BOCS.HU Document - Send form

Send to this email address: Sender email address: Name of sender: Your Message: Dear Friend! Visit http://bocs.hu - The Sustainable Civilisation Portal! It's worthy! The material: Mr. EIDE, MR. MUBANGA-CHIPOYA: LELKIISMERETI TILTAKOZÁS A KATONAI SZOLGÁLAT ELLEN (ENSZ JELENTÉS: E/CN.4/Sub.2/1983/30) Rövid tartalmai kivonat 1 - 5 Leírja, hogy milyen ENSZ szervezetek milyen hatá- rozatai alapján, mely bizottságok felkérésére, kiknek a céljá- ra készítették ezt a jelentést. 6 - 17 A tartalomjegyzék szöveges ismertetése után megadja azon országok és szervezetek nevét, amelyek információi alapján a jelentés és a mellékletek készültek. 18 - 37 Leírja a katonai szolgálat elleni lelkiismereti tiltakozás fajtáit, inditékaik alapján különböztetve az abszo- lut pacifista és a részleges tiltakozások között. Részleges til- takozáson a hadsereg nemzetközi és/vagy nemzeti jog ellenében történő fölhasználása elleni tiltakozást ért.(Pl.:Dél-Afrikai Köztársaság, Namíbia megszállása, faji elkülönítés.) A tiltako- zást mint értékek ütközésének eredményét értelmezi, a tiltako- zók a szűkebb körű nemzeti érdeket kevesebbre értékelik mint a tágabb körű emberiség érdeket. A részleges tiltakozás érthetően sokkal hevesebb ellenállást vált ki a nemzeti kormányokból,ezért a részleges tiltakozók törvényes állapotát jóval nehezebb elis- mertetni. 38 - 57 Felsorolja az emberi jogok azon nyilatkozatait, amelyek alapul szolgálhatnak a lelkiismereti tiltakozáshoz. Meg- állapítja, hogy az egyéni szabadságjogokat a többi ember szabad- ságjogainak sértetlensége és a közjó elérése szükségképpen kor- látozza. Megállapítja, hogy az élethez való jog nem az élet ab- szolút védelmét célozza, hanem csak azt, hogy az egyes embert ne véletlenszerűen, hanem előre pontosan meghatározott esetekben és körülmények között ölhessék csak meg. Megállapítja, hogy a hábo- rúk bizonyos fajtái ellentétesek a nemzetközi joggal, és az ilyen háborúkban részt vevő egyének személyesen is felelősek azért, hogy ne sértsék meg a nemzetközi jogot. Bizonyos hadvise- lési módszerek szintén tilosak, ezért az ezekben résztvenni nem akarók helyesen járnak el. A népirtás esete hasonló az előzőkhöz de erről a Nürnbergi Alapelvek és az ENSZ 1.sz. határozata kü- lön is rendelkezik. Tiltakozás alapjául szolgálhat még, ha a fegyveres erők az önrendelkezési jog vagy általában az emberi jogok megsértésével vádolhatók. 58 - 73 A nemzetközi szervezetek határozatai elvont álta- lánosságban állást foglalnak a nemzetközi béke, biztonság, együttmüködés, a leszerelés és a leszerelésre nevelés mellett. Csak egyetlen esetben ismerik el a lelkiismereti tiltakozás jo- gát, ez pedig a faji elkülönitést szolgáló fegyveres testületek- ből történő kilépés esete. (ENSZ Közgyűlés 1978, 33/165 sz. ha- tározata). 