HÁLÓZAT
A Környezeti Nevelési Hálózat Hírlevele 36. szám 1998. december

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk
Minden Kedves Olvasónknak!
Dobozos karácsony
A Hálózat karácsonyi számát sok olyan intézménybe is eljuttattuk, ahol idáig nem jutottak hozzá lapunkhoz, reméljük ezeken a helyeken is haszonnal forgatják majd. Most az újság nagy részét a Környezetvédelmi Minisztériumtól kapott fontos híranyagok töltik ki, de mint mindig, ezúttal is található benne sok általunk hasznosnak ítélt hír és információ a pályázati lehetőségekről, a környezetvédelem aktuális kérdéseiről és a környezeti nevelés gyakorlati vonatkozásairól.

Ha rendszeresen kapja lapunkat, csak akkor küldje vissza a mellékelt adatlapot, ha olyan változásról szeretné értesíteni a szerkesztőséget, amely a postai kézbesítés miatt fontos lehet. Ha nem jár Önöknek a Hálózat, de a jövőben szeretné kapni ezt az ingyenes kiadványt, töltse ki, és küldje vissza szerkesztőségünknek a mellékelt adatlapot!

------------------------------------------------------ ITT LEVÁGANDÓ -------------------------------------------------------------------

Az intézmény neve: .............................................................................................................................
Az intézmény címe:.......................................................................................................
Az intézmény telefonszáma:............../..................................
A környezeti nevelő neve:.....................................................................................................................
Szak:..................................................................Nyelvtudás:.................................................................
A környezeti nevelő lakcíme:..........................................................................................
A környezeti nevelő telefonszáma:.........../..................................
Címünk: Hálózat Szerkesztőség, 2000 Szentendre, Kovács László utca 16.
Bűn és erény


Érdekek az értékek ellen

“Haszonkeresés nélkül semmi sem történik a világon. Ne is kívánjunk az emberektől érdekeikkel ellentétes dolgot. De nem olyan alacsony vágy ez, csak adjunk neki józan irányt, fordítsuk nemes célra.” – írta Széchenyi István.
Az állampolgárokat, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat a jelenlegi körülmények túl gyakran kényszerítik arra, hogy döntsék el, mit részesítenek előnyben, saját pillanatnyi anyagi érdekeiket, vagy pedig a hosszabb távon is ható környezet- és egészségvédelmi érdekeket. Sokszor olcsóbb többet fűteni, mint szigetelni az ajtókat, ablakokat; olcsóbb több villanyáramot fogyasztani, mint energiatakarékos izzókat vásárolni; olcsóbb autóval utazni (ha többen vagyunk és csak a benzinköltséget számoljuk), mint vonattal; olcsóbb kidobni az újságot a szemétbe, mint elszállíttatni a papírt újra feldolgozó üzembe; a mezőgazdaságban olcsóbb vegyszert használni, mint több dolgozót alkalmazni a vegyszermentes termékek előállítására; az önkormányzatoknak kifizetődőbb elhanyagolni, sőt beépíttetni a zöldterületeket, mint azokat gondozni; gyakran olcsóbban vásárolhatjuk meg a több ezer kilométerről ideszállított banánt, mint a hazai termésű almát; ha külföldre utazunk, előfordul, hogy a repülőjegyet kevesebb pénzért tudjuk megvásárolni, mint a vonatjegyet... és még hosszan sorolhatnánk a példákat (Természetesen nagyon sok olyan eset is van, amikor a környezetkímélő magatartás pénzben is kifizetődő, mégpedig rövid távon, azonban ebben a cikkben nem ezekről kívánok szólni.)
Vajon miért kifizetődőbb a környezet jobban szennyező és az egészségnek ártó tevékenység, mint a környezetbarát? S tényleg kifizetődőbb-e, vagy ez csak a látszat? Valóban ilyen a világ, vagy pedig félrevezetnek minket?

A külső költségek

Szerte a világon egyre több közgazdász és egyéb szakember mutat rá arra, hogy a jelenlegi árak nem tükrözik a valódi költségeket. A környezetpusztító tevékenységek és termékek áraiba ugyanis többnyire nem épülnek be mindazok a költségek, ami az elszennyezett levegő, víz és talaj, az élővilág károsodása, az emberek egészségének romlása következtében lépnek fel. Szakértői becslések szerint például Magyarországon a közúti közlekedés környezeti és egészségi kárai elérhetik az évi 1000 milliárd forintot, ami a bruttó hazai termék csaknem 10 százaléka. Az energiafelhasználás miatti légszennyezés környezeti kárait pedig évi 600 milliárd forintra becsülik. Az italos eldobó műanyag-palackok, fém- és kombidobozok általában a szemétlerakókba vagy a hulladékégetőkbe kerülnek, azonban ennek a költségeit sem az fizeti meg teljes egészében, aki a benne lévő italt elfogyasztja. Többnyire a vizet szennyező gyár sem fizeti meg annak tisztítását. A legszennyezőbb közlekedési eszköz, a repülőgép üzemanyaga mentes a fogyasztási adó alól...
Mindezek a költségek valóban léteznek, megfizetésük viszont az egész társadalomra hárul, sőt még az ükunokáink pénztárcáját (és egészségét) is terhelik majd.
A mai árrendszer tehát amellett, hogy gazdaságilag ésszerűtlen, két szempontból is mélységesen erkölcstelen. Egyrészt arra ösztönzi az embereket (egyszerű állampolgárként, vállalkozóként és politikai döntéshozóként egyaránt), hogy pusztítsák a környezetet, rongálják egymás egészségét, ahelyett hogy óvnák ezeket a pótolhatatlan értékeket. Másrészt a környezetszennyezésből és egészségkárosításból eredő károkat nem azokkal fizetteti meg, akik azokat okozzák, hanem áthárítja az azokban vétlen emberekre is, beleértve az elkövetkező nemzedékeket.

Adóreformot!

