BOCS.HU Dokumentum       Elküldöm e-mail-ben! Nyomtatható verzió
magyar [20050416] [ismertető] Olvasási ido: fél óra Lelkiismereti tiltakozás a katonáskodás ellen (ENSZ JELENTÉS: E/CN.4/Sub.2/1983/30) (Békére nevelés, Emberi jogok, Erőszakmentesség, Politika)
Azon országok közül, amelyekben börtönnel büntetik a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását Magyarország az egyetlen, ahol a kis szektákon kívül katolikusokról is tud ez az 1983-as ENSZ jelentés.
Lelkiismereti tiltakozás a katonáskodás ellen (ENSZ JELENTÉS: E/CN.4/Sub.2/1983/30)

Mr. EIDE, MR. MUBANGA-CHIPOYA:

LELKIISMERETI TILTAKOZÁS A KATONAI SZOLGÁLAT ELLEN

(ENSZ JELENTÉS: E/CN.4/Sub.2/1983/30)

Rövid tartalmai kivonat

1 - 5 Leírja, hogy milyen ENSZ szervezetek milyen hatá-
rozatai alapján, mely bizottságok felkérésére, kiknek a céljá-
ra készítették ezt a jelentést.

6 - 17 A tartalomjegyzék szöveges ismertetése után megadja
azon országok és szervezetek nevét, amelyek információi alapján
a jelentés és a mellékletek készültek.

18 - 37 Leírja a katonai szolgálat elleni lelkiismereti
tiltakozás fajtáit, inditékaik alapján különböztetve az abszo-
lut pacifista és a részleges tiltakozások között. Részleges til-
takozáson a hadsereg nemzetközi és/vagy nemzeti jog ellenében
történő fölhasználása elleni tiltakozást ért.(Pl.:Dél-Afrikai
Köztársaság, Namíbia megszállása, faji elkülönítés.) A tiltako-
zást mint értékek ütközésének eredményét értelmezi, a tiltako-
zók a szűkebb körű nemzeti érdeket kevesebbre értékelik mint a
tágabb körű emberiség érdeket. A részleges tiltakozás érthetően
sokkal hevesebb ellenállást vált ki a nemzeti kormányokból,ezért
a részleges tiltakozók törvényes állapotát jóval nehezebb elis-
mertetni.

38 - 57 Felsorolja az emberi jogok azon nyilatkozatait,
amelyek alapul szolgálhatnak a lelkiismereti tiltakozáshoz. Meg-
állapítja, hogy az egyéni szabadságjogokat a többi ember szabad-
ságjogainak sértetlensége és a közjó elérése szükségképpen kor-
látozza. Megállapítja, hogy az élethez való jog nem az élet ab-
szolút védelmét célozza, hanem csak azt, hogy az egyes embert ne
véletlenszerűen, hanem előre pontosan meghatározott esetekben és
körülmények között ölhessék csak meg. Megállapítja, hogy a hábo-
rúk bizonyos fajtái ellentétesek a nemzetközi joggal, és az
ilyen háborúkban részt vevő egyének személyesen is felelősek
azért, hogy ne sértsék meg a nemzetközi jogot. Bizonyos hadvise-
lési módszerek szintén tilosak, ezért az ezekben résztvenni nem
akarók helyesen járnak el. A népirtás esete hasonló az előzőkhöz
de erről a Nürnbergi Alapelvek és az ENSZ 1.sz. határozata kü-
lön is rendelkezik. Tiltakozás alapjául szolgálhat még, ha a
fegyveres erők az önrendelkezési jog vagy általában az emberi
jogok megsértésével vádolhatók.

58 - 73 A nemzetközi szervezetek határozatai elvont álta-
lánosságban állást foglalnak a nemzetközi béke, biztonság,
együttmüködés, a leszerelés és a leszerelésre nevelés mellett.
Csak egyetlen esetben ismerik el a lelkiismereti tiltakozás jo-
gát, ez pedig a faji elkülönitést szolgáló fegyveres testületek-
ből történő kilépés esete. (ENSZ Közgyűlés 1978, 33/165 sz. ha-
tározata).

74 - 83 Kormányoktól független nemzeti és nemzetközi szer-
vezetek és konferenciák anyagából idéz sok kitűnő szöveget a
lelkiismereti tiltakozás mellett, és javaslatokat a jövőre
nézve.

