FUNKCIÓK EGY TÁBOR MEGSZERVEZÉSÉBEN

1. Konyha:
- heti étrend összeállítása, szakácskönyv
- tûzhely, konyhafelszerelés, vizeskannák, mosogatószer...

2. Gazdasági:
- pénz összeszedés
- gazdálkodás

3. Beszerzõk:
- elõre vásárlás
- a helyi lehetõségek ismerete, beszerzés

4. Utaztató:
- menetrend, gyülekezõ meghirdetése, esetleg csoportos menetjegy
- hazaérkezés meghirdetése, két hazautazási változat kinézése
- utazás alatti program (vetélkedõ, játék, utikönyv ismertetés)
- közbensõ utazgatások menetrendje

5. Sátor:
- igényfelmérés, kölcsönkérés, összeszedés (fólia is?)
- használhatóság, összerakási mód ellenõrzése, pótalkatrész (pl. rúd, cövek)
- hazapakolás káosztalanítása, visszajuttatás tisztán, javítva

6. Fuvarozó:
- kocsi szervezés, nagycsomag gyûjtõhely a tábor elõtt és után, rakodók

7. Játékos:
- reggeli tornák, szabadtéri játékok, esõ esetére szellemi játékok
- eszközök, labda, számok
- eredményhirdetések ünnepélyessége, jutalmak

8. Zene:
- eszközök, hangszerek, szövegfüzetek
- esetleg (?!) magnó elemekkel és kazetták (szellemi program anyagaként)
- tábortüzek, szentmisék, énektanítás

9. Túra:
- térképek, iránytû
- hely, útvonal a számháborúhoz, fürdéshez, akadályversenyhez, kiránduláshoz
- érdekességek, várrom, barlang, kilátó, hajókirándulás...

10. Természet:
- a tájék természeti földrajza, növényhatározó
- elõadás, átélés-program: a természet szépsége, rombolása és védelme

11. Helyismeret:
- városnézés, múzeum, színház
- néprajz, utikönyv, történelem, gazdasági földrajz
- helyi fiatalok, híres ember, munka vagy segítési lehetõség

12. Ima:
- kápolna szabadban és esõ esetén
- reggeli és esti ima, zsolozsmás füzetek, misefelszerelés, misék tervezése

13. Egészség:
- mentõláda, elsõsegélynyújtás, gyógyszerek
- tisztaság és konyha ellenõrzése
- elõadás a helyes életmódról, különösen a tábori körülményekrõl

14. Egyéni felszerelés:
- emlékeztetõ lista összeállítása, kiosztása
- hálózsák, hátizsák, matrac közvetítés

15. Elhagyott tárgyak:
- aminek nincs gazdája, hozzá kell vinni a tábor folyamán
- hazaindulás elõtt kiállítás, ami marad, hazahozza

16. Ezermesterek:
- tábortûz helye, ebédlõ, "kápolna", fedett rész, ülõhelyek
- rõzsegyûjtõ verseny szervezése, tûzrakás (biztonság: kõkeret, víz)
- eszközök, ásó, fejsze, fûrész, nagy szögek, zsineg
- fiú és lány Wc-k és szemétgödör építése, sorompók
- forrástisztítás, mosdóhelyek kialakítása

17. Idõ:
- a napirendet minden nap aktualizálva rajzosan kiszögezni
- minden program elõtt öt perccel jelez, mindenkit összeterel
- kritikus pontokon (pl. jármûre szállás) népszámlál

18. krónikás:
- tereprajzot készít és krónikát ír, különös tekintettel a tábor komoly tartalmaira, a dicséretekre és az eredményekre.

20-1. akik szeretnek táborozni.

ÖN- ÉS EGYMÁST NEVELÉS AKADÁLYVERSENY
Az elõzõ állomásvezetõ mindig ezt mondja a versenyzõnek továbbinduláskor:
A következõ állomáson vár az általad vezetett kisközösség egy tagja, aki a szemed láttára a következõ hibát követte el (és itt elmondja az állomás tartalmát). Fedd meg és lendítsd javulásra!"
Ha az állomásvezetõk a jelenlevõ társaság valóságos közösségvezetõi, akkor egy szerencsés 'fordított szituáció' áll elõ: õket feddik, nevelik, így tanulhatnak belõle, hogy a fiatalabbak milyen feddést, nevelést várnának el, tartanának hatékonynak. Ugyanakkor a versenyzõk beleélhetik magukat, milyen nehéz egy közösségvezetõnek az önmagukat reábízók nevelése, s így megértõbbé, fogékonyabbá válhatnak a feddésre.
Az állomásvezetõ nyomban értékeli a kapott feddést:
a) Meleg szeretettel hangzott-e el (javadat akarom, érted haragszom)? Letörte, vagy lendítette a hibázót? (Hideg - meleg nevelõi attitûd)
b) Nyílt volt-e a visszajelzésre, kész volt-e ítéletén igazítani (lehet, hogy félreértettem a tettedet? lehet, hogy nincs igazam?)? (Nyílt - zárt nevelõi attitûd)
c) Erõsen ragaszkodott-e a (közös!) eszményhez (ne haragudj, de ez nem magyarázat, hanem megideologizálása a bûnnek. Hogyan valósulhat meg akkor szerinted a ... eszmény?)? Meggyõzõen tudott-e érvelni? (Erõs - gyenge nevelõi attitûd)

*

Most fölsorolunk néhány hibát, amit az 1985-ös táborban konkrétan használtunk az akadályversenyben. Ezeket az állomásvezetõk a helyi viszonyok szerint még jobban konkretizálhatják, részletezhetik; új, más, akár megtörtént problémákat is belevehetnek. A társaságban megtörtént vagy még meglevõ hibáknál erõsen legyenek tekintettel az elkövetõre, hiszen
- amit valaki megbánt, azt többé nem szabad szemére vetni,
- ha pedig még nem látta be, hogy hiba volt, akkor vitát gerjesztünk, ami nem az akadályversenybe való, azt azon kívül kell lejátszani.

1. Nem törli meg a sáros lábát, amikor bejön; szelesen rakja odébb a széket és leveri a falat, stb.
2. Takarodó után nevetgél, zörög; a gyerekek alvó szobája elõtt kiabál.
3. A csoportmegbeszélésen szundikál.
4. Rászokik a dohányzásra (ami ugye halálos bûn - míg a sok éve dohányzónak nem leszokni csupán emberi gyengeség).
5. Komoly ok nélkül is autót használ a városban.
6. Nyafog a tábori konyha, az egyszerû ételek miatt.
7. Akármilyen javaslat hangzik el, mindig ellenzék, mindent kritizál; mindig talál bosszankodni, zsörtölõdni, szomorkodni valót.
8. A közkincset közprédaként pazarolja, rongálja.
9. Rosszul számította ki az idejét, ezért nincs ott (ill. nincs kész) a megbeszélt idõre, hátráltatja a többieket.
10. Elvállal valamit, de nem csinálja meg, vagy semmitérõen csinálja meg, vagy ötször kell szólni érte, több fáradtságot okoz, mint amennyit a segítsége ér.
11. A kölcsönkönyvet, gépelményt, kötetet elfelejti visszaadni, elkeveri, elveszíti.
(1985, ipolytölgyesi építõtábor)
Kellemes (ön)nevelõdést kívánunk!