A klímamegbolondulás megállításához és elviseléséhez családtervezés is kell! A klímamegbolondulás megállításához családtervezés is kell!
Klímaváltozásról már évtizedek óta beszélnek a kutatók, de igazán csak most kezdjük érezni hatását. Itt van a nyakunkon, akár elfogadjuk, akár nem. Gyökeresen változtatnunk kell a szokásainkon. Nem azért, mintha a Földet kellene megmenteni, hiszen pármillió év alatt kiheveri civilizációnk kártételeit. (Pár millió év a földtörténetben egy szempillantás csupán. Már öt nagy kihalási hullám volt, legutóbb 65 millió éve. Utána mindig újra felvirágzott az élõvilág.) "Csupán" az emberiség sorsa a tét: mennyire marad a Föld bolygó lakható az ember számára.
S hogy jön ide a családtervezés? A csak szûk szakmájukhoz értõk a klímaváltozást nem szokták összefüggésbe hozni a túlnépesedéssel, pedig a klímára tett hatás jelentõsen függ a népsûrûségtõl.
Például hiába ötszöröse (5,7 t/év) a magyar fejenkénti CO2 kibocsátás (piros oszlopok) az indiainak (1,1) és kétszerese a kínainak (2,9), Magyarország kevésbé terheli a klímát (237 tonna CO2 kibocsátás globális km2-enként), mint India (272 t/glob.km2) vagy Kína (360 t/glob.km2), ha területre, pontosabban eltartóképességre vetítjük (kék oszlopok).
Márpedig az ökológiai rendszerre nem hatnak olyan érvek, hogy kétszer annyi embernek kétszer annyi kibocsátásra van joga - csak az számít, hogy egy adott területre, eltartóképességre, CO2 elnyelõ képességre vetítve mennyi kibocsátás történik.
A mellékelt oszlopdiagramból jól látszik, hogy
- Japán és Európa (benne Magyarország) mennyire túlnépesedett (már századok óta),
- a ritkán lakott országok (a bal szél felé) kevésbé rongálják a klímát,
- a túlnépesedett országokon csak a családtervezés segíthet,
- a családtervezés az USÁ-ban a legfontosabb, mert a legnagyobb fejenkénti kibocsátás mellett ráadásul gyorsan növekszik a népessége is.
Noha a klíma témában általában csak (az iparosodottsághoz, közlekedéshez stb. köthetõ) CO2-rõl beszélnek, hasonló nagyságrendben hat a hússzor erõsebb üvegház hatású metán (amely fõleg az állattenyésztés, a rizsföldek és a mûtrágya kapcsán kerül a légkörbe, azaz még inkább a népességszámmal, az élelmezéssel függ össze).
Ezért a klímapolitika szempontjából is kiemelten fontos a reprodukciós egészség, a nõk jogai, a lányok iskoláztatása, a családtervezés.
A túlnépesedés fékezésében nem feltétlen kell a kínai egyke-politikára gondolni. Tajvanon is kínaiak élnek, nincs egyke-politika, mégis Tajvan népességnövekedési rátája (0,3%) csak fele Kínáénak (0,61%), s ott száz nõnek csak 112 gyereke születik, míg Kínában 175.
A Millenniumi Fejlesztési Célok közül az ötödikbe tartozik az évi százmilliónyi, a párok szándéka ellenére létrejövõ foganás megelõzése a családtervezési lehetõségek elérhetõvé tételével mindenki számára. A termékeny korú, 15-49 éves nõk száma ma 1,7 milliárd (kétszer annyi, mint 1970-ben volt), és több mint 700 milliónak közülük állandóan rettegnie kell attól, hogy teherbe esik, mert nincs joga, tudása, eszköze, pénze védekezni.
A klímának mindegy: ha rá hagyjuk, igen durva módon, vízhiánnyal és éhínséggel, aszállyal és árvízzel, gyom- és rovar inváziókkal, járványokkal és hõséggel, viharokkal és tengerárral ... elvégzi az emberi népesség töredékére csökkentését (az állati és növényi fajgazdagsággal együtt).
Jelenleg világszerte a jómódúak kiváltsága a családtervezés. A politikának, a cégvilágnak, a mozgalmaknak, minden embernek közös érdeke, hogy ez gyorsan megváltozzon.
Utóirat (S. Gy.):
A klímamegbolondulás csapásainak elviselése is sokkal nehezebb a nem-kívánt foganásokkal túlterhelt családoknak.
"Jaj pedig a terhes és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban." - mondja Jézus (Márk evangélium 13,17)
Szerző: Simonyi Gyula Csoport, mozgalom, irányzat (ahonnan származik): Bocs Alap?tv?ny
|