Nemzeti
Környezeti Nevelési
Stratégia
 

 

 

alapvetés
 
 

1998

A 128 oldalas könyv teljes szövege HTML formában letölthető és offline olvasható - KATTINTSON IDE! (1 file, 320K)


 (David Attenborough levele facsimile)
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tiszteletbeli tagjaként szeretnék gratulálni mindannyiuk munkájához. Önök a harmadik évezred küszöbén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásra keresik a választ.
Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrófális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri.
Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk - oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul - okozott károk helyreállítására is fordítható.
Ennek első lépése a környezeti nevelés. Az önök által végzett munkára épül a jövő.
David Attenborough

A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia megírását az alábbi szervezetek kezdeményezték 1997. június 14-én:
  • Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért
  • Amerikai Békeszolgálat
  • Csemete
  • Erdei Iskola Egyesület
  • Független Ökológiai Központ
  • Körlánc
  • Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége
  • Környezeti Nevelési Iskolahálózat
  • Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  • Magyar Szakképzési Társaság
  • Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete
  • Zöld Szív
  • A szakmai anyag előkészítését két bizottság segítette:
    Szervező Bizottság: Albert Judit, Déri Andrea, Orgoványi Anikó, Treiber Zsuzsa, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András. A kezdeményező szervezetek felkérésére a szervezést a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tagjai végezték.
    Tartalmi Bizottság: Gulyás Pálné, Havas Péter, Kohl Ágnes, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András
    Az első szövegváltozatot Országos Környezeti Nevelési Konferencia (Budapest, 1997. november 21-23.) vitatta meg, a szerzőknek, szerkesztőknek szóló megerősítésekkel és javaslatokkal érdemi munkát végezve. A konferencia résztvevőinek névsorát a ??-on találjuk.
    A szerzők, az egyes témakörök kéziratát bíráló lektorok és a konferencián az adott témák vitáját levezető szekcióvezetők személyét a hátsó borító belső oldalán található táblázat tartalmazza.
    A konferencia után készült teljes szöveget lektorálta: Gyulai Iván és Makádi Marianna
    Illusztrálta: Sajdik Ferenc
    Szerkesztette: Vásárhelyi Tamás és Victor András
    Technikai szerkesztő: Darvas Katalin
    A Stratégia kialakításának anyagi hátterét a KTM Stratégiai Irodája, a KKA környezet és természetvédő társadalmi szervezetek és alapítványok programjainak támogatását elbíráló Bizottsága, a Magyar Természettudományi Múzeum segítsége, a konferencia részvételi díjai és a sok önkéntesen végzett munka teremtette meg. Köszönjük.

    Tartalomjegyzék
    Előszó

    Bevezetés

    Értékek és alapelvek

    1. Hagyományok
    2. Az életkorok sajátosságai
    3. Család, háztartás, életmód
    4. Óvoda
    5. Tanóra, tantárgy
    6. Szakképzés
    7. Iskolai, tanórán kívüli nevelés
    8. Iskolán kívüli nevelés
    9. A NAT-ra építve
    10. Felsőoktatás
    11. Felnőttoktatás
    12. Munkahely
    13. Termelés és gazdaság
    14. Művészetek
    15. Tudomány
    16. Vallás
    17. Egészségnevelés
    18. Tárgykultúra, mesterséges környezet
    19. Szabadidő, hobbi
    20. Környezeti információs rendszerek
    21. Kommunikáció és ökomarketing
    22. Törvényhozás, parlament
    23. Önkormányzat
    24. Helyi társadalom
    25. Civil közélet és a társadalmi szervezetek
    26. A környezeti nevelés finanszírozása
    27. Nemzetközi kapcsolatok

    A környezeti nevelés eszközrendszere

    Irodalomjegyzék

    Előszó

    (Sólyom László)

    Bevezetés

    Magyarország természeti szépségekben és - a gazdasági szempontú megítéléstől eltérően - erőforrásokban gazdag ország. Szelíd és vadregényes tájaink, erdőségeink, barlangjaink, folyóink, mocsaraink, termőföldjeink, homokpusztáink vannak. Ezen a tájon több tízezer éve élnek emberek, mindenkor használták a természeti erőforrásokat és kialakították az emberi létezés feltételeit. Az utóbbi évszázadokban, évtizedekben a természet használata helyenként túlzott mértéket ért el, és ennek következményeként az ember lakóhelye, környezete sem csak előnyére változott. Ez a folyamat egyre többünkben tudatosul.
    Hasonló folyamatok játszódtak és játszódnak le a Föld egészén. A Néma tavaszt, vagy a Római Klub első jelentését szokás a környezeti gondokra felhívó első intőjelként említeni. A hetvenes évek óta beszélhetünk környezeti nevelésről, amelynek célja az, hogy a felismeréstől a cselekvésig vezesse az embert és a közte és környezete között veszélyessé vált viszony javulását érje el. A kezdetben magányos próféták után mozgalmak, szervezetek, kormányok, nemzetközi szervezetek vállalták fel (pl. az ENSZ is), hogy nem térnek ki a környezeti gondok kezelése elől. Az 1992-es riói világkonferencia óta - amely kifejezetten ajánlotta a kormányoknak, hogy készítsenek nemzeti környezeti nevelési stratégiát - sok országban a korábbinál tudatosabban, tervszerűbben kezelik a környezeti kérdéseket. A Feladatok a 21. századra címen magyarul is megjelent dokumentum igyekszik az emberi tevékenység legtöbb területén ajánlásokat tenni. Ennek a folyamatnak a nyomán számos országban indult meg a környezetvédelem szabályozását célzó sokoldalú és intézményes tervezés, illetve konkrét környezetvédelmi tevékenység. A környezeti mutatók azonban nemigen javultak sehol sem.
    Világszerte, így Magyarországon is minden környezetvédelmi fórum egyetért abban, szinte minden dokumentum megemlíti, hogy a környezeti nevelésnek, azaz a tudatformálásnak alapvető szerepe van a környezeti gondok megoldásában. Számos országban tesznek komoly erőfeszítéseket a környezeti nevelés fejlesztéséért, támogatásáért. Az utóbbi néhány évben több országban készült stratégia a környezeti nevelés rövid- vagy középtávú fejlesztése érdekében. Társadalmi kezdeményezésre, több mint 70 szakember munkájaként, egy 230 fős konferencia ajánlásait figyelembe véve, most végre Magyarországon is elkészült a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (a továbbiakban Stratégia) jelen szövegváltozata.
    A Stratégia megírását széles társadalmi nyilvánosság bevonásával 1997. júniusában vette tervbe 13 környezeti neveléssel is foglalkozó társadalmi szervezet. Elkészítését azért tartottuk fontosnak, hogy: