Maurer György
Á T K E L É S A H A R M A D I K P A R T F E L É[1] ===================================================
A kimondhatatlan nevű diákkör
-----------------------------
Aki ma[2] a harmincasok közül aktív szereplő a tágan értelmezett alternatív-zöld kezdeményezések világában az minden bizonnyal, aki pedig a politikacsinálás fősodrában tevékeny az nagy valószínűséggel megfordult az ITDK-ban (Interdiszciplináris Tudományos Diákkör) a '80-as évek során. Akár mint a kör klubjának, a "Teaháznak" látogatója-előadója, akár mint az IGYéSZ-től (Információ gyűjtő és Szolgáltató műhely) iratot kölcsönző; vagy pedig részt vett a diákkör évente rendezett nyári táborainak egyikében, netán szerzője-olvasója-levelezője volt az ezer példányban megjelenő LEV-LAP-nak, az ITDK havi kiadványának. /4/
Az ITDK-t Lévai Sándor báb- és díszlettervező javaslatára tíz egyetem és főiskola diákjai, oktatói, valamint más szakemberek alapították 1981-ben a "Közgáz" Rajk László Szakkollégiumában./5/ Hírverése a Mozgó Világ hasábjain jelent meg, az 1981 januári szám belső borítóján. A meghirdetett cél VALŰDI FELADATOK kitűzése a hallgatók számára és az ebben való közös -interdiszciplináris- munkálkodás. A kör konkrét céljaként egy "társadalmi kísérlet" tervének kidolgozását és megvalósítását tűzték maguk elé: egy olyan kis település alapítását, amely kedvező teret ad a mindennapi élet, munkaszervezet, gazdaság, nevelés és társadalomszervezés területén jövőbe mutató kezdeményezéseknek.
A kör munkafeladataként kitűzött "társadalmi kísérlet" az idő múltával kitűnő fedőszövegnek bizonyult a rezsim egészének és elemeinek kritikus megvitatásához és a forgalomban lévő reformnézetek nyilvánossághoz juttatásához.
A nyolcvanas évek közepére a diákkör négy intézményt alapított, és működtetett sikeresen: a Teaházat, a Nyári Egyetemeket, a LEV-LAP-ot és az IGYéSZ (Információ Gyűjtő és Szolgáltató) műhelyt. Tevékenységük egymást támogató-kiegészítő volt, ezért röviden bemutatjuk őket, hogy utána rátérhessünk elemzőbben lapjukra, a LEV-LAP-ra.
Szamizdat kiszes borítékban
----------------------------
...üde sárga lapjai ózonnal
suttogtak a pesti bűzben
Magyar Narancs /12/
A LEV-LAP csendben indult, nem is szólt senkinek, hogy jönni akar. Csak vitte a kis sárga négy oldalas A/5-st a postás 1984 novemberében a szokott klubprogram helyett vagy két-háromszáz embernek és benne néhány soros előfizetői felhívást. Hátul a kapcsolat-címek: területi szervezők Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, és a "műhelygazdák": Iskolarendszer, Gazdaság, Személyiség és közösség, Kibuc mozgalom, Művi környezet. A lapban értékrendi tézisek Siklaky Istvántól egy létrehozandó más társadalom számára, Vekerdy Tamás az igazi közösségről, toborzó szöveg egy pályázati kiírás megfogalmazásában való részvételre, körkérdés, program. Majd az IGYéSZ bejelentkezése és a kérdés, mely aztán mindig feltűnik: "Ki írja a LEV-LAP-ot", és a "részvételi lapcsinálást" hirdető különös válasz./13/
Az ITDK 1979-es magalakulásától többé-kevésbé rendszeresen postázott körleveleket -ezek egyoldalas fénymásolatok voltak-, melyek a Teaház indultával már havonta rendszeresen hullottak a tagok postaládájába, rajtuk a program kalligrafikus kézírással.
A szerkesztő maga is meglepődött, amikor az első próbaszámot összeállítva egyetlen írógéplap két oldalára (másolón kicsinyített betűkkel, keskeny margókkal) vagy hét gépelt oldalt sikerült elhelyeznie (kézi montírozással). S mivel csak tömör és gazdag szöveget engedett a lapra jutni, egy igazi újság született, melynek a sokatmondó szűkszavúság volt a fő erénye.
