Érted Vagyok Öko támájú anyagok

A komposztkészítés az egyik legfontosabb feladatunk. Vissza kell táplálni a talajba minden szerves hulladékot. Télen elterveztük már, hol gyûjtjük tavasztól a kerti és konyhahulladékokat. Két különbözö félárnyékos helyen, vasból készült rácsokkal körülveszünk 1-1 négyzetméternyi területet, s ide kezdünk hordani mindenféle szerves anyagot: télen összegyûlt hulladékokat, konyhahulladékot, érett komposztból valamennyit oltóanyagnak, gyomnövényeket, gyógynövényeket, különbözö ásványi anyagokat (pl: zeolit, alginit), nyesedékeket, füvet (keverni kevés homokkal vagy egyéb hulladékkal), erdei avart, istállótrágyát (baromfi, marha, ló, sertés), gyógynövény preparátumokat (érést segítik). Dió, gesztenye, akác és más nehezen bomló levelek is belerakhatók, de keverjük másfajta hulladékkal. Csak a közvetlen talajtakarásra nem jók ezek a levelek.
Ez a halom fokozatosan növekszik, mindig azt rakunk rá, ami éppen adódik.
Nedvesen kell tartani annyira, hogy ha kiveszünk egy marékkal s összenyomjuk, akkor kicseppenjen a víz. Õsszel az elõzõ évben gyûjtöttet szétszórjuk a kertünkben, s a helyére forgatjuk az ezévi gyûjtésünket. Fontos nagyon, hogy levegõs legyen, ezért is nagyon jó az átforgatás. Nem kell gödröt ásni, hogy a fölösleges nedvesség el tudjon folyni. Ha nincsen vasrács vagy egyéb más határoló eszközünk, akkor egyszerûen rakjuk halomba a különbözõ anyagokat.
A komposztkészítésnek nagy környezetvédelmi jelentõsége is van. Nagyon sokan égetéssel akarják megsemmisíteni a sok hulladékot s nem is gondolnak arra, hogy ezekre a hulladékokra milyen nagy szüksége van a talajnak. Arra sem gondolnak, hogy komoly levegõszennyezéssel jár az égetés. Mondjuk el környezetünkben, hogyan kell komposztot készíteni, és hogy ez nem jelent több munkát az égetésnél. 1986 június 27-én a Tanácsok Közlönyében megjelent az égetés elleni 21/1986-os minisztertanácsi rendelet. Tízezer forinttal büntethetõ, aki éget a kertjében. A hatályba lépés 1987 jan.1. Ausztriában csak elöljárósági engedéllyel lehet égetni. A talajelõkészítés tavasszal könnyû, ha sikerül õsszel jól elõkészíteni.
Gereblyével összeszedjük a takaróanyagként használt növénymaradványokat és a komposztra hordjuk. A talajt jól fellazítjuk agyarkapával vagy kapával. Ahol kemény vagy nagyon gazos, ott fel szoktuk ásni. A komposztot már õsszel széthordtuk, most az a felszíni réteggel elkeveredik.
Késõbb a nagyon tápanyagigényes növényeket gilisztahumusszal tápláljuk. A gilisztahumuszt mi magunk termeljük. Mindenki könnyen készíthet kertjében gilisztahumuszt vagy biohumuszt, ez a legértékesebb talajtápláló anyag.

A vetési és ültetési tanácsokkal kicsit már elkésünk, de mégis van sokminden, amit még hasznosíthattok. A Biokultúra Egyesület minden évben megjelenteti a Vetési naptárt, amely figyelembe veszi, hogyan hat a Hold mozgása a növényeinkre. Amikor a Hold felfelé mozog két hétig, akkor a növényeinkben a nedvkeringés felfelé erõteljesebb, amikor lefelé mozog, akkor a gyökerek felé hat. Ekkor van ültetési idõ. Ilyenkor jó vetni, palántázni, virágot átültetni, fákat, bokrokat metszeni. Ha nem ültetési idõben végezzük a szõlõmetszést, akkor "sír" a szõlõ, egyébként nem "sír". Ha hitetlenek vagytok, akkor kipróbálhatjátok.

Mit mutat még a vetési naptár (amely évente változik)? A Hold mindig valamilyen csillagkép elõtt elvonul. Ez is különbözõ hatással van növényeinkre, melyeket gyökerükért, levelükért, virágjukért vagy termésükért nevelünk. A naptár jelzi, hogy a kérdéses napon milyen növényekkel kell foglalkoznunk. Nem okoz több terhet a naptárra figyelés és rászoktat egy fegyelemre. Jól látható helyre tegyük, s legkésõbb amikor megyünk a kertbe, megnézzük, hogy ültetési idõ van-e? Ha igen, akkor még megnézzük, hogy gyökér, virág, levél vagy termés nap van-e? Ha például gyökér nap van, akkor a gyökeréért termesztett növényekkel foglalkozunk, s ezeket ültethetjük is. Ha nincs ültetési idõ, de gyökér nap van, akkor ezeket a növényeket gondozzuk, de nem ültetünk. Vagy ha azt látjuk, hogy levél nap van, akkor ezen a napon gondozzuk a sóskát, spenótot, káposztaféléket, ekkor szedünk csalánleveleket. Tehát például retket gyökérnapon és ültetési idõben vetem, gyökérnapon gondozom ill. szedem föl.
A leírtak csak teljesen méreg és mûtrágyamentes mûvelés esetén hatnak. Érdemes kísérletezni, pl. retket vetni egymás melletti sorokba gyökér, virág, termés és levélnapokon és ilyen napokon is gondozni. Vetési naptár vásárolható a Biokultúra Egyesületnél, 1051 Budapest, Arany János u. 25.
Kaszap Márti