Simonyi Gyula

BOCS Alapítvány

bocs.hu

A Development Education

szervezésének és támogatásának

nemzeti struktúrái

néhány nyugat-európai országban

A global education (GE), avagy a régebbi s kicsit szűkebb értelmű development education (DE) gyorsan terjed Európában, hiszen mindennapi életünket egyre inkább befolyásolják a globális történések. A világ megértéséhez a globális látásmód, s ezen belül különösen is a kritikus látásmód nélkülözhetetlen.

A GE egy kritikus oktatási válasz a globalizációra, ernyőfogalom, amely magában foglalja

- a DE-t,

- a fenntarthatóságra ill. környezeti nevelést,

- az emberi jogok képzést,

- a békére és kölcsönös megértésre nevelést,

- az interkulturális/multikulturális nevelést és

- a demokráciára/állampolgárságra nevelés globális dimenzióját.

Ezeket mind jellemzi a globális megközelítés, az igazságosság szempontja, a jogok hangsúlyozása és a tanulók aktív részvételének módszere.

A GE fogalmát az ENSZ 1992-es Rio-i Környezet és Fejlődés világkonferenciája vitte be a köztudatba. Itt vált közismertté, hogy a környezeti nevelés és a DE átfedik egymást, noha különböznek a nemzeti és nemzetközi fórumaik, finanszírozásuk és hatásterületük. A GE kifejezés egyre elfogadottabb, és ez nem csak szóhasználat kérdése, hanem egy átfogóbb koordináció lehetősége.

Természetesen vannak kritikusai is ennek a fogalomnak, akik szerint a GE könnyen kötődhet a globalizáció bizonyos fajtáihoz, elveheti a benne szereplő képzések sajátosságát és radikalitását és azok közös részére redukálhatja őket. Ezért továbbra is különféle szóhasználatok léteznek (pl. Angliában „Fejlesztési képzés egy globális társadalomban”).

Azokban az országokban, ahol az elmúlt fél évszázadban fejlesztési együttműködés (DC, development cooperation) folyt, mindenhol kialakult az ehhez kapcsolódó képzés költségvetése is. Az utóbbi három évtized során számos nemzeti struktúra jött létre a DE koordinálására és finanszírozására. Némely országban több évtizedes hagyománya van a társadalmi tudatosság fölkeltésének az Észak-Dél egymásrautaltság témájában, máshol az állampolgári nevelésnek vannak tradíciói, megint máshol a környezeti nevelés újabb elkötelezettsége szolgál a DE alapjául. Az egyes országok DE struktúráinak sok különbözősége ellenére (hiszen a kormányzati szervektől a teljesen független civil megoldásokig minden előfordul) hasonlóak a funkciók: országos szintű politika, koordinálás, a pénzalapok megteremtése, a minőség biztosítása, értékelés, képzés, a bevált gyakorlatok elterjesztése, nemzetközi kapcsolattartás és reprezentálás.

Európa Tanács határozat is támogatja a GE-t: „Elő kell mozdítani a GE-t a fenntartható fejlődés iránti társadalmi tudatosság erősítése érdekében, mert a GE alapvetően fontos minden állampolgár számára a tudáshoz és készségekhez, hogy megértse globális társadalmunkat, résztvegyen benne és kritikusan aktív legyen benne, mint felkészített globális állampolgár.” (Parliamentary Assembly Resolution 1318, Jan. 30. 2003, 20. par. xii).

GENE

2001. júniusában Strasbourgban az Európa Tanács Észak-Dél Központja szervezésében a GENE (Global Education Network Europe) hálózatot a következő nemzeti szervezetek hozták létre:

- Hollandiából az NCDO (National Committee for International Cooperation and Sustainable Development),

- Írországból az NCDE (National Committee for Development Education), amely később a DCI (Development Cooperation Ireland) részévé vált,

- Ausztriából a KommEnt (Society for Communication and Development),

- Svájcból az SBE (Swiss Foundation Education and Development),

- Angliából a DEA (Development Education Association),

- Németországból a BMZ (German Federal Ministry for Economic Cooperation and Development) és a Venro (German coordinating body for NGDOs), valamint később az InWEnt (Capacity Building International),

- Norvégiából a RORG-Network (Framework Agreement Organisation).