Éppen ekkor dugult be minden fekete másolási lehetőség /14/, ezért az az elsőre képtelennek tűnő ötletük támadt, hogy a lapot önfenntartóvá kéne tenni előfizetők toborzásával. Maguk sem hitték, hogy ez sikerülni fog. Induló tőkeként tízezer forint állt rendelkezésre, valamint elszántság és lelkesedés. Az induló példányszám kerek ezer, a papír sárga "kulör", ennél olcsóbb már nem létezett a nyomdában.
Nyomda? - álljunk meg egy percre! Itt most egy soha nem publikált visszamenőleges leleplezés következik: a tizennégy éve fennálló és tevékenykedő ITDK az előző rendszerben valójában soha nem rendelkezett hivatalos működési engedéllyel, bejegyzéssel. Ez egy külön történet, most elég annyi, hogy lényegileg a KISZ azt hitte, hogy a Hazafias Népfront kontrollja alatt működik a diákkör és viszont, a HNF meg a KISZ-nek tulajdonított ilyen szerepet. Mindenesetre a diákkör fellépései során, - táborokat szervezve, pénzekre pályázva- a partnerek a hivatalosság auráját képzelték köréjük, ugyanis olyan magabiztossággal léptek fel és úgy kommunikáltak levélben és szóban, amire ilyen háttér nélkül nem volt - nem lehetett - példa./15/
De a rendes nyomda után adózni is kell, meg az igazgatót eltartani, erre nem futotta a pénzből: így mégis feketén nyomatták a lapot. Két országos intézmény belső nyomdájával dolgoztattak. A nyomdász kérésére -a hivatalosság látszatát fokozandó-, rákerült a felirat, miszerint "belső tájékoztató ITDK tagoknak", - mindjárt az előfizetési felhívás alá-, aminek így együtt persze semmi értelme nem volt, hiszen az ITDK-nak az lett a tagja - más tagnyilvántartás nem lévén-, aki előfizetett a lapra. Követte ezt a nélkülözhetetlen megjegyzés a "felelős kiadóról". Ez utóbbi rovatba a szerkesztő-kiadó saját nevét helyezte, gondolván, hogy tényleg ő viszi a balhét, ha kell.
És hát a terjesztés -a mai kiadók lúdbőrt keltő gondja? A LEV-LAP maga toborozta az előfizetőit, külső propagandája nem volt. Az első számot a meglévő kb. kétszázas címlistára küldték előfizetői felhívással, melyet egyszerű pénzesutalvánnyal a szerkesztő címére kértek küldeni. Meglepő dinamikával érkeztek az előfizetések: egy év múlva már négyszáz, majd 86-ra eléri az ötszázat a számuk. A kézből eladott példányokkal és a hozzávetőleg száz tiszteletpéldánnyal együtt nyolcszáz kerül az olvasókhoz. A lap a megszilárdult olvasótáborra támaszkodva és a szerzői kör bővültével - ugyan megtartva távirati stílusú doc1--- tömörségét- a kezdeti 4 oldalasról (A/5-ös méret) duplájára, majd 1987-től 12 A/4-es oldalra bővült, tehát az első számnak éppen tizenkétszeresére. Az árus terjesztést újra és újra egyetemeken elhelyezett önkiszolgáló ládákkal is megkísérelték, de azoknak mindig lába kélt. Több városban volt a lapnak saját "területi szervezője" (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szombathely, Sopron), akiknek a neve és címe a lap hátsó, állandó címlistájában is megjelent.
