Annotáció: Offline futtatható változat letöltése: earth_hun.exe

Csak kívánt gyermekek foganjanak, akik felnõve azt mondják majd:
jobb szülõket, kort, helyet nem is kívánhattam volna!
(Kívánt gyermek, kívánt szülõ elv)

i.e. 8000

A zöld vonal jelzi a Föld eltartóképességét az adott kor megélhetési módjának szintjén. Ahogy a megélhetési mód fejlõdött (gyûjtögetés, vadászat, késõbb legeltetés, még késõbb földmûvelés), az eltartóképesség növekedett.

Az emberi létszámot a piros grafikon mutatja.

Az ember - mint minden biológiai lény - korlátlanul szaporodott, ezért létszámát ugyanúgy az éhínség stb. szabályozta, mint más állatokét. A zöld vonal és a piros vonal közötti szürke sáv az éhínségnek stb. leginkább kitett népesség-többletet jelzi (ami mindig a népesség különféle szempontokból leggyengébb része).

Már i. e. 10-12000 körül földmûvelésre kényszerült az ember, mert a gyûjtögetés, vadászat, legeltetés nem tudta eltartani a megnõtt népességet.
Bizonyos nagyvad fajok a túlvadászás következtében pusztultak ki.


i.e. 7000

Az élõlények korlátlan szaporodását a természetes ellenségek is szabályozzák. Az ember túlerõbe került természetes ellenségeivel szemben, így maga az ember vált az ember legerõsebb ellenségévé. A túlnépesedés szûkösséget okoz, azaz az emberek közti erõszaknak ez a fõ oka.

Az emberi leleményesség bármily gyorsan is emelte az eltartóképességet, a korlátlan szaporodás ösztöne azonnal túlhasználta a keletkezett lehetõséget és mindig túlfeszítette a húrt.

A szürke sáv, a többlet-népesség miatt az éhínség is, az emberek közti erõszak is végigkíséri az ismert történelmet.

A földmûvelés több embert tudott eltartani, de több embert is igényelt: több munkaerõ és harcos kellett, a földet birtokolni/védeni vetéstol aratásig.
A népesedési, gazdasági és fegyverkezési verseny egymást hajtják.


i.e. 6000

A megélhetési mód "fejlesztése" az utóbbi századokban már fenntarthatatlan, azaz egyszeri, kimerülõ módszerekkel növelte a Föld eltartóképességét, pl.:

- újabb és újabb területek elvétele az élõvilágtól (erdõk kiirtása már az ókorban, minden megmûvelhetõ terület beszántása),
- a fosszilis energiahordozók vissza-robbantása a légkörbe (bányászat, vegyipar, gépesítés, öntözés, stb.). Ezzel rövid távon nõ, de hosszú távon leromlik a Föld eltartóképessége. Ezt jelzi, hogy a zöld vonal késõbb feketévé válik.

A földmûves Káin irigyli a pásztor Ábel könnyebb életét, de aki nem stabilizálja a népesedését, az terjeszkedésre, agresszivitásra, robotra,
természet-rongálásra kényszerül. A vízözön oka a Biblia szerint: az ember elszaporodott, így erõszak töltötte be a Földet.


i.e. 5000

A vallási, etnikai, kulturális különbözõségek csak felszínes okai az erõszaknak. A tûzhányók sem azért törnek ki, mert a kontinentális lemezek ütköznek, hanem mert a Föld a vékony szilárd kéreg alatt folyékony és ez a lemezek határainál tör felszínre a legkönnyebben.

Az erõszak hajtóereje a túlnépesedés. A másság csak törésvonal, ahol az erõszak a legkönnyebben kitör. Ha nincs másság, az erõszak kitalál mondvacsinált másságot ürügyként.

Az embercsoportok öko-lábnyomai egymásba értek, állandóvá vált a konfliktus, harc. Az ok nem a különbözõség. Az idegen nem ellenség, ha megmarad saját területén. Az egynyelvû, -fajú, -vallású gyõztes is mindig újra megoszlik a zsákmányosztásnál.


i.e. 4000

Mítoszok, vallások, mesék és erkölcsök mindig is figyelmeztettek a nemzés képességének felelõs használatára. Hiszen az õsasszonynak, aki gyermekérõl nem gondoskodó hímtõl engedte magát megtermékenyíteni, igen nehéz sora lett és a gyermeknek igen kevés életesélye. A fattyútól, a zabigyerektõl, a házasságon kívüli gyermektõl való óvás többszázezer éves tapasztalatot adott tovább.

Erre a nevelésre és nõi ösztönre lehet építeni: a szülésnek nem csak egy gondoskodó apa a feltétele, de az ökológiai eltartóképesség is

Minden élõlény mindig túlnépesedik, csak a természetes ellenségei, a betegségek és a terület eltartóképessége, azaz az éhhalál szabályozza a
létszámot. Az emberi létszámot is ezek szabályozzák kegyetlenül, ha az ember nem szabályozza maga.


i.e. 3000

Csak kívánt gyermekek foganjanak, akik felnõve azt mondják majd: jobb szülõket, kort, helyet nem is kívánhattam volna!
(Kívánt gyermek, kívánt szülõ elv)

A férfiak is sokkal jobban vigyáznak ma már, hiszen a nemzés, a túl sok utód eltartása igavonó barom életformára kényszerítheti õket. Egyre többen nem bízzák a nõkre a védekezést: ma a vezetõ fogamzásgátlási módszer a világban a férfisterilizáció.

