A halálszabályozás és fogamzásszabályozás technológiáinak alapvető szerepe az ökológiai válságban
A halálszabályozás és fogamzásszabályozás technológiáinak alapvető szerepe az ökológiai válságban
Mottók:
„Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
„A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll."
(James Grant, UNICEF)
Alice Csodaországban versenyt fut a Vörös Királynõvel, és amikor már teljesen kifogynak a szuszból, Alice megdöbbenve veszi észre, hogy még mindig ugyanazon a helyen vannak.
– Nálunk azért, ha elég sokáig és elég gyorsan fut, általában eljut valahova az ember!
– Milyen lassú ország! – válaszolta a Királynõ. – Itt, látod, úgy van, hogy nagyon gyorsnak kell lenned ahhoz, hogy legalább ott maradhass, ahol voltál.
Aldous Huxley, a Szép új világ szerzõje, egy 1959-es, Népességrobbanás című kaliforniai egyetemi elõadásában használta ezt a meserészletet annak szemléltetésére, hogy a népességrobbanás minden tudományos, technikai, gazdasági, politikai, környezet- és természetvédelmi, fejlesztési, segély, béke stb. erõfeszítésünket elnyeli. „E kis történet tragikus helyzetünk vígjátéki parabolája. Egyre több munkánkba és energiánkba kerül, hogy egyáltalán ott legyünk, ahol voltunk – holott tulajdonképpen nemkívánatos helyzetben vagyunk."
A történelem során mindig volt túlnépesedés, hiszen hatalmi (politikai, katonai, gazdasági, uralkodó vallási stb.) érdek volt az ember-túltermelés, ami olcsóvá tette a rabszolgát, jobbágyot, proletárt, katonát ... Mellékes volt, hogy a társadalom perifériáján ennek következtében mennyien hullanak ki, halnak éhen stb.
A huszadik században a túlnépesedés erőltetése egyre inkább politikailag inkorrektté (és a népességrobbanás miatt értelmetlenné) vált, de diktátoroknál továbbra is nyíltan megjelent (Hitler, Sztálin, Rákosi, Mao, Csauseszku, Khomeini stb.) A század végére már nem maradt kormány, amely lassúnak találta volna országában a népességnövekedést.
A túlnépesedés erőltetésének eszköztárában évezredeken át kiemelkedő szerepük volt a visszaéléseknek vallásokkal, erkölcsökkel, filozófiákkal. Emiatt a családtervezés körül óriási etikai zűrzavar és ambivalencia alakult ki. Ez vezetett oda, hogy a családtervezés technológiájának kifejlesztése egy évszázadot késett a halálszabályozás technológiájához képest (az egészségügy forradalma, védőoltások, antibiotikumok, tiszta víz stb.).
Az emberiség halálozási rátája a XIX. század közepétől süllyedt, a születési ráta csak a XX. század közepétől és csak kisebb mértékben. A túlnépesedés korábbi évezredeihez képest ez nagyságrendileg nagyobb népességrobbanást okozott: a népesedési görbe szinte-vízszintesből szinte-függőlegesbe fordult.
Mondhatnánk, hogy száz évig tartott, amíg észbekaptunk. De sajnos még máig se kaptunk igazán észbe. A környezeti etika legsürgetőbb feladata a családtervezés körüli etikai zűrzavar és ambivalencia leküzdése, a családtervezés technológiájának elfogadtatása, hogy a történelem legnagyobb létszámú fiatal generációjának legyen joga, tudása, eszköze, kultúrája a párok szándéka ellenére bekövetkező foganások százmillióinak megelőzésére. Enélkül nincs esély a Földre nehezedő ökológiai teher mérséklésére és a civilizációs összeomlás elkerülésére.
A témát részletesen kifejti szöveggyűjteményünk, melynek címe: Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?
Ismertetője címlapképpel a BOCS Alapítvány weboldalán:
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1712
Simonyi Gyula
elnök
BOCS Alapítvány
Történelmi korszak (amirol szól): XXI. sz?zad
Szerző: Simonyi Gyula
Célcsoport: d?nt?shoz?knak, vezet?knek, m?di?ban dolgoz?knak, mozgalmi ?nk?nteseknek, nevel?knek, oktat?knak, vall?sos embereknek
Mire való (módszer, alkalom): elm?lked?s, feln?ttoktat?s
|