Miért a népesedés a kulcstényezõ?

Az IPAT formula:
Környezeti teher = népességszám x fogyasztás x hatékonyság.

A környezeti válságból kilábaláshoz mindhárom kell:
(1) a Föld népességének csökkenése,
(2) a fogyasztás visszafogása
(3) a technikai fejlõdés.

A három tényezõ közül a népesség a döntõ kérdés, legalább hét okból:

(1) A Földnek ugyanakkora teher, de humanitárius szempontból óriási különbség, hogy 9 milliárd nyomorog összezsúfolva, vagy 1,2 milliárd él kényelemben s egészségesebb lélekkel (pl. néha még érintetlen tájat is van esélye látni).

(2) Az emberek ezt akarják! A fogyasztását általában senki nem akarja csökkenteni, a kisebb családméret viszont százmilliók vágyálma. Sajnos a családtervezés még mindig a gazdagok kiváltsága.

(3) A legköltséghatékonyabb! 7 USD 1 tonna CO2, ötöde a jobb zöld energia-technológiákénak. „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll." (James Grant, UNICEF)

(4) Emberi jogi alapkérdés! Ha nem lenne ökológiai válság meg túlnépesedés, akkor is alapvetõ emberi jog a családtervezés, és alapvetõ joga a jövõ generációknak, hogy önmagukért kívánt gyermekként foganjanak meg. A túlnépesedés megállításában és visszafordításában gyors eredményt lehetne elérni már pusztán a nõk jogainak biztosításával.

(5) A túlnépesedésnek óriási a tehetetlensége, fékútja csak évtizedekben mérhetõ. Katasztrófahelyzetekben radikálisan vissza lehet fogni a fogyasztást (amely "gázként" viselkedik, mindig kitölti a rendelkezésre álló teret, de összenyomható a cseppfolyósodásig), de nem lehet hirtelen csökkenteni a népességszámot (ill. járvány, éhínség, háború csökkenti hirtelen), amely összenyomhatatlan "folyadékként" viselkedik.

(6) A túlfogyasztást ill. a „rátukmáló” társadalmat is a népességrobbanás hajtja: egyre olcsóbb az ember, muszáj magát ill. akármit eladnia, rátukmálnia másokra. Az egyre kegyetlenebb globális munkaerõpiaci verseny növeli a kényszerû (az életminõséget nem javító, csupán a versenyben maradáshoz szükséges) fogyasztást.

(7) A Nobel-díjas Konrad Lorenz szerint az emberiség elsõ számú halálos bûne a túlnépesedés, mert ez az agresszivitás növekedéséhez vezet, egyre nagyobb társadalmi zavart okoz és mindent megnehezít.


A megoldás az emberi jogi megközelítés, a családtervezés és jövõ generációk emberi jogai

Alapvetõ emberi jog a családtervezés (vö. Teheráni ENSZ konferencia, 1968).

Ebbe beletartozik a jog

a.) a tudáshoz (nem csak a szexualitásról és fogamzásgátlásról, de a demográfiai és ökológiai helyzetrõl, globális és hosszútávú trendekrõl is, hiszen a nemzés évtizedekre szóló döntés)

b.) a családtervezési kompetenciára neveléshez és

c.) az eszközök elérhetõségéhez,
hogy az emberek jólinformált döntéseket tudjanak hozni és meg tudják elõzni az általuk szándéktalanul okozott foganásokat.

A pár szándéka nélkül létrejövõ foganás gyakran hátrányos helyzetet teremt a pár, fõleg a nõ számára, valamint meglévõ gyerekeik, és fõleg a születendõ gyermek számára.

2.
Mint minden jogot, a családtervezés alapvetõ jogát is csak úgy lehet gyakorolni, hogy ne sértse mások alapvetõ emberi jogait.
Ez esetben a pároknak figyelembe kell venniük, hogy a jövõ nemzedékek minden tagjának joga, hogy
- kívánt,
- mégpedig önmagáért (s nem mások gazdasági, nemzeti, vallási, rokoni, párkapcsolati, pszichés stb. érdekei miatt) kívánt gyermekként foganjon meg,
- aki felnõve elmondhatja: szeretõbb szülõket, jobb kort s helyet nem is kívánhattam volna.
(Kívánt gyermek, kívánt szülõ elv)

A gyermek alapvetõ jogainak és szükségleteinek chartája
A gyermek alapvetõ jogainak és szükségleteinek chartája
(Collectif I.C.E.M.:Perepectives d’ education populaire Maspero. Paris. 1979. 63.65.p.)
így fogalmaz:

„1. Születés és fogantatás
- A gyermeknek joga van, hogy ne a véletlen gyümölcse legyen.
- A gyermeknek joga, hogy ne politikai célért, hanem önmagáért akarják.
- A gyermeknek joga, hogy nem csupán szülei érdekeiért, hanem önmagáért akarják.”

A világon elsõként Magyarországon országgyûlési biztosa van a jövõ nemzedékeknek. A döntésekben figyelembe kell venni a még meg nem fogantak érdekeit.

Nem kérdezhetik a párok: akarunk-e gyereket. Csak azt kérdezhetik: igazán szeretne-e egy gyermek hozzánk és most megfoganni?

Az anyagi megfontolások pozitívak is lehetnek: az emberek sejtik, ösztönösen érzik a szûkebb és tágabb élõhelyük túltelítettségét, s meggondolják, hogy el tudnak-e tartani egy újabb gyermeket két évtizedig, s a Föld el tudja-e tartani 7-8 évtizedig.

3.
E két jogból következik a társadalmi kötelezettség a megfelelõ képzésre és a családtervezési eszközök elérhetõségének (ingyenességének) biztosítására, stb.

Pl. a holland modellben nem tiltással és moralizálással, hanem neveléssel és ismeretterjesztéssel érik el, hogy az abortuszok és tinédzser terhességek száma az európai átlagnál sokkal kevesebb.

Ezek a jogok akkor is érvényesek, amikor nincs túlnépesedés és ökológiai válság!
-----

Szerző: Simonyi Gyula

Nyelvi változatok: