HÁLÓZAT
A Környezeti Nevelési Hálózat Hírlevele 35. szám 1998. november

HOVA SIETÜNK?

Kezdetben volt a láb. Sétálva vitte gondtalanul nézelődő gazdáját; járáshoz igazodott, ha elintéznivaló akadt; szaporára fogta, ha menekülni kellett. Kezdetben volt az idő: fényt hozó napkelte, nyugalmat parancsoló éjsötét, árapályt mozgató holdváltozás, évszakokat körforgató keringés. Kezdetben mindennek saját ereje volt, aszerint növekedett és fejlődött. A különféle idők egybeesése eredményezte a találkozásokat (a táplálékszerzés érdekében meg kellett figyelni a növények, állatok időben zajló életét, s ahhoz kellett alkalmazkodni).
Ma a leggyorsabb állatok, sőt a hang sebességét is meghaladjuk, anélkül, hogy a lábunkat megmozdítanánk. Evvel a mesterséges irammal igyekszünk roppant távolságokra, hogy ott csupán egy kicsit elandalogjunk. Ma kényszeridőpontok és kényszertartamok regulázzák az élőlényeket, az embert, aki nem akkor születik, amikor magától jönne, nem addig szopik, amíg jólesik; időhöz van kötve a szobatisztasága és a nagykorúsága.
Mára a gyorsaság minőséggé lépett elő. Itt van a pillanatragasztó, az azonnal oldódó kávé, a gyorsrizs, a polaroid fényképezőgép, a mikrohullámú sütő és a telefax. Mára minden sürgőssé vált. Futunk, hogy a kitűzött időpontokat ugyanakkor érjük el, mint a többiek. Senki sem akar lemaradni, ezért mindenki fut. Egyre gyorsabb a verseny. Egymást kényszerítjük száguldásra?
Futásra sarkall a félelem. El attól, ami kellemetlen, ami unalmas, amit nem akarunk megízlelni. Futásra sarkall a mohóság. A saját területünk élményanyagát kevésnek találván máshova megyünk legelni. Egyre többet zabálunk idegenben, de mivel magunkkal visszük a kényelem-imádatot, a távolit is a magunk megszokott módján fogyasztjuk el (pl. farmernadrágba bújtan, colát szürcsölve). Egyre fogy a még fel nem fedezett, ezért egyre lázasabb a sietség.
Sietésre késztet a hontalanság: hátha az állandó mozgás feledteti, hogy nincs saját helyünk. Sietésre késztet a céltalanság: hátha a sok nyüzsgés pótolja az egyetlen fontosat. Sietésre késztet a be nem vallott remény: ha gyorsan végzünk mindennel, talán egyszer még arra is lesz lehetőség, hogy visszataláljunk abba az időbe, ami az örökkévalósággal rokon.
Unger Zsuzsa

GONDOLATOK A METRÓRÓL

Budapesten élve vagy közlekedve abban mindnyájan egyetértünk, hogy a fővárosunk tömegközlekedésének színvonala és jelentősége az elmúlt években rengeteget hanyatlott. Örömteli tény, hogy az ország és a főváros vezetése is felismerte a közlekedési helyzet tarthatatlanságát, és a problémát olyan súlyosnak ítéli, hogy jelentős összegeket áldozna a helyzet javítására. A különbség abban van, hogy míg Budapest vezetése egy 8-10 km hosszúságú metróvonal megépítésével szándékozik a gondokat orvosolni, addig a legújabb hírek szerint a kormány a felszíni közlekedés színvonalának emelését tartja elsődlegesnek.
Ha a helyzetet alaposan átgondoljuk beláthatjuk, hogy a metró a közlekedés hierarchiájának csupán egyetlen eleme. E szerint a teljes tömegközlekedési szerkezetet legalább három összetevő építi fel, vagyis a metrót regionális szinten a régiót behálózó gyorsvasúthálózat, helyi szinten pedig az egységes hálózattá összeálló (és nem ráhordó jellegű) villamos- és autóbusz-hálózat egészíti ki. A Dél-Buda-Rákospalota metró megépítése e háromlépcsős hierarchia egyetlen - már eddig is túlfejlesztett - elemének erősítését jelentené a helyi hálózat kárára (villamos-megszüntetések), ugyanakkor pénzt von el a ma teljesen hiányzó regionális hálózat fejlesztéstől. A metróépítés nem titkolt célja a felszíni tömegközlekedési hálózat leépítése, a gyalogosok föld alá kényszerítése, melynek hátterében a gépkocsiközlekedés pozíciójának - a tömegközlekedés kárára történő - további javítása (az utak szélesítése) húzódik meg.
Mi az a beruházás, ami valóban segítséget jelentene a környezetet kevésbé károsító tömegközlekedés fejlesztésében? Számos elemzés és szakvélemény szerint a metróhálózatot kiegészítő, Európa több városában kiválóan működő regionális gyorsvasúthálózat létrehozása! A befektetendő pénzek hatékony felhasználását garantálná, hogy ennek alapját a Budapest területén már meglévő 190 km hosszú MÁV vágányhálózat jelentené. Ennek többszöröse azonban az agglomeráció területén húzódó MÁV- és HÉV-pályák hossza, melyek regionális forgalomra való alkalmassá tétele összességében is jóval alatta maradna a néhány km-es alagút fúrására szánt összegnek.
A budapesti vasúthálózaton jelenleg három regionális gyorsvasút vonal keresztülvezetése képzelhető el.
  1. Dorog - Óbuda - Külső Körvasút - Rákos - Maglód
  2. Vác - Rákospalota - Zugló - Expo - Kőbánya-Kispest - Cegléd
  3. Gödöllő - Rákos - Expo - Ferencváros - Kelenföld - Törökbálint
Mindhárom vonal elkerülné a szűk értelemben vett - és amúgy jó tömegközlekedési rendszerrel rendelkező - belvárost, viszont két-három csomóponton megteremtődne a kapcsolat a különböző gyorsvasút vonalak között, s eközben bekapcsolnák a város vérkeringésébe a kőbányai Vásárvárost, a Ferihegyi repülőteret, és a Lágymányosi híd térségében jelenleg kialakuló új városrészeket.
A metróépítés másik alternatívája a helyi tömegközlekedési hálózat fejlesztése, ahol a legkézenfekvőbb feladat a ma a metróállomásoknál értelmetlenül véget érő villamosvonalak összefűzése egységes hálózattá. Hiába kínál a metró két állomás között villámgyors eljutási lehetőséget, ha a szétszabdalt villamoshálózat miatt az utazók nagyszámú átszállásra kényszerülnek.
Végül, de nem utolsósorban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy miközben a fővárosiak 1-2 perces időnyereség reményében 100-200 milliárd forintot áldoznának fel, addig az ország jelentős részén tarthatatlan a tömegközlekedés helyzete. A vágányok rossz állapota miatt a vasúti szerelvények több 100 kilométer hosszúságú szakaszokon 20-30 km/óra maximális sebességre vannak kárhoztatva. Ennek, és a rossz szervezésnek köszönhetően nem egy település van az országban, amelyikről a megye központja nem érhető el oda-vissza egy nap alatt!
Ezen ismeretek birtokában reméljük, hogy az anyagi források hatékonyabb felhasználása révén nem csupán néhány százezer, hanem több millió ember helyzete javul majd az elkövetkező évek közlekedési fejlesztéseinek eredményeként.
Dózsa Csaba -Zöld Péter a Lélegzet c. lapban
megjelent írásának nyomán

Bármennyire is páratlan élőlénynek gondoljuk is magunkat, mégis valószínű, hogy genetikai programunk, akárcsak a többi emlősé, tiszta levegőből és változatos zöld tájból álló természetes élőhelyre szól. - Paul Ehrlich: A fajok kihalása

A hozzánk érkező levelek meglehetősen nagy hányadában kollégáink abban kérnek segítséget, hogy különböző akciókba, országos programokba bekapcsolódva, ezekkel mintegy vezérfonalat kaphassanak környezeti nevelési tevékenységükhöz. Ezt a törekvést igyekszik támogatni lapunk azzal, hogy rendszeresen hírt ad olyan kezdeményezésekről, felhívásokról, amelyekhez csatlakozva specializálódhat az iskolai és iskolán kívüli munka. Legutóbbi számunkban a Környezetgazdálkodási Intézet energiahatékonysági programjának felhívását tettük közzé, most a "Hálózat az élővizekért" tevékenységére hívjuk fel olvasóink figyelmét.