E szervezetek éves költségvetése együtt több mint 40 millió euró.

A DAC tag OECD országok összesített DE költségvetésének 40 %-át a holland és svéd összeg adja, ez a két ország „DE nagyhatalom”.

Sajnálatos, hogy a DE költségvetés aránya az ODA költségvetésen belül minden itt vizsgált országban jelentősen elmarad az UNDP által ajánlott 3 %-tól.

Maastricht kongresszus, 2002

2002. novemberben Maastrichtban (Hollandia) több mint félszáz ország kormányai, civiljei, önkormányzatai képviseltették magukat a Globális Oktatás kongresszuson, szem előtt tartva a Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG – Millennium Development Goals), a Johannesburg 2002 Fenntartható fejlődés világkonferenciát (WSSD – World Summit on Sustainable Development) és a 2005-2014 ENSZ Évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelésről (ESD – Education for Sustainable Development). A kongresszus zárónyilatkozata (Maastricht Global Education Declaration) olvasható a bocs.hu weboldalon a BOCS Alapítvány fordításában.

Néhány ország példája

Hollandia

1971-ben a holland kormány létrehozta az NCO-t (National Committee for DE) válaszként az ENSZ felhívására, hogy a donor országok törekedjenek nagyobb társadalmi tudatosságra. Az NCO volt az első nemzeti struktúra Európában a DE előmozdítására és finanszírozására. Az NCO 1996-ban egybeolvadt a Környezeti Nevelés Holland Platformjával, így jött létre az NCDO, mint not-for-profit alapítvány.

Az NCDO 30 fős legfőbb döntéshozó szervében részt vesznek az egyházak, a szakszervezetek, az NGDOk, nenekült szervezetek, önkormányzati szövetségek. Ez a National Committee erős de független kapcsolatban áll az öt minisztériummal, amelyek finanszírozzák. A támogatás és koordinálás mellett a képzés és a politikai dialógus is a profiljába tartozik.

A holland ODA igen magas, a GDP 8 ezreléke 1998-2002 átlagában. Ennek kb. 6 ezreléke megy DE-re, s 3 ezreléke az információs tevékenységre (amit teljesen külön kezelnek, mivel a holland külpolitika hagyományosan előírja, hogy a kormány kötelessége tájékoztatni a közvéleményt a terepen végzett munkájáról). A DE/Infó együtt 1998-tól 27,7 – 28,9 – 30,6 – 32,9 – 33,6 millió euró.

A DE külön tételként nyilvánosságra kerül már a állami költségvetés tervezésekor. A kormányzati ciklusok értékelési szempontjai közt szerepel, hogy mennyivel nőtt a DC támogatottsága a közvéleményben.

Szintén hagyomány, hogy teljes kormányzati támogatásban részesül a különféle felekezetek, a humanista tradíció, s a nem-vallásos nyilvánosság DE munkája.

2002-ben már nem csak az NCDO-n, hanem 5 más nagy NGDOn (NOVIB, Cordaid, ICCO, HIVOS, Plan International) keresztül is folyt DE finanszírozás.

Az NCDO-nak négy programja van:

- Fenntartható DE Program az NGOk, oktatási intézmények és a média információs és képzési projektjeinek támogatására,

- a kis Helyi Aktivitás Program, amelyben a pénzgyűjtést kombinálják DE-vel,

- az Agenda 21 Program az 1992-es Rio világkonferencia továbbvitelére,

- és a Természet és Környezet Képzés Program.

Az NCDO maga végzi az egész adományozási tevékenységet, a tanácsadástól a döntéselőkészítésen, szerződéskötésen, pénz utaláson át a monitorozásig. A támogatási döntéseket az exacutive board hozza.

