Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia

---

 (David Attenborough levele facsimile)

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tiszteletbeli tagjaként szeretnék gratulálni mindannyiuk munkájához. Önök a harmadik évezred küszöbén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásra keresik a választ.

Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrófális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri.

Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk - oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul - okozott károk helyreállítására is fordítható.

Ennek első lépése a környezeti nevelés. Az önök által végzett munkára épül a jövő.

David Attenborough

---

A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia megírását az alábbi szervezetek kezdeményezték 1997. június 14-én:

Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért

Amerikai Békeszolgálat

Csemete

Erdei Iskola Egyesület

Független Ökológiai Központ

Körlánc

Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége

Környezeti Nevelési Iskolahálózat

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Magyar Szakképzési Társaság

Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete

Zöld Szív

A szakmai anyag előkészítését két bizottság segítette:

Szervező Bizottság: Albert Judit, Déri Andrea, Orgoványi Anikó, Treiber Zsuzsa, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András. A kezdeményező szervezetek felkérésére a szervezést a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tagjai végezték.

Tartalmi Bizottság: Gulyás Pálné, Havas Péter, Kohl Ágnes, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András

Az első szövegváltozatot Országos Környezeti Nevelési Konferencia (Budapest, 1997. november 21-23.) vitatta meg, a szerzőknek, szerkesztőknek szóló megerősítésekkel és javaslatokkal érdemi munkát végezve. A konferencia résztvevőinek névsorát a ??-on találjuk.

A szerzők, az egyes témakörök kéziratát bíráló lektorok és a konferencián az adott témák vitáját levezető szekcióvezetők személyét a hátsó borító belső oldalán található táblázat tartalmazza.

A konferencia után készült teljes szöveget lektorálta: Gyulai Iván és Makádi Marianna

Illusztrálta: Sajdik Ferenc

Szerkesztette: Vásárhelyi Tamás és Victor András

Technikai szerkesztő: Darvas Katalin

A Stratégia kialakításának anyagi hátterét a KTM Stratégiai Irodája, a KKA környezet és természetvédő társadalmi szervezetek és alapítványok programjainak támogatását elbíráló Bizottsága, a Magyar Természettudományi Múzeum segítsége, a konferencia részvételi díjai és a sok önkéntesen végzett munka teremtette meg. Köszönjük.

---

Tartalomjegyzék

Irodalomjegyzék

Előszó

(Sólyom László)

Bevezetés

Magyarország természeti szépségekben és - a gazdasági szempontú megítéléstől eltérően - erőforrásokban gazdag ország. Szelíd és vadregényes tájaink, erdőségeink, barlangjaink, folyóink, mocsaraink, termőföldjeink, homokpusztáink vannak. Ezen a tájon több tízezer éve élnek emberek, mindenkor használták a természeti erőforrásokat és kialakították az emberi létezés feltételeit. Az utóbbi évszázadokban, évtizedekben a természet használata helyenként túlzott mértéket ért el, és ennek következményeként az ember lakóhelye, környezete sem csak előnyére változott. Ez a folyamat egyre többünkben tudatosul.

Hasonló folyamatok játszódtak és játszódnak le a Föld egészén. A Néma tavaszt, vagy a Római Klub első jelentését szokás a környezeti gondokra felhívó első intőjelként említeni. A hetvenes évek óta beszélhetünk környezeti nevelésről, amelynek célja az, hogy a felismeréstől a cselekvésig vezesse az embert és a közte és környezete között veszélyessé vált viszony javulását érje el. A kezdetben magányos próféták után mozgalmak, szervezetek, kormányok, nemzetközi szervezetek vállalták fel (pl. az ENSZ is), hogy nem térnek ki a környezeti gondok kezelése elől. Az 1992-es riói világkonferencia óta - amely kifejezetten ajánlotta a kormányoknak, hogy készítsenek nemzeti környezeti nevelési stratégiát - sok országban a korábbinál tudatosabban, tervszerűbben kezelik a környezeti kérdéseket. A Feladatok a 21. századra címen magyarul is megjelent dokumentum igyekszik az emberi tevékenység legtöbb területén ajánlásokat tenni. Ennek a folyamatnak a nyomán számos országban indult meg a környezetvédelem szabályozását célzó sokoldalú és intézményes tervezés, illetve konkrét környezetvédelmi tevékenység. A környezeti mutatók azonban nemigen javultak sehol sem.

Világszerte, így Magyarországon is minden környezetvédelmi fórum egyetért abban, szinte minden dokumentum megemlíti, hogy a környezeti nevelésnek, azaz a tudatformálásnak alapvető szerepe van a környezeti gondok megoldásában. Számos országban tesznek komoly erőfeszítéseket a környezeti nevelés fejlesztéséért, támogatásáért. Az utóbbi néhány évben több országban készült stratégia a környezeti nevelés rövid- vagy középtávú fejlesztése érdekében. Társadalmi kezdeményezésre, több mint 70 szakember munkájaként, egy 230 fős konferencia ajánlásait figyelembe véve, most végre Magyarországon is elkészült a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (a továbbiakban Stratégia) jelen szövegváltozata.

