Fenntarthatóság és globalizáció 1–5.

1. Lányi András: A globalizáció folyamata

A tudományos és technikai haladás történelmileg szükségszerû diadalába vetett hit a huszadik század végére súlyos kétségeknek adta át a helyét. A természet legyõzése, a legyõzött természet kifosztása és elpusztítása szemlátomást nem járt az ember felszabadításával. Többé nem a fejlõdés áldásaiba vetett bizalom igazolja tetteinket, hanem a beletörõdés a dolgok menetének kikerülhetetlenségébe és megváltoztathatatlanságába.

A kötet szerzõje esszéjében a globalizáció és a napjainkban javában zajló ökológiai katasztrófa kérdéskörét járja körül.

2. Lányi András: A fenntartható társadalom

Az egyes természettudományi részterületek kutatóinak többsége szerint a jelenlegi népesedési, technológiai és környezethasználati trendek hosszú távon mindenképpen fenntarthatatlanok. Függetlenül attól, hogy a következõ évtizedekben sikerül vagy nem sikerül a romlást némileg mérsékelni, az anómia és degradáció folyamatai az idõ elõrehaladtával számos területen katasztrofális következményekhez fognak vezetni. E képtelen jövõ elhárítása vagy elszenvedése ma már nem a természet „rugalmas" viselkedésén múlik, mellyel máris túlságosan visszaéltünk, hanem a szociokulturális tényezõkön.

A globális egymásrautaltság világában élünk: ezért nem mondhatunk le arról, hogy a most kibontakozó, országhatárokon átívelõ és a világpolitika viszonyait, témáit és szerepköreit átrendezõ erõfeszítésekben, amelyek a környezeti katasztrófa elhárítása körül forognak tevékenyen részt vegyünk.

3. Kajner Péter (szerk.): Gazda(g)ságunk újrafelfedezése. Fenntartható vidéki gazdaságfejlesztés elméletben és gyakorlatban

A folyamatos gazdasági növekedés által teremtett össztársadalmi jólét mítoszáról mára bebizonyosodott, hogy tévút. Nem csak a társadalmi különbségeket növeli elviselhetetlen mértékûre, de ökológiai katasztrófával fenyegeti Földünket. A kötet a fenntartható gazdálkodás feltételeit mutatja be elvi oldalról; a vidéki gazdaságfejlesztés példáján keresztül pedig rámutat: a gyakorlatban is megvalósítható olyan modell, amely erõforrásait nem éli fel, mégis jólétet teremt. A hazai, fenntartható vidékfejlesztés stratégiájára és eszközeire tett javaslatok jelentõs része nem csak Magyarországon, de a nemzetközi fejlesztésben is hasznos lehet.

4. Jakab György – Varga Attila: A fenntarthatóság pedagógiája

Jól tudjuk, hogy a magyar társadalom csak akkor lesz képes sikeres válaszokat adni a 21. század globális kihívásaira, ha széles körben is polgárjogot nyer a fenntarthatóság szemlélete, az élhetõ természeti és társadalmi környezet megóvásának közös felelõssége. A fenntarthatóságot célként kitûzõ komplex nevelési munkában kiemelt szerepet játszik az iskola, amelynek – többek között – közvetítenie kell ezt a közös felelõsséget a felnövekvõ nemzedékek számára.

A kötet két írása lényegében a fenntarthatóság eléréshez nélkülözhetetlen természeti és társadalmi környezetvédelem szemléleti alapjait, valamint az iskolarendszer ezzel kapcsolatos általános és nagyon is kézzel fogható feladatait fogalmazza meg – természetesen nemcsak a pedagógusok, hanem valamennyiünk számára.

5. Takács-Sánta András (szerk.): Paradigmaváltás?! Kultúránk néhány alapvetõ meggyõzõdésének újragondolása

Környezeti problémáink enyhítése érdekében gyakran fölmerül egy világnézeti váltás (más szóval: paradigmaváltás) szükségessége. A szöveggyûjteményben szereplõ öt írás az egyre erõteljesebb „új ökológiai paradigma" jegyében született: megkérdõjelezik kultúránk egy vagy több alapvetõ meggyõzõdését, és ezek meghaladására, újakkal történõ helyettesítésére szólítanak föl.

Szerző: L?nyi Andr?s

Csoport, mozgalom, irányzat (ahonnan származik): Bocs Alap?tv?ny

Célcsoport: d?nt?shoz?knak, vezet?knek, hum?n ?rtelmis?gieknek, m?di?ban dolgoz?knak, mozgalmi ?nk?nteseknek, nevel?knek, oktat?knak, re?l ?rtelmis?gieknek, v?llalkoz?knak, v?s?rl?knak

Mire való (módszer, alkalom): feln?ttoktat?s, tr?ning, csoporttal?lkoz?

Copyright: ?r?sban k?rhet? a felhaszn?l?s joga