Guatemala : A remény mérföldköve


1996. december 29-én a kormány képviselõi és a gerillák aláírták azt a békeszerzõdést, amely véget vetett a 36 éve tartó polgárháborúnak. A katolikus püspöki kar és az Evangélikus Világszervezet döntõ szerepet vállalt a megegyezéssel végzõdõ tárgyalásokban.
Az Evangélikus Világszervezet kezdeményezésére 1990-ben Oslóban létrejött az elsõ kapcsolatfelvétel a kormány és a gerillák ernyõszervezete, a "Guatemala Egyesítésének Nemzeti Forradalmárai" között. A világpolitikai helyzet kedvezõnek látszott: a hidegháború befejezõdött, a szovjet katonai és pénzügyi támogatás kimerült. Ezáltal az állandó válságövezetnek minõsülõ Közel-Keleten és Angolában is oldódott a feszültség. Az Evangélikus Világszervezettel kb. egyidõben a katolikus püspöki kar is közvetítésbe kezdett a háborús felek között.
A megbeszélések során elõbukkanó közös emlékek "megtörték a jeget". A katonai parancsnokok és a gerillák képviselõi rádöbbentek életútjaik kísérteties hasonlóságára: a mindkét oldalon ülõk régebben szoros kapcsolatban álló családokból származtak és legtöbbjük gyermekei ugyanazt az iskolapadot koptatták!
A hasonlatosságok azzal magyarázhatók, hogy sok gerillavezetõ a reguláris hadseregben kezdte és 1960-ban - amikor a katonák megtagadták a hatalom átadását egy választott polgári kormánynak - csatlakozott a gerillamozgalomhoz.

Reformok


1996. januárban Alvaro Arzú elnök elbocsátott ill. nyugdíjazott több mint 300 korrupt és reformellenes tisztet. Ezzel a hadsereg alkalmassá vált a reformok végrehajtására: 1996. szeptemberben éppen felsõ katonai körök javasolták az állomány létszámának csökkentését (43.000-rõl 30.000-re) és a kiadások 1/3-dal történõ lefaragását 1999 végéig. Ezeket a javaslatokat a békeszerzõdés is tartalmazza. A hadsereg elfogadta az elnök jogát civil honvédelmi miniszter kinevezésére. Megállapodtak a katonai és rendõri hatóságok teljes szétválasztásában is, valamint, hogy a katonai bíróságok illetékessége ezentúl kizárólag katonai ügyekre korlátozódik.
1996 végéig a hadsereg felügyelete alatt álló "Polgárvédelmi Járõrök" (PAC) szervezetét - amely már kb. 200.000 fõre duzzadt - majdnem teljesen feloszlatták. 1983-as megalapítása óta a PAC felelõs a nagyrészt indián õslakosság - felforgatás ürügyén - elmondhatatlan brutalitással végrehajtott tömeges lemészárlásáért.
A gerillákkal együttmûködés vádjával asszonyokat és gyerekeket is legyilkoltak. Mostanáig legkevesebb 100.000 indiánt öltek meg és 45.000 lakos tûnt el. 440 települést és számtalan helyi gyülekezetet megsemmisítettek. 1 millió indián a szomszédos államokba - pl. Mexikóba - vagy Guatemala áthatolhatatlan esõerdõibe és hegyvidékeire menekült. A mostani békeszerzõdés lehetõvé teszi, hogy a menekültek tömegesen visszatérjenek szülõföldjükre.
1994-96 között fontos politikai részmegállapodások születtek. Az új választási törvény által nyolc indián képviselõ bejutott a parlamentbe. Spanyolul nem tudó indiánoknak a bíróságon tolmácsot biztosítanak. A katonaság és rendõrség tagjainak kötelezõ emberi jogi elõadásokra járniuk.