74 - 83 Kormányoktól független nemzeti és nemzetközi szer- vezetek és konferenciák anyagából idéz sok kitűnő szöveget a lelkiismereti tiltakozás mellett, és javaslatokat a jövőre nézve. - 69 - 84 - 85 Lelkiismereti tiltakozás sorozást nem alkalmazó országokban is előfordulhat (szükségállapot vagy háború esetén), valamint önkéntesek is juthatnak erre az álláspontra. Az I. és a II. mellékletek tartalmazzák a legfontosabb információkat. Leg- gyakrabban a vallási alapon történő tiltakozást fogadják el. Van ahol csak a pacifista alapelvű "béke egyházak" tagjainak tilta- kozását ismerik el. Észak- és Nyugat-Európában erkölcsi vagy hu- manista elvek alapján is elismerik a lelkiismereti tiltakozókat. Az utóbbi időben a nyugati országokban egyre nagyobb mértékben elfogadják a nukleáris fegyverek használatának elfogadhatatlan- ságát vallók tiltakozását is. 96 - 104 Az I. melléklet 4. pontja tartalmazza azon orszá- gok listáját, amelyek jogilag is elismerik a lelkiismereti til- takozókat. A legtöbb országban ennek tényéről tilos információ- kat terjeszteni. Van, ahol sorozóbizottságok, van ahol törvény- szék vizsgálja a tiltakozás érvényességét a nemzeti jogszabá- lyok alapján. Mivel a lelkiismereti konfliktus nem vizsgálható közvetlenül, a bizottságok feladata: a jelölt meggyőződésének szilárdságát felmérni. Az Európa Tanács Tanácskozó Testülete ajánlásokat dolgozott ki, amelyek a sorozottak előzetes tájé- koztatását javasolják, nem-katonai döntőbizottságokat, felleb- bezési lehetőséget, valamint a jelölt és tanúk kihallgatását. 105 - 114 A vagylagos (helyettesítő) szolgálat csak ott létezik, ahol a lelkiismereti tiltakozó jogilag elismert. Ld.a I./6/-ot. Két célja van, egyrészt elriasztja a meggyőződés nél- külieket a katonai szolgálat megtagadásától, másrészt hasznos szolgálatot kér a közösség javára. Három fajtája, a nem-harcoló alakulathoz helyezés, a szociális szolgálat és a békeszolgálat. Az elsőt még azon országokban is gyakorolják, amelyekben jogi- lag nem ismerik el a lelkiismereti tiltakozást. A nyugati orszá- gokban a második fajta helyettesítő szolgálat leggyakoribb módja a polgári védelem, de egyes országok lehetővé teszik a szociális munkát, vagy a természeti csapások elhárításában való közremükö- dést. Néhány ország megengedi a nemzetközi haladást előmozdító Nemzetközi Polgári Szolgálat szervezésében történő helyettesítő szolgálatot (1920-tól). Vannak országok, amelyekben a lelkiis- mereti tiltakozó kormányzati vagy a kormánytól független békeku- tató és békeszervezetek keretében tevékenykedhet a katonai szol- gálat helyett. A helyettesítő szolgálat időtartama rendesen csak a katonai szolgálat tartalék idejével hosszabb annál, de néhány országban - elriasztásul - két-háromszorosa is lehet a katonai szolgálat időtartamának. 115 - 122 Az el nem ismert lelkiismereti tiltakozó komoly büntetésre számíthat, esetleg elmebajosnak nyilvánítják, és pszichiátriai intézetbe kerül. Az I./7/ függelék adja a vonatko- zó információkat. Békeidőben börtönbüntetés a legvalószínűbb. 115 - 122 Egyes országokban a börtönbüntetés letöltése után ismét behívják az ellenszegülőt, így élete nagyrészét börtönben tölti. Ez ellentétes a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményével, amely szerint senkit sem szabad ugyanazon vétsé- gért, amelyért már jogerős ítélet alapján büntetést szenvedett, még egyszer elítélni. A kérdés az, hogy a katonai szolgálat kö- vetkezetes megtagadása ugyanazon vétség, vagy új bűntett? Néhány országban többszöri szolgálat megtagadás után nem szabnak ki újabb büntetést. Vannak országok, ahol 10-15 éves börtönbünte- téssel akarják elrettenteni a polgárokat a katonai szolgálat megtagadásától. Háború vagy szükségállapot idején statáriális bíróság ítéli halálra a szolgálat-megtagadót. Az országok nagy többségében a következetes szolgálat-megtagadót súlyos társa- dalmi hátrányok érik, polgári jogaitól megfosztják, és sehol nem kap munkát. Vannak országok, amelyekben csak a katonai szol- gálat igazolásával kaphat útlevelet vagy tanulhat tovább az ember. 