BEMUTATKOZIK A "HÁLÓZAT AZ ÉLŐVIZEKÉRT"
(HÉ)
A hálózat munkája magyarországi szervezetek kezdeményezésére indult be 1992. decemberében, azóta csoportjainak száma elérte a hatvanat. Különösen értékes eredmény, hogy az utóbbi években a folyófigyelésbe mintegy 15 erdélyi tagcsoport is bekapcsolódott. Mivel a hálózat kezdeti szárnypróbálgatásait a Göncöl Alapítvány segítette, így nem meglepő, hogy ma a Hálózat az élővizekért a Göncöl Szövetség tagjaként végzi munkáját.
A HÉ küldetése, hogy a környezeti tudatosságot a közösségek fejlesztésén, vizeink állapotának javításán, természeti örökségünk és környezetünk védelmén keresztül érje el.
A fenti célok elérése érdekében a szervezet fő feladata az információ áramoltatása, a tagcsoportok igényeinek és a lehetőségeknek minél szélesebb körű feltárása, továbbá a tagság szakmai épülésének biztosítása. Mindehhez a HÉ Vácott, a Göncöl Házban kialakított koordinációs központja biztosítja a feltételeket. Itt készülnek a hírlevelek, itt van a számítógépes hálózat központja, itt szervezik a találkozókat, továbbképzéseket.
A nemzetközi kapcsolatai révén is igyekszik segíteni tagszervezeteinek munkáját. Partnerük az amerikai River Watch Network, melynek csoportjai az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban végeznek hasonló munkát, valamint a GREEN (Global River Environmental Education Network), melynek 132 országban vannak folyóvizekkel kapcsolatos környezeti nevelési programjai.
A HÉ mindenkit vár, aki egy helyi patak vagy folyó sorsán szeretne javítani és úgy érzi, hogy segítségre, vagy kapcsolatokra van szüksége. A szervezettel kapcsolatos további információ a következő címen szerezhető be: Dukay Igor (igor@goncol.zpok.hu) - 2600 Vác, Pf. 184 (Ilona utca 3.). Tel.: 27/304-484
A HULLADÉK II. - Minőségi jellemzők

Hazánkban egyelőre komoly eredménynek számít, ha egy településnek sikerül többé-kevésbé pontos képet festenie a területén keletkező szilárd hulladék összetételéről. Az első táblázat az ország különböző városaiban végzett hulladékanalízisek eredményeit foglalja össze. Az ilyen jellegű vizsgálatok a napjainkban oly divatos - és sokszor kissé öncélú - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése előtt feltétlenül szükségesek, mivel ezek alapján kell a gyűjtőedényzet beszerzéséről gondoskodni és a hulladékszállítás menetrendjét meghatározni. A másodnyersanyagok hasznosítását végző cégekkel történő tárgyalások során is ezen adatsorokra kell támaszkodni - feltéve, hogy találunk olyan vállalkozást, amelyik hajlandó a különben értékes másodnyersanyag feldolgozásával vesződni.

Egyes településeinken végzett
hulladékanalízisek eredményei (%)

Budapest
Kaposvár
Sopron
Zalaegerszeg
üveg
3.38
3.54
3.80
3.10
“bio”
38.38
35.15
34.20
47.70
fém
4.27
1.53
nincs adat
2.10
műanyag
4.56
2.89
7.10
6.70
papír
17.93
25.70
11.20
14.70
veszélyes anyag
nincs adat
1.41
2.40
nincs adat
textil
3.08
2.86
nincs adat
1.40
Forrás: PHARE-701/91

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar háztartásokban legnagyobb arányban szerves hulladék keletkezik. Ennek külön gyűjtése és komposztálása lenne a leginkább hatékony hulladékgazdálkodási beavatkozás. Sajnos hazánkban ez a módszer csak egy-két településünkön (például Fonyódon) működik központi szervezésben, máshol csak egyénileg van mód a komposztálásra. Ez persze nem baj, de ha az önkormányzat valamilyen formában nem támogatja azokat, akik időt és energiát nem kímélve kiskertjükben komposztálással foglalkoznak, akkor nem terjedhet el kellő mértékben ez a nagyon hasznos tevékenység.
A műanyag esetében is megfigyelhető, hogy a nyugati határszél magasabb életszínvonalú régiója nagyobb hulladék produkcióval jellemezhető. Sajnos ez a környezetben nem jól bomló anyagféleség egyre nagyobb arányban jelenik meg a hulladékban. E jelenség hátterében a fogyasztói társadalom szereplőinek azon törekvése húzódik meg, hogy a hétköznapi életet még kényelmesebbé tegyék, még annak árán is, hogy ezzel hosszú- sőt közép távon is számos komoly probléma megjelenését készítik elő.
Napjainkra jellemző változás, hogy a gázfűtés elterjedésével az ország érintett térségeiben kimutathatóan fokozottan, de máshol is jelentős mértékben emelkedik a papírhulladék részaránya. Külön gyűjtése csak szórványosan valósult meg, mert a papíripar nagyon komoly minőségi elvárásainak csak ritkán tudnak a gyűjtők megfelelni. Legnagyobb probléma, hogy az iskolák által gyűjtött papírhulladék műanyagot tartalmaz (füzetborító, cellux-csík, műanyag kötözőzsinór stb.), ez pedig a gyártás során a melegítés hatására megfolyik és a késztermékben folytonossági hiányt okoz. Ha sikerülne ezt a problémát leküzdeni, az iskolák sokkal jobb áron tudnák - egyenesen a felhasználónak - értékesíteni a hulladékpapírt!
Legegyenletesebbek a mutatók az üveg tekintetében. A legkisebb 3,1% és a legmagasabb 3,8%-os érték között elenyésző a különbség, így ez az egyetlen hulladékalkotó, amelynek aránya országos szinten viszonylag pontosan megállapítható. Ez az érték azonban sajnos az üvegvisszaváltó rendszer hanyatlásával folyamatosan, jól követhetően nő.
Nemzetközi összehasonlításokból, és a fenti táblázatból is jól látszik, hogy a fémek a nagyvárosok hulladékában az átlagosnál jóval magasabb arányban jelennek meg. Magyarországon a kisvárosokat 2% körüli, míg Budapestet 4% feletti fémhulladék keletkezés jellemzi. Gyűjtése viszonylag jól jövedelmező - sajnos ezt azok is tudják, akik nem a hulladékból, hanem a közlekedési szektorból, a közterületekről szerzik be a másodnyersanyagot...