Kísért a múlt


A német "Társadalom a Fenyegetett Népekért" szervezet felmérése szerint - a nagybirtokosok és kormányzati-katonai körök összejátszása következtében - Guatemala teljes lakosságának mindössze 2%-a birtokolja a földek 70%-át.
Az 1996. májusi részszerzõdés kimondja a mezõgazdasági területek újraelosztását, amely évekig tartó erõszakos politikai összeütközésekhez vezethet. Félõ, hogy a január 24-i El Sauce-i események a jövõben ismétlõdõ konfliktus elõzményeivé válnak. Luis Alfredo Ponce nagybirtokos 15 parasztcsaládot elkergetett a "Keresztény Testvérek" katolikus szerzeteseinek földjérõl. A mintegy 100 tagú fegyveres csõcselék fölgyújtotta a családok otthonát és a termést, megöltek egy parasztasszonyt, két földmûvest pedig súlyosan megsebesítettek.
Az emberi jogok tiszteletben tartására felszólító - nincsteleneket védõ - egyházi vezetõket (pl. Daniel Vogt atyát) életveszélyesen megfenyegetik vagy (mint Pascual Serech és Manuel Saquic protestáns lelkészeket) hidegvérrel legyilkolják. Az emberi jogok megsértõi ritkán kerülnek bíróság elé, mivel a bírót megfenyegetik vagy megvesztegetik, bár az országos megbékélés alapfeltétele a jól mûködõ igazságszolgáltatás. Az egyház ezért követel elfogulatlan eljárást és a bûnösök megbüntetését.

A megbékélés útja

A nemzeti megbékélés útja rögös. Az egyházi önkénteseknek számos nehézséggel kell megküzdeniük: a PAC gyilkosainak áldozatul esett 100.000 indián rokonait békés együttélésre kell nevelniük az elkövetõkkel. Ez pedig - figyelembe véve a bûntudatot és bûnbocsánatot - különösen nehéz feladat.
A megbékélés nem állami diktátum; az egész lakosság közös akaratából kell fakadnia. Imáinkkal segítsük Guatemalát megbékélni az igazsággal. l

Exmo. Se�or Presidente:
Con mucha alegría hemos recibido las noticias sobre la firma del Acuerdo de Paz en Ciudad de Guatemala el pasado 29 de diciembre. Este Acuerdo, al cuál Vd. ha contribuido, pone fín a 36 a�os de guerra civil en su país.
Esperamos que Vd. utilizará su influencia en favor de la implementación del Acuerdo de Paz. Pensamos que sólo medidas como la distribución justa de la tierra así como el castigo de las graves violaciones de los DD. HH. podrán conducir a una reconciliación nacional. Deseamos mencionar en particular los masacres de los indígenas en los a�os ochenta así como las muertes violentas de los Pastores Pascual Serech y Manuel Saquic y la expulsión de los campesinos de El Sauce el 24 de enero de este a�o.
Muy atentamente

________________________ ________________________
Lugar, fecha (hely, dátum) Firma (aláírás)


Nagy megnyugvással értesültünk a békeszerzõdés dec. 29-i aláírásáról, amellyel Ön is hozzájárult a 36 éve tartó polgárháború befejezéséhez.
Kérjük, abban a tudatban gondoskodjék a szerzõdés maradéktalan végrehajtásáról, hogy nemzeti megbékélés csakis fontos lépések megtételével érhetõ el. Ilyenek a földtulajdon szétosztása és bûnvádi eljárás indítása az emberi jogok megsértõivel szemben. Különösen felhívjuk figyelmét az 1980-as években indiánok ellen elkövetett tömegmészárlásra, Pascual Serech és Manuel Saquic lelkészek meggyilkolására, valamint az idén jan. 24-én El Saucéból elûzött földmûvesek sérelmére.

Su Excelencia
Dr. Alvaro Arzú
Presidente de la República de
Guatemala
Palacio Presidencial
Ciudad de Guatemala
Guatemala, C.A.

Támogasd Guatemala kormányát és
társadalmát a béke-szerzõdés megvalósításában!