Írország

1979-ben az ír kormány két párhuzamos rendszert hozott létre a DE támogatására:

- DESC (DE Support Centres),

- National DE Grants Committee (amely a kormánytámogatásokat adminisztrálta).

1994-ben ezeket felváltotta az NCDE, amelyben a kormány és a civil társadalom együtt dolgozott a politika kidolgozásán, a támogatáson és finanszírozáson.

2002-ben az NCDE integrálódott a Külügyminisztériumba, s létrejött a DEU - „DE Unit within DC Ireland”, valamint megjelent a nemzeti DE Stratégia 2003-2005. Ez kimondja, hogy a DE-re mindenkinek joga van, és hangsúlyozza a DE integrálását a tanárképzésbe, a tantervekbe, az ifjúsági munkába és felnőttképzésbe.

Az ír ODA költségvetés folyamatosan nő, az 1998-as 177 millió euróról 454 millióra 2003-ban (és 2007-re szeretnék elérni a GDP 7 ezrelékét). A DE/Info költségvetés ennek kétharmad százaléka körül mozog. A DE külön 1998-2003-ban 1,4 – 1,2 – 1,6 – 2,3 – 2,1 – 2,5 millió euró, a DC Információs tevékenység pedig 130 – 130 – 130 – 170 – 250 – 760 ezer euró.

A DEU évente kétszer ír ki pályázatot, a kiírás után a pályázat megírását segítendő képzéseket tart és tanácsadást végez, utalja a pénzt, végzi a szerződéskötést és monitorozást. A DEU csapat előkészítése után a pályázatokat egy Tanácsadó Bizottság bírálja, amelyben az Oktatási minisztérium és a Nemzeti Tantervtanács (NCCA) vesz még részt. A végső döntést a Development államminiszter hozza.

Ausztria

1994-ben a holland modell követésével jött létre a KommEnt, mely a Külügyminisztérium és az Oktatási minisztérium megbízása alapján támogatja az NGO-kat és koordinálja a projekteket. Not-for-profit cég. Három éves keretterv alapján (amit egyeztet az osztrák NGDO ernyőszervezettel – AGEZ) ír ki pályázatokat, évente kétszer. A kisösszegű támogatásokért (max. 1500 euró) viszont egész évben folyamatosan lehet pályázni.

A KommEnt-et 20 fős Tanács vezeti, amely a politikai, akadémiai, oktatási és DC szektor, a média, az egyházak, a szakszervezetek, munkaadók, nemzetközi szervezetek és NGDO-k képviselőiből áll. Négy (6-10 fős) szakértői csoport (oktatás, kultúra, tudományos ismeretterjesztés, valamint PR/média) alkotja a támogatási ajánlásokat és kritériumokat. Hét fős igazgatótanács és a 6 fős csapat végzi a munkát.

A KommEnt maga végzi a tanácsadást a pályázóknak (beleértve az EC pályázatok elkészítésének segítését is), a pályázatok elbírálását, a szerződéskötést, a monitorozást. A minisztériumok csak a végső, formális döntést hozzák meg. A kisösszegű pályázatokat a KommEnt maga bírálja el. A nagy adományok elbírálásánál külső szakértőket is felkérnek.

A KommEnt eddig hét speciális policy paper-t adott ki a következő témákban: film, fesztiválok, publikációk, online kommunikáció, GE, Észak-Dél csere projektek, non-profit rádió.

A DE/Info célokra költött összeg 1999-2003-ban évente (millió euró): 5,36 – 4,37 – 5,73 – 5,38 – 5,38. Ez a teljes ODA költségvetés 1 % körül mozog. 2004-ben 10 % növekedés várható, a cél 2006-ra a GDP 0.33 %-a.

