Humánus Teremtő vagy humániás, ember-alkotta, tudomány-tagadó bálvány?
„Kétszer annyi embernek lehetne meg a napi tápláléka, mint amennyi jelenleg él a Földön. Az éhezés az elosztás, - és ezzel a hatalom gondja.” (Wolfgang Kessler, ÉV 2007. febr.)
„Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének, a FAO-nak a számításai szerint a Föld nehézség nélkül tudna táplálni 12 milliárd embert is.” (Beszélgetés Jean Zieglerrel, ÉV 2007. febr.)
„… a globális mezőgazdaság ma problémátlanul tudna naponta 12 milliárd embert táplálni.” (Jean Ziegler, ÉV 2007. okt.)

Vajon milyen célt szolgál ez a 12 milliárdos szám, ez a már harmadik ÉV fordításban felbukkanó adat? A Föld által eltartható népességet csupán az élelem alapján becsülni még materializmusnak is primitív. Az élet csak evésből áll? Ha csak biológiai szinten tekintik is az embert, akkor sem lehet a táplálék alapján becsülni a Föld eltartóképességét.
Ismert kísérlet, amikor van elég élelem. Egy kifutóban patkányok teljes ellátást kapnak. A szaporodó állomány egyre jobban kitölti a rendelkezésre álló teret. A territóriumuk szűkülésével az állatok egyre ingerlékenyebbé válnak. Végül összeomlik megszokott viselkedésük és csoportrendjük, gyilkos dühvel támadnak egymásra, nagy részük elpusztul.
Efelé halad most globálisan az emberiség. Lokálisan már jó párszor előfordult (pl. Húsvét-sziget). A társadalmi összeomlások mögött a média, a közvélekedés, a véleményformálók, a szűklátókörű, specializálódott tudósok, az íróasztal-moralisták stb. általában nem fedezik föl a túlnépesedést. Csak a felszínen jelentkező vallási, faji megosztottságot, politikát, eszméket, érdekellentéteket, általában a bűnös embert stb. okolják.
A patkányok sem tanulnak a katasztrófából, a szaporodási szokásaik nem változnak. Így a túlszaporodás és populáció-összeomlás ismétlődik, egyre rövidebb ciklusokban. Ugyanis megtanulnak félni egymástól, s az elviselhetőségi távolságukon belül mindenkit megtámadnak. Így kialakul egy „fenntartható”, egyensúlyi állapot, a faj jellemzőitől függő egyedsűrűséggel.
Ha tehát a szaporodást nem korlátozza sem élelemhiány, sem természetes ellenségek, akkor a túlnépesedett patkány lesz a patkánynak ellensége és a belháború, meg a zsúfoltság és versengés okozta betegségek tetemeinek száma kerül egyensúlyba a születésekkel. Szép kis fenntarthatóság!
Amíg a nemzés nem válik tudatos, felelős döntéssé, addig az emberi sors is hasonló az ösztönös élőlényekéhez!
Becslések szerint az emberi nemzések akár fele is kifejezetten a nemző pár szándéka ellenére történik! „Az emberek kilencven százaléka ezen a bolygón egy üveg viszkiből fogant, nem a gyermekvállalás szándékával. Kilencven százalékunk baleset – nem ismerek senkit, aki tervezett volna gyereket. Gyerekkoromban átéltem, hogy nem akarom látni az iszonyatot, hogy nem akartak.” (John Lennon)
A termékenység több évezredes erőltetése hatalmi (politikai, katonai, gazdasági) érdekekből, amiben gyakran a vallások a kivitelezők, még ma is hat, pedig ma már senkinek nem érdeke a túlnépesedés. A nőknek és szegényeknek többnyire se joguk, se tudásuk, se eszközük nincs a fogamzásgátláshoz. A terméketlen nőt sok helyen semmibe se veszik. Évente egy millió kisgyermek hal meg azért, mert a szülei még 9 hónapot se tudtak várni az előző szülés után a nemzéssel.
A FAO élelem-ügyekkel foglalkozik, nem ökológiával vagy szociológiával. Ha 12 milliárd ember élelmezhető lenne, az nem jelenti, hogy 12 milliárd ember élni is tudna a Földön. Nem feltételezhető, hogy sertéstelep-szerűségre gondolnak, ahol minden embernek jut egy ketrec és elég élelem, s ehhez érdemesnek tartanak kipusztítani minden ember által nem ehető élőlényt, tönkretenni minden lélekemelő tájat, stb.
Maga Ziegler is nem a 12 milliárdnak elég élelmiszerről, hanem a 6 és fél milliárd még nagyobb éhezésének veszélyéről beszélt októberben az ENSZ-ben. A bio-üzemanyagokhoz használható termények ára erősen emelkedik, ezért „a mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken olyan növényeket termeszteni, amelyeket aztán elégetnek üzemanyag formájában, emberiség elleni bűncselekmény”. (Greenfo, 2007. okt. 31.) A Föld már rég nem elég ennyi embernek és a megélhetésüket megtermelő ennyi gépnek.