Emberanyagból birodalmak, hadseregek, kõ- és társadalom-piramisok, óriáscégek építhetõk: hatalmi, gazdasági, katonai érdek a szaporodás.
Ha túltermelés van belõle, olcsó a rabszolga, a katona, a munkás. A nõk alárendelt szülõgépek.


i.e. 2000

Csak kívánt gyermekek foganjanak, akik felnõve azt mondják majd: jobb szülõket, kort, helyet nem is kívánhattam volna!
(Kívánt gyermek, kívánt szülõ elv)

Nem mondhatjuk: akarunk egy gyereket. Csak kérdezhetjük: szeretne most egy gyermek a mi családunkba születni? A Föld 80, mi 20 évig el tudjuk tartani itt?
Életünk nem silányul igavonó baromévá? Nem kényszerülünk miatta természetbõl szemetet gyártani, másokat kiszorítani?

Sokak álma, hogy utódai annyian lesznek, mint az ég csillagai, a tenger fövenye. A növekedés a remény, a fejlõdés, az élet szinonímájává, halálos vallássá vált. Pedig Isten az embert harmóniára, minõségre, személyiségfejlodésre teremtette.


i.e. 1000

Már Arisztotelész, Platón, Konfúciusz figyelmeztettek, hogy a túlnépesedés ökológiai pusztuláshoz, társadalmi zavarokhoz, háborúkhoz vezet.

Indián, tibeti, busman népek harmonikusan élnek, bölcsen stabilizálva népességüket.

Dávid király megszámláltatja népét, ezért Isten megbünteti. Róma ösztönzi saját népesedését, mert a birodalomban az elnyomók aránya vészesen csökken az egyre több leigázott néphez képest.


0

A minden más szárazföldtõl óriási távolsággal elszigetelt Húsvét sziget a kozmoszban magányos, elhagyhatatlan Föld sorsát vetíti elõre. Ezer évig békésen fejlõdött itt egy hatalmas teljesítményû civilizáció (pl. többszáz óriás szobor felállítása fémek és kerék nélkül).
De túlszaporodásukkal elpusztították az állatvilágot, erdõket, talajt, édesvíz készletet. A 170 km2-es szigeten a közel húszezer ember éhezett és szomjan halt, kõlándzsákat készítettek és háborúztak a szûkös forrásokért, egymást ették. A népesség huszadára esett vissza, a civilizáció összeomlott.

A túlszaporodó pásztornépek hullámokban csordulnak ki Ázsiából, ostromolják a Római Birodalmat, majd a Nyugatot hun, magyar, majd minket besenyõ, tatár, török. Amerikát kipusztítják, Afrikát levadásszák az Európából kiszoruló fölösleg-tömegek.


1000

Az évszázmilliók alatt föld alá gyûlt napenergiát milliószoros sebességgel visszarobbantjuk a légkörbe. A fosszilis energiák táptalaján az emberi népesedés is robbant. Már mindent beszántottunk, a talajkincs fogy, az egy fõre jutó élelem és víz csökken.Teljesen kiszorítjuk az élõvilágot és a
gyengébbeket a Földrõl? Ki marad?
Malthus figyelmeztetését egyre jobban cáfolják, mert egyre nyilvánvalóbb.

A szex bûnös, csak gyermeknemzés céljából megengedett, a fogamzásgátlás tilos - ilyen gátakkal terelik a vallások is a hatalmas nemi energiákat az ember-túltermelés malmára. Pedig a felelotlen szex csak kettõjüknek árt, de a felelotlen nemzés a gyermeknek, az emberiségnek, az élõvilágnak is. Buddhának 1 gyermeke volt, Jézusnak és Krisnának egy se.


2000

Ha a gazdag országok leszállnának a szegény országok szintjére, a Földet akkor is túlterheljük: a nem-OECD országok ökológiai lábnyom átlaga is 100 % fölött van már.

Az évi 77 milliós népesség-növekedés nagy része nem tervezett foganás!

Hiába zsaroljuk ki a Földet, fenntarthatatlan módszerekkel növelve megélhetési módunkat (fekete vonal), soha ennyi ember nem éhezett (szürke többlet).

A megoldás kulcsa a lányok iskoláztatása (fõleg a szegény rétegekben), a nõk egyenjogúsága, a családtervezési eszközök és tanácsadás elérhetõsége, a társadalombiztosítás (hogy ne csak a gyerek legyen a nyugdíjbiztosítás), a szeretetközösségek (amelyekben a gyerekek pajtásokra, a felnõttek gyerekekre s nem-anyagi gazdagságra találhatnak), ...


Jövõ

A XXI. században az emberiség egyensúlyba kényszerül jönni a Föld eltartóképességével. Az evolúció folytatódik. Az emberréválás következõ lépcsõjén az ember kinövi az élõlények korlátlan szaporodási ösztönét. Az emberek a termékenységüket, emberteremtõ képességüket nagy felelõsségérzettel, gondos felkészüléssel és elõrelátással fogják kezelni, hiszen a nemzés cselekedete nagy hatással van a társadalomra, az élõvilágra, a természetre és legfõképpen magára a születo gyermek életére. Magyarország, az EU, a fogyó népességû országok jó úton járnak. A népességfogyás természetesen ugyanúgy nagy problémákkal jár, mint a népességnövekedés (pl. sok az eltartott öreg ill. gyerek), de csak ez vezet az egyensúlyhoz.

A növekedés-mítosz összeomlása megtanítja az embereket, hogy az élet értelme nem a fogyasztás és birtoklás mennyisége, az országok, hadseregek, gazdaságok és népek nagysága. Az élet minõség, személyiségfejlõdés. Szellem és szerelem. Intellektuális kincsek, lelki élmények, csend, természet, élõlények, játék, vigalom, alkotás, mûvészet, szex, család, barátság, vendégszeretet, öregség, segítés, mozgalom, mester és tanítvány...

Keletkezés ill. kiadás dátuma: 2003.

Szerző: Simonyi Gyula

Copyright: minden jog fenntartva