A stabilabb finanszírozás érdekében 2002-től kétéves támogatást is adnak. Az EC alapok elérése érdekében a KommEnt ad saját erőt (matches funds). Mivel minimum 50 ezer eurós projektek nyújthatók be, a saját erő biztosítása sok NGO-nak nehézséget okozna.

Erős hangsúly van a fenntarthatóságon. 2002-ben 18 olyan projektet támogattak, ami az Agenda 21-el és a Johannesburgi ENSZ csúcstalálkozóval foglalkozott.

Számos erre specializálódott NGO és a KommEnt maga is erősen törekszik a GE-t belefinni a hivatalos oktatási rendszerbe. A 10-14 évesek tantervei lehetővé teszik a tanároknak a globális tárgyalásmódot minden tantárgynál. Az ennél kisebbeknél és nagyobbaknál a GE még adott tantárgyakhoz, pl. a földrajzhoz kötődik. A GE gyakran a tanterven kívüli oktatásban jelenik meg, általában elkötelezett tanárok ill. NGOk szervezésében. Az osztrák Oktatási minisztérium, noha a KommEnt-en keresztül támogatja ezeket, még nem integrálta a GE-t magába a rendszerbe. A KommEnt költségvetésének nagyobb része (2003-ban 3,1 millió euró) a Külügytől jön.

Az 1974-es (!) osztrák DC törvényt 2002-ben módosították. Ekkortól nem csak szociális kötelességnek, de politikai szükségességnek is tekinti a törvény a DC-t, ami hozzájárul a globális problémák megoldásához. A törvény szerint a DC-nek integráns része az osztrák közvélemény informálása kulturális, oktatási és PR eszközökkel.

A Külügyminisztérium DC főosztálya három éves programokat készít. A jelenlegi (2002-2004) a MDG-ra koncentrál. Nincs saját végrehajtó szerve (implementing agency), ezeket a feladatokat NGO-knak vagy társaságoknak delegálja a megfelelő finanszírozással. A Külügy információs irodája jelentős tájékoztatást végez a döntéshozók, a közhivatalok és a nagyközönség felé, az oktatási, kulturális és társadalmi tudatosság feladatokat viszont az NGO-kra bízza.

2004-ben az ADA (Austrian Development Agency) veszi át a DC funkciókat a Külügyminisztériumtól. Ez megváltoztatja a Külügy és a civilek kapcsolatát. Mivel DE-re nehéz private szponzorálást szerezni, a DE NGO-k jelentősen függenek a közpénzektől. De sok NGO teljesen független, főleg az egyházi hátterűek.

Svájc

1997 februárjában jött létre az SBE (az osztrák és holland modelleket követve), az egyetlen országos struktúra a DE témájában. Finanszírozását a DEZA-val (Swiss agency for DC, amely maga is végez DE munkát) kötött három éves szerződések mellett a kantonok oktatási minisztériumai és NGDO-k biztosítják.

Az SBE kezdeményezői NGOk és oktatók voltak (Schulstelle 3. Welt of the Swiss Coalition Swissaid, the Catholic Lenten Fund, Bread for All, Helvetas, Caritas, Forum Schule für eine Welt), egy 1993-ban készült, a segélyszervek és az oktatási rendszer közötti kapcsolat gyengeségét vizsgáló tanulmány hatására.

Az SBE irányítója az Alapítvány Tanácsa, melyben szövetségi és kantoni kormányzatok, tanárszövetségek és privát szervezetek vesznek részt. Ennek egy része, az öt tagú Bizottság, legalább negyedévente találkozik. A berni központi titkárság mellett irodái vannak a három nyelvi régióban. A Pedagógus Bizottság tanácsadó szerepet tölt be. Az SBE csak apró adományokat ad (ez költségvetésének 4 %-a), fő feladata a koordináció és szolgáltatás.

Az SBE a DE-ért felelős (Svájcban a Global Learning kifejezést preferálják), a kormányzati DC-hez kapcsolódó információs feladatok a DEZA-ra tartoznak.