- 69 -

84 - 85 Lelkiismereti tiltakozás sorozást nem alkalmazó
országokban is előfordulhat (szükségállapot vagy háború esetén),
valamint önkéntesek is juthatnak erre az álláspontra. Az I. és a
II. mellékletek tartalmazzák a legfontosabb információkat. Leg-
gyakrabban a vallási alapon történő tiltakozást fogadják el. Van
ahol csak a pacifista alapelvű "béke egyházak" tagjainak tilta-
kozását ismerik el. Észak- és Nyugat-Európában erkölcsi vagy hu-
manista elvek alapján is elismerik a lelkiismereti tiltakozókat.
Az utóbbi időben a nyugati országokban egyre nagyobb mértékben
elfogadják a nukleáris fegyverek használatának elfogadhatatlan-
ságát vallók tiltakozását is.

96 - 104 Az I. melléklet 4. pontja tartalmazza azon orszá-
gok listáját, amelyek jogilag is elismerik a lelkiismereti til-
takozókat. A legtöbb országban ennek tényéről tilos információ-
kat terjeszteni. Van, ahol sorozóbizottságok, van ahol törvény-
szék vizsgálja a tiltakozás érvényességét a nemzeti jogszabá-
lyok alapján. Mivel a lelkiismereti konfliktus nem vizsgálható
közvetlenül, a bizottságok feladata: a jelölt meggyőződésének
szilárdságát felmérni. Az Európa Tanács Tanácskozó Testülete
ajánlásokat dolgozott ki, amelyek a sorozottak előzetes tájé-
koztatását javasolják, nem-katonai döntőbizottságokat, felleb-
bezési lehetőséget, valamint a jelölt és tanúk kihallgatását.

105 - 114 A vagylagos (helyettesítő) szolgálat csak ott
létezik, ahol a lelkiismereti tiltakozó jogilag elismert. Ld.a
I./6/-ot. Két célja van, egyrészt elriasztja a meggyőződés nél-
külieket a katonai szolgálat megtagadásától, másrészt hasznos
szolgálatot kér a közösség javára. Három fajtája, a nem-harcoló
alakulathoz helyezés, a szociális szolgálat és a békeszolgálat.
Az elsőt még azon országokban is gyakorolják, amelyekben jogi-
lag nem ismerik el a lelkiismereti tiltakozást. A nyugati orszá-
gokban a második fajta helyettesítő szolgálat leggyakoribb módja
a polgári védelem, de egyes országok lehetővé teszik a szociális
munkát, vagy a természeti csapások elhárításában való közremükö-
dést. Néhány ország megengedi a nemzetközi haladást előmozdító
Nemzetközi Polgári Szolgálat szervezésében történő helyettesítő
szolgálatot (1920-tól). Vannak országok, amelyekben a lelkiis-
mereti tiltakozó kormányzati vagy a kormánytól független békeku-
tató és békeszervezetek keretében tevékenykedhet a katonai szol-
gálat helyett. A helyettesítő szolgálat időtartama rendesen csak
a katonai szolgálat tartalék idejével hosszabb annál, de néhány
országban - elriasztásul - két-háromszorosa is lehet a katonai
szolgálat időtartamának.

115 - 122 Az el nem ismert lelkiismereti tiltakozó komoly
büntetésre számíthat, esetleg elmebajosnak nyilvánítják, és
pszichiátriai intézetbe kerül. Az I./7/ függelék adja a vonatko-
zó információkat. Békeidőben börtönbüntetés a legvalószínűbb.

115 - 122 Egyes országokban a börtönbüntetés letöltése után
ismét behívják az ellenszegülőt, így élete nagyrészét börtönben
tölti. Ez ellentétes a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezményével, amely szerint senkit sem szabad ugyanazon vétsé-
gért, amelyért már jogerős ítélet alapján büntetést szenvedett,
még egyszer elítélni. A kérdés az, hogy a katonai szolgálat kö-
vetkezetes megtagadása ugyanazon vétség, vagy új bűntett? Néhány
országban többszöri szolgálat megtagadás után nem szabnak ki
újabb büntetést. Vannak országok, ahol 10-15 éves börtönbünte-
téssel akarják elrettenteni a polgárokat a katonai szolgálat
megtagadásától. Háború vagy szükségállapot idején statáriális
bíróság ítéli halálra a szolgálat-megtagadót. Az országok nagy
többségében a következetes szolgálat-megtagadót súlyos társa-
dalmi hátrányok érik, polgári jogaitól megfosztják, és sehol
nem kap munkát. Vannak országok, amelyekben csak a katonai szol-
gálat igazolásával kaphat útlevelet vagy tanulhat tovább az ember.