Ennek a már tarthatatlannak vált helyzetnek a megváltoztatása érdekében a környezetvédő mozgalmak világszerte egyre határozottabban követelik ezeknek az ún. külső (idegen szóval: externális) költségeknek a beépítését az árakba.
Mielőtt még bárki azt gondolná, hogy a lakosságot újabb adókkal kívánjuk sújtani, le kell szögezni, hogy a környezetvédők javaslata szerint az adóterhek összességében nem növekednének. Azt szeretnénk elérni, hogy amilyen mértékben növekszenek a környezetre ártalmas tevékenységek adói, ugyanolyan mértékben csökkenjenek az emberi munkára nehezedő terhek. Jelenleg ugyanis rendkívül magas társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót kell fizetnünk, ami a munkanélküliség, az alacsony fizetések és a fekete gazdaság egyik fő oka.
A javasolt adóreform lényege tehát a következő: a rossz dolgokat (pl. a környezetszennyezést, az egészségkárosítást) fokozottabban kell megadóztatni, a jó dolgokat (ide soroljuk az alkotó emberi munkát is) pedig a jelenleginél jóval kisebb adóval kell terhelni.


Már nem csak a környezetvédők...

Egy ilyen jellegű adóreform szükségességét már nem csak a környezetvédők hangsúlyozzák. Az Európai Unió például hivatalos állásfoglalást adott ki, amely rögzíti, hogy minden tagországában jelentősek a közúti személy- és teherszállítás azon költségei, amelyeket nem a használó fizet, és hogy ezeket a költségeket be kell építeni az árakba. Várhatóan 1999-ben fogadják el az EU döntéshozói azt a törvényt, amely kötelezővé tenné az energiaadók emelését a tagországokban. Minden európai állam –így Magyarország is – vezetett már be valamilyen környezeti adót vagy díjat. Szomszédunk, Ausztria az élen járók közé tartozik ezen a téren.

Cselekedjünk most!

“Az erény éppen úgy le tudja győzni a bűnt, mint ahogy a víz is le tudja győzni a tüzet. Manapság azonban úgy gyakorolják az erényt, mint aki egy pohár vízzel akar megmenteni a tűztől egy kocsirakomány rőzsét, s amikor a lángok nem hagynak alább, kijelenti, hogy a víz nem tudja legyőzni a tüzet. Ebből aztán nagyszerűen táplálkozhat a bűn, az erénynek pedig elkerülhetetlen pusztulás a vége.” – írta Meng-ce kínai filozófus (Kr. e. 372–319). Mindannyiunk feladata, hogy ne adjunk szabad utat a bűnnek, lépjünk fel az erény védelmében. Sajnos, jelenleg a mindent elárasztó reklámok, de sokszor a televízió és a rádió műsorai, az újságban megjelenő cikkek is azt sugalmazzák nekünk, hogy a fejlődéshez, a boldogságunkhoz elengedhetetlen a súlyosan környezetpusztító és egészségkárosító tevékenységeke folytatása. Ezért is kell, hogy minél többen hallják azok hangját, akik a környezet és az egészség védelme érdekében lépnek fel. Hangoztassuk annak szükségességét, hogy az emberek, a vállalkozások és az önkormányzatok akkor kapjanak jutalmat (jussanak több pénzhez), ha védik a környezetet és az emberek egészségét, s akkor részesüljenek büntetésben (fizessenek többet), ha ezeket károsítják! Írjunk a sajtónak, országgyűlési és helyhatósági képviselőinknek! Szólaljunk fel minél több fórumon! Tegyünk ki a témával foglalkozó cikkeket, írásokat az iskola és más intézmények faliújságjára!
Lukács András
(Levegő Munkacsoport)

Az adórendszer és az állami költségvetés környezetbarát átalakításának lehetőségeit közérthető stílusban ismerteti Lukács András Államháztartási reform – másképpen című könyve. A 80 oldalas kiadványt hírlevelünk olvasói ingyenesen megrendelhetik az alábbi címen:
Levegő Munkacsoport,
1465 Budapest, Pf. 1676
Fax: (1) 365-0438
Drótposta: levego@levego.zpok.hu


"Babilonnak valamikor kétmillió lakosa volt, s mit tudunk ma Babilonról? Ismerünk néhány királynevet, néhány gabonavásárlásról, meg rabszolgaeladásról szóló szerződést... pedig az a sok család minden este leült vacsorázni, az apa hazajött a munkából, a kéményből felszállt a füst - akárcsak nálunk." Thornton Wilder

Természetvédelmi, környezetvédelmi szervezeteket bemutató sorozatunkban most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mutatkozik be és kínál lehetőséget az érdeklődőknek a csatlakozásra.