A DE költségvetés az 1996-2001 években 4,5 – 5,2 – 1,4 – 7,8 – 5,7 – 7,8 millió SFR, fél százaléka a teljes ODA költségvetésnek (amely átlagosan másfél milliárd SFR, a GDP 3,4 ezreléke, s 2011-ig sem terveznek 4 ezreléknél többet).

2001-ben a kormány 5 évre 15 millió SFR-t elkülönített emberi jogi és xenophobia nevelésre, ebből 2,5 milliót iskolai programokra. Ezért is az SBE a felelős, bár a pénzt a Külügyi Osztály kezeli. Ez megnövelte az SBE jelentőségét.

Egyesült Királyság

Más országokénál központosítottabb rendszerben a DFID (Department for International Development) támogatja a DE tevékenységet a Development Awareness Fund-on keresztül. Ennek a Fund-nak van kis adományok (1-10 ezer font/év) sémája is, melyet a DFID partnereiként a nemzeti civil DE testületek kezelnek: Angliában a DE Association, Észak-Írországban a CADA, Skóciában az IDEAS, Walesben a Cyfanfwyd (Welsh Centre for International Affairs). Egy-egy projekt max. 3 évig tarthat. Évente egyszer lehet pályázni. A DEA a kisebb NGO-knak EC támogatásokat is szerez, és pályázati tanácsadást is végez. A DFID rendszeres közvéleménykutatásokkal törekszik mérni a hatékonyságot.

A DE munka elvi alapja az 1997-es White Paper on International Development és az 1999-ben a DFID által készített Building Support for Development, mely szerint a kormányzat elhanyagolta a DE-t a megelőző két évtizedben. A tanulmány négy fő célcsoportot jelöl meg: az iskolarendszer, a média, az üzleti élet a szakszervezetekkel, és a felekezetek.

Az Overseas Development Aid költségvetésén felül más DE források is vannak, Hollandiához hasonlóan az Oktatási, valamint a Környezeti minisztérium (DEFRA) is támogat, és. 2002-ig a szerencsejáték bevételek egy részét is erre fordították. A DE Association-nak több mint 250 szervezet a tagja, melyeknek csak kisebb része NGDO.

Az ODA költségvetés 1998-2000-ben 2,7 – 2,3 – 3,1 ezreléke volt a GDP-nek. Az 1997-es White Paper célul tűzte ki a 7 ezreléket, de konkrét határidőt nem szabott.

A DE költségvetés az ODA másfél ezreléke (2003-ban 5,4 millió font, ami folyamatos növekedés eredménye az 1998-as 750 ezer fontról), az Infó pedig fél ezreléke (másfél millió font).

Norvégia

Az 1970-es és 80-as években a NORAD (Norwegian Agency for DC) finanszírozta és koordinálta a DE tevékenységeket, az 1990-es évek elejétől viszont nagyobb teret kaptak az NGOk. A Külügyminisztérium finanszírozza a „North South Grant”-on keresztül az országos és helyi szervezeteket (pl. a Norvég ENSZ Társaságot – amely egymaga annyi állami pénzt kap, mint a RORG-ok együtt). Emellett a NORAD kezeli 1997 óta az „öt nagy” (Vöröskereszt, Save the Children, Norwegian Peoples Aid, The Refugee Council, Norwegian Church Aid), valamint környezeti ernyőszervezetek stb. támogatását. (Az öt nagynak a pénz egy részéből közös projekteket kell megvalósítania.)

A NORAD ösztönzésére jött létre 1991/92-ben az NGDO hálózat, a RORG-network, hogy koordinálja a NORAD által támogatott DE tevékenységeket. (RORG-oknak nevezik azt a kb. 30 NGO-t, akik 1975-ben szerződtek a NORAD-dal DE tevékenységre.) 1999-ben aztán laza hálózatból formálisan megalapított szervezetté lett. 2003-tól 4 éves finanszírozási szerződése van a NORAD-dal. Általában a NORAD 4 éves keretszerződést köt a támogatott szervezetekkel, ami lehetővé teszi a DE aktivitás hosszú távú tervezését.

