Az árueladástól a szolgáltatások/funkciók biztosításáig

Ha a gazdasági növekedést véges lehetõségekkel bíró környezetünk károsítása nélkül szeretnénk fenntartani, a világnak túl kell lépnie azon a XX. századi modellen, melyben a tömegtermelés és a tömegeket célzó marketing támogatta a gazdaság és a vállalatok gyarapodását.

A régi modell szerint a gazdasági növekedés szükségszerû követelménye a termékek rövidebb élettartama; a modell a régi javak újakra cserélését támogatta, és a fogyasztókat az eldobható termékek vásárlására ösztönözte. Mostanra már nyilvánvaló, hogy a régi modell nem tartható fenn, ha figyelembe vesszük a bolygó korlátozott erõforrásait és energiáit, illetve szemét- és emisszió-befogadó képességét.

Ezzel kapcsolatban egyre több japán vállalat kezdett el kifejleszteni és megvalósítani egy új üzleti modellt. Maguk a termékek helyett a cégek most funkciókat és szolgáltatásokat szeretnének biztosítani. A múltban ezek a vállalatok tényleges áruk gyártására és eladására koncentráltak. Ma viszont kezdenek rájönni, hogy a fogyasztóknak nem magukra a termékekre, hanem a termékek funkcióira, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokra van szükségük.

Az ilyen üzleti vállalkozásokat a nemrég életbe léptetetett, az újrahasznosítással kapcsolatos törvények támogatják (például A meghatározott fajtájú háztartási eszközök újrahasznosításáról szóló törvény).

A japán fogyasztók átalakuló beállítottsága is hozzájárult az új vállalkozások létrejöttéhez. Egyre több fogyasztót kezdik érdekelni és aggasztani a globális környezeti problémák, valamint a helyi hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdések. Azoknak is egyre nõ a száma, akik ráébrednek „a birtoklás” és „a boldogság” közötti különbségre, és úgy gondolják, hogy a sok áru birtoklása nem jelent szükségszerûen boldogságot vagy elégedettséget.

A japán fogyasztóknak ez a kialakulóban lévõ, ilyen hozzáállása annak is tulajdonítható, hogy ma sokak számára bizonyos mértékben az anyagi javak biztosítják az elégedettséget. Vannak, akik az elhúzódó japán gazdasági visszaesés miatt kényszerültek átgondolni saját valódi boldogságuk alapjait.

Régebben sokak a dolgok birtoklását státuszszimbólumnak tekintették. Az elmúlt években azonban az emberek gyakran vélekednek úgy, hogy a valódi kényelem és a „menõ” életstílus „a kézzel fogható áruktól való érzelmi szabadság”-ban rejlik, vagyis hogy azt használhassanak, amit akarnak, ott és amikor akarják, anélkül hogy a saját használt tárgyaik elborítanák õket.

Az egyik jellemzõ üzletág ebben az irányzatban a kölcsönzés. A Duskin, a kölcsönzési ipar régi intézménye, Japánban elsõként vezetett be „egy olyan törlõrongy”-ot, „amihez nem kell víz.” Ráadásul kölcsönzési szolgáltatásukhoz új disztribúciós rendszert hoztak létre, hogy termékük minél több fogyasztó számára legyen elérhetõ.

A Duskin felmosórongyokat és lábtörlõket szállít az egyes háztartásoknak és irodáknak, a használtakat pedig visszaveszi. A gyári tisztítás után az eszközöket visszajuttatják a fogyasztókhoz. A saját, illetve eldobható termékekhez képest ez a kölcsönzési modell kevesebbet árt a környezetnek. Azt is hozzáteszik, hogy a fogyasztóktól begyûjtött felmosórongyokat és lábtörlõket tömegesen tisztítják, így a tisztításhoz szükséges víz, mosószer és áram mennyisége (becslésük szerint) a huszadára csökken.

A vállalatnál termékek sora vár a kölcsönözésre, például kis porszívók. Ezeknek a kis porszívóknak „a porszívó funkciójáért” csupán 150 yent (kb. 1,2 USA dollárt) kell fizetnünk havonta.

A Nihonkai Gas. Co., Ltd., a Toyama prefektúra egy közepes vállalkozása új üzletbe fogott: télen a ventillátoros gáz-fûtõkészülékek helyett „meleget” árulnak. Ez az üzletág nagyon népszerû a vevõik körében.

Japán egyik vezetõ elektronikai cikk-gyártó vállalatának, a Toshibának egyik leányvállalata, a Toshiba Techno Network Co. 2001 októberében piacra dobta „háztartásigép-kölcsönzési csomag”-jait, melyekkel fõleg az egyedül lakók (pl. a diákok, az otthonuktól távol dolgozók) háztartásához szükséges eszköz-garnitúrákat lehet kölcsönözni. Állítólag egyre növekszik a szolgáltatás igénybe vevõinek száma.

Az Ito Yokado szupermarket-lánc 2003 februárjában háztartási gépek kölcsönzési csomagjait kezdte ajánlani családok, illetve egyedülállók számára.

Más cégek olyan kölcsönzési üzletbe kezdtek, melyben bútorokat és lakásfelszerelési cikkeket lehet kölcsönözni. Közben a Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. a vállalatokat célozta meg, és 2002 áprilisában beindította az “Akari Anshin Service” nevû szolgáltatást, amely “világítás”-t szolgáltat gyáraknak és irodaépületeknek. A fogyasztók már nem magukat a világítótesteket vásárolják meg, hanem inkább az általuk biztosított világítást.

Az ilyen kölcsönzési megoldásoknál a fogyasztók nem fizikai javakat (pl. világítótesteket vagy hûtõgépet) vesznek, hanem csupán ezek funkcióit használják (mint a világítás vagy a hûtés), és cserébe fix havidíjat fizetnek.
Amikor már nincs szükségük a szolgáltatásra, egyszerûen visszaadják az eszközöket a szolgáltatónak, minden erõfeszítés vagy külön költség nélkül.

Érdekes megjegyeznünk, hogy ezeknél a konstrukcióknál a termékek tulajdonjoga megmarad a szolgáltatónál. Ez a megoldás arra ösztönzi a kínálati oldalt, hogy hosszabb élettartamú és könnyebben összegyûjthetõ, illetve újrahasznosítható termékeket fejlesszenek ki.

Történelmi korszak (amirol szól): XXI. sz?zad

Keletkezés ill. kiadás dátuma: 2003.

Fordító (az aktuális anyag nyelvére): Csukly P?ter

Célcsoport: v?llalkoz?knak

Nyelvi változatok: