Rózsa Sándor

Öko-kiskáté (félparancsolatok)

 

Köln, 1990. június

Kedves Simonyi barátom!

Nagyon megörültem írásodnak a boldogságról és a környezetvédelemről, mert tömören kimondja azt, amit én már évek óta kerülgetek, sőt, egy egész gondolatlavinát indított el bennem.

Hej, ha ilyen egyszerű volna! Bibliát nyomni mindenki kezébe:

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön... Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben... Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok, sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek Avagy nem több-e az élet, hogy nem az eledel, és a test, hogy nem az öltözet?... Mert mindezeket a pogányok kérdezik Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van, hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek " (Máté 6, 23-33)

A boldogság-környezetvédelem viszonyával úgy állhatunk; mint a hulladékkal: világos, hogy sokkal hatékonyabb a szemét keletkezését megakadályozni, semmint a keletkező szemetet recirkulálni. (Magyarország itt is előnyben lehetne.) A szemét megakadályozása — "Minek visz szemetet haza, uram?" — azonban nehéz, elvont, túl sokat markoló vállalkozás. Lehet, hogy Te, Simonyi meg tudod csinálni, meg egy pár emberke, de a sokaság nem. Sokkal könnyebb az embereket a megfogható anyagokon keresztül (recirkuláció) a szemétmegelőzésre rávezetni. Tehát szelektáljunk a szemétből papírt,

fémet, vegyi hulladékot és próbáljuk meg újra fölhasználni. Pár hét alatt belátjuk, mennyire egyszerűbb ezekről, ezek java részéről lemondani. (Ezért cipelek én előadásaimra két koffer hulladékot, mosószert, takarék-segédeszközöket stb., amiket aztán a hallgatósággal alaposan megvizsgálunk, megtapogatunk, hogy megtanuljuk az anyagokat megítélni és azok apropóján szokásainkról, életmódunkról elbeszélgetni, a jóval hatékonyabb lemondás-stratégiákat megtárgyalni.)

Tehát kemény diókról van itt szó, nevelési stratégiákról, képességek kifejlesztéséről, átállásokról. Hol van az "aha-effektus", hol kapja el az embert. Mert nem a szórólap a hatékony, hanem a példa. "Es gibt nichts Gutes auger man tut es" — Nincs jó, a jótetten kívül. A papír már rég elvesztette hitelét és erejét. A példa kell: építek egy nap-tojásfőzőt és kiviszem az utcára megmutatni az embereknek

De hát mi a jó tett, mi a példa? Bátorkodom néhány pontot fölírni, amiket én félparancsolatoknak nevezek, mert — egyelőre — java részét csak félig tudjuk betartani. Talán egy párat ma is. Ahogy deresedik a bajuszunk, egyre többet, gyerekeinknek pedig nem kell már átállni, csak beállni. Ezek a boldogság-tippek főleg egy jövő világot céloznak meg de jók a mai kínjainkra is.

Mindegyik pont egy külön tanfolyam, több éves edzés, szoktatás, átállás. Mert ami valamit ér, azért meg kell hogy izzadj.

 

Fussuk körül este a lakótelepet

Este, ha a szenny és a zaj elült.

Közben figyeljünk: mi történik? Ki mit mért csinál?

Mi változott, mit nem vettünk eddig észre? Rázzuk ki fejünkből a nap nyűgeit,

fújjuk ki tüdőnkből a mérgeket.

Nem a külső, a belső mosás a fontos. Mosd ki az ereid a koleszterintől.

Vasárnap reggel, mikor minden csendes és a nap kel, keljünk mi is.

A hideg víz melegít.

Fussunk el a közeli parkba meg vissza.

Nem tudsz te meglenni a fa zöldje, az ég kékje nélkül. Előbb-utóbb becsavarodsz, hülyeségeket csinálsz. Ne múljék el nap egy jó kis izzadás nélkül.

Három hétig erőlteted, utána kéri a test.

 

Ne szedjünk be semmiféle pirulát

Egy fejenállás a legjobb fejfájás elleni pirula. A pirula nem gyógyítja meg a testet.

A test meggyógyítja önmagát. Ha megadjuk neki, amit kér: kétkezi, jó munkát, élelmet, amit a vidék terem. Amit az őstest is megkapott. Nyugalmat, gondoskodást, ha vén vagy. Ezt a testet nem íróasztalhoz teremtették.

Az élelmiszerboltban a túlsúlyos embert is kiszolgálják. Valójában mindenkinek kétszer körül kellene futnia a boltot bevásárlás előtt.

És ha fáj!

Ne csodálkozz, ez ilyen.

