyásolja az emberek magatartását, ami visszahat magára a kockázatra.
Például, a közúti balesetek kockázata általában csökken, mégis a szülôk
egyre jobban féltik a gyermekeket; ezért egyre kevésbé engedik ôket az
utcára, így a gyermekbalesetek száma tovább csökken. A Shell odáig jutott,
hogy a kockázatról alkotott vélekedések is a valóság részei, és értékeket
tükröznek. A tudósok bevallották, hogy eddig arrogánsak és távolságtartók
voltak. Persze még nem tudják, pontosan mi módon veszik majd figyelembe a
közvélekedést. (gör)

Nature 386(6623), 345. - 1997. március 27. - J. Houghton: The solution
to pollution? (A szennyezés vége?) - Könyv: Laboratory Earth: The
planetary gamble we can't afford to lose (A Föld-labor: a bolygójáték,
melyet nem veszthetünk el) by St. Schneider. Basic Books, 1997 pp.174, $20

A környezetszennyezés következményeit ritkán látjuk elôre, általában
akkor kezdünk valamit mocorogni, amikor már nyilvánvaló a kár. Az
elôrelátáshoz egészen széles összefüggéseket kellene figyelembe venni,
számos tudományterület együttmûködésére van szükség. A könyv kísérletet
tesz egy ilyen áttekintésre, az éghajlatváltozás témakörében. Csakhogy ô
is túl sokat foglalkozik pl. a biosokféleséggel, ami nehezen felfogható és
meghatározható; keveset törôdik pl. a vízkészletek sorsával, pedig ez
jobban érdekelheti a népeket. A könyv második fele amerikai ízû: ott nyílt
harc folyik a tudósok és az ipar között, miközben a közgazdászok a
gazdasági növekedés szent tehenéért remegnek. A kockázat-haszon becslések
szépek, de a valódi értékeket nemigen lehet pénzben kifejezni. A szerzô
sokat tett a bolygóméretû problémák tudatosítása érdekében, különösen a TV-ben ahol gyorsan és világosan magyaráz, és így is ír. (gör)

Nature 385(6616), 489-90. - 1997. február 6. - T. O'Riordan: Play-safe
politics (Biztonságos politika) - Könyv: Scientific uncertainity and
environmental problem solving. Ed. J. Lemons. Blackwell Science, 1996, pp.
443, $80. - Az összes szerzô amerikai, kivéve egy egyiptomit, úgyhogy
fôleg az amerikai problémafelvetési, -közlési és -megoldási módokról esik
szó. A környezeti adatok mindig elégtelenek, a jól bevált módszerek, pl. a
szavahihetô tanúk vagy a bizonyítékok mérlegelése nem mûködik. Talán egy
új környezettudomány van kialakulóban - mely a természet és az emberi
társadalom kölcsönható és alkalmazkodó viszonyán alapul, mindkettôt egy
nagyobb egész részeként szemlélve.

Az elsô tanulmányban Kristin Schrader-Fechette tudományfilozófus a
tudományos bizonytalanság négy típusát különbözteti meg: a fogalmi keret
problémája, modellezési bizonytalanság, statisztikai bizonytalanság és
döntéselméleti bizonytalanság (valamint jelen esetben fordítási
bizonytalanság is, gör).

Az elsô lényege, ha jól értem, hogy az adott állítás igaz vagy hamis
voltának bizonyítását várjuk. Ha pl. eleve úgy gondoljuk, hogy nemigen van
valaminek valamilyen hatása, a hatásra vonatkozóan komolyabb
bizonyítékokat követelünk meg, mint a hatás hiányára vonatkozóan. Schrader-Fechette szerint azonban komoly kockázatokat rejtô kérdésekben a
bizonyítás iránya a morál vagy a tudományos meggyôzôdés irányába tolható
el. Ezt az elvet a következô fejezetek alkalmazzák a biosokféleségre, a
vízkészletek ügyére, a környezeti hatástanulmányokra és a jogi-politikai
intézményrendszerre.

A modellezési bizonytalanságot illetôen az elvek gyakorlati alkalmazását
nehezíti, ha az adatok hiányosak, vagy az adatcsere valahol hibádzik.

Lynton Caldwell, az amerikai Környezetpolitikai Törvény alkotója
szerint a tudományban egyre terjed a receptre kutatás, azaz valamilyen
állítás, elôrejelzés igazolására irányuló munka, némi statisztikai
bütyköléssel, és egyébként nem nagyon valószínû kimenetelek
túlhangsúlyozásával.

A statisztikai bizonytalanság hamis pozitív és hamis negatív esetek
formájában jelentkezik (azaz megjósolt, de be nem következett károk és
fordítva). Ilyenkor a tudomány hajlamos a nemcselekvésre, kevésbé
javasolnak felesleges intézkedéseket. Ennek példája lehet a
kergemarha-kór, amikor is persze nem lehetett kizárni az emberre
terjedést, de a tudósok féltek a vaklárma gazdasági következményeitôl
(jogosan).

