BOCS.HU Dokumentum - Küldő űrlap
Címzett e-mail címe:
Feladó e-mail címe:
Feladó neve:
Üzenet:
Kedves Barátom! Látogass el a http://Bocs.Hu - Fenntartható Civilizáció Portálra! Érdemes!
Cikk:
Nyilatkozat Mi, a Nádasdladányban 2002. augusztus 30-31-én a Nádasdy Akadémia és a Védegylet által rendezett "Ökológia és Egyház" konferencia résztvevõi, különbözõ egyházak hívei, teológusok, papok és lelkészek, valamint különbözõ tudományágak szakértõi, tudatában annak, hogy napjaink ökológiai válságának leküzdése az emberiség egyik legnagyobb kihívása, annak megoldásán munkálkodva az egyházak vezetõi és a többi ember közti párbeszéd megerõsítése érdekében az alábbi nyilatkozatot fogalmazzuk meg. Arra vállalkoztunk, hogy összekössük az ember földi létének újragondolását a gyakorlati cselekvéssel, és igyekezzünk segítséget nyújtani olyan javaslatok formájában, amelyek a magyarországi egyházak vezetõinek éppúgy, mint a híveknek segíthetnek a vallás és az ökológia összekapcsolásában. Fontosnak tartanánk, hogy az egyházak tanítási gyakorlatában nagyobb hangsúlyt kapjanak azon alapelvek, amelyekre a környezeti válság megoldásában a társadalom támaszkodhat. Tudjuk, hogy ezek az elvek jelen vannak az egyházak tanításában, fontosságuk tudatában azonban fel kellene hívni rájuk mind a hívek, mind pedig a kívülállók figyelmét. o Ki kellene emelni, és erõteljesebben hangsúlyozni embertársaink és utódaink iránti feltétlen felelõsségünket. o Az ember intelligenciája révén különös és megkülönböztetett szereppel bír. Ez a szabadság azonban nem jogosítja fel a világ pusztítására, hanem kötelességeket ró rá élõlénytársai és az egész ökoszisztéma megõrzésében. Tekintetbe kellene vennie a többi létforma méltóságát is, elismerve, hogy azok az embertõl függetlenül is értékek hordozói, és eleve létük által tiszteletre méltók - ennek a tiszteletnek tükrözõdnie kell a velük való érintkezés minden esetében. o Éppen ezért elkerülhetetlen feladat, hogy ráirányítsuk a figyelmet a természeti rendszerek sokféleségének, stabilitásának és szépségének csorbítására irányuló cselekedetek bûnös voltára. o El kellene fogadni hogy a világ egészére irányuló szeretet és irgalom, csakúgy mint az ebbõl fakadó cselekedetek éppúgy jók, mint az embertársaink iránt tanúsítottak. Ebbõl fakadóan igyekeznünk kellene gátat szabni elsõsorban az embertársainkkal, de emellett a természettel szembeni erõszaknak is. o A környezeti válsághoz vezetõ fogyasztói magatartás az emberi lélek céltalanságából fakad. Az egyházaknak fontos feladata az anyagi javak birtoklásával szemben a szellemi és lelki kiteljesedést állítani az emberi lét középpontjába. Ezekbõl az alapelvekbõl kiindulva az egyházak számára fontos gyakorlati feladatok származnak, amelyek hozzájárulhatnak egy hosszú távon fenntartható és igazságosabb világ kialakításához. Ezen feladatokat illetõen az alábbi területeket tartjuk kiemelkedõen fontosnak. - Elengedhetetlenül szükségesnek látjuk az egyházakon belül a lelkipásztorok (papok, lelkészek, rabbik) felkészítését a vallás és az ökológiai kapcsolatát illetõen mind teológiai, mind pedig gyakorlati értelemben. A lelkipásztorok képzésében csakúgy, mint az egyházi oktatási intézményekben az alapfokú oktatástól a felsõoktatásig, még hangsúlyosabban jelenjenek meg ökológai, környezetvédelmi ismeretek is. - Elsõdleges feladat a hívek minél részletesebb tájékoztatása ezen kérdésekrõl, hogy ráébredjenek, hitükkel nem egyeztethetõ össze semmilyen olyan magatartásforma, amely az ökoszisztéma létét veszélyezteti. Kérjük, hogy a tanításban nagyobb súllyal jelenjenek meg a teremtett világ védelmének szempontjai. - Kívánatosnak tartanánk, hogy a magyarországi egyházak hivatalosan (pl. a templomokban felolvasandó körlevelek formájában), foglalkozzanak az ökológiai válság témakörével, különösen olyan idõszakokban (mint a most lezajlott johannesburgi Föld-csúcs apropóján), amikor a közfigyelem egyébként is erre irányul. Ennek részeként az egyházak tegyék széles körben hozzáférhetõvé, és közismertté az ökológiai válságról való hivatalos egyházi megnyilatkozásokat. - Az egyházak használják hatékonyabban a tömegtájékoztatást arra, hogy az ökológiai gondolat, és az ezzel kapcsolatos egyházi kezdeményezések minél szélesebb körben ismertté váljanak. Az egyházi médiában igyekezzenek minél gyakrabban foglalkozni a témával, akár külön mûsorok formájában - ahogy arra már vannak pozitív példák is. - A civil szféra környezetvédõ csoportjai és a helyi egyházi közösségek törekedjenek minél szorosabb kapcsolatra és együttmûködésre. A civil szervezeteknek segíteniük kell az egyházakat, hitközségeket, hogy hozzájussnak a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz, és vegyenek részt az egyházakkal közös gyakorlati programok kidolgozásában. Jó példa lehet erre a templomtornyokban élõ állatok (gyöngybagoly, denevérfajok) védelmére kidolgozandó program. - Helyi környezetvédelmi népszavazások esetében bíztassák híveiket a szavazáson való felelõs részvételre. - Az egyházi építkezéseknél, felújításoknál, beruházásoknál és az intézmények mûködtetése során kapjon külön hangsúlyt a környezetbarát technológiák, alternatív energiaforrások alkalmazása, az energiatakarékosság, a minimális papírhasználat, a környezetbarát szerek és anyagok használata, a víztakarékosság, a meglévõ élõvilág védelme és egyéb környezetvédelmi szempontok. - Javasoljuk végül környezetvédõkbõl, teológusokból, az egyházal szakreferenseibõl és hívekbõl álló közös munkacsoportok felállítását, melyek támogatást nyújthatnak az egyházaknak a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolásában. A konferencia résztvevõi felajánlják segítségüket a fentiek megvalósításához. A munka elõhaladását és a további lehetséges célokat a mostani szimpóziumot követõen évente megrendezett találkozón vitatjuk meg. Reméljük, hogy a mostani összejövetelen hosszas munkafolyamat indult el, amelynek végeredménye az egyházaknak mint kovásznak a jelenlétével egy harmonikus, igazságos és fenntartható világ kialakulása lesz. Nádasdladány, 2002. augusztus 31.