Az utolsó napot kollektív semmittevéssel töltöttük, leginkább a sátorban pihiztünk meg kajáltunk. Valahogy elfogyott az energiánk és ez esett a legjobban. Az estét a HS7 nyitotta, a korai időpont miatt csak mérsékelt közönségmozgással kísért nagyon jó koncertet csaptak. Több hs7-fan ismerőssel is találkoztunk, ugyhogy mi azért kiugráltuk magunkat. Aztán a társaság csapongott összevissza, ezért fájdalom, de a Beshodrom most kimaradt. Viszont kárpótolt a sok új ismeretség, és Kispálig valahogy elment az idő. Nekem a Kispál minden fesztiválon a csúcspont, abszolút kedvenceim. Szerencsére az utóbbi időben SAndrew is kezd fanatizálódni, úgyhogy már nagyon vártuk. Hogy, hogy nem, mégis sikerült elkésni, az Etetést alatt még egészen hátul vártuk össze egymást, aztán indultunk befelé. Kicsit úgy éreztem, hogy amíg mi nem mentünk be, addig csak álldogáltak az emberek, és mi indítottuk el a mozgást, ami onnantól kezdve végig rendben is volt. Jöttek sorra az ismert számok, de hát melyik ne lenne ismert? A torkomnak csak az "I love Gemenc" adott kis pihenőt, mert csak mostanában kezdték játszani, úgyhogy csak a refrént tudom. Kispál után kicsit voltunk fáradtak, én a Kornt már ki is hagytam, de M.-ék elmondása alapján nagyot alakított.
Még egy kis csapongás, és reggel 5kor már csomagoltunk is, és indultunk haza. Hát ennyi volt idén a VOLT, még kell pár nap hogy leülepedjen a rengeteg élmény, most nem is tudok igazán összefoglalót írni. Köszönjük a szervezést, szép volt, jó volt. Hogy jövőre? Jóhogy.

Szerző: Borax

Korosztály: fiatalok