A Stratégia megírását széles társadalmi nyilvánosság bevonásával 1997. júniusában vette tervbe 13 környezeti neveléssel is foglalkozó társadalmi szervezet. Elkészítését azért tartottuk fontosnak, hogy:

• legyen áttekintésünk a legfontosabb társadalmi jelenségek és a környezeti nevelés kapcsolatáról;
•  javuljon a környezeti nevelők együttműködése;
•  hatékonyabb legyen a munkájuk;
•  jobban használják ki a törvények, rendeletek, körülmények adta lehetőségeket;
•  jobban támaszkodhassanak az elérhető forrásokra;
•  és mindennek eredményeképpen javuljon a társadalom egészének környezeti tudatossága és ennek nyomán a környezet állapota is.

 

 
 
 
 
 
 

A Stratégia célja tehát röviden az, hogy növelje a környezeti nevelés hatékonyságát és a környezeti nevelők felkészültségét Magyarországon, mert csak így lehet elérni, hogy (a tudatformálás eredményeképpen) a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be.
 
 

Mi a stratégia?
 
 

A stratégia szónak sokféle értelmezése van. Van, aki egyszerűen előrelátó gondolkodást, megtervezett cselekedeteket ért alatta, van, aki a külső és belső körülmények gondos mérlegelése után eltervezett, költségbecsléssel és forráslehetőségekkel alátámasztott lépéssort. Az IUCN nemzeti környezeti nevelési stratégiák előkészítéséért létrehozott segédanyaga (Anonymus, 1994) szerint a stratégia úgy definiálható, mint ,,tervezett és rendszeres folyamat egy cél elérése érdekében". Egy környezeti nevelési stratégia célja pedig ,,minden emberben, bármilyen korú legyen, bárhonnan érkezzen, kifejleszteni a figyelmet, megértést, elkötelezettséget és a cselekvési készségeket azért, hogy ezek segítségével tudatosan lépjen a fenntartható élet felé vezető útra".
 
 

A stratégiai tervezés lényegéhez tartozik annak vizsgálata, hogy mit kell ma tennünk nekünk, környezeti nevelőknek - és azoknak, akik a környezeti neveléssel kapcsolatos fontos döntéseket hozzák - azért, hogy a jövőt biztosíthassuk. Helyzetfelmérés alapján célokat, feladatokat kell kitűznünk. Ezután döntést kell hozni azoknak a feladatoknak a végrehajtására, melyek a környezeti nevelés fejlesztését, eredményességének javítását a leginkább szolgálják. Végül kidolgozandók azok a lépések, módszerek, amelyek a döntések megvalósítását szolgálják, majd végre is hajtandók. A folyamat értékeléssel, új stratégiai tervek készítésével folytatódik.
 
 

Mit vállalhat ebből ez a kiadvány? A Stratégia készítőinek célja az volt, hogy minél szélesebb körben keressék a társadalmi jelenségek és a környezeti nevelés kapcsolatait, tűzzenek ki minél többféle célt, feladatot, amelyek a környezeti nevelés hatékonyságát fokozhatják. Az egyes célok eléréséhez szükséges módszerek, lépések kidolgozása és a végrehajtás azonban már a jövő feladata. Ez a kiadvány akkor éri el célját, ha a benne foglalt új szempontok, javaslatok segítségével környezeti nevelőink maguk tűzik ki saját, konkrét feladataikat, megkeresik a megvalósítás módjait, megállapítják költségigényét és az egyéb feltételeket, megtalálják a pénzügyi támogatás módját, és végre is hajtják az eltervezett munkát.
 
 

Reméljük, hogy a sok szakember együttes munkájával kialakított ajánlások jelentős részével a kormányzati oldal is egyetért, és lehetőségeit felajánlva segíti a kitűzött célok elérését, azaz a terv jó elemeinek végrehajtása azonnal megkezdődhet. Azt is reméljük, hogy a kormányzati oldal segíteni fogja a szöveg gondos társadalmi megvitatását, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt környezeti céloknak megfelelő nevelés megtervezését, s annak alapján két év alatt egy új, jobb stratégiai terv kidolgozását. Az indítványozó Magyar Környezeti Nevelési Egyesület vállalja, hogy a szöveg sorsát figyelemmel kíséri, s az értékelő, fejlesztő munkát megindítja. Több külföldi példánk van arra, hogy ilyesfajta szélesebb társadalmi egyeztetések során csiszolódott az a stratégiai terv, amelynek alapján konkrét környezeti nevelési fejlesztő tevékenység indulhatott, a megfelelően elkészült javaslatok alapján pedig azonnal kezdődött a munka.
 
