[20090605] [meditation, reflection, film] Otthonunk (Ecology, Human rights, Global Education, Third World, Environmental education, Environment protection, Population, Nature) Noha többször beszél a túlnépesedésről, a családtervezés e film számára is vakfolt (ha nem tabu), csak a kilátástalan technokrata ígérgetéseket visszhangozza a végén.
|
Otthonunk / Home Introduction: Otthonunk
(Home)
színes magyarul beszélõ francia dokumentumfilm, 108 perc, 2009
rendezõ: Yann Arthus-Bertrand
forgatókönyvíró: Isabelle Delannoy
producer: Luc Besson, Denis Carot
vágó: Yen Le Van
Földünk a magasból címû könyvének sikerét követõen Yann Arthus-Bertrand újabb képkölteményt készített bolygónkról és annak törékeny egyensúlyáról. Miközben a világ több mint 50 országába kalauzol el, az Otthonunk csodákkal, meglepetésekkel, kérdésekkel és aggodalommal teli mondanivalója egyszerre tanítja és ösztönzi cselekvésre nézõjét.
---------
A Föld már kihevert öt nagy kihalást és az ember okozta legborzasztóbb károk után is meg fog újulni egy Föld-szempillantás (pár százezer vagy millió év) alatt. Nem a Földet kell megmenteni, hanem önmagunkat és utódainkat (és az élõvilág jókora részét, amelyet az emberi szaporodás már kiszorít a Földrõl).
Az ember az, aki számára a Föld hamarosan már (mai európai szemmel nézve) csak tengõdésre lesz alkalmas, vagy beláthatatlan idõre akár lakhatatlanná válhat. Az emberi faj a fosszilis energiabõség táptalaján robbanásszerûen túlnépesedett, a zsúfoltság és szûkösség õrült versenyhez vezetett, s ebben az emberiség "sikeres" töredéke iszonyú erõforrás-felhasználással tartja fenn a jómód szigeteit a nyomor növekvõ tengerében.
Már ma pl. a klímamegbolondulásban "a természetet legyõzni vélõ" civilizáció megtapasztalja, hogy növekvõen ki van szolgáltatva a természetnek. A ma még technikában és politikában bízó ember talán hamarosan újra a Viharistent fogja félni és esõért imádkozik.
Mindez elsõsorban amiatt, mert az emberi fajnak a döntõ ponton, saját szaporodási ösztönében nem sikerült a természetet humanizálnia. Élõlényi szinten ragadt, ezért sorsa a túlnépesedõ élõlényeké. Még ma is a foganások közel fele kifejezetten a párok szándéka ellenére történik.
Noha már a növény- és állatvilágban is vannak fékjei a túlszaporodásnak, az emberi kultúrákban és erkölcsökben ezeket a természetes fékeket az utóbbi évezredekben háttérbe szorították az ember-túltermelést erõltetõ gazdasági, katonai, vallási, politikai, hatalmi érdekek. A családtervezés a jómódúak kiváltsága.
Ma már nem erõltetik érdekek a túlszaporodást, de a fékút hosszú. Az emberiség sorsa a történelem legnagyobb, másfél milliárdos fiatal generációjának családtervezési döntésein múlik. De hogy egyáltalán dönthessenek, a lányokat iskolába kell engedni, az oktatási rendszernek családtervezési kompetenciát kell adnia, a nõk jogait el kell ismerni, a fogamzásgátlás lehetõségeit elérhetõvé kell tenni.
A film kontrasztja az embertõl érintetlen gyönyörû tájak és a zsúfolt, bûzös, koszos, zajos civilizációs terepek közt a Gyûrûk ura film szépséges Gyepûje és a borzalmas Vasudvar közti ellentéthez hasonlít. Segít átéreznünk, ahogyan Donella Meadows, az 1972-es Római Klub jelentés, a Növekedés határai szerzõje szemben állt a hatmilliárdodik embert, s azon belül az USA gyors népességnövekedését, a háromszáz milliomodik amerikai megszületését ünneplõkkel:
"A kétmilliárdodik ember születésének napját szeretném megünnepelni, amikor mindannyian csodálatos, kényelmes, izgalmas életet élhetünk mai létszámunk és energiaszintünk töredékén és helyet hagynánk más fajoknak, hogy a maguk életvonalát vigyék végig, miközben gyönyörködhetnénk szépségükben és változatosságukban."
---------
Historical period: 21st century
Author: Simonyi, Gyula
Possible usage (method, occasion): film club
Language versions:
|