A kéziratokat megőrizzük
------------------------
A LEV-LAP sosem kívánt újság lenni abban a hagyományos értelemben, hogy zsurnaliszták, tollforgató okosok készítik a népek okulására és szórakoztatására. Nem akart az ITDK szervezőbizottságának a szócsöve sem lenni, a "brigádnaplós" csábításokat is kerülte. Inkább egy nagy "beszélgető társaságot" alapított, akik ezzel az eszközzel térbeli és időbeli korlátokat hághatnak át. A beszélgetésbe témákat-kérdéseket mindenki bedobhatott. A megnyilvánulás három lehetséges módja - Teaházi személyes; újságbéli tömör, tézisszerű; és az IGYéSZ-be lerakott kifejtő kézirat - a hülyeségekkel való elárasztástól (lapszerkesztőségek hagyományos szorongása) is megkímélte az újságot. /16/ Így aztán valódi fórum lett belőle, a szó legősibb értelmében. Az első szám mögött szinte egymagában állt a szerkesztő, viszont egy évvel később, '85-ben már tizenöt-húsz szerző, fordító, terjesztő serénykedett egy-egy szám hátterében. Az előfizetői körrel sikerült a lapnak kitörni a pestközpontúságból, országszerte - városokban csakúgy, mint apró falvakban- kerültek olvasók, majd lassanként "beszélgetők" is! /17/ Egy 87-es számolás-becslés úgy találta, hogy kb. 50-50 % a vidék-Budapest arány és hasonló a diákkorúak és idősebbek arányszáma./18/
Az ITDK csoportszerkezete érdekesen tagolódott a nyolcvanas évek második felére: kialakult a "mag", a "felfűződések", a klub és táborok "törzsközönsége", a "levelező tagság", a külső- és a támogató kör./19/ A belső címlisták ezernél több főt regisztráltak, ténylegesen két-háromszorosa kerülhetett alkalmi kapcsolatba a körrel. S ezt mindenképp egy viszonylag "válogatott" társaságnak kell tekintenünk, hiszen csak az aktívan keresők, tájékozódók juthattak el a kapcsolatfelvételig.
Kapcsolódások
-------------
A LEV-LAP és az információs műhely 1984-től tudatos kapcsolatépítést folytatott a hazai autonóm szférában felbukkanó kezdeményezésekkel: környezetvédő csoportokkal, klubokkal, szellemi műhelyekkel, független lapokkal, egyesületekkel. E kapcsolatépítés keretében személyes találkozások, dokumentumaik gyűjtése és propagálása, teaházi és lapbéli fórum nyújtása, technikai segítség, személyek összehozása stb. szerepelt. Néhány kiemelés az évtized mindennapi hálózatépítéséből:
A LEV-LAP köszöntötte és felhívta a figyelmet olyan induló lapokra (valamint kölcsönözte ezeket) amelyek aztán lassan megteremtették az ökológiai tudatosság nyilvánosságát Magyarországon, hogy mára témáik egy része a napilapok és családi lapok "zöld rovataiban" is mindennapossá váljék. E lapok a kezdetektől fogva, változó formában együttműködtek. Ilyenek voltak az ELTE Természetvédelmi Klub lapjai, a Természetvédelem és a ma is megjelenő Sajtószemle, a BME építészhallgatóinak Kari Papír-ja, az organikus gazdálkodás első fóruma, a Biokultúra Tájékoztató, a Bölcsészkariak Vox Humana-ja (szamizdatba merülése után is), a Jogász Szakkollégium értesítője, a Pécsi JPTE-en kiadott "A Lap", a Soproni erdészhallgatók Helyzet-e, az induló műegyetemi Zöld Kör "Kék bolygó"-ja, a Vízjel, a Túlélés és sok-sok alkalmi kiadvány a Körök Kora két számától a Duna Kör dokumentumait közlő Jogász szakkollégiumi különszámig. A felsorolt lapokkal rendszeres lapcsere zajlott, meghívók, programok jöttek, mentek. Egymás klubjaiban, lakásaiban hosszú beszélgetésekkel bátorították-támogatták egymást a szereplők.
De nehogy tévképzeteket hagyjunk az utókorra: amilyen szépen összeáll mára ez a kép, olyannyira reménytelen, sziszifuszi, töredezett volt akkoriban. A szereplőket állandóan gyötörte a kérdés, hogy "Megy-e valahová ez a valami?" /20/
A Rakpart Klub '86-os bezárására a LEV-LAP nyílt levéllel reagált, leszögezve, hogy "A TIT Elnökségének számolni a kell azzal is, hogy a Rakpart Klub működésének felfüggesztése (...) olyan politikai jelzés, amely a progresszív és a konzervatív politikai tényezők közötti erőviszonyra utal. Ez (...) pedig sokunkat aggodalommal tölt el." /21/
A humanisztikus pszichológiai irányzat hazai szárnybontását figyelemmel kísérve többször is teret adott bemutatkozásukra. /22/ Innen születtek az önismereti és személyiségfejlesztő csoportmódszerek, a komolyak is, nemcsak a bóvli... Ennek azért is van említendő jelentősége, mert a hatvanas évek nyugati pszichoszociális lázadásának szemléleti-értékrendi alapjai ekkor, és így érkeztek meg valójában hozzánk. Ezekről ugyanis olvasni annyit sem ér mint szakácskönyvből lakomázni.