Tehát vajon milyen célt szolgál ez a már harmadik ÉV fordításban felbukkanó adat? Miután az európai vallási fővonal elkeseredett harc után kénytelen volt elfogadni, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, majd (itt-ott még ma is) elkeseredetten küzdött az evolúciós világkép ellen, mely szerint az ember nem külön teremtmény, hanem az élővilág része, most egy harmadik világkép-rengető fölfedezés elleni vallási-kulturális utóvédharcnak lehetünk tanúi.
Ha a szaporodás Isten parancsa lenne, s a szaporulat Isten ajándéka, akkor nem lehet túl sok. „Szaporodjatok, sokasodjatok, s hajtsátok uralmatok alá a Földet” (Ter 1,22.28; 9,1). A nemzés emberi felelősségének elhárítását mutatja az is, hogy ez a Biblia állítólag legtöbbet idézett mondata. Pedig műfajilag is és szó szerint is korabeli, rég beteljesült áldás, semmiképp nem máig is érvényes parancs. A Gondviselést is a „ha pénzt dobok szent Antal perselyébe, akkor megtalálom az esernyőmet” szintre süllyeszti a „ha Isten báránykát ad, legelőt is ad hozzá” gondolkodásmód.
Azaz ha nem igaz a Föld 12 milliárdos kapacitása, akkor a foganás elsősorban nem Isten ajándéka, nem is (ezoterikusan fogalmazva) a születendő lélek saját döntése, hanem biológiai folyamat és emberi felelősség.
A sok ezer éves kísérlet, hogy a nemzés felelősségét az ember felsőbb hatalmakra hárítsa, katasztrófába fulladt.
S még milyen felelősség-elhárítást szolgál ez a már harmadik ÉV fordításban felbukkanó adat? Ha juthatna bőven mindenkinek, akkor nem kell osztozni, a fogyasztást csökkenteni, a nemzésre odafigyelni. Akkor csak a hatalom lenne a felelős.
Az igazságosság sok mindenre gyógyír, de túlnépesedés mellett csak „az egész Föld egyetlen nagy nyomornegyed” egyenlősége lehetséges. India területe is duplán túl van terhelve, pedig ott átlagosan csak a magyar ökolábnyom negyedén élnek. Már ma is a magyar ökolábnyom szint fele juthat csak minden embernek, s a 12 milliárdos vízió esetén az egész emberiség a mai indiai szinten élhetne.
Mi mozgatja azokat, akik félresöprik az elővigyázatosság elvét? Abból mi kár lehet, ha lassul a népességrobbanás? Nyugdíjas korukra nem lesz, aki biztosítsa megszokott jólétüket? Fiatal munkaerőből óriási túlkínálat van. S nem kell Európába bevándorolnia ahhoz, hogy meg tudja termelni a szegény országokban az európai tőke segítségével az európai nyugdíjakat. Hiszen a gazdaság ma globálisan működik, s a munkahelyek vándorolnak oda, ahol a nem-kívántan fogant százmilliók tolonganak a gyárkapuk előtt.
Gyermekeinknek egy kíméletlen globális munkaerőpiacon kell versenyezniük a mindennapi kenyérért. A túlfogyasztás jelentős része kényszerfogyasztás a túlnépesedés okozta irdatlan munkaerőpiaci versenyben.
Az errefelé megszokott jólétnek épp a túlnépesedés miatt lesz vége. Hiszen sem a tőke, sem a munka nem teremt megélhetést természeti erőforrások nélkül, abból pedig egyre kevesebb jut egy főre. A pénzt nem lehet megenni. Az embert igen, ezért a kannibálok szerint soha nincs túlnépesedés.
Szaporodásra bíztatni olyan, mint egy pilótajáték: a következő generáció majd viselje a még nagyobb túlnépesedettség és az elkerülhetetlenül bekövetkező, még rohamosabb civilizációs sorvadás katasztrófáját. Nem az lesz a fő gond, hogy nem lesz aki fát vágjon nekünk az erdőben – hanem hogy nem is lesz már erdő.
Már Engels megmondta, hogy noha a Föld véges, mégis végtelen számú embert el tud tartani, mert a tudomány fejlődése végtelen. A szegényeket becsapják az ilyen rövidlátó technokrata biztatások. Aki a szegényekkel törődik, így teszi föl a kérdést:
Miért a gazdagok kiváltsága (volt mindig is) a családtervezés?
"Az emberek születésükkor nem hülyék, csak tudatlanok. Hülyévé az oktatás teszi őket." (Russell) Quinn "Kultúra Anyának" nevezi az ilyesfajta oktatást, de nyugodtan idesorolhatók némely tudománytól tanulni lusta/gőgös vallási és mozgalmi csoportok is. Csak egy Isten van, a Teremtő, s csak egy igaz vallás, a teremtett világ (s annak részeként az ember) megértése, tisztelete és szeretete.
Az Érted Vagyok alapítója

Author: Simonyi, Gyula

Series, periodical, collection (which it belongs in): ?rted vagyok

Place in series:
 Year: 2008
 Serial number: 1

Target audience: religious people