 

A jó stratégia egyszerre épül felülről lefelé, és alulról felfelé. A Stratégia kialakításakor tekintettel voltunk a meglévő törvényekre, rendeletekre, szabályozókra (pl. Közoktatási, Önkormányzati, Környezetvédelmi, Természetvédelmi törvény, NAT, Nemzeti Környezetvédelmi Program stb.), mert ezek korlátokat szabnak, kereteket, lehetőségeket adnak a munkának. Most az egyik legnagyobb feladatunk az lesz, hogy megkeressük a felülről építkező szabályozás és az alulról érkezett javaslatok között a kínálkozó, konkrét kapcsolódási pontokat, és minél több területen próbáljunk meg eredményeket is elérni a kétféle eredetű szándék, akarat, lehetőség összekapcsolásával. Azokra a javaslatokra is oda kell figyelnünk, amelyek nem illeszkednek a meglévő jogi, intézményes keretbe, vagy éppen azok megváltoztatását célozzák, hiszen például éppen itt jelentkezhet a társadalmi kezdeményezések egyik pozitív hatása.
 
 

A társadalmi megközelítésnek számos előnye van: képes az uralkodó gondolkodásmódot alkotó módon meghaladni, nem hagyományos célcsoportokat is elér (pl. szegények, szülők, felnőttek, falun élők), nem hagyományos eszközöket is ismer, segíti a szektorközi együttműködést (pl. önkormányzatok, iskolák, üzleti élet egy településen), elősegíti a közvetlen visszacsatolást, könnyebben alkot képet saját eredményességéről. Emellett a civil kezdeményezés, az önkéntes munka, az elkötelezettség sajátos hitelt biztosít a társadalmi alapon szerveződő munkának.
 
 

Főbb szempontok a stratégia kialakításakor
 
 

A stratégia legfontosabb alapelve, hogy a környezet is és a nevelés is minden egyes embert érint. A környezet alatt komplex módon a természeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi környezetet értjük. Ezek - és az ezekkel kapcsolatos kérdések - egymástól elválaszthatatlanok. Egyikük javulásához legtöbbször a többi javulása is szükséges, illetve azzal együtt jár. A nevelés nemcsak az intézményes nevelést jelenti, hanem a bölcsőtől a sírig tartó folyamatot. A környezeti nevelés célja - a tudatformálás - a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhető el a másik kettőben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet.
 
 

A fenntartható fejlődés olyan gondolkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szereplőjétől - a társadalom minden tagjától -, amely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni, és azokra választ adni úgy, hogy nem szül újabb ellentéteket az ember és a természet között. A fenntartható fejlődés legfontosabb üzenete tehát, hogy a gazdaság, társadalom és környezet kérdései egyetlen rendszert alkotnak, s hogy a globális válságok nem oldhatók meg sem egyik, sem másik kérdéskör túlhangsúlyozása mellett. A fenntartható fejlődés új fogalom. Ebben a fenntartható és a fejlődés szavak nem külön-külön, hanem csak együtt értelmezhetők, s a fogalom nem jelent mást, mint olyan fejlődést, amely mindig elegendő forrást hagy a jövő nemzedékek életfeltételeinek kielégítésére (életminőségének jobbítására).
 
 

A Stratégia a Magyarországon, minden színtéren működő környezeti nevelők számára ad ajánlásokat a következő 3-6 év legsürgetőbb teendőit illetően. Kitekintése számos esetben ennél hosszabb távú. Arra törekedtünk, hogy a Stratégia az elvek és óhajok megfogalmazásakor ne szakadjon el a valóságtól, valós helyzetfelmérés és értékelés alapján lehetőleg konkrét javaslatokat tegyen. Javaslatait azonban célszerű időnként felülvizsgálni. Hangsúlyozni kell, hogy hazánkban sok színtéren remek munkát végeznek a környezeti nevelők, és ennek folytatására kell törekedni, miközben a stratégia új, esetleg átfogóbb irányokat, célokat is kijelöl.
 
 

A nemzeti stratégiát úgy gondoltuk el és fogalmaztuk meg, hogy az senkit se rekesszen ki, senkit se riasszon el. A Stratégiában hangsúlyos elem az eddig nem igazán érintett csoportok és rétegek elérése. Ide értjük pl. a politikai és gazdasági élet szereplőit, a környezet iránt közömbös vagy egyenesen gondatlan, a szegénységük okán vagy éppen hetykén nemtörődöm személyeket, illetve a más fontos, esetleg magasztos célokat a környezet elé helyező személyeket is.