A döntéselméleti bizonytalanságot kétféleképpen használják ki a
statisztikusok és a politikusok. Az elsô a maximum-szabály, mikor is a
legkevésbé rossz kimenetelt helyezik elôtérbe, hogy elhárítsák a
legrosszabb esetet (pl. toxikológiai tanulmányokban). A második
megközelítés szerint a hasznot kell fokozni; ekkor az a kérdés, mi lesz a
vesztesekkel (általában ki kell ôket fizetni). Na ebbôl elég. (gör)

Nature 385(6617), 591-2. - 1997. február 13. - P. Colinvaux: The
campaign for biodiversity (A biosokféleség divatja) - Könyv: The idea of
biodiversity: Philosophies of paradise. By David Takacs. John Hopkins
Univ. Press, 1996. Pp 393, $40. - Nem magáról a bioizérôl szól a könyv,
hanem a hozzá tartozó társadalmi jelenségekrôl. A biosokféleség fogalmát
akkor kezdték elterjeszteni a természetvédôk, amikor a veszélyeztetett faj
fogalma már nem vitte el a hátán a védendôket. 1985-ben az EÁ. Tudományos
Akadémiája kijelentette, hogy a fajok pusztulásának üteme veszélyezteti az
emberi civilizációt, csaknem annyira, mint az atomháború. A gond az, hogy
a biosokféleség nem sokat jelent az embereknek. Mondják például, hogy a
növényekbôl még majd sokféle gyógyszert fogunk kinyerni, ha nem pusztítjuk
ki ôket, de a gyógyszeriparból összesen egymillió dollárt sikerült
kipréselni, Costa Ricában, növénykutatási jogokért cserébe. A pénzen
tanítgatják az embereket, hogyan gyûjtsenek rovarokat a nemzeti múzeumnak
(kb), meg hogy lelkesedjenek a bioizéért. Akkor már az ökoturizmus többet
hoz a konyhára; Costa Rica például ugyanannyi bevételre tesz szert
belôle, mint a banánkivitelbôl. A fô érv, ti. az élô közösségek
állandósága mint a biosokféleség függvénye, régen illúziónak bizonyult, de
ez nem zavar senkit. (gör)

Nature 386(6627), 745. - 1997. április 24. - A. Abbott: Austrian gene
food petition puts pressure on European partners (Az osztrák
génkaja-tiltakozás nyomást gyakorol az európai társországokra) - hamár a
lakosság 20%-a aláírta, ami nem semmi. A Greenpeace Austria és a Global
2000 által szervezett zöld csoportosulás nyolc parlamenti képviselô
támogatását bírja. 40 pontból állnak a követelések, köztük van a
génkísérletek engedélyezésének szigorítása, a gyártók felelôsségének
növelése egészség- vagy környezetkárosítás esetén, a génpiszkált növények
termesztésének betiltása, a szabadföldi kísérletek ötéves tilalma. A
génkaják importját ôk is betilthatatlannak tartják. A Ciba
antibiotikum-ellenálló kukoricáját már betiltották Ausztriában,
Luxemburgban és Olaszországban; az EU-szabályozás szerint három hónapos
kísérlet-szünetet lehet elrendelni. Az osztrák érvelést, hogy az
antibiotikum-rezisztencia átkerülhet más élôlénybe, május 15-ig vizsgálják
Brüsszelben. (gör)

11. Energia

Chemical and Engineering News, May 5, 1997, p.60: Gas Hydrate
Reservoirs Dwarf Those of Methane ("A gázhidrát tartalékok mellett
eltörpülnek a metánéi") A gázhidrátok (vízmolekulák ketrecszerûen bezárnak
egy vagy több gázmolekulát, pl. metánt, ez szilárd halmazállapotú nagy
nyomáson és alacsonyabb hôfokon - Zsgy.) tartalmazzák a világ szerves
szénkészletének mintegy 53%-át. Az U.S.Geological Survey (Denver) szerint
ezen metánhidrát mennyisége az EA-ban 35-ször nagyobb, mint a még meglévô
földgáztartalékok.

(Ez az egész képet megváltoztathatja a Föld korábbi állapotáról. Óriási
szénmennyiségrôl van szó! Kérdés pl., hogy mikor keletkezett ez a
metánhidrát? Vajon az ôslégkörbôl való, vagy biológiai és anaerob
eredetû-e? Ha ôslégköri, akkor a bioszféra nem dolgozta át és föl az
összes ôslégköri metánt, hanem valamilyen átmeneti és hideg idôszakban
kötôdött ez meg, gyorsítván a légkörcserét. Ha biológiai, akkor a korábbi
biológiai aktivitás a véltnek sokszorosa volt... ez még összetettebb
kérdéseket szül.... - Zsgy.) ZsGy

(Volt szó a gázhidrátról a 189. Szemlében a Science 1991. június 4.-i
száma alapján)

* GAIA Sajtószemle 15. évf. 317. szám 1997. szeptember 26. *