A hulladék összetétele a világ néhány nagyvárosában (%)

Hanoi
Párizs
Hong Kong
Bécs
papír
2.7
40.9
21.0
33.6
műanyag
elenyésző
8.4
16.0
7.0
fém
0.9
3.2
3.0
3.7
bio
51.9
16.3
32.0
23.3
textil
1.3
4.4
5.0
3.1
üveg
0.5
9.4
3.0
10.4
bőr, fa, gumi
1.3
0.9
3.0
2.8
maradék
41.4
16.5
17.0
16.1
Forrás: WARMER Bulletin No.44/1995

A hulladék-összetétel tehát időben és térben egyaránt folyamatos változásban van, nem csak városonként, de országonként, térségenként és településtípusonként, sőt évszakonként is eltérő eredményeket mutat. Szoros összefüggésben van az egész gazdasági háttérrel. Az iparosodott területeken magasabb a papír és a műanyagok, kisebb a szerves eredetű anyagok részaránya. Afrika, Ázsia, Dél-Amerika jelentős részén, ahol a fogyasztói társadalom befolyása még kevéssé érezhető, a keletkező hulladék jelentős része szerves eredetű, így a természetbe kerülve csaknem teljes egészében lebomlik, további problémát nem okoz.
Említést érdemel William Rathje, amerikai archeológus tevékenysége, aki a hetvenes évek óta kutatja az összefüggést a hulladék összetétele, minőségi és mennyiségi változása, illetve a társadalom átalakulási folyamatai között. Írásait a National Geographic magazin számaiban is olvashatjuk.
Munkácsy Béla

A környezetvédelem meg fogja drágítani az életet. Ez természetes. Senki sem lázadozik amiatt, hogy a lakásba beépítik a WC-t, és az megdrágítja az építkezést. Miért csodálkozunk hát, hogy másfajta szennyeinket sem lehet szétszórni környezetünkben, és ennek megoldása megdrágítja életünket?
Várkonyi Tibor: Az élet veresége


OLVASÓINK ÍRTÁK

AZ ERDEI ISKOLA PROGRAM
A SZENTESI KLAUZÁL GÁBOR
ÁLTALÁNOS ISKOLA ARCULATÁBAN

Iskolánk 8 osztályos általános iskola, 1984 óta működik. A város legnagyobb létszámú iskolája ez, amely 63%-ban hátrányos helyzetű, lakótelepi gyerekek nevelését-oktatását végzi. Az intézmény méretét jól jellemzi, hogy 27+15 tanulócsoportban dolgozunk.
A panelvilágot oldani próbáló tantestület nyitott az új pedagógiai törekvések iránt. Több alkalommal vettünk részt eredményes kísérletekben. Folyamatos törekvésünk a tehetséggondozás, a kulturális értékek közvetítése olyan módon, hogy a tanulóink az alapkészségeket a lehető legjobb módon sajátítsák el. A tanulói személyiség fejlesztése terén fontosnak tartjuk az érdeklődés és érzékenység felkeltését, kialakítását a hazafiság, a természeti környezet védelme a megalkotott értékek elismerése, megóvása, az egészséges életmód kialakítása terén.
Az 1998/99-es tanévben már a hagyományoknak megfelelően harmadik alkalommal szervezünk erdei iskolai programot tanulóink számára, amely iskolánk helyi tantervének szervesen beépített része. Bázishelyünk védett természeti területen, a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség üzemeltetésében Magyartés faluban működik. Elvünk, hogy a tanulás kedvéért nem feltétlenül kell több száz km távolságra elmennünk. Számunkra az utazás legfeljebb fél óra, hiszen a falu Szentestől csupán 15 km-re esik. Az épület korszerűen felszerelt hálóhelyiségekkel, konyhával, vizesblokkal, foglalkoztatókkal és színházteremmel rendelkezik. A környező terület a természet megismerésére kiválóan alkalmas, mert a Körös, a Tisza, és a Kurca folyók közelsége és a viszonylagos háborítatlanság jellemzi.
Programunk jellegénél fogva természetes módon nevel a környezet értékeinek védelmére. A természetben foglal helyet, így az ott résztvevő tanulókat a természet részesévé teszi. Vidám együttlétet biztosít, valamint lehetőséget a barangolásra, felfedezésekre, vizsgálódásokra. Kiváló közösségformáló ereje van.
A szorgalmi időben rendszerint ősszel és tavasszal a tanulókat meghatározott terv szerint kivisszük az iskola zárt világából úgy, hogy egy teljes pedagógiai folyamatot (egy-egy hetet) természeti környezetbe helyezünk át. ennek a tanulásszervezésnek legfontosabb sajátossága a komplexitás, amely egyaránt vonatkozik a minden irányban végtelen környezetre, mint a megismerés tárgyára és a társas együttlétek által indukált tevékenységek sokféleségére.
Az erdei iskola az iskolai élet szerves része, nem valamiféle természetben eltöltött "kihelyezett tanulási szakasz". Olyan sajátos tanulásszervezési egység, amelyre a tanároknak és a diákoknak egyaránt fel kell készülni, illetve amelyre a "kint" tanult ismeretekre készségekre, élményekre a tanév teljes időszakában építeni lehet és kell. Hatása túlmutat a közvetlen didaktikai dimenzión, ugyanis fellazítja, tágítja a tanulásról kialakult poroszos fogalmakat és az ezeknek megfelelő pedagógiai gyakorlatot. Átalakítja a tanítás-tanulás megszokott szereposztásait, megváltoztatja az előírásokhoz igazodó, a végrehajtáson alapuló tanári és tanulói mentalitást, reflexeket.
Az erdei iskolában zajló tevékenység nélkülözhetetlen cselekvésszabályzó erőként feltételezi az önállóságot, a kezdeményezést, a helyzetfelismerést, a hely által meghatározott megoldásokat, az egymásra utaltságon és a partneri viszonyokon alapuló kooperációt.
Ez a tipikusan innovatív létezési mód túlmutat saját időbeni keretein és az egész tanév megtervezésére, az iskolai munka egész stílusára hatással van.
Borsodi Ágnes

KÖRNYEZETI NEVELÉS A
PÁPAI HONVÉDÓVODÁBAN

A környezet megismerésére való nevelés hatékonyságának érdekében kísérleteket végeztünk, figyelembe véve a gyermekek érdeklődését és értelmi fejlettségét. A tanulási folyamat része a kísérletezés a folyamatos megfigyelés, hiszen így gazdagodik a gyermek ismerete, fejlődik gondolkodásuk, emlékezetük és az érdekes, új dolgok iránti befogadóképességük.
Télen a víz halmazállapotának változását figyelhették meg. Különböző formákba vizet töltöttünk, majd hidegre tettük. Megállapíthatták, hogy a víz szilárd halmazállapotú lett, jéggé alakult át, ami felvette az edény formáját. Melegre rakva ismét folyékonnyá vált.
Másik alkalommal üvegbe vizet töltöttünk, üveglappal lefedtük, melegre állítottuk. A gőz az üveglapon cseppek formájában ismét folyékonnyá vált.
Naponta mértük azonos időben az udvari hőmérsékletet, majd grafikonon ábrázoltuk.
Tavasszal az udvaron a letört ágakat gyűjtöttük össze, a termekben pedig babot csíráztattunk, figyeltük, hogyan lesz a magból növény. Megvizsgáltuk a mag részeit, vizsgáltuk a csírázás feltételeit.
Az érdeklődő kíváncsi gyermekszemek nyomon követték a változásokat. A pozitív érzelmeket keltő tevékenységek, közös élmények, érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása biztonságos alapot ad a napi együttélés folyamatában.

"Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot,
Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát!
Ha terved egy életre szól, embert nevelj!"
(KÍNAI MONDÁS)
Ács Bódogné
A REGULYSOK VELEMBEN

Vasárnap reggel indultunk az erdei iskolába. Mindenki vidám volt és izgatott, nem sejtettük, milyen sok megpróbáltatásban lesz részünk.
Rövid buszozás után megérkeztünk az Alkotóházhoz. Megrohamoztuk, és berendezkedtünk. Később a társalgóban drámajátékok segítségével csapatokat alakítottunk, aztán indulás a Szent Vid-hegyre! Utunk egy kis patak mellett vezetett, melynek partján tölgyfák, gesztenyék, erdei fenyők, bükk- és gyertyánfák sorakoztak. A víz az évek során mély árkokat vájt ki a palából és a talajból. Furcsa alakzatok bukkantak fel a vízmosás partján, a fák gyökerei!
Túránk során készítettünk kéregmintát, gyűjtöttünk terméseket, leveleket, kőzeteket és gombát is határoztunk. Az út nehéz volt, de megérte a fáradságot. A templom előtt előadást hallgattunk Velemről és a vidékről, a Kőszegi-hegységet felépítő kőzetekről. Megnéztük az Országos Kék Túra indítókövét.
Visszatérve a szálláshelyre kiállítást rendeztünk, naplót írtunk, vetélkedtünk "Ki tud többet az erdőről" címmel.
Másnap Velemről Cákon át Kőszegre indultunk. Szőlők, gyümölcsösök mellett haladtunk. Cákon megnéztük a híres borospincéket. A kőfejtőben megcsodáltuk a belső erők felszínformáló munkájának nyomait, és az ásványhatározó segítségével megneveztük az egyes kőzeteket. Szemerkélő esőben gyalogoltunk tovább. Rétek és erdők váltakoztak, szép számmal láttunk védett növényeket, sőt őz- és vaddisznó nyomokat is. A tisztásra kiérve gyönyörködhettünk a Kőszegi-hegység vonulataiban, az őszi erdő színkavalkádjában. A kőszegi Chernel-kertben a vidék jellegzetes állataival, kőzeteivel ismerkedtünk meg. Ezután a belváros ódon házait csodáltuk meg, majd irány a játszótér!
Visszatérve Velembe a fazekas mesterség fortélyaiba avatott be bennünket Miklós bácsi. A fárasztó nap után a patak csobogása és az eső monoton kopogása mély álomba ringatott bennünket.
Az utolsó nap délelőttjére is bőven jutott a feladatokból, tréfás vetélkedő, környezetvédelmi totó, játékok váltogatták egymást. Végül az elmúlt napokban látottakról és hallottakról adtunk számot. A csoportok teljesítményének értékelése, az eredményhirdetés után fájó szívvel vettünk búcsút a tábortól.
Márfi Attila, Lőrincz Orsolya, Tóth Viktória
Szombathely, Reguly Antal Ált. Isk.

Nagyon sok levelet kapunk kedves olvasóinktól, amelyekben az iskolafásítással kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be. Az írások szerencsére majdnem mindig pozitív hangvételűek, csak elvétve akad köztük olyan, amely a program kapcsán az iskolai problémákra világít rá. Egyik kollégánk például arról számol be, hogy intézménye új iskolafenntartó kezelésébe került, amely nem fordít kellő figyelmet a két-három évvel korábban elültetett csemetékre (és talán a környezeti nevelésre sem). Az iskola átépítése nemrégiben veszélybe sodorta a fákat. A tantestület most a fák megmentéséért (is) küzd.
Hé, ezt nem teheted, ezek a mi állataink!


PROGRAMOK

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM PROGRAMJAI

A múzeum állandó kiállításaiból:
A kiállítások mellett óvodások és általános iskolások részére múzeumi foglalkozásokat is tartanak. A múzeum címe: Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár. Telefonszám: 341-2011 vagy 343-0573/128

CSERKÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI PROGRAMOK

Cserkelőút létesítés a Budakeszi Vadasparkban. Találkozó: 1998. december 19-én 8 órakor a Moszkva téren. Szükséges felszerelés: ágfűrész, balta, gereblye vagy lombsöprű.

A mezőgazdaság fejlődése és terjedése az élőhelypusztításnak mindig is sokkal fontosabb forrása volt, mint a városok terjeszkedése. Teljes természeti ökoszisztémákat alakítanak át egyetlen vagy néhány növényből álló állományokká, és azon fáradoznak, hogy minden egyéb növényt és növényevő állatot a mezőgazdasági területektől távol tartsanak. Paul Ehrlich: A fajok kihalása

KONFERENCIA

A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakónai Rend Misszió és Környezetügyi Központja konferenciát rendez Környészoktatás és a NAT keresztyén-keresztény összetevői címmel a környezetvédelmi világnap a Teremtés 8. ökumenikus ünnepén. A rendezvény ideje: 1999. június 4 -5, helyszíne az újpesti Baptista Egyház Bp. IV. kerület Kassai utca 26. alatti központja. Érdeklődni lehet: Jézus Testvérei Ökomenikus Diakónai Rend, Budapest, V. kerület, Szerb u. 8.

ERDEI ISKOLA
A BALATON-FELVIDÉKEN

Akik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, történelmi nevezetességeit szeretnék megismerni azok számára ajánljuk a Pálkövei Ifjúsági Tábor 5 vagy 7 napos erdei iskola programját, melynek turnuskezdése hétfőnként van. Programajánlat: Séta a környéken: Fedezzük fel Pálküvét!; Gyalogtúra a Salföld Természetvédelmi Majorba; Kőzetgyűjtés, meteorológiai megfigyelés; stb. A program igénybevehető 1999. április 26. és június 16., valamint augusztus 31. és szeptember 30. között. Elhelyezés kő- és faházakban. Részvételi díj 4950 Ft/fő (4 éj), 7200 Ft/fő (6 éj). Az árból a létszám függvényében kedvezmény jár. Cím: 8261 Badacsony, Római u. 154. Tel.: 87/568-535 vagy 06-20/9221-581.
Márfai Anna
üdülővezető

PÁLYÁZATOK

HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGA DIÁKSZEMMEL
(általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói és a gimnáziumok 10-14 éves tanulói részére)