A mai hazai ökofalu-kezdeményezések /23/ előénekesei a LEV-LAP hasábjain daloltak, a mai kulcsemberek olvasói, informátorai, kölcsönzői voltak a témának.
A nyugati alternatív-zöld mozgalmakkal való kapcsolatfelvétel '85-től folyt. A nyolcvanas években komoly lakóközösség-alapítások folytak nyugat-szerte, keresve egy ökológikusabb életmodell lehetőségeit. A lap címeket és meghívásokat közvetített, melynek révén két-három év alatt számosan megfordultak ilyesféle közösségekben, főleg Észak-Európában. A témáról előadásokat szervezett az ITDK egyetemi klubokban, Hollandiából hívott építészt is szerepeltetve. A kommuna-téma tabut ekkor, '86-ban sikerült megtörni a sajtóban és a rádióban /24/. A LEV-LAP bemutatta a hazai közösségi kezdeményezéseket, látogatók jöttek-mentek, például '86 karácsonyán egy dániai közösség teljes létszámmal megjelent a szerkesztőségnek vélt családi otthonban. A LEV-LAP-ban került meghirdetésre a Szívesség Bank első hazai változata - a mindenkori adóhivatalok rémálma-, amely mára a pénzhajszás mókuskerékből való szabadulás közösségi alternatívájává nőtte ki magát. /25/
A Duna Kör egyesület-alapításának megakadályozásáról három oldalas dokumentum összeállítás jelenik meg a 26. számban, '87-ben. A következő szám pedig terjedelmes interjút közöl egy szolgálatmegtagadóval, ilyen ízes fordulatokkal: "Az indok tulajdonképpen az (...), hogy a hatalmat gyakorlók nincsenek tisztában a jog fogalmával, ezért nem vagyok velük jogi viszonyban. Itt gyakorlatilag nem a katonai szolgálatról van szó. Az butaság, hogy ezek miniszternek, hadügyminiszternek nevezik magukat. Én nem választottam őket meg."/26/ Ugyanez a szám ad hírt a Hamvas Kör és a Fiatal Szociológusok Klubja alapításáról.
Az utolsó, '88 júniusában megjelent 12 oldalas szám bejelenti a FIDESZ megalakulását, közli a környezetvédő szervezetek "Túlélés" hálózatának alapítószövegét és publikálja az anarchisták kérésére az Állam nélkül c. dolgozatot.
A LEV-LAP szerkesztője ekkor úgy ítéli, hogy kinőtték ezt a terjedelmet és formátumot, ezért a FIDESZ szervezte, 1988 nyári Szárszói táborban - azon különös hangulatú napokon - szórólappal munkatársakat és olvasókat toboroz egy új, alternatív folyóirat számára. Ez lesz a 3.PART teljességügyi értesítő, amelyhez '89 végére állnak össze a feltételek.
Értékrendek piaca
-----------------
Végülis miféle értékrendet képviselt a LEV-LAP, ha egyáltalán kimutatható belőle valami egyértelmű elköteleződés? Aki végiglapozza a megjelent 29 számot, bennük meglepően sok, számszerint huszonnégy olyan szöveget talál, amelyek kifejezetten értékrendi téziseket deklarálnak, vagy ilyenek fölött vitatkoznak. Aláhúzzuk: olyan írásokról van tehát szó, amelyekből nem kell kihámozni valamiféle szemléleti alapokat, hanem közvetlenül ilyen alapkérdésekről szólnak.
Biztosítani kell mindenki számára az egészséges élet feltételeit, a személyes szabadságot és -a köteles szolidaritás korlátai között- teljesítményük arányában részesüljön mindenki a javakból - írja Siklaky István az ITDK irányadó értékei és tézisei-ben. /27/ Az "igazi közösség" mibenlétéről beszél Vekerdy Tamás ugyanebben a számban, hangsúlyozva, hogy az magasan fejlett személyiségeken alapul, nem "kollektíva". /28/ Ír az utópikus gondolkodásról Szabó Miklós, - arra helyezve a hangsúlyt, hogy régiónkban sajátos értéke, hogy jövőkép szervezi, nem pedig ellenségkép- és Erdély Miklós, aki szerint mindig kimarad valami: az ember feloldhatatlan belső ellentmondásai. /29/
1984-ben elkészül az ITDK-ban az "Egy lehetséges holnap" kötet, amely majdnem teljes körű társadalmi alternatíva felvázolására vállalkozott több szerző együttműködésével./30/ A LEV-LAP figyelemfelhívó részleteket közöl belőle az 5.számban. A 300 példányban fénymásolt kötet piacgazdaságot hirdet, de az ún. személyes társadalmi tulajdon alapján állót (Liska Tibor a szellemi apja); tanszabadságot, demokratikus decentralizmust, és a Helsinki-záróokmányban rögzített emberi jogokra hivatkozik.