A fájdalom az élet jele, a fájdalom változatossá teszi az életet. Szokjunk hozzá a fájdalomhoz, kevesebbet szenvedünk.

A forrósághoz, a hideghez. Fűtsünk kalotaszegi legényessel! Meghalsz? Ugyan. Mások is meghaltak már. Egy szép halált! Tolószék, kín helyett.

 

Ne járj fogorvoshoz

Talán beült a neandertáli a fogorvosi rendelőbe? Gyökereket evett, meg bogyókat, amit a vidék adott. Ha a hagymát szétvágod, nő tovább.

Együnk élő, lélegző élelmiszereket. Az alma a legjobb fogpaszta.

Öröm talán neked hetekig, hónapokig fogászhoz járni? Órákat a váróban ücsörögni, kínlódni fájós fog miatt? Add össze 10 év várótermi óráit.

Láttam egy frissen bevándorolt török asszony fogsorát, és annak maradékát, miután átvette a ruhrvidéki "bennszülöttek" táplálkozási szokásait.

Jóízlésű ember nem eszik édes vegyi preparátumokat, gépi keverékeket, száraz, préselt, gyári szalagáru-vacakokat. Magyar ember különösképpen nem.

Egy év se, máris kiiktattuk a fogorvost az életünkből!

 

Ne járj orvoshoz

Az orvos nem gyógyít meg.

A test meggyógyítja önmagát.

Avagy nem haltunk-e volna már régen ki, mint ember? Tanulmányozzuk a medicinát,

hogy felismerjük az orvosi esetet.

Figyeljünk a betegek panaszaira, ki mitől kapta a nyavalyát? Kivel hogy bántak el?

Talán öröm neked órákat a váróban ücsörögni, kínoztatni kórházban, műhibáktól rettegni?

Behúztak bagatell-műtétre: csúcskondícióval vonultam be, 2 óra alatt úgy kicsináltak, hogy járni sem tudtam.

Csinálj időt! Add össze a következő tíz év betegágyát! Fussuk körül alvás előtt a lakótelepet.

Inkább te menj az ördög elé, semminthogy az jöjjön érted. Pár év, és az orvost is elfelejtettük.

 

Fűtsünk kalotaszegi legényessel

Nem magyar férfi az, aki nem verekedett még végig egy kiadós magyar szólólegényest. Egy keménytelkit, egy dél-alföldit, egy pontozót.

Orrodon-füleden dől a gőz, az agyad majd szétpattan, hogy megfogd a figurát.

A csajok csujogálnak, de símogatnak a szemükkel. Hát nem mulatságos, ha valaki az irodában fölugrik és táncol egy sort?

Költészet, zene, mozgás — hármat egy csapásra, a Vester-féle 5. biokibernetikai szabály.

Az emberi faj jól bírja a hideget, a forróságot — úgy van megcsinálva. Avagy Árpádék a központi fűtésnél ücsörögtek? A hideg víz melegít.

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül! Szórakoztassuk önmagunkat.

 

Vásároljunk élő, lélegző élelmiszereket

Ne keverékeket, gyümölcsjoghurtot. Van tej? Van gyümölcs? A hagyma, ha szétvágod, nő tovább, él.

Vedd magadhoz a frisset, az erőt, az életet. Kellemesebb a nikotinbűz talán, a halál parfümje, mint a fokhagymaszag? A hagyma — mint az antibiotikum: elöli a kórokozókat, elejét veszi fogromlásnak, infarktusnak. Rossz munkahely az, ahol nem lehet hagymát enni! Együttszívni meg muszáj.

Égnek áll a hajam, ha belenézek a bevásárló kosarakba a szupermarketban. Csak tudatlan, felelőtlen ember eszik utcai bódéból, megkínzott, lelketlenített retorta-anyagokat önkiszolgálóból.

Vásároljunk a termelői piacon.

 

Vásároljunk a termelőtől

Ne viszonteladótól, ügyeskedőktől.

Ismerkedjünk meg azokkal, akik a legfontosabbat adják nekünk. Támogassuk őket vásárlásunkkal.

Beszélgessünk. A számunkra legfontosabb: akivel éppen beszélünk. Beszélgessünk velük, milyen termés várható, mik a gondok. Hogyan irtják a kártevőket, mitől lesz ízes a gyümölcs? Van-e csigacsapda, hernyófogó öv?

Egyszer mi is kapunk egy darabka földet, hogy a legértelmesebb munkát végezhessük. (Földosztás.) Hagyd a banánt, az ananászt! Vedd, amit a vidék ad. Évszak-gyümölcsöt, kevesebb nitráttal, peszticíddel.

A termőföldről az asztalra.

