BOCS.HU Dokumentum - Küldő űrlap

Címzett e-mail címe: Feladó e-mail címe: Feladó neve: Üzenet: Kedves Barátom! Látogass el a http://Bocs.Hu - Fenntartható Civilizáció Portálra! Érdemes! Cikk: Természetesek-e a természeti katasztrófák? Talán nem meglepő, hogy e rovat hasábjain is foglalkozunk a néhány héttel ezelőtt történt természeti katasztrófával, amelynek hatásai évtizedek múlva is érezhetők lesznek. Gondolnánk-e, hogy összefüggés van a pusztító természeti jelenségek és a mi természetet (át)alakító munkánk között? Az alábbiakban a Bocs Alapítvány – amelynek a tevékenységével a Szélrózsa találkozón is megismerkedhettünk – elnöke, Simonyi Gyula a katasztrófák emberi hátterére világít rá, és bemutatja az alapítvány Srí Lanka-i segítő munkáját. Manapság már a katasztrófák sem a régiek. Tengerrengések és szökőárak régen is voltak, csak nem okoztak ekkora pusztítást, mert az őslakosok ismerték a természetet, és a tengerparttól távolabb építették fel falvaikat. A szökőárak erejét fékezték a mangroveerdők és a korallzátonyok. De a túlfogyasztó gazdagoknak kell a tengerparti üdülés és a finom rák, így a korallzátonyok helyére ráktelepek, a mangroveerdők helyére strandok, a partokra pedig szállodák kerültek. A túlnépesedő szegényeknek szintén kell a hely, az élelem és munkahely, így halászfalvak jöttek létre a partokhoz közel. A tátrai erdő és az azt elsöprő vihar sem a régi. A „klímamegbolondulás” egyre nagyobb viharokat hoz, s a fák gyökerét kevésbé fogja a langyosabb talaj. Az „őserdők” persze sok mindenhez hozzászoktak, de ezek az erdők már nem őserdők. A Tátrában a világháborús készülődésben tarra vágták az erdőket, és helyükre gyengébb ellenálló képességű, egykorú, azonos fajú ültetvények kerültek. A szökőár után a magyar segítség elsősorban Srí Lankára érkezett, amely kétharmad magyarországnyi sziget India déli partjainál. Lakossága mintegy húszmillió (évente közel egy százalékkal növekszik), népsűrűsége háromszorosa hazánkénak. Ökológiai lábnyoma körülbelül 180 százalék (azaz közel kétszeresen túlterheli a területét). Egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson körülbelül negyede a magyarországinak (tehát ott az átlagember úgy tud vásárolni, mint Magyarországon egynegyednyi átlagfizetéssel). Már a szökőár előtt is rendszeresen előfordultak olyan fertőző betegségek, mint a kolera, hastífusz, vérhas, malária, májgyulladás, illetve a dengue-láz. A lakosság háromnegyede szingaléz, közel ötöde tamil. A népesség vallás szerinti megoszlása: buddhista 70%, hindu 15%, keresztény 8%, muzulmán 7% százalék. Az ország 1948-ban vált függetlenné a brit birodalomtól, a közel húszéves polgárháború 2002-ben ért véget norvég közvetítéssel. (A http://bocs.hu weboldalon ki-ki tesztelheti, mennyit tud a szőkőár sújtotta Srí Lankáról.) A szökőár Srí Lanka keleti és déli partvidékén mintegy ötszáz kilométer hosszan pusztított. Közel másfél százezren estek áldozatául, kétszázezer családot – közel egymillió embert – kellett kitelepíteni, több mint százezer épület megrongálódott, több tízezer halászbárka megsemmisült. Az első becslések szerint 1,3 milliárd dollár kár keletkezett. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nyomban vízzel, élelemmel és orvosi segítséggel sietett a helyszínre, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat árvaházat hoz létre, a Katolikus Karitász iskolákat hoz rendbe, a Magyar–Srí Lanka-i Baráti Társaság pedig falut és benne iskolát épít. A Bocs Alapítvány (amely már huszonnyolc éve támogat indiai keresztény iskolákat) a magyar segítséggel újrainduló iskolákban folyó oktatómunka támogatására fordítja a szökőár által sújtottak számára beérkező adományokat, profilja szerint különösen a hasonló tragédiák megelőzését segítő, úgynevezett globális képzés előmozdítására. A globális képzés gyűjtőfogalom, amely a környezeti nevelés, a békére nevelés, az emberi jogi képzés, a fejlesztési képzés, az interkulturális és a demokráciára nevelés adott helyzetre alkalmazott együttesét jelenti. A globális képzés fontosságát mutatja az a tény is, hogy az ENSZ a 2005–2014 közötti tíz évet a fenntarthatóságra nevelés évtizedévé nyilvánította. A vallások is szerepet játszhatnak a felelős gyermekvállalásban, a túlfogyasztás fékezésében, a nem anyagi javakra – mint a lelkiség, a szellemi kincsek, szeretetkapcsolatok, a természetszeretet, a játék és még hosszan sorolhatnánk – irányítva a figyelmet. Egy fenntartható civilizáció kialakulása érdekében a leghatékonyabb oktatás a lányok iskoláztatása. Hiszen – ahogyan Cedric Prakash S. J. fogalmazott – „ha egy nőt oktatsz, egy egész családot oktatsz”. Simonyi Gyula