A Nyugat-Európai zöld-alternatív kapcsolatfelvétel jelenik meg számos írásban 1985-től, amelyek közül kettőben találni tömör értékrendi megfogalmazásokat. Az alternatív mozgalmak hollandiai találkozójának beszámolója megállapítja, hogy igen sokféle alternativitás él-létezik, de ezek mégis ugyanazon egyetemes átalakulás részesei. Mindannyiuk számára fontos a radikális decentralizáció minden szinten, a közösség-centrikus életformák, a nemi diszkrimináció leépítése, az ipari társadalom szétszakított elemeinek reintegrációja, a harmónia keresése a természettel, a kulturális identitás, az erőszakmentes ellenállás módszerei, és mindannyian elvetik a nagypolitika "hagyományos hatalmi játszadozását" /31/ Erik van den Abbele cikkében a fentieken túlmenően kiemeli a sokféleség önszerveződési módjaként a hálózatot, a tapasztalatok áramlásának, a folyamatos tanulásnak a szükségességét, és a globális szemléletmód jelentőségét. /32/ 1985-ben van már komoly magyar "zöld elmélet" is, Kiszely Károly szamizdatban megjelent munkája, a "Zöld Meditációk". A LEV-LAP közöl belőle hamarosan részleteket /33/ A zöld megközelítés érdeklődését a "szerves kultúra", "organikus kultúra", azaz a hagyomány iránt kifejezte az akkor meglehetősen elszigetelt Andrásfalvy Bertalan néprajztudós szerepeltetése a Teaházban és a lap hasábjain.
A többi értékrendi jellegű írás részben vitacikk egymással, részben olyan "színfolt", mint Hamvas Béla, a nyugati békemozgalmak erőszakmentes elvei, a másutt említett Humanisztikus pszichológia emberképe, vagy a már szintén említett "Állam nélkül" anarchista alapvetés. /34/
Nincs olyan táblázat amelybe a felsorolt értékhalmazok besorolhatók lennének közös-átfedő értékeik alapján egy hasábba, vagy eltéréseik alapján több, egymást kizáróba. Ugyanakkor mindegyikük nyilvánvalóan "húz" egy, a rendszer polgári ellenzéke által kifejtett elképzelésekhez képest is alternatív irányba. Itt van a liskai indíttatású nézetrendszer, de a piacot, az újkori modernitást megkérdőjelező posztmateriális értékrend is, az "új típusú" közösségek autonóm szerveződéséből alulról építkező társadalom képe, ugyanakkor a személyiség belső átalakulására koncentráló tanok szintén. Amit leginkább érdemes mindebből észrevenni: hogy előttünk áll az a fórum, ahol valódi értékrendi viták zajlottak az országban. Valódi alatt, a reflektáltság fokát értve, azt, hogy e szerzőknek volt merszük saját szemléleti alapjukig visszaásni, s így eljuthattak a fantomokkal való vita helyett az egymással való dialógusig. Nagy dolog, ha ketten pontosan tudják, hogy miben nem értenek egyet! Kiindulópontja minden értelmes együttműködésnek.
Átnéztek a rezsim feje fölött
------------------------------
Ilyen idillikusan toleráns volt a nyolcvanas évek kádárizmusa? Semmi beavatkozás, semmi cenzorolló, semmi retorzió? Talán öncenzúra?! Nos, nézzük, hogy is álltak ezzel a LEV-LAP-nál.
A lap '84 novemberétől '88 júniusáig -az utolsó, 29. szám megjelentéig- magánlakásban készült, fekete munkában nyomtatták, majd a posta kézbesítette. Tartalmi kérdésekről csak az ITDK-n belül fordult elő - ritkán - vita. Az pedig, hogy valaminek a közlése "veszélyes" lehetne, sosem merült fel szempontként. Politikai "esetek" persze előfordultak!