Aki gabona-gyümölcs-müzlit reggelizik, sokáig kibírja, nem kap fekélyt, aranyeret, óvja az erdőt.

A leghatékonyabb kapcsolat a környezettel: az étkezés. Beteg környezet, beteg ember.

Fűtől megdöglő borjúk, halálra ijedt sertések: NEIN, DANKE!

 

Szórakoztassuk önmagunkat

Itt volt ez a Michael Jackson nevű a stadionban. Milyen élmény volt az egy serdülőnek!

Annak a nyolcvanezernek.

És milyen élmény a környező lakosságnak, a városkasszának, a szeméttározónak? A savanyú erdőnek? Honnét a 60 márka belépti és mit lehetne azon venni?

Micsoda show van egy pici békástóban, ha rásüt a nap! Mi ahhoz a planetárium multivíziója? (Amitől a feleségem egész normálisan — rosszul lett.)

A tömeg eltapos mindent, csak hogy egy kicsit elkábuljon.

 

Ne járjunk tömegrendezvényekre

Budapestre. Stadionba. Tüntetésre. Egy faluban minden megvan, ami kell.

Ha nincs zenebanda, átjön a szomszéd faluból.

Gyalog és muzsikálva. Mit ér egy video és mit ér egy macedón tánc a lábadban? A szívedben.

Mit ér a németnek a Mercedese, ha nincsen hegedűje? Láttam két világrekordot a kölni stadionban. Élmény volt.

Dehát normális ember az a sportoló?

Elmegy a piacra? Komposztál? Barkácsol virágállványt? Játszik a gyerekével, a feleségével?

Az az élmény, ha megfutod a régi rekordod. Fussuk körül este a lakótelepet.

 

Ne rohanjunk sehová

Úriember nem siet.

Rohan az autós, hogy kapjon még sírhelyet? Rohansz, rohansz, aztán látod, rossz irányba. 15 perccel előbb legyél a találkozón. .

Lapozgatni, felkészülni, gondolatokat rendezni, sétálni. Avagy inkább lemondani. Mennyit vállalhatunk?

70 évből hány évet szórunk el hiába, betegségre? (Nekem speciel van négy év fórom: 1 év katonáéktól, három a sittről, politikai.)

Járjunk oda, ahová gyalog eljuthatunk.

 

Ne utazzunk sehová

Mindenki maradjon ott, ahol van. Minek menjek én Párizsba, Londonba?

Meg van ott már minden nézve, bejárva, lefotózva.

Rómát ezer évek nem tették tönkre, de most ez a siserehad. De ki ismeri ezt a parlagi növénytársulást, itt a sarok mögött? Egy kis növénymeghatározód, egy biciklid csak van?

Repülőre szállnak, betonpályát húznak az utolsó tőzegmohalápra, megmérgezik az ivóvizet, jönnek haza maláriával, sárgasággal, AIDS-szel.

Lezuhannak másokra. Másfél millió részből áll egy Jumbo. A gyalogos a lábával tapogatja le a világot, a bőrén érzi. Az autós székben, moziban ül.

Ne tedd tönkre más lakhelyét zajjal, szeméttel, méreggel. Operáljunk a közvetlen környezetünkben, ahová gyalog vagy kerékpárral is eljutunk.

Az évek során szelektáljuk ki a távoli célokat. Éljünk abból, amit a vidék ad.

 

Ne vásároljunk könyveket

Van fejünk? Gondolkozzunk. Csak egy könyv van: a Biblia.

A többi másik mindig más tíz könyvről szól.

Ne tömjük papírral teli a lakást. Bennünk legyen.

Az egész frankfurti kiállítás egy használtpapír-gyűjtemény. Milyen kevés ott a lélek, milyen sok a futószalag, az üzlet, a szemfényvesztés.

Ne járjunk tömegrendezvényekre. Egy faluban minden megvan, ami kell. Talán a Playboyt olvasta öregapám?

Mire valók az olvasótermek; a könyvtárak? A szomszédok?

(Én speciel boltban olvasok könyveket. Mindig ott ütöm föl őket, ahol a három mondat lényeg van.)

Áru a polcon, pénz a zsebben. Csinálj időt olvasóba járni.

Ne vásároljunk magazinokat. Ne vigyünk haza szemetet. Vegye meg a lapot a könyvtár.

Olvasgassuk régi könyveinket. Találjunk ki magunk meséket. Szórakoztassuk önmagunkat.

 

Ne vásároljunk semmit

Pár év alatt beszerzi az ember az alapfölszerelését. Egy kabát egy életre.

Nem segít rajtad semmilyen cifraság, ha a lelked éhes. Mit nekem zsebrádió, olyan zajt én is csinálok.

