BOCS.HU Dokumentum       Elküldöm e-mail-ben! Nyomtatható verzió
magyar [20030421] [egyk?perny?s, r?di?-m?sor] Olvasási ido: 5 perc Húsvét és a természet (?kol?gia, Kereszt?nys?g, N?pesed?s)
A Kossuth rádió Vasárnapi Újság c. műsorában Mangel Györgyi készített beszélgetést Simonyi Gyulával.
Húsvét és a természet

Ebben az évben egymást követi a Húsvét és a Föld napja. A keresztény egyház nagy ünnepe, Jézus feltámadása, egyben megújulást is jelent. Tavasszal a természet is megújul, és a környezetvédők ilyenkor, a Föld napján hívják fel a figyelmet bolygónk megóvására. Mit jelent egy környezetvédőnek a Húsvét, és mit jelent a vallásos embernek a Föld napja? Mangel Gyöngyi ezt kérdezte a Székesfehérváron élő Simonyi Gyula közgazdász-teológustól egy katolikus bázisközösség, a Bokor Ökocsoport vezetőjétől.


Húsvét és a természet

Simonyi Gyula: Egy keleti mondás szerint a vallás nélkül a tudomány béna, a tudomány nélkül a vallás vak. Egyház és ökológia konferencia volt Nádasladányban pár hónapja a Védegylet szervezésében. Igyekeztek komoly egyházi vezetőket meghívni, nem túl nagy sikerrel. Úgy tűnik, a vallás és az ökológia még elég távol van egymástól. Még csak kevesen érzik, hogy ez mennyire összetartozik.

A filozófiáknak is van istenük, a kinyilatkoztatásoknak is (a keresztényeké pl. a Bibliában található meg). Ha emellé odatesszük a Teremtő Istent, aki a természetben ismerhető meg, akkor máris tudomány és vallás összetalálkozhat. Szent Pál azt kifejezetten hangsúlyozza, hogy a nem keresztények megtalálhatják Istent, a teremtett világban, az alkotásában felismerhetik.


Mangel Gyöngyi: A feltámadás ünnepe milyen reményt tud adni nekünk?


Simonyi Gyula: A húsvét, a feltámadás azt a reményt adja, hogy az ember igazán nem tudja összekeverni Isten terveit és Isten világát, olyan végleges nagy bajokat nem tudunk csinálni szerencsére. A világ, a kozmosz olyan óriási hozzánk képest és még a Föld is.

Sokszor úgy tűnik, az ember egyszerűen csak a természete szerint viselkedik. Mint egy élőlény. Mivel domináns szerepre jutott ezen a bolygón, meg kell tanulnia emberré válni. Élőlényből emberré. Mert annyira megváltoztatta a környezetét, hogy már az ösztönös viselkedése károssá válik és önmaga számára is veszélyessé. Pl. amikor szárazság van, egyre kevesebb a víz és egyre kisebb tavacskákban szorulnak össze a vizilovak, az ürüléküket ugyanúgy a vízbe engedik, mint máskor, de ez a szokásuk ekkor pusztítóvá válik. Elszaporodik egy vöröses mérgező alga, ami aztán a víz által megmérgezi a vizilovakat és elpusztulnak.

Valami hasonló történt, ahogy kinőttük ezt a bolygót. A normál ösztönös tevékenységünk egy szűkké vált térben visszacsap ránk és megmérgez bennünket. A vallásnak is abban kell segítenie, hogy az ember egy normál ösztönlényből, élőlényből emberré váljon.


Mangel Gyöngyi: Hogyan tudja a vallás ezt elősegíteni a mai világban akkor, amikor azt látjuk, hogy különösen azok körében, akik nem hisznek, hiányzik az erkölcs, hiányzik az az alap, ami valamilyen megoldáshoz vezetne.


Simonyi Gyula: Az élőlényeknek a három dübörgő ösztöne a biztonság, a megélhetés és a szaporodás. Ezen a kis bolygón pl. a biztonságot már nem lehet atomfegyverekkel elérni, fegyverekkel meg hadseregekkel megoldani. A megélhetés terén is az ember túl erős lett, széttúrja a munkájával ezt a kis sárgolyót. A vallásnak abban kell segíteni, hogy a puszta léttől eljussunk a tartalomig.

Az ember, ahogy individuummá válik, magányosnak érzi magát és fél a haláltól. És a tevékenysége arra irányul, hogy ezt a romlást leküzdje. Némely filozófusok szerint az egész un. "mérgezett egér civilizációnkat", amelyben mindenki állandóan nyüzsög és dolgozik és próbál valamit elérni, az egészet a halálfélelem hajtja. A vallás megértethetné az emberrel, hogy nem kell, nem ez ellen kell küzdeni, úgyis meghalunk, úgyis elpusztulunk. Ami továbbél, az a tartalom. Hogy ebben az ívben, amit az életünk leír, a születés, fejlődés és aztán a romlás és halál ívében, minél több tartalom legyen: szellem, lélek, átélés, élmény, szeretet, főleg kapcsolatok. És ha erre irányítjuk a figyelmünket, akkor sokkal kevesebbet fogunk fogyasztani, sokkal jobban a természetbe illeszkedően élhetünk.