Az ITDK 1984-es egyesületalakítási próbálkozásának - nyilvánvalóan jogtipró - elutasító-elkenő hivatali leveleit a 2. szám publikálta. Kommentár nélkül, hiszen az magáért beszélt, azaz mégsem, mert az igen szűkös helyen elfért még egy idézet: "..akarni az egyesületeket és azt mondani, hogy nálunk demokrácia van, amelyben lehetséges az állampolgárok szabad társulása az alkotmány alapján, ugyanakkor kényelmetlenségnek érezni, hogy ezek akarnak is valamit, nos ez nem megy." /35/
A 9.számban "Ki fél az ITDK-tól címmel" megjelent írás egy, a LEV-LAP-tól begazolt gmk főnökről ad hírt, aki - biztos ami biztos- elbocsátotta a cikk szerzőjét, a lap munkatársát./36/
A 10. szám egy mondata rendőrségi kopogtatást váltott ki, érdekes módon nem a szerkesztőnél, hanem interjúalanyánál, a Biokultúra egyesület szervezőjénél. A bemozdító mondat az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalnak szólt: " Az OKTH illetékeseinek pedig azt bátorkodjuk üzenni, hogy lépjenek végre ki a társadalomtól való elszigeteltségükből és nyújtsanak kezet azoknak, akik életet lehelhetnének múmia-szervezetükbe." /37/ Lám: a stiláris érzékenység!
Ugyanebben a számban jelent meg elsőként nyomtatásban a Duna-Kör "alternatív Nobel-díj"-ának híre, '85-ben, amelyért a Természetvédelem c. lap szerkesztőinek éjszakába hajló ragasztózás volt a büntetésük, viszont a LEV-LAP-nál senki sem kopogtatott./38/
De ne feledjük, hogy volt ebben az országban helyi politika is! Így például a Baranyai Megyei "Ifjúságvédelmi Osztály" behivatta a terjesztő diáklányt '86-ban, majd az ITDK-t és a lapját tiltott ellenzéki tevékenységnek beállítva óva intette a "belekeveredéstől". /39/
A Rakpart Klub bezárását elítélő nyílt levél, a FIDESZ megalakulásáról és céljairól hírt adó cikk, egy, a rendszer illegitim volta miatt a katonai szolgálatot megtagadó fiatalember gondolatai ezer példányban már keringhettek nyugodtan 86-88-ban. Amikor egyetlen egyszer a BM "találkozót kért" a szerkesztőtől (a beszélgetés során kiderült, hogy a leghűségesebb olvasók közé tartoznak), a téma inkább az akkorra már az Almmássy térig "elszökdelt" Teaház dolga, meg a Vágotpusztai közösség /40/ "menedzselése" /41/ volt. A tárgyalás diplomáciai légkörben folyt, amelynek végén a szerkesztő jogosan foglalta össze, hogy számos fontos kérdésben teljesen eltérő a felek álláspontja, de ez jó is, mert a sokféleség szép. Úgy tűnik visszatekintve, hogy a hatalom néhány - mondhatni történelmi- témára volt igazán érzékeny és ezeknek is csak bizonyos stílusú tálalására. Ezek a témák -56, orosz jelenlét- az ITDK, és a LEV-LAP-ban megjelenő alternatívok számára a felemlegető szemrehányás szintjén érdektelenek voltak. Hiszen nyolcvankettőben köreikben már magától-értetődő volt, hogy a rendszer gazdasági, szellemi, erkölcsi alapjai teljes mértékben errodálódtak és valamiféle összeomlás elkerülhetetlen. Siklaky közgazdászként legfeljebb két évet jósolt és nem ő tehetett róla, hogy a nyugati bankok a haláltusát ennyire elnyújtották. Ezzel persze nem állítjuk, hogy bárkinek is fogalma lett volna az összeomlás mikéntjéről, csupán arra az alapállásra hívjuk fel a figyelmet, hogy ezen körökben a cselekvőképesek arra koncentráltak, hogy mit is kéne csinálni "azután...".
Egyszerűen elnéztek a rendszer feje fölött.