Rádiót is csinálok én, ha kell. Áru a polcon, pénz a zsebben.

Vigyázz, csapda! Mi szükséges és mit csak kívánsz? Ismerjük meg önmagunkat.

Három nap múlva menj oda mégegyszer. Ha akkor is kell, hát jó.

 

Ne ücsörögjünk a tévé előtt

A tévé és gyanús társai nem tudnak mit mondani, amit apáinktól ne tudnánk.

Már minden filmet megcsináltak, már mindet láttuk. Mi a silány? Ami jön a tévében.

Ne konzervből szórakoztasd magad. Vedd magadhoz a frisset, az élőt.

Vágok én olyan grimaszokat, mint a televízió. Cigánykereket is hányok; képet festek, faragok, táncolok, énekelek — élő adás, mindenki nézheti — minek ide televízió? Hát volt öregapámnak tévéje? Én most nem lennék, ha kellett volna neki.

Dől a ládából az információ. Most már mindent tudunk.

Olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.

Csak azt nem, ami neked számít. Ami valóban történik, sosincs benne az újságban. Azért a hírért magadnak kell elmenni.

 

Beszélgessünk

Mindig az a legfontosabb ember a számodra, akivel éppen beszélsz, mint ahogy Te most nekem, kedves olvasó.

 

Ne vigyünk haza szemetet

Minek visz haza szemetet, uram? Csomagolást, amit úgyis eldob? Hát akkor hagyja ott az áruházban. Kipakolni, az a jó mulatság!

Minek vigyek haza valamit, amire 3 nap múlva úgyis ráunok és kidobom. Dzsúzos dobozt és a dzsúzt. Minek cipelem a vizet, van otthon a csapból. Gyümölcs is van a piacról. Semmi foszfát, benzoésav, festék, laboraroma.

Vásároljunk élő, lélegző élelmet. Eldobni nem lehet semmit. Minden megmarad valahol.

Ne nyúljunk semmihez, amiről nem tudjuk: Honnét jön? Miből van? Mivé lesz? Nyugalom: pénz a zsebedben, áru a polcon. Csak semmi kapadozás a pénztárcához. Csak olyan szereket használjunk, amit már nagyapáink is ismertek.

Ne rakd tele a lakásod kacattal, csak helyet fognak. Port halmoznak, fojtogatnak. Nem divat már a bútor. Vagy talán olyan hodály a lakásod?

 

Ne használj automatákat

Van két kezed? Akkor ne kínozd az inged vegyszerekkel egy gépben. Ne halmozd a ruháid, ne halmozd a szekrényeket. Legyen két inged, de olyan, amit szeretsz.

Van két lábad? Akkor ne járj Csernobil-mozgólépcsőn, Csernobil-liften. Hagyd meg betegnek, idősnek.

Nem nő már a lábad? Egy cipő egy életre.

Mennyi pénz 10 év alatt egy magánjáró? Nyűg, ideg? Beülni fémkoporsóba, száguldozni más találmányával más lakóterében mikrovilágok fölött, letaposni mindent. De 100 métert tisztességesen lefutni?

Valamikor az USA-ban úgy vették föl az alkalmazottakat, mennyit tesznek meg 12,5 perc alatt.

Egy autó 16 000 liter levegőt fogyaszt óránként, egy ember 30 litert. Utazol? Nem. Ülsz egy székben.

A gázpedállal lövöd a stresszhormon adrenalint a véredbe. Én egészségpontok alapján választanám a minisztereket., A gyalogos többet lát, többet átél.

Boldog ember, ki gyalog járhat a munkahelyére. Talán megjavítod az automatát, ha elromlik?

Az ember minden eszközt meg tud magának csinálni. Vagy talán a neandertáli áruházban vásárolt?

Ne vásároljunk semmit.

 

Ne csinálj egyesületet

Már két Land-BUND is tönkrement: egyik a tőzsdén játszott, a másik nyakló nélkül invesztált.

Rendben van a konyhád? Befuttattad zölddel az ablakod?

Építettél kerékpár-utánfutót? Komposztálót? Nap-vízmelegítőt? Esőgyűjtőt? Szélkereket?

Csinálj munkakört, műhelyt, kertet.

Könnyű a vízlépcső ellen masírozni, azután hazamenni és árammal fűteni. Egyesületi ceremóniákkal nyugtatni lelkiismeretünket.

Mindig másokat környezetvédelemre fölszólítani.

Szia: Sanyi 

VISSZA A FŐLAPRA

Harmadik Part teljességügyi értesítő 1989-1995

Utolsó javítás: 2001. szeptember 26.