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum pályázatot hirdet az általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói és a gimnáziumok 10-14 éves tanulói részére. Általános tudnivalók: A tanulók pályázhatnak: képzőművészeti alkotásokkal: rajzzal, festménnyel, kisplasztikával, fa-, fém-, textilmunkákkal, melyek témája a mezőgazdasággal, természeti környezetünkkel kapcsolatos. (Lehet ember és állatábrázolás, életkép, csendélet, tanulmányrajz, népművészeti tárgy stb.) A rajzok mérete legfeljebb 60x40 cm, a textileké 60x80 cm lehet, egy tanuló három pályaművet küldhet. A legjobb alkotásokból hagyomány szerint kiállítást rendezünk a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében, a Vajdahunyadvárban. A 7. és 8. osztályos tanulók és a 12-14 éves középiskolások tematika szerinti dolgozattal is pályázhatnak. A dolgozat terjedelme kb. 5 géppel vagy kézzel olvashatóan írt oldal lehet (+melléklet). A mellékelt rajzokat, képeket a dolgozattal együtt bíráljuk el. Az értékelésnél az önálló kutatást, megfigyeléseket, gondolkodásmódot tükröző dolgozatokat részesítjük előnyben. Kérjük a felhasznált forrásmunkák és a visszaemlékezők adatainak (név, életkor, cím, foglalkozás) feltüntetését. Jelentkezés: Pályázni egyénileg vagy csoportosan (szakkör, osztály stb.) lehet. A pályázók az iskolán keresztül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közművelődési Főosztályára (Budapest 5., Pf. 129. 1367 Városliget, Vajdahunyadvár) küldjék pályamunkáikat. A csoportosan pályázó tanulók munkáit egyénileg nem értékeljük. Kérjük, hogy a pályázók adataikat olvashatóan tüntessék fel, a dolgozatokon az első lapon, a rajzoknál a hátlapon:
A pályázat beküldési határideje: 1999. március 31.
Kérjük a felkészítő pedagógusokat, hogy a beküldendő rajzok előválogatását végezzék el, és a pályázatokat kísérő levéllel adják fel (ne utánvétellel), amelyben a pályázók nevét és a pályázatok címét is felsorolják. A díjazott pályamunkákat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteménytárában helyezzük el. (A határidőn túl feladott pályamunkákat nem fogadjuk el, a pályázatokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.)

Pályázati témák az 1998/99-es tanévre

A szántóföldi növénytermesztés alakulása lakóhelyem környékén a múltban és a jelenben
Útmutató: Rövid ismertetés a lakóhelyről. Melyek voltak a legfontosabb termesztett növények (kenyérgabonák, kapások, takarmánynövények) régen, - idős emberek, nagyszülők visszaemlékezései alapján - és melyek ma? Milyen új növényekkel gyarapodott a sor, mi ezeknek a növényeknek az előnye? Milyen változások történtek a növény összetételben, az agrotechnikában, a munkakörülményekben, a felhasználás és az értékesítés terén?

A nyár ízei egész évben
Útmutató: A kertben és a ház körül termett gyümölcsök és zöldségek hagyományos tartósítási módjai lakóhelyemen (befőtt, lekvár, aszalvány stb.). A felhasznált gyümölcs- és zöldségfajták. Vannak-e olyan fajták, amelyeket kifejezetten "eltevési" célból nevelnek, vagy csak a fölösleget dolgozzák fel? Milyen sajátos, helyi tartósítási módokat ismersz? Ennek eszközei, berendezései. Aszalás, aszalóház. Hol, miben tárolják az eltett finomságokat? Mikor szabad először fogyasztani belőle? Csak saját felhasználásra tesznek el, vagy eladásra is? Mennyire változtatja meg a hagyományos eltevési módokat az új lehetőség, a mélyhűtés?

Állattenyésztési hagyományok lakóhelyem környékén
Útmutató: A lakóhely rövid ismertetése. Milyen hasznos állatfajokat (szarvasmarha, ló, juh, kecske, baromfifajták, galamb, házinyúl, méh stb.) tartottak régen az idős emberek elmondása szerint, és milyeneket tartanak ma? Milyen változások következtek be az állatok tartásában, takarmányozásában és értékesítésében (ólazás, tápok, háztáji keltetőgépek stb.)? A pályázatban egy vagy több állatfajjal egyaránt lehet foglalkozni.

A környezetemben élő állatok
Útmutató: A ház körül, az udvaron élő állatok megfigyelése, viselkedésük, kapcsolatuk az emberekkel. Háziállatok, a pásztorok által legeltetett állatok (pl. gulya). Milyen kapcsolatban vannak az emberek az őket körülvevő állatokkal, milyen feladatokat kell ellátni az állattartóknak? Az állatok milyen munkákban elengedhetetlen társai az embernek?

Mit láttam egy erdei kiránduláson?
Útmutató: Az élővilág értékeit figyelő, ismertető hangulatos beszámolót írjanak a pályázók. Erdei iskolában, természetvédő táborban szerzett élményeikről is beszámolhatnak. Kérjük, hogy ne az állat- és növényhatározók adatait sorolják fel. Lehetőleg saját fényképfelvételeket kérünk.

Lakóhelyem környezetvédelmi gondjai
Útmutató: A pályázó készítsen elemző feldolgozást a lakóhelyét, vagy annak bizonyos területeit lényegesen érintő környezetvédelmi problémáról, esetleg problémákról. Tárja fel saját megfigyelései alapján az ok-okozati összefüggéseket, elemezze a következményeket, térjen ki a lehetséges megoldásokra.

Látogasson el hozzánk!
Útmutató: A pályázó írja le lakóhelye és környéke értékeit, idegenforgalmi látványosságait. Térjen ki a falusi vendéglátás lehetőségeire, írjon saját elképzeléseiről is. A hagyományok őrzése, ápolása segíti-e a falusi vendéglátás fejlesztését?

Régi épületek és eszközök
Útmutató: Milyen régi mezőgazdasági épületek, eszközök vannak a pályázó környezetében? Ezek leírását várjuk (saját fényképfelvétel, rajz kiegészítéssel). Mire használták régen, hagyományosan használják-e ma, vagy valami másra? Egy vagy több tárgy is lehet a dolgozat témája.

A mezőgazdasági területhasználat hatása a táj és a környezet alakulására
Útmutató: A kiválasztott terület bemutatása (fekvés, lejtés, méret, termesztési mód (intenzív/bio), birtokosok száma.). A mezőgazdasági tevékenység tájra, illetve a környezetre gyakorolt előnyös és/vagy hátrányos hatásainak bemutatása, a tevékenység rövid leírásával (mit, mivel, hogyan).

Ismerek egy birtokost ...
Útmutató: Az 1990-es évek magánosítása és földosztása révén gazdálkodóvá vált személy és gazdaságának bemutatása (birtok méret, termesztett növények, tenyésztett állatok, gépek és eszközök ismertetése), miért választaná - vagy miért nem - ezt az életet a pályázó?

HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGA DIÁKSZEMMEL

(a gimnáziumok, mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulói részére)

