BOCS Homepage


Környezetvédelmi filozófia

Érted Vagyok Öko témájú anyagok

Mivel egy magyar katolikus bázisközösség tagjaként nõttem föl, elsõsorban az evangélium mindennapi életünkre vonatkozó aktuális üzenete érdekelt. Meggyõzõdésem, a kizárólagosság igényével propagált világnézet, a marxista ideológia erõteljes nyomása alatt fejlõdött ki. A marxista gyakorlat minden diktatórikus vonása ellenére észre kellett vennem, hogy a "hívõ" marxisták emberi jóakarata sokkal hatékonyabb lehet, mint az úgynevezett keresztény társadalmaké volt azelõtt. Ezért a hagyomány új értelmezésére volt szükségem, amelyet az evangéliumok erkölcsi tanításában találtam meg. Ennek fõbb pontjai röviden: szolgáld embertársadat, és ne uralkodj rajta; oszd meg jövedelmedet a világ igazi szegényeivel, és ne aggódj anyagi körülményeid miatt; ne alkalmazz erõszakot semmiféle formában, még önvédelembõl sem, teremts békét a kapcsolataidban. Meg kell vallanom, hogy ez a program inkább cél, mint valóság az életemben, de ez ad értelmet neki.
Körülbelül öt évvel ezelõtt be kellett látnom, hogy lelki, családi és közösségi életem minden erõfeszítése dacára, képtelen vagyok megkeresni a kenyeremet, hacsak nem folytatok olyan tevékenységet a munkahelyemen, ami ellentétes a meggyõzõdésemmel. Egy Németországban élõ, nyitott szemû magyar tanárember szavaival foglalhatom össze problémámat: az úgynevezett nyugati keresztény társadalom a családi életben megköveteli, a politikában eltûri, a gazdaságban szigorúan tiltja az evangéliumi etikát. Igazából ez a mai világ baja, ahogyan ezt E. F. Schumacher is megfogalmazta "A kicsi a szép" c. könyvében, vagyis az "igaz megélhetés" a mai (keresztény) ember alapvetõ problémája.
Könnyen elképzelhetitek, hogy Magyarországon, amely a Kádár-rendszerben elindult a felülrõl irányított liberalizálás útján, a közgazdaságtan és a gazdasági élet a nyugati liberális-kapitalista mintát követte, amely a hét fõbûnre épül. Az ipari tömegtermelés társadalma a fogyasztástól függ, és minden eszközre szüksége van, hogy hiúvá és dölyfössé tegye az embereket, mert ez táplálja a feltalálókedvet és a szabad versenyt. Ez a társadalom iriggyé és kapzsivá teszi az embereket, mert ez hajtja õket legjobban a pénzkeresõ munkára. Ez a társadalom torkossá, bujává és restté teszi az embereket, hogy még többet fogyasszanak. És hazuggá és alattomossá teszi õket, hogy megõrizhessék elõnyeiket az üzleti versenyben. A reklám és a médiák legfõbb feladata az, hogy mindenkit belerántsanak a hét fõbûnbe, és ezzel biztosítsák a fogyasztói társadalomban az árutermelés-szemétgyártás ördögi körét.
Ebben az idõszakban a zöld mozgalmak jelentették számomra a megoldás kulcsát. Úgy láttam, a zöldek az én problémámról beszélnek. De nemsokára átláttam, hogy a zöld mozgalmak nagy része csupán mellékhajtása a központi problémának, társadalmunk egész életstílusának. Megkezdõdött a környezetvédelem bekebelezése is az ipari rendszerbe. Részben üzleti alapon: az új szabványok és törvények révén jól meg lehetett élni környezetvédelmi mûszerek gyártásából, amelyek semmit nem változtattak meg, csupán flastromot nyomtak az aggodalmaskodók szájára. Másrészt politikai úton: zöld alapon is be lehetett már kerülni a felsõ tízezer világába. Csak éppen az egész kérdés gyökerével nem foglalkozott senki: azzal, hogy környezetünk és életstílusunk tragédiájának forrása magunkban keresendõ, mi magunk vagyunk minden problémánk végsõ oka.
Így azután életem nagy kérdésére (milyen az igaz megélhetés?) ötévi lázas keresés után ugyanazt a választ kaptam, mint ami annak idején evangélium-értésem középpontja volt: nekünk, embereknek kell megváltoznunk, megtérnünk, és egész életstílusunkat összhangba hozni megtért tudatunkkal. Soha nem fogjuk megoldani szorongató problémáinkat, ha nem változtatjuk meg a gondolkodásmódunkat, ha nem változtatjuk meg alapvetõ meggyõzõdésünket célokról és eszközökrõl, életünk értelmérõl. Minden új kezdeményezés jó és hasznos, ha forrása a világról és az emberrõl kialakított új szemléletünk, amelynek önkorlátozás és mértékletesség az alapja. És legragyogóbb ötleteink és legfényesebb technikai csodáink is haszontalanok a környezetvédelemben, ha alapjuk az a régi szemlélet, amely minél többet akar kipréselni a világból és önmagunkból. A legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell néznünk, annak a hamis életszínvonalnak a feladása, amely a világ és önmagunk gonosz és önzõ kizsákmányolásán alapult.
D. Jenõ