MME - EGY ELŐNYÖS KAPCSOLAT

Napjainkra már minden környezet- és természetvédő szervezet felismerte, hogy tevékenységében a szemléletformálás, környezeti nevelés az egyik legfontosabb stratégiai kérdés.
Egyesületünk, az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) úttörő módon, már a megalakulás idején nagy hangsúlyt fektetett a fiatalokkal történő foglalkozásra. Programjaink között vezető szerepet töltöttek be a különböző természetvédelmi, madárvédelmi táborok.
A fiatalok ismeretei gyarapodtak, az egyesület iránti elkötelezettségük megerősödött. Számos más eredmény mellett az MME töretlen fejlődését is sikerült így biztosítanunk.
Tagjaink között nagy számban voltak (és vannak) pedagógusok, akik kezdetben csak önszorgalomból foglalkoztak a tanórán kívüli környezeti neveléssel. Létrehoztuk egyesületünknél a Környezeti Nevelési Bizottságot a szemléletformálás összehangolására. Több Madarász Suli működik az országban és további erőforrásokat próbálunk átcsoportosítani erre a tevékenységre.
Mit is jelent valójában ma az MME?
A természetvédelem terén ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok megóvását, értékes élőhelyek védelmét. Sok-sok ezer óra terepi védelmi munkát, melyet tagjaink felbecsülhetetlen lelkesedése nélkül nem tudnánk eredményként felmutatni.
A gyerekek számára a kalandot, a felfedezés örömét, ismereteik bővítését és szabadban eltöltött feledhetetlen perceket jelenti. Az általános iskolás korú gyerekek részére 1999-től egy külön programot biztosítunk, lehetővé téve számukra, hogy fokozatosan betekintést nyerjenek a madár- és természetvédelmi kérdésekbe, hogy fejlődésük biztosított legyen.
Aki érdeklődik a természetvédelem gyakorlati kérdései iránt, akiben van egy kis természetbúvár hajlam – és melyik gyerekben ne lenne? –, érezni fogja: olyan csapat ez, amelyhez jó tartozni.
A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy minden jó kezdeményezés elhal, ha nincsenek mögötte aktív emberek. Egyesületünk a környezeti nevelési céljait csak az ország különböző helyein dolgozó pedagógusok bevonásával tudja elérni. Olyan program ez, amely mindkét fél számára előnyös lehet.
Kérjük, ismerkedjen meg tevékenységünkkel, lépjen be egyesületünkbe! Szeretnénk megismertetni mindazokkal a szolgáltatásokkal, amelyeket szervezetünk nyújt a tagjai számára. Lehetőséget szeretnénk önnek és diákjainak is biztosítani, hogy lakóhelyükön bekapcsolódjanak a gyakorlati természetvédelmi munkába.

Ajánlat oktatási intézmények részére

Minden oktatási intézmény, amely támogató szervezetként segíti munkánkat és megfizeti az ajánlott 3500 Ft/év tagsági díjat, az első évben egy kiadvány csomagot kap ajándékba. A tagsági díj egyben előfizetést is jelent a Madártávlat c. folyóiratra, valamint az évi négy alkalommal megjelenő MME Faliújságra. Az intézmény egy igazolványt kap, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a kijelölt MME érdekeltségű rezervátumokat osztályai, szakkörei előzetes egyeztetés után látogathassák.
Drexler Szilárd
-----------------------------------------------------------ITT LEVÁGANDÓ--------------------------------------------------------
(Kérjük, hogy a mellékelt adatlapot 1999. január 1. után küldje vissza!)

Felismerve a természetvédelem és a szemléletformálás fontosságát, kérem felvételemet az MME tagjai közé.
Név: ......................................................... Cím: ........................................................................................................
Egyéni tagság Családi tagdíj esetén a családtagok neve, szül. év
Adózóknak (800 Ft/év): ¨ ...........................................................................................
Nem adózóknak (500 Ft/év): ¨ ...........................................................................................
Családi tagság: (1200 Ft/év) ¨ ...........................................................................................
Támogató szervezet: (3500 Ft) ¨ ...........................................................................................
A családi tagságot választó családok között minden év végén társasjátékokat sorsolunk ki.
¨ Kérem, küldjenek részemre bővebb tájékoztatást az MME tevékenységéről,
¨ a támogató szervezeti tagsággal kapcsolatos kérdésekről.
.........................................................
Aláírás
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 1121. Budapest, Költő u. 21.



"A Tadzs Mahalt és Európa összes székesegyházát is villanyáram, cement és acél nélkül építették fel. Rögeszme, hogyha nem állnak rendelkezésünkre a legújabb dolgok, akkor egyáltalán semmit sem tudunk csinálni."
E. F. Schumacher


HULLADÉK III.
VESZÉLYES HULLADÉKOK

Mind a háztartási, mind a termelési hulladék tartalmaz olyan anyagokat, melyek a környezetre, az élővilágra, így az emberre is veszélyesek, ezért különleges kezelést igényelnek. Egy részük mérgező, vagy fertőző, már részük tűz- és robbanásveszélyessége miatt tartozik ebbe a kategóriába. Hogy a háztartási hulladékban milyen arányban találunk problémás anyagokat, eltérőek a vélemények. Egy OMFB tanulmány szerint arányuk 0,5-0,7 tömeg%, külföldi szakirodalmak az 1 tömeg%-os mennyiséget tekintik átlagosnak. A termelési hulladékban arányuk nagyobb, annak mintegy 4-5 %-át alkotják.
A profitra éhes reklámozókat a legkevésbé sem érdekli, hogy termékük a környezetre ártalmas, így a fogyasztói szemlélet terjedésével háztartásainkban egyre nagyobb arányban kell számolnunk a veszélyes hulladék megjelenésével. Ebbe a hulladékcsoportba tartoznak a lejárt szavatosságú gyógyszerek, kimerült szárazelemek, tönkrement akkumulátorok, beszáradt festék- és feleslegessé vált vegyszermaradványok, stb.
Legfontosabb feladatunk, hogy a minimálisra szorítsuk a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségét! Ne vásároljunk, ne használjunk elemmel működő termékeket, ha van hálózatról működő gyártmány inkább azt válasszuk, ezzel nemcsak környezetünket, de pénztárcánkat is kíméljük. Igyekezzünk gyógyszerfogyasztásunkat is visszafogni, sokkal hatékonyabb, ha a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, megfelelően táplálkozunk, sokat mozgunk a friss levegőn, nem hajszoljuk magunkat, hagyunk időt a kikapcsolódásra, azaz lépéseket teszünk lelki egyensúlyunk megteremtése érdekében. (Lám a hulladékgazdálkodásnak milyen szerteágazó összefüggésrendszere van.)
A megelőzés után csak másodsorban említhető a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtésének és kezelésének fontossága. Mindazonáltal jelentősége nem lebecsülendő, hiszen településeink többségében, ahol még nem sikerült a háztartási veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését megvalósítani, ezek az anyagok lerakókra kerülnek, ahonnan megfelelő szigetelés híján a csapadékvíz által kimosott káros anyagok a felszín alatti vízrendszerbe jutnak, így tönkretehetik ivóvízbázisainkat. Sajnos a veszélyes hulladékok óvatlan kezelése már több hazai településünkön okozott komoly gondokat. Ipartelepekről származó szivárgás miatt kellett korábban lezárni például Vác vagy Mosonmagyaróvár néhány ivóvízkútját. Lépten-nyomon hallani veszélyes hulladékok okozta környezetszennyezésről, melyek ártalmatlanítása sokmilliárdos .tételként jelenik meg a költségvetésben. De ami ennél is nagyobb gond: az ilyen jellegű környezeti terhelések örökletes elváltozás, rákos megbetegedés formájában nyilvánvalóan kihatnak az érintett lakosság egészségi állapotára is!

