Annotáció: Miért csak a jómódúak kiváltsága a családtervezés? - A Fogamzásgátlás Világnapjára

posted by emese on sze, 2012-09-26 15:24

A világ nagyobb részén az anyaság inkább pokol, mint öröm. A valódi anyai (és apai) örömök, a tervezett gyermekáldás és az emberi módon történõ felnevelés lehetõsége csak a kisebbségben lévõ kiváltságosoknak adatik meg. 2007 óta szeptember 26-a a fogamzásgátlás világnapja. Bár a jelenlegi hazai politika agymosó sulykolása méretes szemellenzõt helyez elénk, a hosszútávon fenntartható jólét kulcsa egy globális szemléletmód, amelybõl következõen óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a fogamzásgátlás miért csak a jómódúak kiváltsága? Évente hozzávetõleg egymillió csecsemõ hal meg a fogamzásgátlás lehetõségének hiánya miatt, mert két szülés közt még másfél év sem telt el. A nõk szerte a világon nem több gyermeket akarnak, hanem többet a gyerekeiknek! Évente 15 millió fiatalkorú lány szül, és legtöbbjük a szándéka ellenére esik teherbe. Évente százmilliónyi baleset-nemzés történik a párok szándéka ellenére. Ez a nemzések több mint egyharmada. A családtervezést már 1968-ban az emberi jogok közé sorolta az ENSZ, de a kormányok inkább nem tesznek semmit ebben a "kényes" témában.


A világ népessége túllépte a 7 milliárdot, és évente körülbelül 80 millióval növekszik. Sokan azt gondolják, hogy ez a szegény országok problémája, pedig a mi munkanélküliségünket, élelmiszerárainkat, klíma-megbolondulásunkat, közbiztonságunkat stb. is erõsen befolyásolják a globális megatrendek. A szemünk elõtt hanyatlanak Európa jóléti államai is, és az elõrejelzések szerint a gazdag világ veszít a legtöbbet amiatt, hogy nem segíti a fogamzásgátlás lehetõségeit a világban.

A problémával kapcsolatban a téma magyarországi szakértõjét, a BOCS Alapítvány elnökét, a teológiai végzettséggel is rendelkezõ Simonyi Gyula közgazdász-ökológust kérdeztem.

SC: Mit jelent az, hogy túlnépesedés? Mikor beszélhetünk túlnépesedésrõl, van-e egy ilyen határszám az emberiség esetében?

Túlnépesedés van ott, ahol a lakosság ökológiai lábnyoma meghaladja a terület eltartóképességét. Ilyen egyszerû a képlet. A ma már több mint 7 milliárdnyi emberiség közel másfélszeresen túlterheli a Földet, tehát igencsak túlnépesedett. Persze bangladeshi szinten el tudna tartani a Föld húszmilliárd embert is, csak valószínûleg egyikünk sem vágyik bangladeshi szinten élni, még a bangladeshiek sem. Sajnos, ez nem vágy kérdése: az évente 80 millióval szaporodó emberiség tagjaként menthetetlenül süllyedünk mi is lefelé a világnyomorba.

Tévedés azt hinni, hogy ez csak a ma is népességrobbanó országokat érinti. A legtöbb jómódú ország túlnépesedett, mert korábban itt volt népességrobbanás, ezért nagy a népsûrûség, s mára már nagy lett a fogyasztás is. Például az USA több mint duplán túlterheli a területét, tehát ha nem tudja a fogyasztásának a környezeti terhelését felére visszafogni, akkor a népességének kellene visszacsökkennie, hogy ne tegye tönkre a területét. Ezzel szemben az USA népessége még ma is gyorsan nõ, így a túlnépesedettsége egyre súlyosbodik.

Ugyanakkor a szegény országok nagy része is túlnépesedett. Például India is duplán túlterheli a területét, pedig ott az emberek sokkal szegényebben élnek, viszont több mint háromszorosa a népsûrûsége Magyarországénál. Az irány itt is önpusztító: India évente többel szaporodik, mint amennyi magyar él a világon.

SC: Milyen rövid távú és milyen hosszú távú következményekkel jár a bolygó túlnépesedése?

A Föld túlterhelése miatt pusztulnak a talajok, az erdõk, tömegesen halnak ki a fajok, megbolondul a klíma, fogy az fosszilis energia és a víz, és mindenfelé szóródnak a mérgek és a szennyezés. Ahogy David Attenborough mondja: a népességrobbanás minden környezeti probléma megoldását rendkívül megnehezíti, sõt lehetetlenné teszi.

