Introduction: "Mostanra a kormányok, az ENSZ és a közvélemény is rádöbbent végre: az ökológiai fenntarthatóság és az emberi közösségek szempontjából bizony nem mindegy, hogy a föld népessége mekkorára duzzad." - így kezdõdik a Greenpeace cikke. Mostanra a Greenpeace is "is rádöbbent végre"? A BOCS 1991 óta hiába próbálja elérni, hogy az Országos Zöld Találkozón egyszer végre plenáris téma legyen.

De örüljünk ennek is, mert - amint az angol eredeti után az elsõ komment írja: ritka, hogy egy mainstream szervezet fõembere ilyen világosan ír errõl.

A szaporodást erõltetõ több évezredes birodalmi, vallási agymosás gátolja máig is, hogy képesek legyünk saját szaporodásunkat veszélyként felismerni. Ennek az agymosásnak az erejét mutatja, hogy nagy egyéniségek is csak lassan, idõs korukra jutnak el a felismerésig, s egyébként felkapott hírességek e témájú figyelmeztetései sem jutnak nagyobb nyilvánossághoz. Rex Weyler 66 évesen írta ezt a blogbejegyzést, de bizonyára már régóta érett a gondolkodásában, csak általában a barátok, a szervezet, a társadalmi környezet elnyomja a számukra "eretnek" gondolkodásmód megnyilvánulásait.

Pedig fél évszázada hangzanak el a figyelmeztetések a globális népességrobbanásra.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2001-ben kiadta a „Korai figyelmeztetések kései tanulságai” címû tanulmánygyûjteményt, majd 2013-ben a 2. kötetét is, amely olyan konkrét eseteket vizsgál, melyek során nem törõdtek a veszélyjelzésekkel, és ez katasztrófális következményekkel járt: http://www.greenfo.hu/hirek/2013/05/18/draga-figyelmetlenseg

Természetesen a népességrobbanás korai figyelmeztetéseire az EEA is vak.

A népességrobbanás egy teljesen új fázisa a túlnépesedésnek. Túlnépesedés mindig is volt a történelemben, mivel a különféle hatalmak (és eszközükként bizonyos vallások) erõltették a szaporodást.

Népességrobbanás kb. 70, 40 és 10 ezer évvel ezelõtt is volt már, amikor az Afrikából kirajzás, a vízpartoktól eltávolodás, majd az intenzív mezõgazdaságra kényszerülés adott átmeneti ökológiai tágasságot - amit nyomban újra túlzsúfolt az állati szaporodási ösztön. Az utóbbi évezredekben már az állatvilágban látható népességnövekedést fékezõ ösztönt (fõleg vallási manipulációval) elnyomta a birodalmi agymosás, amely igyekezett a szegény tömegeket (elsõsorban a nõket) tenyészállat sorban tartani.

A jelenlegi népességrobbanás a fosszilis energiabõség hatására kezdõdött Európában.

Több mint két évszázada már figyelmeztetett Malthus, még ha részkérdésekben tévedett is.

1959-bõl ismerjük Huxley egyetemi elõadását.

S még számtalan korai figyelmeztetést sorolhatnánk.

Harry Harrison Helyet! Helyet!
Az 1966-os regény magyarul csak 2008-ban jelent meg.
Egy párhuzamos univerzum 1999-ének New Yorkjában emberpróbáló az élet a környezetszennyezés és a túlnépesedés miatt. A vizet adagolni kell, és igazi húst csak a leggazdagabbak ehetnek, a többiek egyenízû szójakészítményeken tengõdnek. Három ember sorsa fonódik össze ebben a barátságtalan világban: Andy Rusch rendõrnyomozó, Billy Chung, a tajvani utcakölyök és Shirl, egy milliomos bûnözõ kitartott szeretõje járják haláltáncuk egyre szûkülõ köreit a fojtogató tömegben, és csak remélhetik, hogy megérik a közelgõ ezredfordulót. Harry Harrison európai SF-nagymester világhírû regénye megrázó erejû antiutópia egy olyan lehetséges közelmúltról, amit egyelõre sikerült megúsznunk, de ez nem jelenti azt, hogy a jövõben ne kéne szembenéznünk vele.

