Romániai Magyar Nagycsaládosok Érdekvédelmi Szövetségének megalakítására tettek szándéknyilatkozatot négy- vagy több gyermeket nevelõ szülõk. Céljuk a nagycsaládok védelme, a gyermeknevelés szellemi-erkölcsi segítése, a romániai magyar szervezetekkel ill. a külföldi nagycsaládos szervezetekkel való összefogás. Várják minden segítõ szándékú orvos, pszichológus, tanár, lelkész, mûvész és értelmiségi, valamint szakemberek jelentkezését. Kérik az országban élõ nagycsaládosok jelentkezését is, mert nincsenek hozzáférhetõ adatok a nagycsaládosokról. Cím: Csíky Csaba ideiglenes ügyvivõ, 1900 Timisoara OF postal 12, c.p.992. (Romániai Magyar Szó, ápr.13.)

Családsegítõ Társaság alakult Romániában, a Családi Tükör szerkesztõségében, az RMDSZ-szel együttmûködve. Elsõsorban népfõiskola, tanácsadás és kutatás formájában képzeli el mûködését. Várják szakemberek (pedagógusok, történészek, orvosok, néprajzosok, jogászok, publicisták, ifjúságkutatók, gyógypedagógusok, szociológusok és pszichológusok) segítségét. Postacím: Családi Tükör szerkesztõsége, R-Cluj-Kolozsvár, Pf. 300.

Megszületett a csángóság elsõ magyar szót is tartalmazó lapja. "Mert eljött az ideje annak, hogy egyenesen, igazán és szabadon elmondhassuk véleményünket. "Épp ezért, csángó-magyar testvérem, várjuk írásait, tudósításait, közleményeit a lap ideiglenes székhelyén: Háromszék szerkesztõsége, Sajtó utca 8/a, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye. Feltüntetve: a CSÁNGÓ MAGYAR ÚJSÁG részére - MOLDVAI CSÁNGÓ-MAGYAROK LAPJA." Az újság kétnyelvû, tudomásul véve azt a tényt, hogy a csángóság asszimilációja miatt sokan már nem, vagy csak rosszul beszélik a magyart. A csángóság hallatlan élniakarását és hitét mutatja, hogy minden akadály és ellenkezés dacára létrehozták a lapot: ugyanis nemcsak az ortodox románság, hanem a csángó katolikus janicsár-papság is ellene van. Ezek mind a mai napig haszonélvezõi a diktatúra által létrehozott illetve megerõsített magyarellenes egyházi szervezetnek.

AIDS Romániában: 1990. III.1-i hivatalos közlés szerint 159 a betegek száma (135 gyerek és 24 felnõtt, közülük 68 gyermek és 10 felnõtt már meghalt), és 665 a fertõzötteké (550 gyermek, 115 felnõtt). A gyermekek legtöbbje árvaházi gondozott vagy kórházi kezelt Bukarestben, Giurgiu és Konstanca megyében. Tû és vér terjeszti. (A romániai Valóság ápr.27-i interjúja dr. Molnár Gézával, a kolozsvári Közegészségügyi Intézet AIDS-kutatójával).

Cigány nyelvre fordították a Szentírást. A kiadást a Jugoszláv Baptista Templomok Szövetsége végzi. (Újvidéki Magyar Szó)

REMÉNY címmel katolikus hetilap indult Pozsonyban április nyolcadikán. "Jézus nevében" - ezzel a szóval indultak édesapáink aratni, ezt mondva szegték meg a kenyeret édesanyáink, ezt mondták õseink, amikor gyalog vagy kocsiháton kiindultak az udvarból.

"Miért megy elõbb a pápa a szomszédba, amikor mi már 1988-ban meghívtuk" - kérdezik sokan Magyarországon. A valóság az, hogy Tomásek bíboros már 1984-ben meghívta a pápát, többször be is jelentette ezt - nem egyeztetve a hatóságokkal, minden remény nélkül - mintegy segélykiáltásként.

