1999. március 1-jén lépett hatályba a Nemzetközi Egyezmény a Gyalogsági Aknák Betiltásáról, amelyet 1997. december 3-án kötöttek meg. Ennek ünneplésére és az aknák mindenkori áldozatait siratva a történelem legnagyobb harangozása zúgott e napon a Földön a Nemzetközi Aknabetiltási Kampány (ICBL) szervezése nyomán. Az ICBL jelenleg több mint 1300 civil szervezet szövetsége 75 országból - 1997-ben Nobel Béke-díjjal tüntették ki az Egyezményt elõkészítõ munkájáért.

"Képzeld el, hogy iskolába menet minden lépésedre figyelned kell, hiszen bármikor elvesztheted a lábadat. Képzeld el, hogy termékeny földed van, ahova azonban semmit sem ültethetsz, hiszen elvesztheted a karodat. Képzeld el, hogy nem mehetsz fát vágni vagy vízért, vagy akár kirándulni, mivel az életedbe kerülhet. Amerre csak gyalogsági aknák vannak, emberek százezrei számára ehhez nem kell képzelõerõ."

A "türelmes gyilkosok" évtizedekig mûködõképesek maradnak azután, hogy valamely háború során a földbe kerültek. Nem ismernek tûzszünetet vagy békeszerzõdést, és nem tesznek különbséget katonák és civilek között. A háborúból vagy polgárháborús konfliktusból lábadozó országnak számolnia kell azzal, hogy az aknamezõk még évtizedekig lehetetlenné teszik a földek újra megmûvelését, a menekültek vagy elüldözöttek hazatérését, a közlekedés és más infrastruktúra újra mûködõképessé válását, és továbbra is szedik áldozataikat - évente huszonötezer civilt öl vagy nyomorít meg a világ több mint 70 országában elszórt kb. 110 millió gyalogsági akna.

Az 1997 decemberében megkötött egyezményt a gyalogsági aknák gyártásának, alkalmazásának, raktározásának és exportjának tilalmáról máig 135 ország írta alá és 67 ratifikálta - még ilyen gyorsan nemzetközi egyezmény soha nem lépett hatályba. '97-ben több mint 50 országban gyártottak aknákat, ma már csak 15-ben; kb. 15 millió aknát már megsemmisítettek a raktárkészletekbõl, negyven exportõr közül már csak 3 mûködik, a naponta fölszedett aknák száma végre meghaladta a naponta telepítettekét.

A Landmine Monitor (Aknamegfigyelés) nevû civil-társadalmi hálózat az elsõ rendszeres, koordinált, globális erõfeszítés a civil szervezetek (NGO-k) részérõl, hogy ellenõrizzenek egy leszerelési és humanitárius jogi egyezményt.

Az Egyezmény a raktárkészletek négy éven belüli megsemmisítését, a telepített aknák tíz éven belüli hatástalanítását és az aknaáldozatok folyamatos segítését kívánja meg. Bár vannak már most érzékelhetõ pozitív hatásai, a történetnek még korántsincs vége.

Továbbra is folyik az aknák telepítése Angola (amely pedig az egyezmény aláírói közé tartozik), Koszova, Sri Lanka, Burma, Kolumbia, Grúzia, Algéria, Szomália és Kongó területén.

Az egyezményt nem írta alá az USA, Oroszország és Kína. Clinton elnök egyelõre a két Korea közti határ védelmével indokolja az aknák további használatát; 2006-ra ígérte az USA csatlakozását az egyezményhez, de az Államok következõ évi költségvetése 50 millió dollárt szán aknákra (a két Korea közti határ évtizedek óta elaknásított, így az érv kissé átlátszó). Kína határai védelmében továbbra is használni akar aknákat (vajon ki fenyegeti Kínát? Talán a mongolok?), Oroszország biztonsági és pénzügyi okokkal indokolja távolmaradását az egyezménytõl (utóvégre a legnagyobb gyártók egyike, és az egyezmény még le is csökkenti a konkurrenciát).

Magyarország az egyezmény elsõ aláírói közé tartozott, szomszédaink közül csak Szerbia nem csatlakozott a megállapodáshoz. A Nemzetközi Aknabetiltási Kampány tevékenységében hazánkból a BOCS Alapítvány (1995 óta), az Alba Kör és a Sziget Fesztivál vesz részt. Információkért érdemes megtekinteni a http://bocs.hu és a http://www.icbl.org weblapokat.

Kétfajta aknát különböztetünk meg: a gyalogsági aknát és a jármûvek elleni (“antitank”) aknát, amelyet 100 kg feletti súly érzékelése aktivál. A gyalogsági aknáknak szintén két fajtája ismert, a taposóakna (a földre vagy a földbe kézzel telepítik vagy repülõgéprõl szórják és a rálépõ lábait sebesíti meg) és a repeszakna (amely felrobbanásakor felemelkedik és repeszeket vet szét).

A gyalogsági típusú aknákat elsõsorban nem halál, hanem sérülés okozására tervezték. Ha egy elõrenyomuló katonai egység egyik tagja megsérül, el kell õt látni, amelyhez felszerelés és idõ kell, míg halál esetén késlekedés nélkül folytatódhat az akció. Emiatt a gyalogsági akna okozta sebesülés költség- és idõigényesebb a halálnál.

Az új fejlesztések nyomán megjelentek a mûanyag aknák, amelyeket nem érzékel a fémkeresõ, és a légbõl szórható aknák, amelyek pontos feltérképezése, jelölése, felderítése lehetetlen. Egy akna elõállítása és telepítése 3-30 USA dollárba, felszedése 300-1000 USA dollárba is kerülhet. A felszedés technológiája némi lemaradással követi az elõállításét. A mind drágább és bonyolultabb berendezéseket általában épp az aknákat is elõállító cégek dobják piacra, így az aknáktól leginkább sújtott - azaz elmaradott és nehezen hozzáférhetõ területeken élõ, legszegényebb lakosság - számára ezek elérhetetlenek.

A "türelmes gyilkosok" leszerelése