"Kapi nakho!" - "Vágd el!" - hangzanak a lelkes ám könyörtelen sárkányeregetõk kiáltásai. Az indiai Gujarat állam fõvárosában, a közel négymilliós Ahmedabadban vagyunk, január 14-én, Makar Sankranti ünnepén, amikor a sárkányok szó szerint uralják az eget. Ezen a napon, hajnaltól napnyugtáig, Ahmedabad egész városa csakúgy mint egész Gujarat állam, a házak tetõteraszait és minden lehetséges magaslatot ellepve a sárkányeregetés élvezetének hódol.

Makar Sankranti a tél végének ünnepe. A téli napforduló ünnepe, amikor a nap a zodiákus krokodil jegyébe halad át. Az istenek ébredését téli álmukból jegyzi ez az alkalom, amikor jószándékukat kell elnyerni a következõ évre. De elsõsorban a nap ünnepe, mely felé többszázezer apró sárkány tör, szinte befeketítve az eget.

Gujarat állama nem népszerû a turisták körében. Nemcsak a földrengések és az árvizek miatt, amelyek az elmúlt években többször sújtották ezt a vidéket, de a vallási feszültségek miatt is, ami Gujarat állam, és különösen Ahmedabad város hindu és muzulmán lakossága között folytonosan fennáll. A kormány az ellentéteket politikai propagandával szítja, és a közbelépni próbáló keresztény, vagy más kisebb felekezeteket muszlim-pártinak nyilvánítva gátolja a békítõ törekvéseket. A várost folyó szeli ketté, melynek egyik oldalán csak hinduk élnek, míg a másikon a teljes muszlim népesség (mely lényeges kisebbségben van a hindukhoz képest), további hinduk között.

"A sárkányeregetés régi népi hagyomány - mondja az egyik békeszervezet vezetõje -, amelyet az emberek idõtlen idõk óta ünnepelnek Gujarat államban. Nincs szükségünk arra, hogy a kormány hivatalosítsa, állami ünneppé nevezze ki a fesztivált, ami csupán azt a célt szolgálja, hogy turisztikus látványossággá váljon és külföldieket vonzzon ide, akik mit sem vesznek észre a valós problémákból. A kormány így próbálja ellensúlyozni a turistákat elrettentõ viszonyokat, ahelyett, hogy a pénzt arra fordítaná, hogy javítson a helyzeten."

Valóban, a Bombay-bõl Ahmedabadba tartó repülõgép pár nappal a fesztivál kezdete elõtt tele van a világ minden részérõl érkezõ hobbi-reptetõkkel, és a legfurcsább alakú és méretû csomagokkal. Egyik oldalamon egy fiatal francia srác ül, aki elmeséli, hogy Gujarat kormánya hívta meg õket a fesztiválra, az egyesületüktõl három résztvevõnek oda-vissza repülõjegyet és teljes ellátást biztosítva. A másik oldalon ugyancsak egy francia férfi ül, akirõl kiderül, hogy egyedileg tervezett darabjai világhíresek - egy amerikai nem gyõz magához térni a lelkesedéstõl, hogy végre személyesen is megismerheti a "mûvészt". De vajon a világhírû mesterek és mestermûveik azért utaztak át több kontinenst, hogy az átláthatatlanul sûrû porban, amely Ahmedabad városa fölött a levegõt betölti, repüljenek?

A város iskoláiból a diákokat kirendelik a fesztivál megnyitó ünnepségre, ahol reggel fél nyolctól délután ötig állniuk kell a napon. Az ellátás egy pohár frissítõ és négy keksz, diákonként 8 rúpia megengedett ráfordítás. A kormány így "gyûjt" tömeget Narendra Modi miniszterelnök díszvendég fogadására. Az iskolaigazgatók közül többen megtagadták a megjelenést.

Az idén Uttarayan reggelére virradóan nincs szél Ahmedabadban. A háztetőkön üldögélnek az emberek és várják, hogy megérkezzen a szél, ami nélkül nem repülnek a sárkányok, nem feszül a zsinór, és nem izgalmas a csata. A szélcsend egyúttal rossz omen is, az emberekben erősen él a babona, hogy ez az istenek jelzése: nem lesz szerencsés a jövő év. Még sosem volt ilyen csend Uttarayan napján, mondja egy helybeli, már napkeltekor kiabálás es zene hangzik fel minden háztetőn, és most alig van sárkány az égen. Bizonyára az az oka, hogy idén a kormány hivatalos állami ünneppé minősítette ezt az alkalmat, ami pedig ősidők óta a kisemberek ünnepe. Az istenek fejezik ki nemtetszésüket.