123 - 137 A katonai szolgálat megtagadása miatt üldözöttek menedékjogát tárgyalja, egyetlen példaként hozza a Dél-Afrikai Köztársaságból távozókat. Fölhiívja a figyelmet arra, hogy ad ho kiadatási egyezmények gyakorlatilag semissé tehetik a menedék- jogot, ennek magadása ugyanis az érintett állam szuverén joga. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkelye szerint mindenkinek joga van más országokban menedéket keresni üldözte- tés elől, kivéve, ha ez nem-politikai bűntett, vagy az ENSZ alapelveivel ellentétes cselekmények miatt éri. Megállapítja, hogy a lelkiismereti tiltakozás biztosan kielégíti a fenti kö- vetelményeket. 138 - 152 Megállapítja, hogy a katonai szolgálat elleni lelkiismereti tiltakozás terjedése a világ ifjúsága körében részben az ENSZ és szervezetei által terjesztett egyetemes embe- ri eszmények térhódításának következmnénye, ezért elbírálása más gyakorlati magatartást kíván az egyetemes elveket fennen hangoztató tagállamok saját gyakorlatában, amelyet még alapve- tően a nemzeti hadseregek fenntartásának felülbírálhatatlan igénye jellemez. 153 - 169 Összefoglalja a 89 - 137 tételek tartalmát. A közgyülés elé terjesztendő ajánlásokat tesz, amelyek elfoga- dása esetén jogilag el kellene ismernie a katonai szolgál elleni lelkiismereti tiltakozást, ha a tiltakozó vélelme szerint - minden emberölés bűn, - a katonai szolgálat során valószinűleg részt kell vennie az alábbiak valamelyikében: - faji elkülönítés - fajírtás - idegen terület törvénytelen megszállása - emberi jogok durva megsértése - tömegpusztító fegyverek használata. A jogi elismerés legyen polgári bíróságok feladata, a szol- gálat megtagadás jogát ismertetni kell a behívottakkal. A helyettesítő szolgálat ne legyen hosszabb a katonainál, és szolgálja az egyetemes eszméket. A tiltakozás el nem fogadása esetén a bűntetés ne legyen túlságosan súlyos. A katonai szolgálat ellen lelkiismereti okból tiltakozók számára biztosítani kell a menedék nemzetközi jogi alapját. A mellékletek anyagát a nagyszámú részlet miatt nem közöl- jük csupán a legfontosabb kérdés szerinti megoszlás eredményét. A 152 ENSZ tagállam közül 12-től semmilyen válasz nem érke- zett, az ENSZ fölmérés során, ez kb. 8%. Az államok abszolút többségében (58%) vagy egyáltalán nincs kötelező katonai szolgálat (44%) vagy csak papíron van (4%), vagy elismerik jogilag a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását, és biztosítják a polgári szolgálattevő szolgálatot (10%). Az államok jelentős kisebbségében (34%) általánosan köte- lező a katonai szolgálat bármiféle kivétel nélkül (26%) vagy legális fegyver nélküli szolgálat lehetőségével (3%) vagy `ad hoc_ fegyvermentes szolgálati beosztással néhány egyedi eset- ben(5%). Magyarország a legutóbbi kategóriába tartozik. Azon országok közül, amelyekben börtönnel büntetik a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását Magyarország az egyetlen, ahol a kis szektákon kívül katolikusokról is tud az ENSZ jelentés.