Annotáció: Tsimmu:
Farkasok álmai

Magyarra átültette és a szöveget gondozta
Kilián Imre mérnök-ősember és számítógép-szelidítő
1996 nyarán Németországban - 1996 telén Gyűrűfűn.

© 1991-1993 Teresa Martino
© Hungarian translation, Kilián Imre, 1996

Az eredeti kiadás adatai:
Tsimmu: Learning from eagle, living with coyote.
Orion Books a division of Crown Publishers Inc.
201 East 50-th Street, New York 10022
United States of America
ISBN 0-517-59542-7

Tsimmu:
Ezek a gyönyörű, lelkesítő mesék az ősi amerikai regélés és mesemondás hagyományait követik, a teremtés mindenbe lehelt életét és szellemét mutatják be. Tsimmu világa él és mozog, tele van szeretettel és bajjal, tele van csodával, ravaszsággal és tanulsággal.

Tsimmu csodás szereplőkkel veszi körül magát, akik helykeresésében segítenek. Lompos úgy tanít, hogy settenkedve támad, és folyton a pillanat megragadására figyelmeztet. Ha olvasunk, ellopja füzetünk lapjait, hogy a fészkét kibélelje. Nyúl, a csínytevő mindent fordítva mond, és szeret más kárán nevetni. Apánk, a csendes bölcs szellem enyhet és nyugalmat ad akkor, amikor baj van, és a világ megfigyeléssel való megismerésére tanít.

A Természettel való személyes kapcsolatán túl Tsimmu a földdel és a tájjal való elvesztett kapcsolatunkat is felfedi. Számára a világ mindenféle népek lakhelye: Sziklák Népe, Fűszálak Népe, Fák Népe, Szelek Népe. Ezek lehellete (lélekzete) az a szellem, amely számára a világot mozgatja.

Tsimmu az élet vidámságáról, csodáiról, napi kalandjairól ír, miközben a Föld és a Szellem tisztaságát és egyensúlyát keresi. A világ szépségéről és bölcsességéről szóló meséi minden korú olvasót gyönyörködtetnek ma, és még hosszú idő múlva is.

Teresa Martino egy első nemzedékbeli olasz apa és egy Osage indián félvér anya lánya, aki ennek ellenére az emberiség nagy törzsén kívül nem vallja magát egyetlen törzshöz tartozónak sem. A Csendes Óceán vidékén, az Egyesült Államok északnyugati sarkában nőtt fel, ahol mindig szabad és természetes életmódot folytatott. Tsimmu, akinek a neve Yumi nyelven Farkasok Álmát jelenti, a verseiben leírt életet éli ma is; lótartásból és idomításukból él és farkasokat nevel, akik vele együtt élnek, és követik mindenhová


A szöveg gondozójának ajánlása:
Apánk, anyánk vagy éppen bátyánk megidézése a versekben legtöbbször egyáltalán nem, máskor nem csak egyszerűen természetes személyeket, hanem egy magasabb rendű minőséget takarnak. Olyan minőséget, amely biztonságot ad, amely bölcs, nagy és erős, akinek nyomdokát követjük, titkait kutatjuk, és sorsunk, hogy sosem járjuk be, és sosem ismerjük ki minden zegét-zugát teljesen. Ugyanezért mindegy az is, hogy a szöveg fordítója és gondozója az utód- és tanítvány-minőséget képviselő egyes szám első személyű versmondót az eredeti szöveghez hűen nőnemben, vagy a személyes viszonyait is jobban kifejező hímnemben ültette magyarra át.
A szöveg gondozója a benne ébredő mély, szinte vérséginél is szorosabb rokonság érzését a természetes fogalmazásmóddal, a külföldi vagy idegen eredetű szavak száműzésével, esetenként ősi magyar szavak visszaidézésével kísérelte meg a versolvasóban is felébreszteni, ami miatt semmiképpen sem lehetett cél, hogy a jelen változat szövegszerűen vagy akár tartalmában mindig teljesen hasonlítson az eredetire. Bízom benne, hogy az ennél fontosabb cél, a szöveg egészének, hangulatának átadása teljes, és a ráhangolódni tudó olvasókat a fordítóhoz hasonló módon megérinti a mű, Tsimmu érdekes, különös, természetes világa.

Copyright: minden jog fenntartva