Az Európai Szociális Fórum mozgalmainak nyilatkozata
Athén, 2006. május 7.

Mi, nők és férfiak, Európa megannyi szociális mozgalmának képviseletében ezúttal Athénban jöttünk össze annak a több éves tapasztalatnak a birtokában, amelyet a háború, a neoliberalizmus, az imperializmus különböző formái, a gyarmatosítás, a fajüldözés, a hátrányos megkülönböztetés, a kizsákmányolás, az ökológiai katasztrófa fenyegető veszélye ellen folytatott harcunkban szereztünk.
A mögöttünk álló esztendőben számos fontos sikert könyvelhettünk el a társadalmi küzdelem terén és kampányainkkal: feltartóztattuk az
Európai Unió neoliberális alkotmány-tervezetének elfogadtatását, a kikötői direktíva kihirdetését, a pályakezdő fiatalok jogai ellen irányuló CPE törvény életbe lépését Franciaországban.
A neoliberalizmussal szemben álló mozgalmak gyarapodó erővel folytatják küzdelmüket a transznacionális korporációk hatalma ellen, a Nyolcak Csoportjával (G8), a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal, az államok és az EU
neoliberális politikáival szemben.
A neoliberális offenzívára csapást mértek a Latin-Amerikában bekövetkezett fontos politikai változások. Egyes államokban népi mozgósítással sikerült visszájára fordítani a privatizációs folyamatot.
A jelenlegi helyzetre egyszerre jellemző, hogy telis-teli ígéretes lehetőségekkel és drámai veszélyekkel. Az iraki háborúval és megszállással szembeni ellenállás miatt csődöt mondott az amerikai és a brit stratégia. Az Iránnal szembeni háborús fenyegetőzés miatt viszont újabb háborús lidércnyomással került szembe a világ. Mivel súlyosbítja a helyzetet a térségben, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az EU megvonta a Palesztin Hatóságnak nyújtott anyagi támogatását.
Még mindig tart a kurd nép elnyomása is. Az elnyomott népek megosztása céljából a konzervatív erők Északon és Délen a „civilizációk
összecsapására” ösztönöznek, válaszul egyesek elfogadhatatlan erőszakhoz folyamodnak, barbár cselekedetekre ragadtatják magukat,
és újabb támadásba lendülnek a bevándorlók és a kisebbségek jogai ellen.
Noha az EU a világ egyik leggazdagabb térségének számít, tíz és tízmilliók élnek szegénységben a tömeges munkanélküliség miatt, és amiatt, hogy a rendes munkavállalóból alkalmi munkavállalót csinálnak.
Versenypolitikájának féktelen kiterjesztésével az EU Európában és Európán kívül csapást mér a foglalkoztatásra, a munka- és szociális
jogok érvényesítésére, a közszolgáltatások, az oktatási és az egészségügyi rendszer, stb. köztulajdonára. Az EU azt tervezi, hogy csökkenti a munkabért és a foglalkoztatással párosuló előnyöket, általánossá akarja tenni az alkalmi foglalkoztatást.
Mi elutasítjuk a neoliberális európai berendezkedést, és szembeszegülünk azzal, hogy ráerőltessék a népekre az EU leszavazott alkotmány-tervezetét. Mi másmilyen Európáért harcolunk: a nők jogait tiszteletben tartó, a természeti környezetet kímélő, nyitott, békés, társadalmi igazságon nyugvó Európáért. Fenntartható életvitelt, élelmezési szuverenitást, szolidaritást akarunk a népek között, a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával és a népek önrendelkezésének biztosításával.
Elítéljük a boszorkányüldözést, és azoknak a haladó mozgalmaknak a bűnössé nyilvánítását, amelyek Kelet- és Nyugat-Európában alternatívát kínálnak a tőkés globalizációval szemben.
Az athéni Európai Szociális Fórumon elköteleztük magunkat a békéért, a munkáért, a biztos megélhetésért folytatott harc mellett, és lépést
tettünk a keleti és nyugati mozgalmak közötti munka jobb összehangolása felé. Európai kampányokat és mozgósításokat iktatunk naptárunkba azoknak a kezdeményezéseknek az alapján, amelyeket az ESZF-ben együtt dolgozó különböző hálózatok maguk kezdeményeznek. Ezek közül egyeseket máris konkretizáltunk: a Szociális Világfórum találkozóját 2007. januárban. (Az afrikai szociális mozgalmak erősödését különösen fontosnak tartjuk a világ dolgainak alakulása szempontjából.) A Szociális Világfórum erősítése egyúttal segít az Európa által gyakorolt kizsákmányolás és neokolonializmus elleni küzdelemben is.
Mozgósítani fogunk azért, hogy Irakból teljesen kivonják a megszálló csapatokat, fellépünk az Iránnal szembeni háborús fenyegetéssel, Palesztina megszállásával, a közszolgáltatások leépítésével szemben, a bevándorlók, a menekültek és a kisebbségek jogainak érvényesítéséért. 2006. júliusában Rostockban és Szentpéterváron tartunk összejövetelt a Nyolcak Csoportjának csúcstalálkozójakor, majd 2007. júniusában az EU csúcsértekezletekor. Ezeket az összejöveteleinket küzdelmeink átfogó összehangolására használjuk majd ki.

(Elfogadta az Európai Szociális Mozgalmak közgyűlése Athénban 2006. május 7-i ülésén.)