|
28 esemény |
[2002-04-16]  Lemondott a holland kormány a srebrenicai jelentést tárgyaló válságülés után. A korábban nyilvánosságra hozott jelentés elítélte a holland kormányt, mert a helyszínen tartózkodó holland békefenntartók révén nem akadályozta meg a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai vérengzést.
(háború)
[Részletek...] |
[1997-04-16] Oroszország aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a halálbüntetés eltörlésérõl rendelkezõ jegyzõkönyvét.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1992-04-16] A Cseh Nemzeti Tanács döntése értelmében a Cseh Köztársaságban élõ németek és magyarok visszakapják az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján elkobzott és államosított földbirtokaikat.
[Részletek...] |
[1990-04-16] Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke beszédet mondott a londoni Wembley stadionban az õ tiszteletére rendezett nagyszabású koncerten.
[Részletek...] |
[1990-04-16] A Pax Romana (Katolikus Értelmiségi Mozgalom) és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem éves találkozója (Borken-Gemen, Németország), melyen az itthoniak is végre szabadon résztvehettek.
[Részletek...] |
[1972-04-16] Floridából fellõtték a Holdra az Apollo-16-ot. Ez volt a második, kibõvített tudományos kutatási programmal végrehajtott holdraszállás.
[Részletek...] |
[1967-04-16] Egymillió észak-amerikai vonult fel a vietnami háború ellen.
(Az elsõ komoly tiltakozás 1964 decemberben volt.)
- + -
1971: Háborús veteránok tüntettek a háború ellen és érdemrendjeiket behajigálták a Fehér Ház pázsitjára.
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1964-04-16] Visszaérkezett az USÁ-ba Geraldina Mock, az elsõ nõ, aki egyedül körülrepülte a Földet. Március 19-én indult el, Ohio, Észak-Afrika, Elõ-Ázsia, India, Indonézia útvonalon.
[Részletek...] |
[1948-04-16] Párizsban a nyugat-európai országok létrehozták az Európai Gazdasági Együttmûködési Szervezetet (OEEC), amely a Marshall-terv segélyeinek felhasználását ellenõrizte, és a tagországok gazdasági helyzetét elemezte.
Az OEEC-t 1960 decemberében felváltotta a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
[Részletek...] |
[1947-04-16] [idezet] A népbíróság ítéletet hirdetett az elsõ nagy "köztársaság-ellenes összeesküvési" koncepciós perben. Hét csoportban 221 vádlott állt a bíróság elõtt, a legfõbb vád az államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés. Elsõ fokon 3 halálos ítélet született, Donáth Györgyöt ki is végezték.
[Részletek...] |
[1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédõ születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetõje, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztõje. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Fõbb mûvei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] |
[1917-04-16] Lenin hazatért külföldi emigrációjából Pétervárra, majd másnap, a bolsevikok gyûlésén ismertette az ún. áprilisi téziseit.
[Részletek...] |
[1912-04-16] John Halas magyar származású Oscar-díjas angol rajzfilmrendezõ halála (szül. 1912. ápr. 16.). Õ csinálta az elsõ sztereo- és az elsõ egész estés rajzfilmet Európában, s a Kass Jánossal közösen készített Dilemma címû mûve a világ elsõ, teljes egészében digitalizált komputertechnikával elõállított animációs filmje. A Nemzetközi Animációs Bizottság tiszteletbeli elnöke volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1912-04-16] Elõször repült keresztül nõ (Harriet Quimby) a La Manche-csatorna felett.
[Részletek...] |
[1912-04-16] John Halas magyar származású Oscar-díjas angol rajzfilmrendezõ születése (+1995. jan. 20.). A Nemzetközi Animációs Bizottság tiszteletbeli elnöke. Õ készítette az elsõ sztereo- és az elsõ egész estés rajzfilmet Európában, s Kass Jánossal közösen készített Dilemma címû mûve a világon az elsõ, teljes egészében digitalizált komputertechnikával elõállított animációs film.
(születés)
[Részletek...] |
[1889-04-16] Charlie Chaplin angol színész, rendezõ születése (+1977. dec. 25.). Az amerikai némafilmek óriása a civilizálódás és a hatalom számos õrültségére és embertelenségére világított rá filmjeiben (Aranyláz, Modern idõk, Diktátor).
1952-ben készített "Egy király New Yorkban" címû filmjéért nemzetközi békedíjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben egy nemzetközi útjáról a hidegháborús, mccarthysta USA nem engedte visszatérni, többé nem kapott beutazási engedélyt. Svájcban telepedett le. 1975-ben Erzsébet angol királynõ lovaggá ütötte.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1886-04-16] Ernst Thalmannt (szül. 1886. ápr. 16.) 11 év fogvatartás után a fasiszták titokban agyonlõtték a buchenwaldi koncentrációs táborban.
A német és a nemzetközi munkásmozgalom tagja. 1925-ben megválasztották a kommunista párt elnökévé, s 1928-ban tagja lett a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának. Hitler hatalomra jutása után is Németországban maradt, s az illegális harcot irányította. A Gestapo 1933-ban tartóztatta le.
(születés)
[Részletek...] |
[1885-04-16] Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerzõ halála (szül. 1885. ápr. 16.). Az új magyar zenekari és kamarazene irodalom konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselõje volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1885-04-16] Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerzõ születése (+1960. szept. 13.). Az új magyar zene konzervatív ágának kiváló képviselõje volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1867-04-16] A porosz alkotmányozó birodalmi gyûlés jóváhagyásával létrejött a 19 német államot és 3 szabad várost magába foglaló Észak-német Szövetség, amely alapja lett az 1871-ben létrejött császárságnak.
- + -
1871: Létrejött az egységes Németország. A Német Birodalmi Gyûlés elfogadta az alkotmányt, ezzel Németország 25 állam és Elzász-Lotharingia alkotta szövetségi állammá alakult. Államfõje a porosz királyból lett német császár, a végrehajtó hatalom a birodalmi kancellár kezében összpontosult.
[Részletek...] |
[1865-04-16] A Pesti Naplóban megjelent (névtelenül) Deák Ferenc nevezetes húsvéti cikke, amely az osztrák-magyar kiegyezéshez vezetõ út fontos állomása volt.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1850-04-16] Madame (Marie) Tussaud halála (szül. 1761. dec. 7., Strassburg). A londoni Panoptikum megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1850-04-16] Madame (Marie Grossholz) Tussaud születése (+1850. ápr. 16.). 1845-ben nyitotta meg a világhírûvé vált londoni Panoptikumot.
(halál)
[Részletek...] |
[1844-04-16] Anatole France (Anatole Francois Thibault) Nobel-díjas (1921) francia író, költõ, kritikus születése (+1924. okt. 12.). Híres könyvei A vörös liliom, Thais, Az Istenek szomjaznak, Lúdláb királynõ, s Barátom könyve címû önéletrajza.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1828-04-16] Francisco José y Lucientes Goya spanyol festõ és grafikus születése (+1828. ápr. 16.). Képein megdöbbentõ erõvel ábrázolta a spanyol nép szenvedésekkel teli életét.
(halál)
[Részletek...] |
[1828-04-16] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festõ és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-tõl a madridi királyi udvar festõje volt. Leleplezõen éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, mûvészete megváltozott, az egyszerû emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentõs gyûjteménye van a budapesti Szépmûvészeti Múzeumnak is.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(halál)
[Részletek...] |
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(halál)
[Részletek...] |