JEGYZETEK
4. Irodalom: Sóvári Zsuzsa: "Ólomban kell repülni" Valóság, 1985. 9.szám,, Szabó Máté: "Vannak-e alternatív társadalmi mozgalmak Magyarországon?" Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1986. Lévai Sándor: "Az Interdiszciplináris Tudományos Diákkör története (előzmények)" 1987. kézirat, Maurer György: "Események, folyamatok, jelenségek egy idős'b diákkör történetében, avagy a Magyar Világ kis tüköre az 1980-as években" 1987. kézirat
5. A kezdeményezés gyökerei 1972-ig nyúlnak vissza és egy hamar elhaló 1979-es megalakulás is szerepel a történetben.
12. 1991 16-17. szám 6. old.
13."Ki írja a LEV-LAP-ot? Te! Minden tömör és közérdeklődésre számot tartó írást gondolatot, információt közlünk. Hogyan ellenőrzöl minket? Elküldött kézirataidat megőrizzük és a IGYéSZ műhelyben minden tag számára hozzáférhető lesz. Bárki újra a kezünkbe nyomhatja és ha makacsak lennénk, az ITDK nyilvánosságához fordulhat a teaházban, vagy akár a LEV-LAP-on keresztül."
14. Huszonéves olvasónknak meg kell említeni, hogy e masinákat akkor csak pártállamilag ellenőrzött intézmények birtokolhatták, ajtajukon felirattal, miszerint a helyiségbe belépni csak az erre külön felhatalmazott személyek jogosultak.
15. A kezdetben kijárt támogatások egyike volt, hogy a diákkör postaköltségét a Bp-i KISZ bizottság állta. A szokásos programértesítők helyett egy napon - kérdezés nélkül- a többszáz LEV-LAP példány nyújtották át a Köztársaság téri székház postázójában. A lelassult reakcióidőt jellemzi, hogy majd három év múlva tagadták meg a postázást "ideiglenesen, anyagi okokból". Addig a Kisz bizottság bélyegzőjével ellátott borítékban kapta a lapot Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, Szabó Miklós is.
16. Örök titok marad, hogy a Teaházi vitákat oly gyakran leültető - vagy azokat a csöpögő csapok ügye felé terelő- szószátyárak a BM "kiküldöttei" voltak-e, vagy tényleg olyan rosszul álltunk szellem dolgában, hogy a LEV-LAP egy keretes anyaga - "Szellemileg katasztrófasúlytotta területté nyilvánítom"- jogosult közlemény volt.
17. Jól jelezte ezt a folyamatot például egy közzétett levélváltás, amely a "Messze lakunk Hegyhátszentmártontól" címet viselte (Lev-Lap 1986. 12. szám), majd több pest-vidék párbeszédet folytató vitacikk, például: "Giczey Péter: "Messze vagy nem messze?" (1986. 15.szám), Templom Katalin, Derdák Tibor: "Ugye, mi jó barátok vagyunk?" (1986. 17.szám).
18. A szerkesztőség és információszolgálat akkoriban folytatott levelezésének feldolgozása érdekesen árnyalná ezt a "szociometriai térképet". 19. "Új szerkezet körvonalai az ITDK-ban" 1987. Lev-Lap 26.szám
20. Mester Béla: "Megy-e valahová ez a valami?" Lev-Lap 1986. 15.szám
21. Révész Sándor-Maurer György: "A Rakpart Klub felfüggesztéséről" Lev-Lap 1986. 13.szám
22. Jól dokumentálja a szakmákon belüli szellemi vérkeringés elmeszesedését az a tény, hogy az ELTE Pszichológiai Intézete a magánlakásban működő IGYéSZ-től kölcsönözte másolásra az irányzat egyik megalapítójának, Carl Rogers-nek alapvető tanulmányát. Amely a Corvin térről származott...
23. Az "ökofalu" olyan kezdeményezések összefoglaló neve, amelyeknél a tagság egy, a "fenntarthatóság" elveinek megfelelő rurális települést alapít, s abban magas környezeti tudatossággal próbál gazdálkodni és élni. Közöttük jelentős eltérések is lehetnek a földművelés módjában, az épített környezet anyagaiban és megvalósításában, vagy abban, hogy az energia-közmű autonómia milyen fokát tűzik ki célul. Három ökofalu kezdeményezés megvalósítása jár élen e sorok írásakor Magyarországon a Galgafarm Alapítvány, a Gyürüfű Alapítvány és a Biofarm-Zselic Alapítvány keretei között. Ezek rendelkeznek már a szükséges földterületekkel, kidolgozott tervekkel és részben már a kiválasztott helyen élnek, részben építkeznek.