ÓZON VILÁGNAP SZEPTEMBER 16.

Csatlakozva a nemzetközi ÓZON VILÁGNAP rendezvénysorozatához a Magyar Humánökológus Társaság Tiszántúli Képviselete és a debreceni Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda közös információs kiadványt jelentetett meg. A négy oldalas munka meglepő részletességgel tárja fel a klór-fluor-tartalmú szénhidrogének (CFC) közel 80 éves történetét. Megtudhatjuk például, hogy a vegyületcsoportot az 1920-as évek elején találták fel, és azóta ötévente kétszereződött meg előállításuk üteme. A változás az 1970-es években kezdődött, amikor Mario Molina és Sherwood Rowland az irvinei Kalifornai Egyetem vegyészei a Nature c. folyóiratban közölt cikkükben először hívták fel a figyelmet a CFC koncentráció megnövekedése és az ózonréteg ritkulása közötti összefüggésre, s mindennek kémiai hátterét is megvilágították. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy elképzelésük helyes, ezért 1995-ben munkájukért Nobel-díjat kaptak.
Az első konkrét lépések már az 1970-es végén megtörténtek, amikor néhány fejlett iparral rendelkező ország betiltotta az aeroszolos palackok CFC hajtógázzal való töltését.
A CFC gyarapodás és az ózonritkulás közötti kapcsolat első perdöntő bizonyítéka 1988-ban látott napvilágot, de a első nemzetközi megállapodás már egy évvel korábban, 1987-ben megszületett Montrealban. Az azóta eltelt tíz év során a megállapodásban foglaltakat több ízben megszigorították, de ennek ellenére a helyzet tovább romlik, idén minden eddiginél nagyobb kiterjedésű területen tapasztalták a sztratoszféfikus ózon koncentrációjának csökkenését.

A tölgy éneke

Csalnak a völgyek
rejtekén a rejlő
ösvények messze
fel, hol a felhő
megáll és lopva
pihen az ormon:
Indulok!...S itt lenn
hagyom a gondom!

Cserjés Antal erdőmérnök verse




Meghirdetés javasolt időpontja
Javasolt beküldési határidő

TERMÉSZETVÉDELMI PÁLYÁZATOK
Földtani örökségünk
1998. december
1999. április 20.
Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangpályázat
1998. december
1998. február 20.
Nem védett területek természeti értékeinek feltárása
1999. január
1999. október 15.
Élő örökségünk
1999. január
1999. szept. 15

KÖZOKTATÁSI PÁLYÁZATOK
Jeles napok
a környezet és a természet védelmében
1999. január
1999. február
Erdei Iskola
1999. január
1999. február
Szakköri tevékenység


Környezet- és természetvédelmi táborok
1999. január
1999. március
Óvodai nevelési programok (egészséges és környezetbarát életmód az óvodában és a családban)

1999. május

1999. június
A környezetvédelmi szakképzésben résztvevő
költségvetési intézmények gyakorlati képzésének támogatása
1999. április
1999. június
Természeti és történeti értékek megjelenése a helyi tantervekben


Védett és muzeális értékek az iskolai szertárakban



FELSŐOKTATÁSI PÁLYÁZATOK
Diplomapályázat
1999. április
1999. július 15.
Ösztöndíjpályázat
1999. április
1999. július 15.
Terepgyakorlatok a felsőoktatásban
1999. január
1999. március

ÁLLAMI FELADATOT VÁLLALÓ PARTNER SZERVEZETEK
Az oktatóközpontok (KOKOSZ) tevékenységének támogatása (meghívásos pályázat)
1999. április
1999. június
Tanulmányi versenyek
tehetséggondozás (meghívásos pályázat)
1998. december
1999. január
Pedagógus szervezetek támogatása (meghívásos pályázat)
1998. december
1999. január
Közművelődési intézmények szakköri tevékenységének támogatása
1999. március
1999. május
Nemzeti Parkok oktatási tevékenységének támogatása (meghívásos pályázat)


Környezetvédelmi Felügyelőségek oktatási és tájékoztató tevékenységének támogatása (meghívásos pályázat)
1999. március
1999. május
* A PÁLYÁZATI NAPTÁR JELENLEG MÉG MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUMBAN. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKAT A NAPILAPOKBAN ÉS A HÁLÓZAT HASÁBJAIN TESSZÜK KÖZZÉ, VALAMINT HOZZÁFÉRHETŐK A KÖZÖNSÉGSZOLGÁLATI IRODÁN, A MINISZTÉRIUM ÉPÜLETÉBEN.


AZ ELMÚLT HETEK ESEMÉNYEI

1998. november 18-án
Ülésezett a Környezetvédelmi Minisztérium Oktatási Bizottsága. (Elnök: Dr. Vida Gábor akadémikus). Fő napirendi pont: az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium együttműködési megállapodásának előkészítése.

1998. december 2.
Szegeden ülésezett az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága. (Elnök: Dr. Illés Zoltán, alelnök: Dr. Nemcsók János.)
Az ülésen az OM és a KöM képviselői számoltak be a környezeti nevelés támogatásáért tett eddigi lépéseikről és további terveikről.
A Bizottság fontosnak tatja a minisztériumok közötti megállapodás létrehozását és megvalósítását.

1998. december 9.
Szakmai fórum volt a Kereskedelmi és Iparkamara (MTESZ Székház) rendezésében: a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósításának jövőjéről.