De nem csak környezeti következményei vannak a túlnépesedésnek. Konrad Lorenz, Nobel-díjas osztrák viselkedéskutató Az emberiség nyolc halálos bûne címû könyvében a legelsõ halálos bûnként írja le a túlnépesedést, ami agresszivitáshoz vezet. A háború és béke, a terrorizmus és szabadság, a bûnözés és közbiztonság, a családi és iskolai erõszak is döntõen túlnépesedési kérdés. Hasonlóan a szegénység elleni küzdelem is ezen múlik: a családtervezési kompetencia, a fogamzásgátlás a legelsõ lépése a kiemelkedésnek a szegénységbõl. De számos más gondunk is, az egyre növekvõ munkanélküliség és élelmiszerárak, az esélyegyenlõség és emberi jogok, a demokrácia mûködõképessége és a korrupció, a gazdasági versenyképesség és a vidékfejlesztés, mind-mind összefüggenek a túlnépesedéssel.

Hosszú távon a klímamegbolondulás a legszörnyûbb következmény, hiszen egy billenési ponton teljesen elszabadulhat és saját magát erõsítheti tovább, például a melegedés miatt felszabaduló fagyott metán már tõlünk függetlenül fûti tovább a bolygót. Az emberiség sorsa könnyen olyan lehet, mint egy sáskajárásé: robbanásszerûen elszaporodnak, mindent felélnek, aztán tömegesen elpusztulnak. A Földet nem kell megvédeni, csak magunkat. A Föld pár millió év alatt kiheveri majd a hatodik nagy kihalást is, amint kihevert már ötöt a földtörténet során.

SC: A magyarországi demográfiai folyamatok miatt éppen egy ellenkezõ irányú propaganda tapasztalható a vezetés részérõl, amely ellentmond a globális folyamatoknak. Önnek mint szakembernek mi a véleménye errõl, illetve miért kell Magyarországnak komolyan vennie a harmadik világbeli fogamzásgátlás problémáját?

A magyar demográfiai folyamatokat elsõsorban a globális megatrendek határozzák meg, ezért szûklátókörûség a hazai intézkedésektõl komolyabb hatást várni. Mintha egy ötforintost olyan közel tartanánk a szemünkhöz, hogy ne lássuk tõle az asztalon heverõ húszezrest. A külpolitika, a nemzetközi fejlesztés, vagyis a szegény országok segítése a fogamzásgátlási lehetõségek megteremtésében: ez talán a leghatékonyabb cselekvési lehetõségünk.

Szerencsére vannak biztató jelek, a skandináv és holland jó példát követve az angol miniszterelnök is és az ausztrál külügyminiszter is a közelmúltban jelentette be, hogy megduplázzák a fogamzásgátlási lehetõségek megteremtésére a szegény országoknak adott támogatásokat. Ideje, hogy a 12 új EU-tagország, köztük Magyarország is felzárkózzon ezen a téren Európához.

SC: Hány nõt érint ma a családtervezés lehetõségének hiánya? Mely területeken, országokban a legrosszabb a helyzet?

Az ENSZ szakosított szervei ma körülbelül 225 millióra becsülik azon termékeny korban lévõ és házasságban élõ nõk számát, akik szeretnének modern fogamzásgátlókat használni, de nincs hozzá joguk, tudásuk, eszközük. A legrosszabb a helyzet a Szubszaharai Afrikában.

SC: Melyek a legfõbb okai a családttervezés korlátainak, illetve annak, hogy a fogamzásgátlás csupán a jómódúak kiváltsága? Milyen módszerekkel lehet/érdemes javítani a helyzeten?

Ma már a fogamzásgátlás globális elérhetõsége mindenkinek érdeke lenne, ezért csak csodálkozhatunk, hogy annyian akadályozzák. Ennek történelmi okai vannak. A legtöbb hatalomnak politikai, gazdasági, katonai érdeke volt a túlnépesedés. Amibõl túltermelés van, az olcsó. Kellett a sok olcsó rabszolga, jobbágy, proletár, katona, munkás. Folyt a gazdasági és fegyverkezési verseny a fejedelemségek vagy birodalmak közt, és mindkettõhöz alapvetõen kellett a szaporodás. Az ezt erõltetõ agymosás az ezredévek alatt beépült kultúráinkba, erkölcseinkbe, vallásainkba, és mára végzetessé vált, ezért gyorsan megtisztulunk tõle. A nemzés humanizálása, a párok által nem kívánt baleset-nemzések megelõzése, szerencsére, csodálatos gyorsasággal halad. Elsõsorban a lányok iskolázása, a nõk jogai és az eszközök ingyenessége segíti ezt az evolúciós ugrást az emberré válásban.