24. néhány példa: Csernovics Mária:"A Cenraal Wonen mozgalom - a közösségi lakóház" A jövő mérnöke, 1986.március 14.,, S.Molnár Gabriella, Tibor Ágnes: "Mint a család - Nyugat- Európai kommunák ma", Heti Világgazdaság, 1986.márc.22.,, Bossányi Katalin: "Kollektív ház" Népszabadság, 1986.ápr.29.,, Torma Tamás: "Kommunaizmus" Élet és Irodalom, 1987.szept. 37.szám,, Maurer György: "A kommunától a szomszédságig - három tanulmány" munkaanyag a Népművelési Intézet számára, 1987. 72 old. kézirat 25. Nagy Gábor: "Kamatozó szívességek" 3.Part, 1992. 13.szám
26. Lehóczky Gábor: "Én pedig egy más viszonyt igényelek" Lev-Lap,1988. április
27. Siklaky István: "Az ITDK életmódkutató csoport feladata, irányadó értékei és elsődleges tézisei" Lev-Lap, 1984.1.szám
28. Vekerdy Tamás: "A közösségről" Lev-Lap, 1984.1.szám
29. Szabó Miklós: "Az utópikus gondolkodás" és Erdély Miklós: "Az utópiákról" Lev-Lap, 1984. 3.szám
30. Révész Sándor, Siklaky István, Vincze Erzsébet: "Egy lehetséges holnap" ITDK, 1984 kézirat jellegű
31. "Beszámoló a 'Merre tartanak az alternatív mozgalmak 1984-ben?' címmel, a hollandiai Woensdrechtben tartott nemzetközi találkozóról" Lev-Lap, 1985. 5.szám
32. Erik van den Abbele: "Alternatív mozgalmak és társadalmi változások" Lev-Lap, 1987. 20.szám
33. Kiszely Károly: "Zöld Meditációk" részletek az ABC Kiadónál 1985-ben megjelent szamizdat kiadásból Lev-Lap, 1986.17-18.szám
34. "Erőszakmentes csoport" Lev-Lap, 1987. 14.szám,, Oláh András: "Az együtt élő ember" Lev-Lap, 1987. 18.szám,, "A Humanisztikus Pszichológiai Egyesület alapelvei" Lev-Lap, 1987. 18.szám,, Révész Sándor: "A teljesítményelv határairól" Lev-Lap, 1987. 19.szám,, Vincze Erzsébet: "Egy világi abszolút értékrend körvonalai" Lev-Lap, 1987. 22.szám,, Mester Béla: "Megjegyzések Vincze Erzsébet írásához" Lev-Lap, 1987. 23-24.szám,, "Az ITDK Életreform Kezdeményezés" Lev-Lap, 1987. 23-24.szám,, Somogyi Győző: "Kedves Gyuri!" (nyílt levél) Lev-Lap, 1987. 28.szám,, "Én pedig egy más viszonyt igényelek..."(beszélgetés Tóth Tamással, aki politikai okokból megtagadta a katonai szolgálatot) Lev-Lap, 1987. 28.szám,, Hamvas Béla szövegek - válogatás Lev-Lap, 1987. 28.szám,, "Állam nélkül" Lev-Lap, 1988. 29.szám
35. "Részlet egy Pozsgay Imrével készült interjúból" Lev-Lap, 1984. 2.szám
36.-kmk-: "Ki fél az ITDK-tól?" Lev-Lap, 1985. 9.szám
37.-ma-:"Mi fenyegeti az OKTH-t?" Lev-Lap, 1985. 10.szám
38. Az ügy részletesen: György Lajos: "Fejezet a cenzúra történetéből" 3.PART, 1990. 2.szám
39. Hegyi Ildikó szóbeli közlése
40. Lásd ehhez pl.: "Bemutatkoznak a vágotpusztaiak" Lev-Lap, 1988. 29.szám
41. A Baranya megyei hatalom igyekezett őket teljesen elszigetelni, nehogy a "veszélyes" közös jógázással megfertőzzék az ifjúságot. Az ITDK pedig felléptette őket a Teaházában és rádióriportert is hívott. A riport adásba került (nincs adat), amire vélhetően a megyeiek rohantak a pesti kollégákhoz, hogy "lyukas a zárlat".