1998. december 10.
A tudomány és a társadalom szerepe az étkezéssel összefüggő környezetterhelések csökkentésében "Stratégiák a fenntartható háztartásokért" (SusHouse) projekt az EU 4. keretprogramban
Workshop a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában Budapest, Szentháromság tér 6.
(JATE SZÉF Élelmiszertechnológia és Környezetgazdálkodás Tanszék,
Tóthné Szita Klára, Szeged)

1998. december 10.
Bemutatkozik a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia
Sajtótájékoztató volt a Magyar Természettudományi Múzeum Társalgójában (Budapest, Ludovika tér 6.) Rendező: a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

1998. december 15.
A Magyar Humánökológis Társaság Tiszántúli Képviselete előadássorozatot indít. A ZÖLD AKADÉMIA célja a Nemzeti Környezetvédelmi Program megismertetése és regionális fejlesztési feladatai. A terevezett előadássorozat 1999. áprilisig tart. (Környezeti Tanácsadó Iroda Dr. Orosz Tamás programfelelős 4027 Debrecen,, Jerikó u. 17-19. Tel.: (52) 480-596, e-mail: mhttka@zpok.hu
Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium


Ha rendszeresen kapja lapunkat, csak akkor küldje vissza az 1.oldalon mellékelt adatlapot, ha olyan változásról szeretné értesíteni a szerkesztőséget, amely a postai kézbesítés miatt fontos lehet. Ha nem jár Önöknek a Hálózat, de a jövőben szeretné kapni ezt az ingyenes kiadványt, töltse ki, és küldje vissza szerkesztőségünknek az 1.oldalon mellékelt adatlapot!


NEMZETI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
(NKNP)

A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP)
MEGVALÓSÍTÁSA AZ OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS TERÜLETÉN
1999. ÉS 2000-2002.

A Minisztérium környezeti nevelési feladatait az 1995. évi LIII. törvény és az NKP elvei szabják meg. A környezeti nevelés, képzés állami feladat. A fejlesztés és támogatás alapelve, hogy a megfelelő nevelés, tájékoztatás, oktatás, képzés és a társadalmi csoportok széles körének mozgósítása a környezetvédelem leghatékonyabb eszköze, mert a megelőzést szolgálja. A társadalmi szükségletnek megfelelő színvonalú Nevelési Programot a nemzetközi normákat és eredményeket szem előtt tartva kell kialakítani, fejleszteni és megvalósítani.
Az NKNP a társtárcák együttműködésével, és elkülönített, garantált források felhasználásával valósítható meg. Konkrét időszerű feladatai az NKP éves intézkedési terveiben jelennek meg.
I. Az 1999. évi Intézkedési Terv
II. A 2000-2002. évek feladatai a program végéig
  1. Célállapot


CÍMEK:
1. NEMZETI KöRNYEZETI NEVELéSI PROGRAM FEJLESZTÉSE
2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
3. NEMZETI PARK OKTATóBáZISOK
4. KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK KÖZÖNSÉGKAPCSOLATAI
5. OKTATóKöZPONTOK FEJLESZTÉSE
6. FELSőOKTATáS FEJLESZTÉSE
7. ÁGAZATKöZI EGYüTTMűKöDéS - TÁRS TÁRCÁKKAL
8. PEDAGóGUS TOVáBBKéPZéS - FELSŐOKTATÁSI MŰHELYEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
9. TANTERVFEJLESZTéS - KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK A KÖZOKTATÁSBAN
10. TáRSADALMI SZERVEZETEK - ÁLLAMI FELADATOT VÁLLALÓ PEDAGÓGUS SZERVEZETEK
11. OKTATáS, KéPZéS TáMOGATáSA - HELYI TANTERVEK KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
12. SZAKKÉPZÉS - NEM KÖRNYEZETI SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSSEL EGYÜTT
13. KöZMűVELőDéSI INTéZMéNYEK TUDATFORMáLó éS TáJéKOZTATó TEVéKENYSéGéNEK FEJLESZTéSE
14. SZAKMAI FEJLESZTÉS ÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE
15. KÖLTSÉGIGÉNY

I. A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE
1999.

OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS

(NKP-2.5.) Oktatás, nevelés, tájékoztatás

1. A Nemzeti Környezeti Nevelési Program (1998.) továbbfejlesztése.

2. A Minisztérium oktató és bemutató létesítményeinek folyamatos működtetése érdekében a megfelelő szintű jogszabályok megalkotása.
3. A nemzeti parkok fogadó központjainak fejlesztése: az alaptevékenység minimális feltételeinek kialakítása, a létesítmények, az infrastruktúra fejlesztése. A turizmus és a megőrzés helyi prioritásainak feltárása és megjelölése.

4. A környezetvédelmi felügyelőségek oktatási, képzési feladatokban való részvétele. A tájékoztatás feladatainak széles körű ellátása.

5. A nemzeti parkok oktatóbázisainak és oktatóközpontjainak fejlesztése. Építészeti tervek, infrastruktúra, a természetvédelmi és tájrendezési szempontok érvényesítésével.

6. A felsőoktatás fejlesztése, a pedagógusok graduális és posztgraduális képzésének indítása.

7. Ágazatközi együttműködés fejlesztése.

8. Pedagógus továbbképzés. Önálló (OM) központok (műhelyek) létrehozása és működtetése, illeszkedve a pedagógus továbbképzési rendszerhez.

9. A közoktatás fejlesztése. Tantervfejlesztés, a NAT és az érettségi vizsgaszabályzat korrekciója, korszerűsítése. (OM-KöM együttműködésben.)

10. Társadalmi szervezetek támogatása a közoktatás és képzés egyes állami feladatainak átvállalásában.

11. Oktatási, képzési intézmények támogatása a megkezdett fejlesztés folytatása érdekében.

12. A szakképzés fejlesztése. a szakközépiskolai és felsőfokú iskolai rendszerű akkreditált OKJ szerinti képzések tartalmi fejlesztése.