Csináltunk erre egy weboldalt is josag.hu címmel. Ami ilyen vallási ünnep körül különösen is aktuális.


Mangel Gyöngyi: A Biblia szerint a világot Isten teremtette. Ma azt látjuk, hogy az ember ezt a teremtett világot rontja, rombolja, pusztítja, írtja maga körül. A világon a népesség növekszik és sokan vázolják föl azt a víziót, hogy egész egyszerűen nem lesz már élelem az emberek számára. Mások azt mondják, hogy nem az élelem mennyiségével, hanem az elosztásával van a baj. De az tény, hogy a világon egyre inkább lesznek olyan térségek, ahol a népesség miatt a szegénység, a betegségek növekszenek. Végülis mit tudnak az egyházak tenni?


Simonyi Gyula: A harmóniát és az egyensúlyt kell keresni. A vallások kicsit nehezen küzdenek meg ezzel, hogy a többezer évig érvényes gondolkodásmód a termékenység terén meg kell változzon. Nemrég egy ilyen anyagot is föltettünk a weboldalra, hogyan csökken az egy főre jutó termőterület. A 20.század első felében beszántottunk minden megművelhető területet, így megnőtt az élelmiszertermelés alapterülete, de a 20.század második felétől már folyamatosan csökken, mert beépítjük, mert az öntözéses területek elszikesednek, máshol erózió, sivatagosodás... Ez a bolygó több élelmet nem fog tudni termelni. Nekünk kell a termékenységünket hozzáigazítani a Föld eltartóképességéhez.

Kopernikuszi fordulatra van szükség a vallások terén. Szinte valamennyi nagy vallás ugyanebben a fordulatban küszködik, próbálja megérteni az új fejleményeket. Magyarország és általában itt a gazdagabb világ szerencsés helyzetben van, mert a népesség enyhén csökken, itt mindenkinek lehet annyi gyereke, amennyit szeretni tud. A probléma elsősorban a harmadik világban súlyos.

Nem korlátozni kell a népességet, hanem hozzásegíteni az embereket, hogy annyi gyerekük legyen, amennyit megfontoltan szeretnének. Sok nem-kívánt foganás történik. Lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek, hogy rendelkezésükre álljon a családtervezési tanácsadás, az eszközök, a megfelelő egészségügyi rendszer. Ez máris segítené a népesség stabilizálódását.

A nők oktatása kulcskérdés ebben. A mi programunk Indiában kifejezetten erről szól, hogy a falusi családokban rávenni a szülőket, hogy a lányokat is iskoláztassák. India évente 16 millióval szaporodik és már most háromszor olyan sűrűn lakott mint Magyarország. A nők oktatása elősegíti, hogy annyi gyerekük legyen, amennyit szeretnének és ne sokkal több.


Mangel Gyöngyi: Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mit jelent egy környezetvédőnek a húsvét ünnepe, mit jelent a vallásos embernek a Föld napja?


Simonyi Gyula: Nemrég egy busznyi német diák jött ide. A lányomék osztálya fogadta s elvitte őket Tihanyba. A lányom teljesen megdöbbenve jött haza, hogy ezek ott kiszálltak, bevonultak egy kávézóba, pár órát ettek-ittak, aztán visszaszálltak a buszba és visszajöttek Fehérvárra, ahol városnézés lett volna, de megintcsak beültek egy szórakozóhelyre, ettek-ittak és dumáltak. Tihanyban semmit nem láttak a tájból, nem érdekelte őket. Itt nem láttak semmit a történelmi belvárosból.

Húsvétkor mi mindig elmegyünk Tihanyba, ez negyedszázados szokásunk. Nagy csendeket tartunk a legszebb helyeken üldögélve, érezve a természet megújulását. Ki hogyan vallásos, Istennel beszélgetve, játék, közös gondolkodás arról, hogy mit tehetünk a Föld jövőjéért.

Megdöbbentő volt a lányom számára, aki ezt évek óta átéli, hogy a fogyasztói társadalom fiataljai mennyire érzéketlenek akár a tájakra, akár a belváros történelmi légköre iránt. S a beszélgetéseik milyen felszínesek, a hobbijaikról meg a kis pletykáikról szólnak.

A húsvét az valami fölemelkedés, hogy az ember a kis semmi létéből Isten felé fejlődjön. S ezáltal az élet szépségét és tartalmait átélje: természet, szeretetkapcsolatok, közösség, játék, csend vagy akár a történelmi légkör egy kisvárosban.


Mangel Gyöngyi beszélgetett Simonyi Gyula közgazdász-teológussal a húsvét és a természet kapcsolatáról.

Keletkezés ill. kiadás dátuma: 2003. 04. 20.

Szerző: Simonyi Gyula

Forrás, lelohely: Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság

Célcsoport: nevel?knek, oktat?knak, vall?sos embereknek