BOCS.HU Dokumentum       Elküldöm e-mail-ben! Nyomtatható verzió
magyar [20131115] [el?ad?s] Olvasási ido: negyed?ra Megvédhetõ-e a nõi egyenjogúság történelmileg új, törékeny és ma is csak igen részleges vívmánya a környezeti válságban? (?kol?gia, Eg?szs?g, Emberi jogok, Glob?lis k?pz?s, N?k egyenrang?s?ga, N?pesed?s, Politika)
Előadás-vázlat a Fogamzásgátlás emberi jogok közé sorolásának 40. évfordulóján a Felelős nemzés világnap (2008. szept. 26.) alkalmából.
Megvédhetõ-e a nõi egyenjogúság történelmileg új, törékeny és ma is csak igen részleges vívmánya a környezeti válságban?


Fennáll a kockázat, hogy az emberiség a legtöbb helyen még ma is csak nagyon töredékes nõi egyenrangúság pár évtizedes történelmi esély-pillanata után hamarost visszahull a férfi fizikai erõfölény dominanciájának korszakába!

Az elõadásban áttekintjük a nõi egyenjogúságot, mint az emberiség globális válságának kulcskérdését:
- mióta alakul?
- hol mennyire érvényesül?
- merre halad?
- amikor nem volt ill. ahol nincs, miért nem?
- mik a hajtóerõi és mik az ellenerõi?
- a hajtóerõk és ellenerõk változásával mi várható?

A matriarchátus (néhol máig fennmaradt) szeretet és intelligencia civilizációját egy ökológiai tágasság tette lehetõvé, amikor az ember intelligensebbé vált vetélytársainál és még nem szaporodott olyan sûrûre, hogy vetélytársává vált volna saját magának. Pl. a delfinek ugyanezért tölthetik idejük nagy részét játékkal és szexszel.

Ezt az egyensúlyt felborította, hogy a túlnépesedés nekifeszült az ökológiai korlátoknak, az embercsoportokat körülvevõ tágasság, bõség és szabadság határai összeértek, összenyomták egymást, s a szûkülõ élettérben elõtérbe kerültek a más embercsoportok elleni és más élõlények elleni harcosok: katonák és munkások. (Ld. "irts ki mindent, ami nem táplál téged vagy a táplálékodat" - Quinn)

Egyszerûen mondva a matriarchátus azért szorult háttérbe, mert a túl sok utód közt fölerõsödött természet- és egymás elleni harcban a férfi nagyobb fizikai erejének egyre nagyobb jelentõsége lett. Az ökológiai túlfeszülés vezetett pl. a földmûveléshez stb.

Aztán évezredek túlnyomása után a fosszilis energia elõkerülése egy történelmi esélyt adott, mert hirtelen ökológiai tágasságot teremtett újra. A határoknak nekifeszülõ civilizáció az egyensúlyát elvesztve népességrobbanásba tántorodott, mint a kaput döngetõk, amikor az hirtelen kitárul. Az átmeneti tágasság, pl. az energiabõség lecsökkentette a férfi fizikai erõfölény jelentõségét, így a nõi egyenrangúságnak pillanatnyi történelmi esélye lett.

Ha a nõknek sikerül kitörniük az "utódtermelõ gép" (Amartya Sen) elnyomatásból (és a férfi-hatalomnak megértenie, hogy neki is a csökkenõ népesség, ökológiai tágasság az érdeke), ha sikerül a felfújódást megállítani, mielõtt újra nekifeszül a ráadásul már újra szûkülõ határoknak, akkor az emberiség eljuthat a szeretet és intelligencia korába.

Ha viszont nekifeszülünk a szûkülõ határoknak és újra az energiaszûkösség kora következik, akkor minden eddiginél nagyobb nyomor és küzdelem vár az emberiségre, ahol az energiaszûkösségben a férfi fizikai erõfölénye újra meghatározóvá válik.

Az elõadás bemutatja a történelmi folyamatot
- a T+ N- E- (természeti erõforrás bõség, csekély népesség, energiaszûkösség) évszázezredes korából kiindulva
- a T+ N+ E- földmûvelés évezredeken át
- a T+ N+ E+ ipari forradalom korába, majd
- az utóbbi évtizedek T- N+ E+ idõszakát (a természeti erõforrások szûkössé válását, mikor az emberiség ökológiai lábnyoma túlhaladta a Föld eltartóképességét) és
- a mostanában kezdõdött T- N+ E- (olajtetõzés, fokozódó energiaszûkösség) korszakig, ami szélsõségesen fenntarthatatlan.

Az emberiség és fõleg a nõk legégetõbb sorskérdése: milyen hamar jutunk el a T- N- E- korba, amiben majd esély nyílik haladni a T+ N- E+ ideális állapot felé ?

S az is kérdés, hogy a természet kegyetlen módszerei (éhínség, járvány, háború stb.) vetnek véget a túlnépesedésnek, vagy az ember emberré evolválódik és képessé válik nemzõ képességének tudatos használatára, megelõzve a ma még évente tízmilliószám a párok szándéka ellenére bekövetkezõ nem-kívánt foganásokat.

"Azt hiszem, megtaláltam az állatok és a civilizált ember közti hiányzó láncszemet. Mi vagyunk az." (Konrad Lorenz)

--------------

A fenti vázlatú előadás elhangzott 2008-ban az alábbi eseményeken:

A Fiatal nõk a szegény országokbeli fiatal nõkért informális hálózat tanácskozása
a Felelõs nemzés világnap alkalmából (szept. 26. http://www.your-life.com )
(idén 40 éve, hogy az ENSZ a családtervezést az alapvetõ emberi jogok közé sorolta).

Két idõpont és helyszín:
Budapesten 2008. szept. 17. szerdán 17h a Humusz Házban (1111. Budapest, Saru u. 11. (1)386-2648 http://www.humusz.hu )
Székesfehérváron 2008. szept. 20. szombaton 14h a Ciszter gimnáziumban (8000 Székesfehérvár, Jókai u. 20.)

Simonyi Gyula, a BOCS Alapítvány elnökének bevezetõ elõadása vetítéssel:
Megvédhetõ-e a nõi egyenjogúság történelmileg új, törékeny és ma is csak igen részleges vívmánya a környezeti válságban?

Bemutatjuk a felelõs nemzés szöveggyûjteményt: Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1712

A népesedési kérdés emberi jogi megközelítése: http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1744

A hálózat bemutatása: http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1718

További háttéranyagok a BOCS Alapítvány http://bocs.eu weboldalán.

------------

Történelmi korszak (amirol szól): XXI. sz?zad

Szerző: Simonyi Gyula

Csoport, mozgalom, irányzat (ahonnan származik): Bocs Alap?tv?ny

Korosztály: fiatalok

Célcsoport: m?di?ban dolgoz?knak

Mire való (módszer, alkalom): feln?ttoktat?s, tr?ning, csoporttal?lkoz?