13. Közművelődési intézmények tudatformáló és tájékoztató tevékenységének fejlesztése. A közgyűjtemények lehetőségeinek felmérése és fejlesztése, értékeinek és szellemi kapacitásának hasznosítása. (KöM-NKÖM együttműködésben)

14. Szakmai fejlesztés, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és fenntartása
15. Az 1999. évi intézkedések költségigénye és forrásai

Az 1999. évi terv az előkészítés egyszeri beruházásaira tekintettel magasabb forrásigényű.
A továbbiakban, 1999. évtől a költségvetésben tervezett módon, fejezeti kezelésű forrásként kell megjeleníteni

FELADAT
KÖLTSÉG, M Ft
FORRÁS

1999
Központi költségvetés
Egyéb állami pénzalapok
1.
Nemzeti parkok oktatóbázisai és oktatóközpontjai
600
520*
80
2.
Környezetvédelmi felügyelőségek oktatási tevékenységének fejlesztése
70
50
20
3.
Felsőoktatás fejlesztése
50
50

4.
Pedagógus továbbképzés fejlesztése
30
20
10
5.
Állami feladatot vállaló társadalmi szervezetek
80

80
6.
Intézmények támogatása
100
50
50
7.
Szakképzés fejlesztése
60
40
20
8.
Közművelődés fejlesztése
20

20


730
280
öSSZESEN:
1010 M Ft


*Beruházás

Az NKP beruházási ütemtervében megjelenő célkitűzéseknek megfelelően:
  • iskolai környezeti oktatás javítása
  • szakmai és társadalmi tudatosság erősítése
  • a társadalmi részvétel erősítése
  • 1, 4, 6
2, 3, 7, 8
5
Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium




II. A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA
A 2000-2002. ÉVEK NKNP FELADATAI

OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS

1. A kialakított műveltségi és képzési tartalmak meghonosítása az oktatásban, képzésben, a közművelődésben és a tájékoztatásban. Prioritási sorrend érvényesítése a felsőoktatásban.

2. A nemzeti parkok fogadó és oktatóbázisainak infrastruktúra- és létesítmény-fejlesztése, a működés jogi, pénzügyi és tárgyi feltételeinek kialakítása és fejlesztése.

3. A nemzeti parkok oktatóbázisai a közoktatás működési rendszerébe rendszerszerűen beépített terepi oktatási intézményekké, valamint egészségnevelési és továbbképzési helyszínekké fejlődnek.

4. A környezetvédelmi felügyelőségek a közoktatás és a szakképzés valamint az érdekelt állampolgárok számára oktató, információt szolgáltató és ismeretterjesztő programok kínálatát nyújtják, munkatervükben tervezett módon.

5. Ki kell alakítani az oktatási célt szolgáló bemutató útvonalak, tanösvények hálózatát és meg kell teremteni az egyéni és a vezetővel történő bejárás, a rendszeres állagmegóvás és karbantartás feltételeit. Minden igazgatóság legalább egy oktatóbázist működtet, de lehetőség szerint - a környezetterhelés megosztása és a zavartalan munka érdekében - decentralizáltan több bemutató területet tart fenn. A tervezés során figyelmet kell fordítani a természetvédelem céljainak elsődlegességére. Ezért tervezni kell a tájvédelmi körzetek látogatható területeinek bemutatását és az alternatív programokat a szezonális túlterhelés elkerülés érdekében.

6. A felsőoktatás kutatási, tervezési és fejlesztési feladatai, prioritási sorrendben, a Program befejezéséig
tudományegyetemek,
tanárképző főiskolák,
tanító és óvóképzők,
természettudományi,
jogi és
bölcsész szakterületek,

(Állami, egyházi és alapítványi intézmények)


7. Ágazatközi együttműködés fejlesztése. Részvétel az oktatásfejlesztés stratégiai tervezésében, az alapvető dokumentumok kidolgozásában. Együttműködési megállapodások alapján a pedagógusképzés és továbbképzés tartalmi és szervezeti kereteinek kialakítása és működtetése. A korszerű környezeti nevelési és egészségnevelési ismeretek oktatásának teljes körű bevezetése és meghonosításuk a közoktatásban.

8. Pedagógus továbbképzés A főiskolai és egyetemi végzettségű pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésük keretében választhatják a környezeti nevelés továbbképzési műhelyeit. Hat környezeti és egészségnevelési pedagógus továbbképzési intézmény (műhely) kialakítása tervezhető, felsőoktatási intézményekben, pedagógus szakmai szervezetek részvételével.

9. Tantervfejlesztés, a Nemzeti Alaptanterv korrekciója és az érettségi vizsga szabályzatának korszerűsítése.

10. A környezet és természet védelmével foglalkozó, állami feladatot vállaló szervezetek (egyesületek, szakmai szervezetek stb.) az NKP céljainak megfelelő tevékenysége részesül kiemelt támogatásban. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia társadalmi vitája, az eredmények alkalmazása.
11. A működő oktatási és képzési intézmények a korszerű nevelési és képzési tevékenység folyamatossá tételéhez állami támogatásban részesülnek.

12. Európai normáknak megfelelő szakképzés a környezetet veszélyeztető technológiákra felkészítő szakirányú képzésben.

13. A nemzeti értékek

14. Szakmai korszerűsítés, fejlesztés

15. Költségigény és források 2000 - 2002.

FELADAT
KÖLTSÉG, M Ft
FORRÁS

2000-2002.
Központi költségvetés
Egyéb állami pénzalapok
Nemzeti parkok oktatóbázisai és oktatóközpontjai
400
360
40
Környezetvédelmi felügyelőségek oktatási tevékenységének fejlesztése

30
30

Felsőoktatás fejlesztése
50
50

Pedagógus továbbképzés fejlesztése
30
30

Állami feladatot vállaló társadalmi szervezetek
100

100
Intézmények támogatása
100

100
Szakképzés fejlesztése
60
60

Közművelődés fejlesztése
30
30

ÉVENTE:
800 MFt/év


öSSZESEN:
2.400 MFt

A szükséges beruházások forrásigénye 500 mFt/év, a közcélú célfeladatok támogatására 300 mFt/év, illetve a környezetfejlesztésre előirányzott forrás legkevesebb 1%-a szükséges ahhoz, hogy az NKNP céljai időarányosan megvalósuljanak.