A pápa egyetlen magyar püspököt sem nevezett ki Csehszlovákiában, jóllehet a szlovákiai katolikusok jelentõs részét az ott élõ magyar kisebbség teszi ki. A csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kérelmet adott át a pápának, hogy engedélyezze egy magyar püspökség alapítását a szlovákiai magyar kisebbség részére. A beadványban emlékeztetnek arra, hogy 1937-38-ban a Szentszék e tárgyban egyszer már kedvezõen foglalt állást, de a háború megakadályozta a püspökség létrehozását. A Mozgalom felajánlja közremûködését a püspökség felállításához szükséges adatok, felmérések, dokumentumok, térképvázlatok beszerzésében ill. elkészítésében.

Nem hozzánk jött a pápa. Míg Ausztriában hosszan szólt a magyar zarándokokhoz, most a fõpapi misén két magyar mondat hangzott el csupán. Az egyik az elején: "Kis Irént várja fia a keresztnél". (Világ, ápr.26.)

Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt hozott létre a tavaly márciusban alakult Rákóczi Szövetség. Célja a csehszlovákiai magyarság társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének figyelemmel kísérése és a kapcsolatok támogatása találkozókkal, elõadásokkal, kiállításokkal, cserelátogatásokkal. Csehszlovákiában a magyarság nagyobb része szórványban él, kitelepítések és teljes jogfosztottság sújtották. A Szövetség mindazonáltal az ott élõ szlovák nép emberi problémáira és kulturális gondjaira is szeretne figyelmet fordítani. Cím: Czenthe Miklós, 1024 Bp. Guyon köz 8-I-3. Tel: 176-3183.

A romániai Evangéliumi Szövetség a miniszter elutasítása ellenére kéri bejegyzését. A Szövetség március 13-án alakult meg a bukaresti Szentháromság baptista templomban. A Baptisták, a Testvérek, a Lutheránusok és a Pünkösdisták, valamint az Úr Serege (evangéliumi ortodox) mozgalom hetven képviselõje megállapodott egy közös hitvallásban és a Szövetség alapszabályában. Megválasztották Vasile Talos baptista lelkészt elnöknek, a pünkösdista Emil Bulgart elnökhelyettesnek, dr. Silviu Cioata-t a Testvérek képviseletében titkárnak és Petre Mui evangélikust titkárhelyettesnek.
Március 15-én a vallásügyi miniszter megtagadta a Szövetség bejegyzését. Azt akarta, hogy az Úr Seregét zárják ki a Szövetségbõl, mivel az nem egy bevett felekezet, hanem csak egy csoport az ortodox egyházon belül. Ezen felül olyan záradékot kívánt, miszerint a Szövetség minden döntését miniszteri jóváhagyásra kell beterjeszteni és hogy mindenfajta tevékenységüket egyházi épületben folytassák. Amikor felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy Iosef Ton baptista lelkész, aki évekig nemzetközi kampányt folytatott a vallásszabadságért, nyilvánosságra hozhatja az elutasítást, a bejegyzés mégis megindult.
Az evangéliumiak további diszkriminációktól tartanak. 1928-ban hozták azokat a vallási törvényeket, melyek szerint például azokat a gyermekeket, akiket nem kereszteltek meg az ortodox egyházban, nem engedték iskolába járni. Ez az állami hatóságok és az ortodox egyházi vezetõk részérõl kemény üldözést jelentett a protestánsok ellen. Ma is az ortodox írók megjelenhetnek a sajtóban, az evangéliumiak nem. A vallásügyi miniszter elõterjesztése szerint az evangéliumi egyházak nem tarthatják összejöveteleiket középületekben és a szabad ég alatt. Stoicescu szerint "véget kell vetni a kulturális intézményekben folytatott botrányos vallási propagandának". (Keston News Service)