Hazánk Mezőgazdasága Diákszemmel - Pályázati felhívás az 1998/99. tanévre A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Agrárszakoktatási Intézet pályázatot hirdet a gimnáziumok, mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulói részére. A pályázat célja: A mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer- és fagazdaság, kertészet, erdészet, vadgazdálkodás, környezet- és természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése, valamint a mezőgazdasági múzeumok és kiállítóhelyek gyűjteményeinek, kiállításainak megismertetése, az önálló alkotómunka lehetősége e témakörökben. Általános tudnivalók: A tanulók a megadott témakörök szerinti dolgozattal pályázhatnak. A pályamű terjedelme 10, maximum 25 gépelt oldal lehet (+melléklet). Az értékelésnél az önálló kutatást, megfigyeléseket, gondolkodásmódot tükröző pályamunkákat részesítjük előnyben. A pályamunkák értékét emeli a mellékelt fotó, rajz, agrártörténeti jelentőségű írásos eredeti dokumentum (vagy annak másolata), vagy egyéb melléklet. Kérjük a felhasznált forrásmunkák és a visszaemlékezők adatainak feltüntetését. Jelentkezés: Pályázni egyénileg vagy csoportosan (szakkör, osztály stb.) lehet. Kérjük a szaktanárokat, kísérjék figyelemmel a pályázatokat. A pályázók az iskolán keresztül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közművelődési Főosztályára (Budapest 5., Pf. 129. 1367 Városliget, Vajdahunyadvár) küldjék pályamunkáikat. A csoportmunkákat egyénileg nem értékeljük. Kérjük, hogy a dolgozatok első lapján a következő adatokat tüntessék fel:
A pályázat beküldési határideje: 1999. március 31. Kérjük a felkészítő pedagógusokat, hogy a pályázatokat kísérőlevéllel adják fel, amelyben a pályázók nevét és a pályázatok címét felsorolják. A legjobb pályamunkák alkotóit és a legjobb eredményt elérő iskolákat és pedagógusokat díjazzuk, illetve tárgy- és könyvjutalomban részesítjük. A díjazott pályamunkákat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteménytárában őrizzük meg. (A határidőn túl feladott pályamunkákat nem fogadjuk el, a pályázatokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.)

Pályázati témák az 1998/99-es tanévre a középiskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek) részére

A szántóföldi és kertészeti növénytermesztés hagyományai lakóhelyem környékén
Útmutató: Rövid leírás a lakóhelyről. Hagyományos és korszerű módszerek ötvöződése a gazdálkodásban. Mit használ fel a mai termesztő a régiek tapasztalataiból? (Vetési, ültetési idők megválasztása, vetésforgó, növények társítása, vegyszer nélküli növényvédelem stb.).

Paraszti kertek környékünkön
Útmutató: A lakóhely rövid leírása, a helyi kertek, a munkák, eszközök, szokások és hiedelmek ismertetése. Milyen növényeket termesztenek a kertekben? Tájfajták, tájkörzetek kialakulása. Milyen változáson mentek át a virág- és zöldségeskertek a nagyszülők gyermekkorától napjainkig? Az idős emberek visszaemlékezése mellett a levéltári és egyéb forrásanyagok feltárása és értékelése is szükséges.

Állattenyésztési és állattartási hagyományok lakóhelyemen, vagy annak környékén
Útmutató: A pályamunkában egy még élő, vagy nagyszüleink (más adatközlők) elmondása alapján gyűjthető szokás (szokások) részletes leírását, ismertetését várjuk, mely kapcsolódik a pásztorélet hagyományos szokásaihoz, az állattenyésztés munkafolyamataihoz (családi munkaszervezésben, más nagyobb közösségben történő munkavégzések, mindennapok, ünnepi események, pl. kihajtás, pásztorválasztás (pásztorok megfogadása) stb. A pályázat témája lehet az is, milyen régi ismereteket hasznosítanak a mai (biológiai, ökológiai) állattenyésztésben (természetes eredetű ásványi anyagok, fehérjékben és vitaminokban gazdag takarmányok, kombinációs legeltetés stb.) A pályázatban egy vagy több állatfajjal egyaránt lehet foglalkozni.

Agrárműszaki emlékek környezetünkben
Útmutató: A pályázó környezetében található használaton kívüli muzeális traktorok, mezőgazdasági gépek (vagy ezek dokumentációjának, pl. régi családi fényképen) rövid műszaki ismertetését, esetleg használatának történetét kérjük, saját fénykép vagy rajz kiegészítéssel.

Hol vannak a paraszti hagyományok? (1945-1998)
Útmutató: A téma feldolgozásához egy-egy falusi közösséget kell kiválasztani és azt bemutatni, hogy az 1945 után bekövetkezett gyors változások során mi maradt meg az egykori paraszti gazdálkodás módszereiből, a közös munkák hagyományaiból, a védő-, megtartó családi kötődésekből és szokásokból, családi események, munkák vagy jeles napok alkalmából. Az egykori életmód adatainak leírásával, visszaemlékezések és régi tárgyak gyűjtésével mikor kezdtek el foglalkozni egyénileg, szakköri keretekben, miként ápolták a hagyományokat, öntevékeny művészeti csoportok (tánc, népdal, népi díszítőművészeti körök). Milyen éltető hagyományok teszik, tehetik ma gazdagabbá a közösség, környezetük és vendégeik életét?

A falusi vendéglátás kulcsszereplője, a mezőgazdasági gazdaasszony
Útmutató: A pályázó írja le a lakóhelye és környéke idegenforgalmi látványosságait, értékeit (például építészeti tájhagyományok őrzése, tájképi értékek). Készítsen javaslatot a falusi vendéglátás lehetőségéről. Térjen ki arra, hogy mik a saját elképzelései, hogyan értékeli felkészültségét erre a szerepre.

Ha birtokos leszek...
Útmutató: Egy rendszerváltás után létrehozott gazdaság (pozitív vagy negatív) példáján mutassa be a pályázó, hogy milyen gazdaságot képzel el magának, ha lesz lehetősége a gazdálkodásra. Okulva a bemutatott gazdaság példáján.

Az európai unió mezőgazdasága egy fiatal magyar szakember szemével
Útmutató: Iskolai képzési időszakban, vagy a szakképesítés birtokában (közvetlenül annak megszerzése után) Európai Unióhoz tartozó tagországban töltött szakmai gyakorlat tapasztalatait várjuk. A dolgozatban térjen ki a pályázó arra, hogy ő milyennek látja az adott ország mezőgazdaságának fejlettségét, eredményességét, szerepét az ország gazdasági életében, az ott dolgozók felkészültségét, munkaszeretetét, elhivatottságát. Mondjon véleményt arról, hogy felkészültségével hogyan tudott érvényesülni, miért vonzó (vagy nem vonzó) az ottani rendszer.

Hazai tájak állat- és növényvilága
Útmutató: E témakör keretében a dolgozat írója különös tekintettel a saját környezetében levő növényzetet vagy állatvilágot mutassa be. Lehet a cím egészére utaló bemutatást végezni, de lehet egy-egy növény- vagy állatfajt kiemelve utalni az egész környezetre. Kérjük, hogy ne az állat és növényhatározók adatait sorolják fel, s lehetőleg saját fényképfelvételeket mellékeljenek.

Természet és település. az urbanizáció ökológiai gondjai lakóhelyemen
Útmutató: A pályázó készítsen elemző feldolgozást a lakóhelyét, vagy annak bizonyos területeit lényegesen érintő környezetvédelmi problémáról, esetleg problémákról. Tárja fel saját megfigyelései alapján az ok-okozati összefüggéseket, elemezze a követelményeket, térjen ki a lehetséges megoldásokra.

A környezetvédelem lehetőségei a hazai mezőgazdaságban
Útmutató: A mezőgazdaságból származó károsítások (vegyszer, taposás, élőhely változás stb.) feltárása példák alapján, kivédésük lehetőségei és esélyei. A pályázó vagy a környezetében élők tesznek-e valamit - ha igen, mit - a károsítások ellen?