A jelenlegi helyzet ismertetésekor igyekeztünk konkrét példákat is hozni, részben az érthetőség, szemléletesség kedvéért, de főként azért, hogy bemutassunk pozitív példákat. Természetesen lehetetlen minden alkalommal valamennyi, az adott kérdésben szerepet játszó intézményt, jelenséget megemlíteni, ismereteink és e kötet terjedelmeis korlátozottak. Példaként szolgáló intézményeket mindenki találhat a Zöld Hálózat című egyre vaskosabb kiadványban, segítséget kérhet az Ökoszolgálattól vagy a Zöld Pók számítógépes hálózaton keresztül, és számos más forrást is használhatna. Most már számos információs forrás áll rendelkezésünkre, hogy azok segítségével megtaláljuk a működő intézményeket, szervezeteket, számunkra fontos partnereket.
 
 

A fejezetek felépítése, kialakulása
 
 

A társadalmi élet 27 területét neveztük meg. A fejezetek bevezetője beilleszti a témát a környezeti nevelés egészébe, és megindokolja, hogy miért került be a Stratégiába. Az első rész (Helyzetkép) röviden vázolja a témával kapcsolatos mai állapotot, esetleg az utolsó évtized, évtizedek változásait, irányait. Arra kértük a szerzőket, hogy olyan problémákat is említsenek meg, amelyekkel kapcsolatban esetleg nincs megoldási javaslatuk. A második rész (Javaslatok) a legnagyobb hiányosságok, hibák, szükségességek és lehetőségek esetében pótlási, megoldási, kihasználási javaslatot tesz. Végül utalunk arra, hogy az illető fejezet milyen továbbiakkal van közelebbi kapcsolatban, átfedésben.
 
 

Az egyes fejezetek szövegét, amelyek különböző szerzők tollából származnak, szakemberek lektorálták, majd a teljes szöveg a konferencia elé került. A szekcióvezetők összegezték a konferencián részt vevők ajánlásait (a legtöbbet írásban is begyűjtöttük), s az ennek alapján javított szövegeket - most már a teljes Stratégiát - a szerkesztések után ketten lektorálták. A szövegek tehát alaposan megváltoztak .
 
 

Két fejezet esetében a konferenciára elkészített anyagot a lektorok és a Tartalmi Bizottság nem fogadta el. Hintalan László hagyományainkról szóló írása külön szekcióülésen is vitára került, mély emlékeket hagyva hallgatóiban. Okos, szép javaslatai is jóval hosszabb távúak azonban, mint a stratégia tervezésekor kitűzött 3-6 év. Tompa Anna munkahelyekről írott szövege szakszerű, de a szerző túlságosan ragaszkodott szakterületéhez (egészségügy). Ebben a fázisban a többi fejezet általánosabb megközelítését tartottuk helyesnek; a stratégia mentén haladva azonban a következő lépésben már hasznosulhatnak az általa írottak.
 
 

Kinek készült ez a könyv?
 
 

A Stratégia annál sikeresebb, minél több állampolgár jut el a környezeti kérdésekkel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekig, a környezettel való törődés szükségességének gondolatáig illetve a konkrét cselekedetekig. Elsősorban az oktatás hivatalos irányítóinak, a politikai és gazdasági döntéshozóknak, a választások előtt versengő leendő döntéshozóknak, és azoknak szól, akik magukat környezeti nevelőknek tartják. Ők zömmel pedagógusok (óvodától a felsőoktatásig), a társadalmi szervezetek és mozgalmak tagjai, közművelők. De nevelnek a szülők, az elkötelezettek, a főnökök stb. - tehát végül is a társadalom minden tagja szóba jöhet. Törekedtünk arra, hogy a stratégia mindenki számára érthető, vonzó és követhető legyen.
 
 





***


 














Kérjük, tanulmányozza figyelmesen ezt a dokumentumot. Véleményét, konkrét szövegváltoztatási, pótlási javaslatait írja le és küldje el a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület címére (1088 Budapest, Baross u. 13.) Az összegyűlt vélemények alapján tehetünk javaslatot a Stratégia javítására, fejlesztésére, frissítésére.
 
 

Köszönetnyilvánítás
 
 

Nagyon sokaknak tartozunk köszönettel, amiért e Stratégia létrejöttét elősegítették. Szeretnénk név szerint is megemlíteni Barabás Katát, Csobod Évát, Csonka Csabánét, György Lajost, Holler Juditot, Karas Lászlót, Kelen Gábort, Száraz Pétert, Szokolay Örsöt, Treiber Zsuzsát és Zelnik Józsefet, akik különféle módokon segítették a Stratégia létrejöttét és tartalmának javítását.

Külön köszönetünk illeti Gyulai Ivánt és Makádi Mariannát igen gondos lektorálásukért.
 
 

A 128 oldalas könyv teljes szövege HTML formában letölthető és offline olvasható - KATTINTSON IDE! (1 file, 320K)