A sárkánykészítés India lakossága jelentõs részének szakma, megélhetés. Apáról fiúra adják át ezt a tudományt, és néhány hónappal a fesztivál elõtt már az egész család gyártja a sárkányokat, hogy elegendõ mennyiséggel tudjanak majd a piacra állni.

A sárkány ára 2 rúpia (10 Ft), melyet azonban sok helybeli gyerek nem engedhet meg magának: õk, miközben valószínûleg napokig nem esznek, a forgalmas úton, az autók, riksák és tevék között ugrálva hosszú bambuszbotjaikkal igyekeznek elkapni egy-egy elszabadult sárkány zsinórját.

A zsinór sajátossága az, hogy vág, mint az üveg. A fesztivál zárónapján ugyanis verseny zajlik, ami abból áll, hogy a versenyzõk megpróbálják egymás sárkányának zsinórját elvágni - az nyer, akinek a sárkánya utoljára marad az égen. A zsinór evégett különleges technikával készül: az út mentén kilométerszámra kifeszített közönséges cérnát markukban apró üvegszilánkokkal vegyített rizsmasszával vonják be a készítõk. A cérna így erõsebb lesz és meglehetõsen éles. Ez számos balesetet is okoz, gyakran halálosat, nem beszélve arról, hogy a beleakadó sárkányok megsértik a telefonzsinórokat és elektromos vezetékeket, és a városnak a fesztivál kezdetétõl néha több héten keresztül nem mûködnek ezek a szolgáltatásai.

Már vannak alternatív megmozdulások, amelyek úgy akarják megünnepelni a Makra Sankranti-t, hogy elkerüljék a baleseteket és ne okozzanak kárt a fákban és a vezetékekben. Egy gyerekekkel foglalkozó szervezet az egyik környezõ faluban szervezte meg az ünnepséget, ahol a gyerekek saját kezûleg készítették el sárkányaikat. "Ez közelebb hoz bennünket a természethez is” - mondja a program vezetõje.

A sárkánykészítés egy másik sajátos vonatkozása, hogy a sárkányt muszlimok készítik, míg a hozzá való zsineget, itteni nevén mandzsá-t, a hinduk. A fesztivál tehát, szimbolikusan, a két csoport együttmûködése és közös ünnepe - akarva, akaratlanul, mindenki számára, aki sárkányt fog a kezébe.

Több helybeli civil szervezet tudatosan is használja az alkalmat arra, hogy a feszültségeket csökkentse. Egy középiskolásokból és egyetemistákból álló békecsoport 15 000 sárkányt nyomtatott és osztott szét a városban azzal a felirattal, hogy "Indiához tartozom, nem valláshoz". A kis csoport célja, hogy felhívja (többségében hindu) kortársai figyelmét arra, a vallási ellentéteket a kormány szítja politikai okokból. Korábban békemenetet szerveztek, amely átvonult a hídon a keleti városrészbe. A velük menetelõ hindu fiatalok, akiknek egy része még sosem kelt át a hídon, meglepve tapasztalta, hogy a muszlim lakosok több helyütt vízzel kínálták meg õket, ahogy a menet elhaladt a házaik elõtt.

A fesztivált követõ napokban lehullott sárkányok ezrei mint õszi levelek lógnak antennákon, telefonzsinórokon, szennyvízcsöveken és kresz-táblákon. Riksák gázolnak át a sárkányszõnyegen, tehenek rágcsálják az útszélen és papírfecnik bélelik ki a madárfészkeket. Mindenki kiveszi a részét.

Simonyi Cecília

Földrajzi hely (amirol szól): India

Kirol szól (személyek): Prakash, Cedric SJ

Kikrol szól (csoport): ESP India

Keletkezés ill. kiadás dátuma: 2004. 01. 14.

Szerző: Simonyi Cec?lia

Csoport, mozgalom, irányzat (ahonnan származik): Bocs Alap?tv?ny