Egyre több ember utasítja vissza a részvételt a háború elõkészítésében, a fegyveres szolgálatban, a nukleáris fegyverek iparában, vagy egyszerûen a hadiadók fizetésében. A Pax Christi, a katolikus egyház hivatalos békemozgalma támogatja ezt az alapvetõ emberi jogot, de elfogadja azt is, hogy az egyénnek, a társadalomnak és az államnak is alapvetõ joga van a biztonságra. Ezért igyekszik egy alternatív biztonsági rendszert elõmozdítani.
A Pax Christi támogatja azokat, akik vallási vagy erkölcsi megfontolásból tiltakoznak a fegyverkezés és az erõszak ellen. Segíti az egyéneket és a szervezeteket az alternatív szolgálat kivívásában ill. az erre vonatkozó törvények javításában. Például az USA-ban, ahol nincs kötelezõ katonai szolgálat, a Pax Christi csoport segítette elõ a hadiipari állás elhagyásának és a hadiadó megtagadásának lelkiismereti jogát.
A Pax Christi International elõmozdította az ENSZ-ben, hogy elfogadják a katonáskodás lelkiismereti megtagadását, mint alapvetõ emberi jogot.
Íme egy részlet a Pax Christi-nek az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához 1985-ben, Genfben benyújtott javaslatából.

Az alapelvek megértéséhez
A lelkiismereti megtagadás megértése és törvényi elfogadása a többi emberi jogokat is elõmozdítja. Fontos dokumentum Mr. Eide és Mr. Mubanga Chipoya beszámolója az 1983. évi júniusi ülésen. (Ebben Magyarország kapcsán már meg van említve 3 bebörtönzött katolikus megtagadó. Hála S. B. és D. J. testvéreinknek, hamar olvasható volt e tanulmány a magyar katolikus szamizdatban - a szerk.) A tanulmány információt ad a katonaságmegtagadók helyzetérõl 151 államban, számuk növekedésérõl, amihez hozzájárult a nukleáris fegyverek népirtó hatásának felismerése. Még abban az elterjedt elméletben is, amely a háborút bizonyos szigorú feltételek esetén igazságosnak tartja, a feltételek közt szerepel, hogy a háború nem folyhat nem-harcolók ellen és hogy a rossz hatások a jó eredményekhez képest elenyészõek legyenek. E feltételek teljesülése ma lehetetlennek tûnik. A mai fegyverzet nem tesz különbséget a küzdõ csapatok és a bölcsõben fekvõ kisgyerek között. Einstein ezt mondta errõl: "Az atombomba ledobása megváltoztatott mindent, csak a gondolkodási módunkat nem."
A lelkiismeret elsõbbségét mondja ki e kérdésben a II. Vatikáni Zsinat "Egyház a modern világban" c. dokumentuma 1965-ben. 1984-ben II. János Pál pápa így nyilatkozott: az érettség jele a katonáskodás helyett az alternatív közszolgálat választása.

A háború alternatívája
A lelkiismereti tiltakozás elõsegíti a háborút elkerülõ biztonsági rendszerek kifejlõdését, a tárgyalásos megoldásokat. Az alapvetõ emberi jóságnak és ésszerûségnek kell gyõznie a nemzeti összeütközésekben. Ma már az emberiség sorsa közös.
Sajnos egyes országokban a lelkiismereti tiltakozást még hazaárulásnak tekintik. Sokan szenvednek ezért börtönben. Európában ezzel szemben mindenfelé tisztelik Franz Jägerstettert, a három gyermekes fiatal osztrák férfit, akit 1943-ban lefejeztek, mert nem vonult be a hitleri hadseregbe.

Kialakult a törvényes jog
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1989. februárjában szavazás nélkül elfogadta a határozati javaslatot, felismerte a katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadásának jogát. A határozat kihangsúlyozza, hogy az alternatív szolgálatnak nem szabad büntetõ jellegûnek lennie, és a lelkiismereti megtagadókat nem szabad bebörtönözni.

Kérés az egyházakhoz
A Pax Christi hisz abban, hogy a lelkiismereti megtagadás nem csak emberi jog, amelyet fel kellene ismernie a nemzetközi és nemzeti jogalkotóknak, de ez összhangban van az Evangéliummal és az egyház tanításával is. A Pax Christi ezen ügyben három ülésen nyújtotta be kérelmét az európai egyházakhoz.
A kérelem a következõ volt:
Mi, európai keresztények elismerjük a katonáskodás lelkiismereti megtagadását, ami összhangban van az Evangéliummal. Megkérjük Egyházainkat, hogy támogassák ezt és mozdítsák elõ az alternatív szolgálat lehetõségét. Megerõsítjük, hogy ezen szolgálatra egyetemesen szükség van a világban. Komolyan kérjük az egyházainktól:
- tegyenek lépéseket a kormányaik felé a lelkiismereti tiltakozás törvényességének felismerésére;
- kérjék kormányaikat az alternatív szolgálat bevezetésére, s hogy ezek dolgozhassanak belföldön vagy külföldön az igazságosságért, a békéért és a teremtés megõrzéséért.

Az alternatív szolgálatot választókat nem szabadna elriasztani bonyolult eljárással vagy hosszabb szolgálati idõvel. Kérjük egyházainkat, támogassák az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának álláspontját és forduljanak az európai államokhoz, hogy vezessék be ezeket a javaslatokat a nemzeti és nemzetközi törvényhozásban egyaránt.