2003-tól a RORG-network vált a DE tevékenység legfőbb támogatási struktúrájává, részben átvéve a NORAD adminisztrációját. Lobbizik a DE erősítéséért, a DE finanszírozás adminisztrációjának javításáért, ösztönzi a társadalmi párbeszédet a DE-ről és az NGOk közti tapasztalatcserét, kezdeményezett egy nemzeti web-könyvtárat az iskolákban használható DE anyagokról.

A DE költségvetés 1998-2001-ben 43,4 – 47,8 – 54 – 54 millió euró, az Infó 10,5 – 12,8 – 13,7 – 13 millió euró, együtt is csak 5-6 ezreléke a teljes ODA költségvetésnek (amely meghaladja az ENSZ ajánlást, a legalacsonyabb év is a GDP 8 ezreléke 2000-ben, s a kormányzati célkitűzés 1 % 2005-re, melyen belül 1,5 % DE-re).

A DE állami támogatását 1995-ben egy bizottsági jelentés parlamenti elfogadása külön is megalapozta.

Németország

Németország tartományi decentralizáltsága különösen is erős az oktatási rendszerben. De a szövetségi kormány sok éve elkötelezett a DE mellett s támogatást ad négy területen: DE maga, informálás a fejlődési kérdésekben, informálás a német fejlesztési programokról, és PR. A BMZ (Német Szövetségi Minisztérium a Gazdasági Együttműködésért és Fejlesztésért) közvéleménykutatásokat is készít e témában. A BMZ maga is részt vesz a GENE európai hálózatban. A BMZ Concept paper 123 (2002 jún.) tartalmazza a szövetségi szintű DE támogatási politikát.

Az utóbbi 5-7 évben, az 1992-es Rió csúcstalálkozó Agenda 21 felhívására néhány szövetségi állam jelentősen támogatja az NGO-k DE tevékenységét. Észak-Rajna-Westfaliában az önkormányzatok is támogatják az egész államot átfogó, professzionális „egyetlen-világ-előmozdítók” hálózatot. Újabban több államban a szerencsejáték bevételeket a DE finanszírozására fordítják.

A szövetségi DE költségvetés az 1998-2000 években 9,2 – 7,2 – 7,9 millió euró, 2003-ban 8,8. Ez az ODA költségvetés másfél ezreléke körül mozog, hiszen a német ODA 5-6 milliárd euró. A Venro (a német NGDO Platform) álláspontja szerint egy nagyságrenddel többet, az ODA pénzek 2 %-át kellene DE-re fordítani. A DE területet jelentős private források is segítik, különösen a Committee for DE és a Development Service of the Protestant Church (EED) részéről.

A BMZ 2002-ben hozta létre az InWEnt-et (két korábbi szervezetből: Carl Duisberg Gesellschaft, ill. German Foundation for International Development), amely képzéseket és nemzetközi politikai dialógusokat tart déli partnerekkel, s támogatja a DE tevékenységet.

Az InWEnt-nek 356 irodája van (bel- és külföldön) s közel ezer dolgozója. Állami cég, éves költségvetése kb. 130 millió euró. Igazgató testületében a BMZ, az Oktatási, a Külügy és a Gazdasági minisztériumok, valamint a dolgozók képviselői ülnek.

Portugália

A portugál kormány egy DE NGO-tól, a CIDAC-tól kért előterjesztést egy NGO struktúrára és akciótervre, mely nyomán nemrég létrejött az IPAD (Portuguese Institute for Aid and Development).

Finnország

Az országos DE struktúra neve KEPA (Service Centre for DC). A Külügyminisztérium, Oktatási minisztérium és Munkaügyi minisztérium közösen finanszírozza.

Székesfehérvár, 2004. november 4.