BOCS.HU Dokumentum - Küldő űrlap
Címzett e-mail címe:
Feladó e-mail címe:
Feladó neve:
Üzenet:
Kedves Barátom! Látogass el a http://Bocs.Hu - Fenntartható Civilizáció Portálra! Érdemes!
Cikk:
A könyvrõl ismertetõ a Zöldirodalomban
olvasható a
Védegylet oldalán is
. Victor András ismertetője a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Kör-hírlevelében
: A fenntartható életmód kulcsfogalma az ökológiai lábnyom. Amelynek két alap-száma a népesség és a fogyasztás. Az utóbbival sokan foglalkoznak, akikben már tudatosult a felelősségérzet a Földért. Az előbbivel sok-sok évtized óta nem merünk igazán szembenézni. Sokak számára megbotránkoztató az a gondolat, hogy fékezni kellene az emberiség szaporodását, sőt: csökkenteni kellene a népességet. De talán azért megbotránkoztató, mert rögtön drasztikus, embertelen megoldások képei ugranak elő. Pedig „csak” arról van szó, hogy „az emberiséget mára végveszélybe sodorta az évi sok tízmillió, a párok szándéka ellenére történő foganás”, vagy ahogy John Lennon mondja: „Az emberek kilencven százaléka ezen a bolygón, különösen Nyugaton, egy üveg viszkiből fogant valamelyik szombat éjjel, nem a gyerekvállalás szándékával. Kilencven százalékunk baleset – nem ismerek senkit, aki tervezett volna gyereket.” Vagyis a szerelem, a szeretkezés, a gyermeknevelés kultúrája mellett meg kellene tanulnunk a gyermeknemzés kultúráját. A nemzés tudatosságát. Nehéz erről a kérdésről elfogulatlanul, bölcsen gondolkodni és beszélni, mert kényes téma. Kényessé teszik valláserkölcsi beidegződések, napjaink Magyarországán ellentmondásossá teszi a lakosság fogyása, nehéz összeegyeztetni a globális és lokális szempontokat, mégis: foglalkoznunk kell vele. A Föld – a földi élet – fenntarthatóságáért. Ezekről a kérdésekről szól a könyv. Higgadtan, de határozottan. Nem tiltva, hanem tanítva. Mindenkinek ajánlom figyelmébe. A környezeti nevelés (fenntarthatóságra nevelés, globális nevelés stb.) „kötelező irodalma”. Victor András ------- Részlet az elõszóból: Több évezredes kultúrája és könyvtárnyi irodalma van a gyermek nevelésnek (s újabban a terhességnek is), és hasonlóan a szexuális életnek (s újabban a fogamzásgátlás technikájának is). De a kettõ közti döntõ pillanat, a nemzés és annak elõzetes megfontolása, szinte teljesen hiányzik az emberi faj eszmélõdései közül. A szerelmi élet is és az utódgondozás is gyakran csodálatos emberi magasságokba emelkedett, de a nemzés tudatossága messze lemaradt ezekhez képest az emberré válás evolúciójában. Számos nagy gondolkodó figyelmeztetései ellenére az emberiséget mára végveszélybe sodorta az évi sok tízmillió, a párok szándéka ellenére történõ foganás. Szöveggyûjteményünk törekszik fölhívni a figyelmet a népesedési kérdés emberi jogi megközelítésének alapvetõ szerepére a nyomor, az emberi jogok semmibevétele, az erõszak és legfõképp Földünk, élõhelyünk leromlásának globális problémáiban. Emellett a nemzés költészetébõl, a jövõ generációk iránti felelõsségen való eszmélõdésekbõl nyújt egy csokorra valót. Kötetünk a nemzés humanizálását kívánja segíteni. Földi életterünk leromlik, civilizációnk lehanyatlik, ha a történelem legnagyobb létszámú, másfél milliárdos mai serdülõ és fiatal generációjának nem lesz joga, tudása, eszköze, kultúrája a következõ években elkerülni a párok szándéka ellenére bekövetkezõ nemzések további százmillióit. Nem csak az ökológiai válság nem oldható meg a nemzés tudatossá és felelõssé tétele, a párok szándéka ellenére bekövetkezõ nemzések megelõzése nélkül, de a nyomor elleni küzdelem, a béke és az emberi jogok helyzete is kilátástalan e nélkül. Hiánypótlóvá teszi kötetünket az, hogy Magyarországon a népesedési kérdésrõl általában a fogyás jut az emberek eszébe, s a globális gondolkodásmód, a tények és trendek, a globalizáció hatásai Magyarországra e téren szinte teljesen ismeretlenek. Kötetünknek további aktualitást ad, hogy Magyarország ma már a szegény országokat segítõ adományozó országok közé tartozik. Noha az ENSZ-kívánalmat (miszerint az OECD országok a GDP-jük 7 ezrelékét fordítsák nemzetközi fejlesztésre) Magyarország csak lassan közelíti, kis ráfordítások is eredményezhetnek jelentõs hatást (mint a gyógyszer hatóanyaga, vagy mint a hormonok), ha megfelelõen használják fel. A kötet egyik célja a döntéshozókat és a közvéleményt ráébreszteni, hogy a reproduktív egészség és jog programok a szolidalitás legelõrelátóbb és leghatékonyabb tettei a nemzetközi fejlesztésben. „A Millenniumi Fejlesztési Célok és különösen a nyomor és éhezés megszüntetése nem érhetõk el, ha nem célozzuk meg nyíltan a népesedés és reproduktív egészség kérdéseit.” Kofi Annan, ENSZ ex-fõtitkár „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll.” James Grant, UNICEF „Napjaink legnyomasztóbb kérdései a mértéktelen népszaporulathoz kapcsolódnak … Minden negyedik ember sorsa, hogy éhezve, tudatlanságban, betegen, fölöslegesen tengesse napjait. Havonta újabb milliók szorulnak a társadalom peremére.” Aurelio Peccei, Római klub, 1981 Alice Csodaországban versenyt fut a Vörös Királynõvel, és amikor már teljesen kifogynak a szuszból, Alice megdöbbenve veszi észre, hogy még mindig ugyanazon a helyen vannak. – Nálunk azért, ha elég sokáig és elég gyorsan fut, általában eljut valahova az ember! – Milyen lassú ország! – válaszolta a Királynõ. – Itt, látod, úgy van, hogy nagyon gyorsnak kell lenned ahhoz, hogy legalább ott maradhass, ahol voltál. Aldous Huxley, a Szép új világ szerzõje, egy 1959-es, Népességrobbanás címû kaliforniai egyetemi elõadásában használta ezt a meserészletet annak szemléltetésére, hogy a népességrobbanás minden tudományos, technikai, gazdasági, politikai, környezet- és természetvédelmi, fejlesztési, segély, béke stb. erõfeszítésünket elnyeli. „E kis történet tragikus helyzetünk vígjátéki parabolája. Egyre több munkánkba és energiánkba kerül, hogy egyáltalán ott legyünk, ahol voltunk – holott tulajdonképpen nemkívánatos helyzetben vagyunk.” -----------------------
fórum a greenfo.hu -n