Egyes sajátos célok garantált megvalósítására a közhasznú alapítványi támogatási forma a legcélszerűbb.
A Környezetgazdálkodási Oktatás Fejlesztéséért Alapítvány (A Minisztérium a kizárólagos alapító és kezelő) átalakítása, alapítói alaptőke-emelés és kormánytámogatás mellett alkalmas lehet arra, hogy támogassa


Az Alapítvány megújítása 1998. évben folyamatban.

Forrás: dr. Száraz Péter, Környezetvédelmi Minisztérium
III. CÉLÁLLAPOT A PROGRAM ZÁRÁSÁNAK IDŐPONTJÁBAN
NKNP 2002.

OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS

1.
Minden állampolgár számára a közoktatásban, a felsőoktatásban és a szakképzésben elérhető környezeti információk, oktatási, képzési, továbbképzési lehetőség. Kötelezően elvárható, illetve hozzáférhető és az ismeretterjesztésben megszerezhető műveltség a környezetvédelem, természetvédelem területén.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: csökken a tudatlanságból, tájékozatlanságból elkövetett vagy bekövetkezett környezet- és természetkárosítás,
csökken a helyreállítás költségigénye.
Növekszik a hasznosított, a nemzeti jövedelmet növelő értékek aránya.
2.
Jogilag szabályozott zavartalan működési feltételek a nemzeti parkok reprezentatív fogadó (oktató és bemutató) központjaiban és látogatható területein.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: az országkép javulása, a védett értékek megőrzése iránt elkötelezett állampolgárok nevelése.
3.
Felszerelt fogadó, bemutató központok és oktatóbázisok a nemzeti parkokban, amelyek a közoktatást, szakképzést, a felsőoktatást és a továbbképzést valamint a tudományos kutatást szolgálják.
Reprezentálják a magyarországi védett értékeket, a természeti és épített környezet állami védettségének eredményeit.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: az országkép javulása, a védett értékek megőrzése iránt elkötelezett állampolgárok nevelése. Idegenforgalmi célközpontok kialakulása.
4.
A megelőzés elvének megfelelően a tájékozatlanság miatt bekövetkező környezetkárosítás minimalizálása.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: az országkép javulása, a védett értékek megőrzése iránt elkötelezett állampolgárok nevelése. A környezetet potenciálisan károsító technológia és tevékenység kártétele csökken.
5.
Minden hazai és külföldi érdeklődő, és a magyar közoktatásban résztvevő pedagógusok és diákok szakszerű vezetést és tájékoztatást, valamint szállás és táborozási lehetőséget kaphatnak a nemzeti parkok oktatóbázisain.
Valamennyi, a közoktatásban résztvevő diák az 1-12. évfolyamon legalább két alkalommal több napos terepi oktatásban részesülhet.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: nemzeti értékeink iránt elkötelezettebb fiatalok, diákok, felnőtt állampolgárok. Rekreáció: egészséges (lakó, levegő- és vizuális) környezetben töltik a gyermekek a tanév egy-egy szakaszát.
6.
Minden felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár a diplomája megszerzéséhez a magyarországi és globális természet- és környezetvédelmi értékek, problémák és megoldási lehetőségeik ismeretéről záróvizsgával bizonyított ismeretekkel rendelkezik.
7.
A hétévenkénti pedagógus továbbképzés rendszerében minden pedagógus akkreditált felsőfokú felkészítést kap a környezeti és az egészségnevelés iskolai feladatainak ellátásához.

VÁRHATÓ EREDMÉNY: a döntési helyzetbe kerülő állampolgárok képesek lehetnek a környezetvédelem és a természetvédelem, környezetgazdálkodás és a környezet-egészségügy szempontjait is érvényesíteni.

PÁLYÁZATOK

XXXII. Országos Középiskolai Fotókiállítás Pécs 1999
Az 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola fotókiállítást rendez Pécsett, az iskola aulájában a beküldött és a zsűri által kiválasztott képek felhasználásával.
Beküldési határidő: 1999. február 20.
Nyilvános képbírálat az iskolában: 1999. február 27. 10 órakor
Ünnepélyes megnyitó és díjkiosztás: 1999. március 28. 11 órakor
A kiállítás április közepéig tart nyitva minden nap 8-16 óra között.
Helye: Pécs, Malomvölgyi u. 1/b.
Részvételi feltételek: A pályázaton részt vehet mindem 22. életévét be nem töltött, rendszeres középfokú oktatásban részesülő tanuló, személyenként négy darab (országos pályázaton még nem díjazott) fekete-fehér vagy színes egyedi papírképpel és egy négy képből álló képsorral. A képek hosszabbik oldala csak 24 cm lehet, és kasírozással kérjük beküldeni. Az ettől eltérő méretű képek nem vesznek részt a pályázaton.
A képekhez nevezési lapot kell mellékelni (a rendezőségtől igényelhető), melyen fel kell tüntetni a szerző nevét, lakcímét, a kép címét és sorszámát, külön jelölve a sorozatot, az iskola nevét és címét, valamint, hogy a szerző kötelező fotóoktatásban részesül-e. Ezen adatok helyességét az iskolának igazolnia kell (pecsét, aláírás). A nevezési lap hiánya kizárja a képet az értékelésből. A nevezési lapot postai visszaküldésre alkalmasan (megcímezve, bélyeggel ellátva) kérjük mellékelni. A képek hátoldalán csak a kép és sorszáma szerepeljen a nevezési lappal egyezően.
A sérülést kizáró gondossággal csomagolt képeket a következő címre kérjük küldeni: 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola "Fotópályázat" Regős István 7601 Pécs, Pf. 269.
Az iskolai szakkörök lehetőleg együtt küldjék be a képeket. A beküldött anyagot a legnagyobb gondossággal kezeljük, de az esetleges sérülésekért, hiányért felelősséget nem vállalunk. A beküldött képeket csak a szerző írásbeli kérésére küldjük vissza, portósan.
A díjazott képek a rendezőség tulajdonába kerülnek. Minden kiállító díjtalanul megkapja a kiállítás katalógusát. Sajtóközlés és a kiállítás propagandája céljából a képek szabadon és szerzői jogdíj nélkül felhasználhatók. A beküldött képeket a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból álló bizottság értékeli. Külön kategóriában történi a kötelező fotóoktatásban részesülő tanulók felvételeinek elbírálása. Az összesítésben legjobb eredményt elért iskola külön jutalomban részesül. Minden egyéb felmerülő kérdésben a bíráló bizottság határoz, melynek döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs. A résztvevők a képeik beküldésével alávetik magukat a kiállítás feltételeinek.
Képeik beküldését szeretettel várja és megköszöni a rendezőség.

