BOCS Homepage


Ha mi vagyunk az egyház

MIÉRT HAGYJUK, HOGY ÍGY LEGYEN?

(Hegyi Béla lett a Vigília fõszerkesztõje Rónay György halála után egy évvel - a neves elõd akaratának megfelelõen. 1981-tõl maga mellé vette segédszerkesztõnek Bálint B. Andrást. Késõbb mindkettõjüket 'kipenderítették'. Kettejük beszélgetése egy megyei hetilapban, a Ring ápr.18. és 25-i számaiban jelent meg öt oldalon. Ebbõl közlünk részleteket.)
H.B. - A Szentszék és a kormányzat (1964-es) megállapodása valójában kiszolgáltatta a magyar katolicizmust az állampártnak. Az egyezmény teljes szövegét itthon máig sem hozták nyilvánosságra, ami nem csoda, hiszen az egyház szégyenteljes alkut volt kénytelen kötni hatalmának biztosítása érdekében. Ettõl kezdve az állam elnyomó-adminisztratív funkcióit az egyházra is ráruházta" Míg az ötvenes-hatvanas években ezt a békepapok látták el", addig a '64-es megállapodást követõen fokozatosan a hierarchiát kényszerítették hasonló szerepre. Ezért ragaszkodott a pártállam az általa javasolt püspökök kinevezéséhez, hiszen rajtuk keresztül érvényesíthette akaratát az egyházban.
B.A. - XII. Pius pápa 1950-ben még azt üzente a püspöki karnak az egyezmény megkötése után: Önöknek ehhez nem volt joguk!" Alig másfél évtized alatt ennyire megalkudott a Kúria?
H.B. - '50-ben még sokan bíztak abban, hogy a kelet-európai rendszerek néhány év alatt összeomlanak, '64-re viszont már meglehetõsen stabillá váltak. Róma kompromisszumkészsége: ismert. "Lékait kezdetben Nyugaton melegen üdvözölték, mivel korábban Mindszenty titkára volt. Hamarosan kiderült azonban, hogy vállalta az államhatalmi érdekek közvetítését és kiszolgálását"
"A keresztény pártok és mozgalmak csak a nevükben lehetnek keresztények. Lényegében egyik sem hordozhatja a jézusi gondolatot és szeretetideát, hiszen a politikai és ideológiai küzdelem alkalmatlan terep Jézus közvetítésére. "Ha az egyház komolyan venné történelmi küldetését, voltaképpen minden állami és kormányformában az oppozíció oldalán állna, mert egyetlen rendszer sem képes számûzni az erõszakot, megtartani a szeretet parancsolatát"
"Püspökeink fényes palotákban laknak, nyugati autókon járnak, csak közvetlen környezetük, az aula révén értesülnek arról, mi megy végbe az országban és a hazai kereszténységben."
"Kis lépések" mindig föl kellett mutatni valamilyen apró cselekményt, hogy lám, a fejlõdés nem állt meg, a párt biztosítja a vallás szabad gyakorlását. Ilyen volt "a teológiai levelezõ tagozat beindítása - szigorú állami ellenõrzéssel persze é, vagy a papoktól vezetett egyes bázisközösségek mûködésének hallgatólagos jóváhagyása." A hierarchia tagjai egyházfegyelmi úton léptek föl az állam számára veszélyes, a fegyveres szolgálat megtagadását hirdetõ kisközösségek ellen, elhallgattatták és félreállították az államnak nem tetszõ, 'engedetlennek' minõsített lelkipásztorokat. "A pap képviselõk mindig együtt szavaztak a kormánnyal"
Szégyenteljes lépése a magyar hierarchiának az autonómiára törekvõ báziscsoportok többszöri elítélése. Bulányi György piarista atya és a Bokor-mozgalom kiközösítéssel felérõ elmarasztalását a mai napig nem vonta vissza a klérus; pedig az alternatív szolgálat bevezetése, az 1950-es egyezmény felbontása" végsõ soron Bulányi pátert ill. közösségét igazolja."
Az állam mindenhatóságát elismerte a Vatikán is. "Mindszentyt kivitték az országból és megfosztották prímási rangjától, mert a pártállam érdeke így kívánta."
B.A. - De mivel magyarázható, hogy ez az õsi intézmény, az egyház, úgy váltogatja véleményét bizonyos kérdésekben, mint más a zokniját?