HELYI ÉRTÉK - HELYI KÖZÖSSÉG - HELYI TANTERV

A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (TKTE), a Környezet és Természetvédő Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, a Körlánc Egyesület, a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, a Beretzk Péter Természetvédelmi Egyesület, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE), a Magyar Szakképzési Társaság Környezetvédelmi Tagozata, a Szerkő Egyesület közös munkára hívja fel az iskolai és helyi közösségeket az alábbi témakörökben:


A felhívás szerinti témák feldolgozása segíthet az államalapítási évforduló méltó megünneplésében; a természeti, környezeti, kulturális értékek védelmében, a helyi tanterv megvalósításában. A felhívás a közös munkára helyezi a hangsúlyt. Célja, hogy eredményként feltáruljon a lakóhely múltja, jelene, jövője, s a közös munka és a közös élmények segítsék a közösséggé válást, a polgárosodást. A munkák eredménye pályázatban is beadható, amelynek formája kötetlen (az írásos munka ne haladja meg a 20 oldalt). A pályamunkák benyújtási határideje 1999. január 30. A díjkiosztó ünnepély 1999. márciusában lesz. A TKTE a legjobb pályamunkák nyerteseit 25000, 15000, és 10000 Ft összegű kutatási ösztöndíjban részesíti, emellett a nyertesek részt vehetnek a kiíró szervezetek rendezvényein. A pályázatokat a megadott határidőre megyénként és Budapesten a következő kollégáknak kell elküldeni:

  1. Nógrád megye, Ácsné Pikó Katalin, 2536 Nyergesújfalu, Tó u. 7.
  2. Békés megye, Bődi Lászlóné, 5540 Szarvas, Szabadság út 18..
  3. Csongrád megye, Sára Endréné, 6758 Röszke, Juhász Gyula u. 1.
  4. Hajdú-Bihar megye, Budayné Kálóczi Ildikó, 4034 Debrecen, Sőregi J. u. 6.
  5. Fejér megye, Horváthné Papp Ibolya, 7100 Szekszárd, Vincellér. 36.
  6. Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tóth Albert, 5310 Kisújszállás, Széchenyi u. 64.
  7. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kiss Balázs, 3700 Kazincbarcika, Csalogány u. 21.
  8. Heves megye, Kárász Imre, 3300 Eger, Leányka u. 1.
  9. Baranya megye, Bálint Józsefné, 7693 Pécs-Hird, Csizmadia u. 29.
  10. Pest megye, Kolimár Zsuzsanna, 2000 Szentendre, Széchenyi tér 4. IV. 13.
  11. Somogy megye, Pintye Ildikó, 7400 Kaposvár, Füredi u. 29.
  12. Veszprém megye, Mester Miklósné, 8200 Veszprém, Arany J. u. 41.
  13. Komárom megye, Kürthy Erzsébet, 2851 Környe, Beloannisz u. 106.
  14. Zala megye, Benedek Miklós, 8800 Nagykanizsa, Vörösmarty u. 25.
  15. Tolna megye, Lehoczky Béla, 7200 Dombóvár, dr. Reisz J. u. 7.
  16. Győr-Moson-Sopron megye, Andrássy Péter, 9401 Sopron, Pf. 191.
  17. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Erdélyi Miklós, 4281 Ópályi, Széchenyi u. 526/a
  18. Vas megye, Benedek Miklós, 8800 Nagykanizsa, Vörösmarty u. 25.
  19. Bács-Kiskun megye, Ádám Ferencné (KTF), 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14.
  20. Budapest, Lehoczky János (FPI), 1088 Budapest, Vas u. 10.

A "TERMÉSZET ÉS ÉN III."

A Vadász Könyvklub Egyesület ez évben is kiírja "Természet és én III." című pályázatot. Pályázati feltételek: A jelentkezők saját természeti élményüket megörökítő prózai írással, verssel, rajzzal, festménnyel pályázhatnak. A téma jellege vadászat, horgászat, vadfigyelés, természetjárás, fényképezés, stb. lehet. Minden pályázótól a pályázattal egyidejűleg 450.- Ft pályázati díj beküldését kérik postautalványon a Vadász Könyvklub Egyesület címére. (Külföldi pályázóknak díjtalan.) Kategóriák: I. 10-14 éves korig, II. 15-18 éves korig, III. 18. év felett (a felső korhatár, be nem töltött 25. életév). A pályamű terjedelme: Próza esetén maximum öt gépelt kéziratoldal (egy sorban kb. hatvan leütés, egy oldalon harminc gépelt sor), 2 db. vers, vagy 2 db A/4-es méretű rajz, festmény. A pályázat jeligés. A pályamű elején kell feltüntetni a jeligét és a kategóriát. A kézirat mellett lezárt jeligés borítékban küldhetők be a szerző adatai: név, lakcím, születési év, iskolája neve és címe. A pályamunkák elbírálását a Vadász Könyvklub Egyesület tanácsadó testületének tagjai által kijelölt zsűri végzi. A pályaművek beküldési határideje: 1998. december 31. Cím: Vadász Könyvklub Egyesület 1134 Budapest, Tüzér u. 43. fszt: 1. Telefon: 1/350-6454

Kíváncsi lennék, hány vadász járná továbbra is az erdőt-mezőt természetszeretetből, etetné télen a vadakat önzetlenül, ha nem vehetne többé puskát a kezébe? - Várkonyi Tibor: Az élet veresége

FOTÓPÁLYÁZAT DIÁKOKNAK

A Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány folytatva két évtizedes hagyományát, az 1998/1999-es tanévre is meghirdeti diák fotópályázatát. A két kategóriában (szakköri kollekciók, egyéni pályaművek) kiírt pályázat feladatai azonosak, de az értékelés külön-külön történik majd. Valamennyi beküldött képen szerepeljen a szerző neve, életkora, lakáscíme, az iskola (vagy más intézmény) fotószakkörének neve, címe és ha van, akkor a kép címe is. A pályaműveket 13x18 cm-es méretben kell elkészíteni. Fekete-fehér és színes papírképek egyaránt beküldhetők a következő címre: Fényképezés Alapítvány, 1538 Budapest, Pf.: 457.
A diákfotósok pályázatán részt vehetnek általános iskolai fotószakkörök kollektívái (I. kategória), illetve középiskolás diákok egyénileg (II. kategória). A tanév folyamán három fotós feladatot kell megoldani mindkét kategóriában.
1. feladat: A pályázók készítsenek felvételeket lakóhelyük IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉGEIRŐL (épületek, szobrok, műemlékek, tájak, panorámák, stb.). A gyakori képi megoldások helyett új nézőpontokból, szokatlan képkivágást, vagy más sajátos fotográfiai kifejezőeszközt alkalmazva, érdekesen, figyelemfelkeltően örökítsék meg környezetüket. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x 18 cm-es fotót küldhetnek be 1998. december 1-ig.
2. feladat: témája az ANYAGSZERŰSÉG hangsúlyozása. Ezt elsősorban súrlófény alkalmazásával érhetjük el. A témaválasztás kötetlen, de fontos, hogy a képen szereplő motívum anyaga, felülete, átvilágíthatóság esetén szerkezete a néző számára látványossá váljon. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x18 cm-es fotót küldhetnek be 1999. március 1-ig.
3. feladat: Végül a diákok készítsenek olyan felvételeket, amelyek fő motívuma a VÍZ. Természetesen ezt is látványosan kell ahhoz megörökíteni, hogy a fotó mások számára is vizuális élményt nyújtson. A vízcsepptől a tengerig bármi alkothatja a kép témáját, amennyiben a víz (vagy annak más megjelenési formája) szerepel a képen. A fotószakkörök 10-10 db, az egyéni pályázók 4-4 db 13x18 cm-es fotót küldhetnek be 1999. május 1-ig.
Valamennyi küldeményt gondosan csomagolva - kemény kartonlapok közé! - és ha lehet ajánlott levélben postázzanak a résztvevők. Eredményhirdetés és a díjak postázása 1999. május 25-ig. A legsikeresebb alkotásokat a következő tanév folyamán vándorkiállításon mutatja be az alapítvány iskolagalériában és művelődési házakban. Nyáron pedig diákfotós alkotótábort szervez, amelynek helyéről, idejéről és jelentkezés feltételeiről elsőként a pályázaton résztvevő diákok értesülhetnek majd.