123 - 137 A katonai szolgálat megtagadása miatt üldözöttek
menedékjogát tárgyalja, egyetlen példaként hozza a Dél-Afrikai
Köztársaságból távozókat. Fölhiívja a figyelmet arra, hogy ad ho
kiadatási egyezmények gyakorlatilag semissé tehetik a menedék-
jogot, ennek magadása ugyanis az érintett állam szuverén joga.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkelye szerint
mindenkinek joga van más országokban menedéket keresni üldözte-
tés elől, kivéve, ha ez nem-politikai bűntett, vagy az ENSZ
alapelveivel ellentétes cselekmények miatt éri. Megállapítja,
hogy a lelkiismereti tiltakozás biztosan kielégíti a fenti kö-
vetelményeket.

138 - 152 Megállapítja, hogy a katonai szolgálat elleni
lelkiismereti tiltakozás terjedése a világ ifjúsága körében
részben az ENSZ és szervezetei által terjesztett egyetemes embe-
ri eszmények térhódításának következmnénye, ezért elbírálása
más gyakorlati magatartást kíván az egyetemes elveket fennen
hangoztató tagállamok saját gyakorlatában, amelyet még alapve-
tően a nemzeti hadseregek fenntartásának felülbírálhatatlan
igénye jellemez.

153 - 169 Összefoglalja a 89 - 137 tételek tartalmát.
A közgyülés elé terjesztendő ajánlásokat tesz, amelyek elfoga-
dása esetén jogilag el kellene ismernie a katonai szolgál elleni
lelkiismereti tiltakozást, ha a tiltakozó vélelme szerint
- minden emberölés bűn,
- a katonai szolgálat során valószinűleg részt kell vennie
az alábbiak valamelyikében:
- faji elkülönítés
- fajírtás
- idegen terület törvénytelen megszállása
- emberi jogok durva megsértése
- tömegpusztító fegyverek használata.
A jogi elismerés legyen polgári bíróságok feladata, a szol-
gálat megtagadás jogát ismertetni kell a behívottakkal.
A helyettesítő szolgálat ne legyen hosszabb a katonainál,
és szolgálja az egyetemes eszméket.
A tiltakozás el nem fogadása esetén a bűntetés ne legyen
túlságosan súlyos.
A katonai szolgálat ellen lelkiismereti okból tiltakozók
számára biztosítani kell a menedék nemzetközi jogi alapját.

A mellékletek anyagát a nagyszámú részlet miatt nem közöl-
jük csupán a legfontosabb kérdés szerinti megoszlás eredményét.
A 152 ENSZ tagállam közül 12-től semmilyen válasz nem érke-
zett, az ENSZ fölmérés során, ez kb. 8%.
Az államok abszolút többségében (58%) vagy egyáltalán nincs
kötelező katonai szolgálat (44%) vagy csak papíron van (4%),
vagy elismerik jogilag a katonai szolgálat lelkiismereti okból
történő megtagadását, és biztosítják a polgári szolgálattevő
szolgálatot (10%).
Az államok jelentős kisebbségében (34%) általánosan köte-
lező a katonai szolgálat bármiféle kivétel nélkül (26%) vagy
legális fegyver nélküli szolgálat lehetőségével (3%) vagy
`ad hoc_ fegyvermentes szolgálati beosztással néhány egyedi eset-
ben(5%). Magyarország a legutóbbi kategóriába tartozik.

Azon országok közül, amelyekben börtönnel büntetik a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását Magyarország az egyetlen, ahol a kis szektákon kívül katolikusokról is tud az ENSZ jelentés.

Kirol szól (személyek): Simonyi Gyula

Kikrol szól (csoport): BOCS Alapítvány, Bokor

Fordító (az aktuális anyag nyelvére): Demeczky Jenő

Sorozat, folyóirat, gyujtemény (amibe tartozik): BKK

Sorozatban elfoglalt hely:
 Sorszám: 9