H.B. - Ezt Casarolitól is megkérdezték azon a sajtótájékoztatón, amelyet Mindszenty rehabilitálása alkalmából tartott. Így válaszolt: "Egy adott történelmi szituációban szükségesnek ítélt lépések késõbb, az idõk változásával más megvilágításba kerülnek." "Ebben a skizofrén állapotban rengetegen meghasonlottak önmagukkal és az egyházzal, amely lassan hitelképtelenné vált a gondolkodó emberek szemében.
"Lékai azt szerette volna, ha a Vigília kegyes elbeszéléseket és versikéket közöl, egy-egy népszerû stílusban megírt áhítatos teológiai dolgozattal vagy ennek álcázott prédikációval megspékelve. Ez lett volna ínyére a pártállam kultúrpolitikájának is. Abból baj nem lehet! "Végeredményben csak az olvasókban bízhattunk, az értelmiségben, az egyetemi ifjúságban, az írótársakban - lett légyenek hívõk avagy sem." A szándék mindkét oldalról az volt, hogy a Vigíliát hamis kegyességre, lényegében a hatalmi igények kiszolgálására szorítsák. Különösen furcsának tartottuk ezt az egyház részérõl" De ez a Lékai-féle egyház mindent képviselt, csak épp a szeretetet nem. Különben nem zárkózott volna el a másfajta nézetektõl, az ökumenétõl, a zsidósággal való tisztes párbeszédtõl, minden emberi szó meghallásától."
B.A. - II. János Pál kedvenc mondása szerint Európát újra kell evangelizálni. No ezt valószínûleg az egyházon belül kéne kezdeni"
A Vigília irányítójának gyanakvása és piszkálódása engem is úgy ért, akár egy pofoncsapás. Pedig azt hittem, a keresztény folyóirat szerkesztõsége: a béke szigete lesz. Aztán mindkettõnket kipenderítettek" Három éve találkoztam elõször Szabó János józsefvárosi káplánnal, aki akkor már intenzíven foglalkozott narkósokkal, alkoholistákkal, csavargó fiatalokkal, de ezt a misszióját egyházi elöljáróival képtelen volt elismertetni. Évekbe telt, míg a szeretetszolgálat hivatalosan is befogadta. Súlyos beteg volt, de lankadatlanul járta az aluljárókat, a tereket, a csövestanyákat - az önpusztító srácokat megmentendõ. Nem térített õ, dehogy, az életnek akarta visszanyerni ezeket a talajt veszített ifjoncokat. Csak halála elõtt néhány hónappal kapott lehetõséget arra, hogy hivatásos papként is a kábítószeresekkel foglalkozzék" De ugyanez az akadékoskodás elmondható a katolikus családsegítõ szolgálat vagy egyes kulturális mûhelyek létrehozásáról is.
H.B. - Na látod! A szolgálatot, éppen az egyházi munka lényegét nem engedték gyakorolni"
"A hitet nem szabad kisajátítania egyik felekezetnek sem, a katolicizmus a nevében is egyetemes. Kár, hogy csak a nevében"
"A Názáreti ma ugyanúgy az egyházi és a világi uralkodók szemébe vágná az igazságot, ahogy a farizeusok elõtt sem hallgatta el. De nem hivalkodna, amint az egyház teszi, ha valami jót cselekszik. Jézus azt mondta azoknak, akiket meggyógyított: most menj, de ne beszélj errõl senkinek! A pápa, Róma püspöke minden évben egyszer megmossa a város koldusainak lábát - ám ott a televízió, a rádió, a riporterek hada"
"A jelenlegi egyházi vonal konzervatív. Ogy tûnik, hogy egy szûk értelmiségi réteget leszámítva a katolikusok ragaszkodnak a II. vatikáni zsinat elõtti szokásokhoz, szellemiséghez, és az egyház tekintélyelvûségéhez is."
B.A. - Pedig a diakónusok, a világi segítõk, köztük a nõk bevonása nélkül elõbb-utóbb megbénul az egyház"
H.B. - Ez is a hatalomféltés egyik jele: Krisztus testének kiszolgáltatására csak a fölkent pap jogosult. Pedig a fõ kérdés az, hogy együtt tudunk-e élni Isten fiával minden nap. A szervezett egyházból, mint palackból a szellem, elillant a szeretet. Megleljük-e még? Egymásban: a szerelemben, a családban, a barátságban, a mûvészetben - talán.

* Lékai: a Bokor-lelkiség kezdeteinek idején hivatalban volt magyar prímás.