"Isten azt mondta, szaporodjatok és sokasodjatok, és mi azt tettük... Itt van az ezredforduló s a lelkek népes világa az Ő szavára vár. A világ nem tarthat ki tovább, összeomlik az emberek tömegeinek súlya alatt. De nem fog összeomlani, amíg meg nem szólal a hét trombita az idei újév napján, az évezred napján. Aztán el kell számolnunk."

"- Ennyi év után is gyávák hozzá, hogy nyíltan előálljanak az igazsággal, inkább eldugják valamelyik mellékes kis bekezdésbe a lap alján.
- Miről beszélsz?
- A születésszabályozásról, mi másról... Lesz ám haddelhadd, ha az erkölcscsőszök rájönnek."

"- Minden mostani bajunknak az az oka, hogy túl sok ember él a világon.
- Túlságosan leegyszerűsíted. A dolgok nem ilyen fekete-fehérek...
- Dehogynem, csak senki nem akarja bevallani ... Régen rengeteg csecsemő meghalt. A kínai kuli harminc éves kora előtt beadta a kulcsot a végelgyengüléstől... Az iskoláskönyvben azt írták, hogy 'legyél kedves a kistestvéreidhez, mert nem sokáig lesznek veled'... Mexikóban egyéves korukig meg se keresztelik a gyerekeket, mert a legtöbb addigra úgyis meghal, és a keresztelő sok pénzbe kerül... Az egész világon szaporodtak és meghaltak és a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást.
- Akkor mi változott meg?
- Megjött a modern orvostudomány, a halálszabályozás... Az öregek tovább éltek. Több csecsemő maradt életben... Mindent elleptek az emberek... Halálszabályozásunk már van, most már születésszabályozásra is szükség lenne.
- De hogyan lehetne ezt bevezetni, ha az emberek úgy gondolják, hogy ez a kisbabák megölésével járnak?
- ... Hogyan lehetne megölni valamit, ami sosem létezett? Mindannyian győztesek vagyunk a petesejt-futamban, mégse hallottam soha, hogy valaki azok miatt a spermák miatt zokogott volna, akik lemaradtak a versenyben... Pármillió sperma úszik a petesejt felé, hogy megtermékenyítse, s amikor megtörtént, törődik valaki azzal a sokmillió spermával, amelyik lemaradt? ... A fogamzásgátlás csak annyit tesz, hogy eggyel (!) több sperma lesz, amelyik nem nyer a futamon."

"- Mégis úgy tűnik, mintha az emberek magánéletébe avatkoznának be azzal, hogy azt mondják nekik, nem lehet gyerekük.
- A születésszabályozás nem ezt jelenti... Az emberek eldönthetik, hogyan akarnak élni: ostoba tenyészállatokként vagy gondolkodó lényekként, hogy mindenki teljes életet élhessen... vagy éhínségben, hidegben és nyomorúságban. ... Egyszerűen senki nem beszél nekik erről és túl sokan állatokként születtek és állatokként halnak meg. A rothadó politikusokat vádolom, meg az állítólagos vezetőket, akik kerülték a kérdést, mert ellentmondásos, és csak évek alatt lehet hatást elérni, ők pedig abban a pillanatban akarnak maguknak mindent. Az emberiség egyetlen évszázad alatt felélte a világ erőforrásait, amik évmilliók alatt halmozódtak fel. Nem hallgattak azokra, akik megpróbálták figyelmeztetni őket. ... A nők a világ minden országában könyörögtek, hogy beszéljenek nekik a fogamzásgátlásról, hogy a családjuk ne nőjön az ésszerűnél nagyobbra. Erre persze nagyon kevés tett volt a válasz. Ha minden egyes családtervezési klinikára jutott volna még ötezer másik, az se lett volna elég. ... A szexről nyíltan beszélni szinte képtelenség. Szabadon meg kellett volna vitatni mindent, több tonna pénzt költeni termékenységi kutatásokra, családtervezésre, oktatásra a népességgyarapodás kordában tartásának fontosságáról. S ami a legfontosabb, a szólás- meg véleményszabadságról."

Language versions: