BOCS.HU Dokumentum - Küldő űrlap

Címzett e-mail címe: Feladó e-mail címe: Feladó neve: Üzenet: Kedves Barátom! Látogass el a http://Bocs.Hu - Fenntartható Civilizáció Portálra! Érdemes! Cikk: Sörédi pillanatok „Örülünk, hogy veled lehettünk…” Részlet egy levélből, amit a sörédi táborban írtak középiskolás ápolók, s a címzett az a fiú, akire vigyáztak egy hétig: „Drága Petó! Örülünk, hogy veled lehettünk ezen a héten, s bízunk benne, hogy érezted szeretetünket. Jólesett, hogy ilyen hamar pótmamákká és pótpapává fogadtál minket. Reméljük, jövőre is találkozunk! Egy szó, mint száz, nagyon megszerettünk téged! Puszil: Viki, Zsuzsi, Zsofi, Mariann, Andzsi, Zoli.” A levelet más ápolók is írhatták volna, s bármelyik nyaraltatott mozgássérült vagy egyéb fogyatékkal élő fiú vagy lány is kaphatta volna. Ugyanis ez a szellem él immáron két évtizede Söréden, a hajdani plébánia területén, ahol minden nyáron táboroznak. Így volt ez az idén is, amikor öt turnusban mintegy száz fiatalnak nyújtott élményeket a tábor. Illetve ennél jóval többnek, hiszen az élmény mindenkié. Miként sokan megfogalmazzák: a beteg embertől sok ajándékot, szeretetet kaphat az ún. egészséges ember. Ezt fedezte föl annak idején egy budapesti katolikus pap, néhai dr. Kovács István, s az ő nyomán egy kiváló fehérvári ügyvéd, dr. Simonyi Gyula, aki egyik beteg unokája révén maga is érintett ebben az ügyben. A két évtized alatt persze sok minden változott, egy azonban nem: a keresztény erkölcsiségre alapozott, szeretet-központú szellemiség, ami évről évre nyújt segítséget a családban ápolt betegek szüleinek. Lélegzetnyi pihenést, szabadabb kikapcsolódást, feltöltődést a következő esztendőre. Azon a héten, amikor Söréden jártam, különösen eseménygazdag volt a tábor élete. Persze zajlottak a szokásos történések, Tornyai Gábor kislángi plébános misézett, Deli József a tábort működtető kuratórium elnöke, Herczeg Kata és Kiss Norbert táborvezető végezte a dolgát, a gondozók gondoztak, a gondozottak nyaraltak. Egy szép napon aztán megjelent Pataki Attila, az Edda együttes frontembere, hogy maradandó élményt nyújtson mindenkinek. Ám másfajta élmény is várt a táborra, méghozzá tragikus. Itt lett rosszul a régóta idejáró Rozsics Gábor, akinek az életét már a mentőautóban nem tudták megmenteni. S mint a lelkésztől hallottam, annak a napnak estéjén különösen találtak még jobban egymásra azok, akik megdöbbentek sorstársuk halálakor. Egy élet véget ért, valaki bevégezte földi pályáját, miután betegsége sokakat segített a fontos dolgok megértésében. Hiszen küldetés minden egyes emberi élet. Azoké, akik nyaranként megtöltik a sörédi plébániát, különösképpen is az. Bakonyi István