1. A vadlibák csoportosan,'V' alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegô felhajtó ereje fenntartja az utánuk következô libákat. Igy lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

2. Ha egy vadliba kirepül a sorból és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti ôt többé a levegô emelô hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Igy gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erôfeszítései által.

3. Amikor a vezetô vadliba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.

4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsôket erôfeszítéseikben bíztassák.

5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, amíg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben: olykor egy másik közösséggel röpülnek, míg el nem érik a sajátjukat.

(Forrás: Evangélikus Szemle)