Iskolai konyhakert '99
Az Autonómia Alapítvány pályázatot hirdet olyan intézmények és szervezetek számára, amelyek konyhakertet, tangazdaságot működtetnek, vagy szeretnének működtetni.
Támogatás célja olyan kertművelés támogatása, ahol hátrányos helyzetű gyermekek felkészítése folyik az önálló gazdálkodásra a konyhakerti munkák elsajátítása révén
A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek célcsoportjába cigány származású gyerekek is tartoznak.
A pályázat feltétele: a gyerekek folyamatos és aktív részvétele a munkában a területen jártas vezető útmutatásával.
A pályázat során támogatás kérhető:
A pályázható maximális támogatás: 200 000 Ft. A támogatás 25 %-a kamatmentes kölcsön, aminek törlesztését hat hónapon belül, egyösszegben teljesíti a támogatott intézmény vagy szervezet. A pályázatot az Autonómia Alapítványnál (1021 Budapest, Budakeszi út 55.) beszerezhető Pályázati adatlapon lehet benyújtani (kérésre az Autonómia Alapítvány a Pályázati adatlapot postázza, faxon elküldi, vagy e-mail-en juttatja el a pályázni szándékozó szervezetnek.) Autonómia Alapítvány címe: 1021 Budapest, Budakeszi út 55.
A pályázat beadási határideje 1999. január 15.
Budapest Ma és Holnap - rajzpályázat gyermekeknek
A fenti címmel hirdeti meg a "Legyen a betű jó barát" Alapítvány a Budapesti Egyesítési Emlékalapítvány támogatásával gyermekeknek szóló rajzpályázatát. Rajzoljátok le, hogy szerintetek melyek azok a helyek, ahol a gyermekek legjobban érezhetik magukat, esetleg fogalmazhattok hozzá rövid történetet. Írd le rövid fogalmazásban mit kérnél saját vagy barátaid nevében Budapest Főpolgármesterétől, ami sok gyermeknek szerezhet örömet. Le is rajzolhatod fantasztikusabb elképzeléseidet. Rajzold le mi tetszik fővárosunkban a legjobban. Rajzold le, illetve fogalmazd meg röviden, hogy képzeled fővárosunkat 25 év múlva. Minden pályázó gyermek meghívást kap pót karácsonyi ünnepségünkre, ahol könyvet kap ajándékba.
Pályázatok beküldési határideje: 1998. december 10. Pályázatokat kérjük postán eljuttatni pontos cím és név megjelölésével. "Legyen a betű jó barát" Alapítvány levélcím: 1088 Budapest, Baross u. 15.

Pályázat a kistelepüléseken működő iskolák informatikai támogatására
A pályázat célja: A kistelepüléseken működő általános iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, pedagógiai munkájuk informatikai eszközökkel történő támogatása.
A pályázók köre: Olyan, kistelepüléseken működő általános iskolák, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:
Pályázni lehet: 3-5 db multimédia PC-re, ingyenes dial-up (modemen és telefonon keresztüli) internet hozzáférésre, nyomtatóra, illetve multimédia szoftverekre együttesen.
A pályázat követelményei:
Az űrlaphoz csatolni kell az iskola pedagógiai programját, valamint egy maximum 20 oldalas mellékletet, amely leírja a megpályázható számítástechnikai eszközök beépülését az oktatási folyamatba (pl. tananyagfejlesztés), és az esetleges iskolán kívüli egyéb felhasználás módozatait (pl. helyi újság, együttműködés a községi könyvtárral stb.).
A pályázó iskolának megfelelő infrastrukturális háttérrel kell rendelkeznie (telefonvonal, stb.), valamint vállalnia kell a fenntartás költségeit (pl. telefonszámla). A pályázónak vállalnia kell továbbá azt is, hogy széles körben lehetővé teszi az információkhoz való hozzájutást. A pályázatban a helyi önkormányzatnak igazolnia kell, hogy a pályázó megfelel a kiírás feltételeinek. Előnyt élveznek azok az iskolák, akik együttműködésen alapuló pályázatot nyújtanak be és ahol megjelenik a kapott támogatás széleskörű alkalmazása. További előnyt jelent, ha az iskola saját források bevonásával is segíti a fejlesztést, valamint külső támogatók segítségével is gazdagítja felszerelését.
Beküldési határidő: 1999. február 17.
A pályázati döntésekről szóló értesítés várható határideje: 1999. április 30.
Forrás: Sansz

Minden kedves olvasónknak, családjuknak, hozzátartózóiknak kellemes Karácsonyi Ünnepeket, tevékeny, sikeres és boldog Új Évet kíván a Hálózat szerkesztősége!

Szerkesztő: Dr. Dőry István
Felelős szerkesztő: Munkácsy Béla
A szerkesztőség postacíme:
Szentendre, Kovács L. u. 16.
A lap a szentendrei GB Nyomdában készült környezetbarát újrahasznosított papírra.
A lap megjelenését a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta.