Nyilatkozat

Mi, a Nádasdladányban 2002. augusztus 30-31-én a Nádasdy Akadémia és a
Védegylet által rendezett "Ökológia és Egyház" konferencia résztvevõi,
különbözõ egyházak hívei, teológusok, papok és lelkészek, valamint
különbözõ tudományágak szakértõi, tudatában annak, hogy napjaink ökológiai
válságának leküzdése az emberiség egyik legnagyobb kihívása, annak
megoldásán munkálkodva az egyházak vezetõi és a többi ember közti párbeszéd
megerõsítése érdekében az alábbi nyilatkozatot fogalmazzuk meg.

Arra vállalkoztunk, hogy összekössük az ember földi létének újragondolását
a gyakorlati cselekvéssel, és igyekezzünk segítséget nyújtani olyan
javaslatok formájában, amelyek a magyarországi egyházak vezetõinek éppúgy,
mint a híveknek segíthetnek a vallás és az ökológia összekapcsolásában.

Fontosnak tartanánk, hogy az egyházak tanítási gyakorlatában nagyobb
hangsúlyt kapjanak azon alapelvek, amelyekre a környezeti válság
megoldásában a társadalom támaszkodhat. Tudjuk, hogy ezek az elvek jelen
vannak az egyházak tanításában, fontosságuk tudatában azonban fel kellene
hívni rájuk mind a hívek, mind pedig a kívülállók figyelmét.

o Ki kellene emelni, és erõteljesebben hangsúlyozni embertársaink és
utódaink iránti feltétlen felelõsségünket.

o Az ember intelligenciája révén különös és megkülönböztetett szereppel
bír. Ez a szabadság azonban nem jogosítja fel a világ pusztítására, hanem
kötelességeket ró rá élõlénytársai és az egész ökoszisztéma megõrzésében.
Tekintetbe kellene vennie a többi létforma méltóságát is, elismerve, hogy
azok az embertõl függetlenül is értékek hordozói, és eleve létük által
tiszteletre méltók - ennek a tiszteletnek tükrözõdnie kell a velük való
érintkezés minden esetében.

o Éppen ezért elkerülhetetlen feladat, hogy ráirányítsuk a figyelmet a
természeti rendszerek sokféleségének, stabilitásának és szépségének
csorbítására irányuló cselekedetek bûnös voltára.

o El kellene fogadni hogy a világ egészére irányuló szeretet és irgalom,
csakúgy mint az ebbõl fakadó cselekedetek éppúgy jók, mint az embertársaink
iránt tanúsítottak. Ebbõl fakadóan igyekeznünk kellene gátat szabni
elsõsorban az embertársainkkal, de emellett a természettel szembeni
erõszaknak is.

o A környezeti válsághoz vezetõ fogyasztói magatartás az emberi lélek
céltalanságából fakad. Az egyházaknak fontos feladata az anyagi javak
birtoklásával szemben a szellemi és lelki kiteljesedést állítani az emberi
lét középpontjába.


Ezekbõl az alapelvekbõl kiindulva az egyházak számára fontos gyakorlati
feladatok származnak, amelyek hozzájárulhatnak egy hosszú távon
fenntartható és igazságosabb világ kialakításához. Ezen feladatokat
illetõen az alábbi területeket tartjuk kiemelkedõen fontosnak.

- Elengedhetetlenül szükségesnek látjuk az egyházakon belül a
lelkipásztorok (papok, lelkészek, rabbik) felkészítését a vallás és az
ökológiai kapcsolatát illetõen mind teológiai, mind pedig gyakorlati
értelemben. A lelkipásztorok képzésében csakúgy, mint az egyházi oktatási
intézményekben az alapfokú oktatástól a felsõoktatásig, még hangsúlyosabban
jelenjenek meg ökológai, környezetvédelmi ismeretek is.

- Elsõdleges feladat a hívek minél részletesebb tájékoztatása ezen
kérdésekrõl, hogy ráébredjenek, hitükkel nem egyeztethetõ össze semmilyen
olyan magatartásforma, amely az ökoszisztéma létét veszélyezteti. Kérjük,
hogy a tanításban nagyobb súllyal jelenjenek meg a teremtett világ
védelmének szempontjai.

- Kívánatosnak tartanánk, hogy a magyarországi egyházak hivatalosan (pl. a
templomokban felolvasandó körlevelek formájában), foglalkozzanak az
ökológiai válság témakörével, különösen olyan idõszakokban (mint a most
lezajlott johannesburgi Föld-csúcs apropóján), amikor a közfigyelem
egyébként is erre irányul. Ennek részeként az egyházak tegyék széles körben
hozzáférhetõvé, és közismertté az ökológiai válságról való hivatalos
egyházi megnyilatkozásokat.

- Az egyházak használják hatékonyabban a tömegtájékoztatást arra, hogy az
ökológiai gondolat, és az ezzel kapcsolatos egyházi kezdeményezések minél
szélesebb körben ismertté váljanak. Az egyházi médiában igyekezzenek minél
gyakrabban foglalkozni a témával, akár külön mûsorok formájában - ahogy
arra már vannak pozitív példák is.

- A civil szféra környezetvédõ csoportjai és a helyi egyházi közösségek
törekedjenek minél szorosabb kapcsolatra és együttmûködésre. A civil
szervezeteknek segíteniük kell az egyházakat, hitközségeket, hogy
hozzájussnak a környezetvédelemmel kapcsolatos információkhoz, és vegyenek
részt az egyházakkal közös gyakorlati programok kidolgozásában. Jó példa
lehet erre a templomtornyokban élõ állatok (gyöngybagoly, denevérfajok)
védelmére kidolgozandó program.

- Helyi környezetvédelmi népszavazások esetében bíztassák híveiket a
szavazáson való felelõs részvételre.

- Az egyházi építkezéseknél, felújításoknál, beruházásoknál és az
intézmények mûködtetése során kapjon külön hangsúlyt a környezetbarát
technológiák, alternatív energiaforrások alkalmazása, az
energiatakarékosság, a minimális papírhasználat, a környezetbarát szerek és
anyagok használata, a víztakarékosság, a meglévõ élõvilág védelme és egyéb
környezetvédelmi szempontok.

- Javasoljuk végül környezetvédõkbõl, teológusokból, az egyházal
szakreferenseibõl és hívekbõl álló közös munkacsoportok felállítását,
melyek támogatást nyújthatnak az egyházaknak a környezetvédelemmel
kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

A konferencia résztvevõi felajánlják segítségüket a fentiek
megvalósításához. A munka elõhaladását és a további lehetséges célokat a
mostani szimpóziumot követõen évente megrendezett találkozón vitatjuk meg.
Reméljük, hogy a mostani összejövetelen hosszas munkafolyamat indult el,
amelynek végeredménye az egyházaknak mint kovásznak a jelenlétével egy
harmonikus, igazságos és fenntartható világ kialakulása lesz.

Nádasdladány, 2002. augusztus 31.

Date of creation or issue: 2002.

Group, movement, tendency (wherefrom it comes from): Future Generations

Target audience: religious people