A közösség mondja meg, kit szenteljenek pappá!

Részletek a püspöki konferenciák elnökeinek és az 1990-es szinódus meghívott püspökeinek írt két levélbõl.

1. Párizs, 1990. április 30.
...Szövetségünk, a Nõs Katolikus Papok Nemzetközi Szövetsége (F.I.P.C.M.) öt éve alakult és 15 országban 20-nál több helyi társulást fog össze...
...A hivatalos statisztikák szerint az egész világon 80000 pap - a Római Katolikus Egyház papjainak mintegy 20%-a - kényszerült felhagyni hivatásának gyakorlásával házasság miatt. A Szövetségben azt tapasztaljuk, hogy a nõs papok közül számosan hívek maradtak hivatásukhoz annak ellenére, hogy az egyházi jogszabályozás papi hivatásuk gyakorlatától eltiltotta õket...
Egyházunkban a papok jelenlegi helyzete - mint tudják - nyugtalanító. Az Osservatore Romano-ban közzétett világstatisztikák szerint az egyházmegyés papok elöregedése tíz év alatt rohamosan nõtt. Az Annuarium Statisticum-ból pedig megtudhatjuk, hogy a világon létezõ 212500 egyházközségbõl 53100-nak nincs saját papja...
A papi szemináriumba bevonulók korántsem jelentenek igazi megújhodást a közeljövõben. Némi javulás kétségtelenül tapasztalható, de ugyanakkor a hivatásukra felkészített fiatalok többsége nem akar pap lenni a kötelezõ cölibátus miatt.
Az F.I.P.C.M. Doorn-ban, Hollandiában rendezi a Nõs Papok II. Nemzetközi Kongresszusát" Reflexióink és imánk tárgya a hivatások megújítása az Egyházban, az Evangélium és az egyháztörténet fényében szembesülve a világ realitásával.
Kongresszusunk végén határozatokat hozunk és reméljük, hogy ezeket Önök továbbviszik Rómába, a szinódusra. Ha részt óhajtanak venni a kongresszusunkon, szívesen látjuk Önöket, hogy együtt gondolkodjunk ezen a sürgõs, valamennyiünket érintõ témakörben.
...Higgyék el, hogy levelünket az egyház iránt érzett aggódás hatja át, azon egyházé, amelyet szeretünk, és amelynek tagjai vagyunk...

2. Párizs, 1990. szeptember 10.
...A "Papi hivatás megújítása az Egyházban" témával foglalkozó kongresszus 17 európai, amerikai, afrikai ország 23 csoportjának küldötteit fogadta, 200 papot és hitvesét... Kérjük, tanulmányozzák át ennek a kongresszusnak a zárónyilatkozatát, amely a viták eredményeképpen létrejött...

A Nemzetközi Szövetség II. Kongresszusának Záróközleménye
(1990. augusztus 23. Doorn, Hollandia)

Mi, katolikus papok és feleségeink, azért jöttünk össze a hollandiai II. Nemzetközi Kongresszusunkra, mert komolyan gondoljuk, hogy az Evangélium hirdetésére bármikor felkérhetnek bennünket. Ezért a következõ nyilatkozatot tesszük:

Együttmûködve a teljes emberi családdal arra törekszünk, hogy új világot teremtsünk, egy olyan Egyházat, amelyet a szabadság, a szolidaritás, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság tölt el.

Valamennyien figyelemmel vagyunk a szolgálatra általában, de figyelmünket a papi szolgálatnak hosszú távon való megújítására összpontosítjuk.

Szeretnénk az Egyházban Isten szava által vezetett dinamizmust, megújhodást. Meggyõzõdésünk szerint Isten népének a következõkre van szüksége:

- Olyan, a szentségeket kiszolgáltató közösségekre, amelyeknek lelkipásztori irányítása nem egyesek privilégiuma. Olyan közösségekre van szükség, ahol minden tehetséget elismernek, és ahol a keresztség általi egyenlõség az alapelv.

- Olyan papokra, akik részt vesznek a közösség szellemi életében, ugyanakkor a hétköznapok minden területén is, a családban, a munkában, a társadalomban, a politikában, hogy a közösségeket Krisztus Szelleme és az Evangélium fénye járja át.

- Olyan papokra van szükség, akiket elõzetesen a közösség választ ki.

- A papság ne legyen csak a férfiak elõjoga, legyen ez a hivatás teljes egészében elérhetõ a nõknek is.

- A papi hivatás ne legyen csupán, azaz kizárólagosan a nõtlenek számára fenntartva, legyen ez nyitott azoknak is, akik a házasságot választják.

Azt szeretnénk, ha mindez még földi életünkben megvalósulna, gyermekeink és az egész világ javára. Nem rombolni törekszünk, hanem az építésen fáradozunk. Nem akarjuk bezárni az ablakokat, ellenkezõleg: az ajtókat akarjuk kitárni.