SC: Amíg a nõ egyetlen funkciója egy társadalomban a gyermekszülés, addig lehet-e sikeres egy fogamzásgátlást népszerüsítõ program ezeken a területeken?

Amerikában az Észak-Dél háború kezdetén a déli államszövetség volt erõsebb, de gazdasági erejét fõleg a rabszolgaserege adta. Az északiak által kikiáltott rabszolgafelszabadítás engedetlenségre, szökésre indította a déli rabszolgákat, így megfordította az erõviszonyokat. Az emberiség nagy esélye az, hogy a nõk egyre kevésbé fogadják el a "szülõgép"-helyzet kényszerét - hogy Amartya Sen, indiai-amerikai Nobel-díjas közgazdász kifejezésével éljek. A nõk öntudatra ébredése, felszabadulása még nagyon új fejlemény a történelemben, de viharos gyorsasággal terjed. Ne felejtsük el, hogy fél évszázada még Európában is voltak államok, ahol a nõknek nem volt választójoguk. Katolikusként szégyenkezve mondom, hogy még ma is van ilyen: Vatikán Állam. Persze, lehet mentegetni, hogy a Vatikán nem állam, hanem egyház-bürokrácia, de akkor mit keres az ENSZ-ben az államok tanácskozásain, és hogyan lassíthatja a legszélsõségesebb muzulmán államokkal összefogva a nõk jogainak érvényesülését?

SC: A keresztény egyház a fogamzásgátlás minden formáját ellenzi. Azokon az afrikai területeken, ahol keresztény missziók munkálkodnak, van-e lehetõség a fogamzásgátlást “népszrûsíteni”, a témában oktatást vagy egyéb karitatív tevékenységet folytatni?

A keresztény egyházak nem ellenzik a fogamzásgátlást, még a katolikusok sem. A katolikus tanítás szerint ezen a téren is az embereknek a saját lelkiismeretük alapján kell dönteniük. Már csak néhány elmaradott vatikáni bürokrata próbálja a pápai magánvéleményt a katolikus egyház tanításának beállítani. A II. Vatikáni Zsinaton Suenens, belga bíboros korunk Galilei esetének nevezte a fogamzásgátlás tiltását, és nagy tapsot kapott a két és félezer püspöktõl. Ezért VI. Pál pápa nem engedte a Zsinatot nyilatkozni a kérdésrõl, és ezzel semmibe vette a kollegalitás alapvetõ teológiai elvét. Utána ráadásul még a saját maga által összehívott konzervatív szakértõi bizottság véleményét is semmibe vette. 1968-ban kiadott, Humanae Vitae címû enciklikája ezért magánvéleménynek számít, amit az egyház azóta sem fogadott el; a templomba járó katolikusok óriási többsége használ fogamzásgátlókat, és éppen ezt tartja erkölcsösnek és emberinek.

Az állatok nem szexelnek, csak nemzenek. A szex csodálatos emberi fejlõdés eredménye. Azt állítani, hogy a szex fõ célja a termékenység, nemcsak tudománytalan, de embertelen is, hiszen az embereket félállati sorban akarja tartani.

A többi keresztény egyház általában sokkal haladóbb, mint ahogy a terepen dolgozó katolikus misszionáriusok is. Például az 1994-es ruandai társadalmi összeomlás (a 7 milliós országban 3 hónap alatt 800 ezer embert öltek meg egy mindenki mindenki elleni zûrzavarban) egyik fõ oka volt, hogy a kis katolikus országban 40 év alatt megháromszorozódott a népesség. A katolikus egyház nem valami dicsõséges szerepet játszott mindebben, ezért az ottani klérus már nem ellenzi a családtervezési programokat, amelyeket a világ legjobb nõ-férfi arányú parlamentje tesz lehetõvé.

Kikrol szól (csoport): BOCS Alap?tv?ny

Szerző: Simonyi Gyula