ÉLETMINŐSÉG '98

Az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány pályázatot hirdet olyan csoportvezetők számára, akik vállalják 10-32 fős csoport megszervezését és a csoport számára egy többnapos "életminőség program" lebonyolítását. A Mecsek gyönyörű környezetében, Püspökszentlászló Életrendezés Háza helyszínnel, elsősorban az ifjúság számára szervezendő program célja, hogy valamilyen módon segítse mindenekelőtt a fiatalokat egy igényesebb, tartalmasabb és harmonikusabb életvitel kialakításában. (Pl. önismeret, reflexiós programok, lelkigyakorlatok, konfliktuskezelés, természetszeretet, erdei iskola, művészeti programok, nemzetközi cserekapcsolatok, hittanos továbbképzések, hagyományőrző csoportok stb.) A programban résztvevő csoport tagjai a pályázati program keretében 50 %-os kedvezménnyel vehetik igénybe az Életrendezés Háza összkomfortos lehetőségeit. A csoport vezetője ingyenes szállás és étkezés mellett a program időtartama szerint napi 1000 Ft-ig terjedő honoráriumban részesül. A pályázati program 1999. június 30-ig tart.
Pályázati űrlap és további információ: Piffkó László, 7694 Hosszúhetény-Püspökszentlászló 11, Életrendezés Háza Tel/fax: 06-72-490-610.


SZÁLLÁS ÉS ÉTKEZÉSI DÍJKEDVEZMÉNY


Szállás
Portai ár (Ft)
Pályázati ár (Ft)
1. Gánt - Gránás Turistaház
6.200
5.600
2. Bükkszék- Ifjúsági Tábor
7.000
6.000
3. Csillebérc - Ifjúsági és Szabadidő Központ
6.620 - 7.780
5.950 - 7.300
4- Fadd-Dombori - MSV Motel
7.250
5.990
5. Gárdony - Forrás Motel
7.600
6.000
6. Nyíregyháza-Sóstó - Fenyves Turistaház
6.500
5.500
7. Királyrét - Szabadidő Centrum
7.200
5.990
8. Kisinóc - Turistaház
6.600
5.600
9. Kismaros - Expressz Tábor
7.500 - 8.800
5.980 - 7.100
10. Lakitelek - Népfőiskola
9.200
7.000
11. Kunbaracs - Ifjúsági Tábor
8.000
6.000
12. Fenyőharaszt - Kastélyszálló
8.000
6.500
13. Salgóbánya - Medves Hotel
6.320 - 6.560
5.920 - 6.150
14. Zirc - Tündérmajor Üdülő
7.400
6.500
15. Szatmárcseke - Kölcsey Fogadó
6.500
5.500
16. Kisvárda - Vár Motel
7.500
6.500
17. Szolnok - Turisztikai Központ
7.000
6.500
18. Hatvan - Alkotótábor
6.945
6.000
19. Pusztafalu - Öreg Bence Turistaház
6.800
5.800
20. Szandavár - Diáktábor
7.200
6.800
21. Várgesztes - Várszálló
7.200
5.800
22. Egervár - Várkastély
6.400
5.500
23. Parádfürdő - Muskátli Vendégfogadó
7.000
6.500
24. Szigetbecse - Diáktábor
6.800
6.000
25. Káptalanfüred - Ifjúsági Tábor
7.000
6.500
26. Balatonszepezd - Ifjúsági Tábor
7.000
6.500
27. Szokolya - Szent György Fogadó
7.500
6.800


Az Erdei Iskolák Társasága nyilvános pályázatot hirdet az Oktatási Minisztérium szakmai támogatásával iskolák, tanulócsoportok és egyénileg szerveződött ifjúsági csoportok részére. A pályázat célja: a gyerekek környezeti nevelésének fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés erdei iskola keretében. A pályázat időtartama: 1998/99-es tanév. A pályázaton szállás és étkezési díjkedvezmény nyerhető az itt felsorolt szálláshelyeinkre.
Pályázati feltételek: minimum 4 éjszakás kirándulás; 15 főnél nagyobb gyermekcsoport; a pályázati díj befizetése (1.500 Ft/csoport); a pályázati űrlap visszaküldése. Pályázni folyamatosan lehet, az elbírálás jelentkezési sorrendben történik. Az űrlap átvehető személyesen vagy postán. Pályázattal kapcsolatos információk kérhetők: POLY-VER Bt-nél 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32-ben, a 3569-122/178, 129, 2225, 239 (fax) vagy 06-20-9416-109-es telefonon.
ORSZÁGOS GYERMEKRAJZPÁLYÁZAT

A Veszprémi Városi Művelődési Központ, a veszprémi székhelyű Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a budapesti székhelyű Magyar Afrika Társaság - az "Országok-népek-kultúrák" elnevezésű rendezvénysorozat keretén belül - Teleki Sámuel Afrika-expedíciójának 110 éves évfordulója alkalmából rajzpályázatot hirdet az alábbi korcsoportoknak: 1. nyolc-tíz éves kor között; 2. tíz-tizennégy éves kor között. Technika: rajz, tusrajz, vízfesték, valamint alkalmazott grafikák. Téma: Magyar utazók, felfedezők Fekete-Afrikában. Méret: a képeslap nagyságtól a 40x60 centiméterig. Beküldendő: 1998. március 30-ig, a Veszprémi Városi Művelődési Központ címére: 8200 Veszprém, Dózsa György utca 2. A beküldött művek hátuljára kérjük feltüntetni a rajz címét (pontosan, hogy kiről készült a mű), a pályázó nevét, lakcímét, életkorát, iskolájának nevét és címét, valamint ha közösségbe készült, a közösséget. A beadott pályaművekből szakmai zsűri bírálata után kiállítást rendezünk. Ünnepélyes megnyitó és eredményhirdetés: 1998. április 25-én, 11 órakor lesz az Afrika-napon, a Veszprémi Városi Művelődési Központ galériájában. A kiállított művek a meghirdetők tulajdonába kerülnek, azt később kiállításokon illetve a másolatait propaganda céljából díjtalanul és szabadon felhasználhatják az alkotók nevének feltüntetésével. Beadáskor - kétszázötven forint értékű bélyeg mellékelése esetén - a beküldött pályaművek sorsáról értesítést küldünk, és a bemutatásra nem kerülő művet visszajuttatjuk. A rendezők és a szponzorok értékes díjakat ajánlottak fel.
Batár Zsolt, a Teleki Sámuel Egyesület ügyvezető elnöke -Dr. Füssi-Nagy Géza egyetemi docens, a Magyar Afrika Társaság elnöke

Szerkesztő: Dr. Dőry István
Felelős szerkesztő: Munkácsy Béla
A szerkesztőség postacíme:
Szentendre, Kovács L. u. 16.
A lap a szentendrei GB Nyomdában készült környezetbarát újrahasznosított papírra.
A lap megjelenését a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta.