[1866-12-21] Tömörkény István író, régész és etnográfus születése (+1917. ápr. 24.). 1904-től a szegedi városi múzeum igazgatója volt. Sok könyvet és elbeszélést írt, amelyek határainkon túl is népszerűek voltak.
- + -
"Tömörkény, mint szegedi múzeumigazgató egy torontáli szerb-magyar vegyes lakosságú község határában ásatás közben elbeszélget a munkásokkal, köztük a 82 éves, szerb Vászó bácsival.
Vászó bácsi: Az úr szerbül beszél és mégse szerbül beszél. Hát milyen nyelven beszél?
Kiderül, hogy Tömörkény mint katona Boszniában tanult meg - bosnyákul.
Tömörkény: A maguk kedvéért voltunk odalent. hogy a görögkeleti keresztényeket felszabadítsuk a török uralom alól... azután az a hála érte, hogy nagyon sok rác ellensége a magyarnak.
Vászó bácsi: Az nem úgy van! Itt nincs ellenség! Nálunk mindenki megvan békén. Itt a szerb meg a magyar úgy él a faluban egymás mellett, mint a birka... (bárányt akar mondani - hangzik egy másik gödörbol) mint a kis fehér, szelíd birka. Békesség van.
Tömörkény: ... Az nagyon szép... hanem negyvennyolcban maga sem lehetett ilyen fehér kis birka. Mert akkor maguk odaát Zentán a piacon a szent szobrát a magyar emberfejekkel rakták körül.
Vászó bácsi: Nem mink csináltuk. Úgy éltünk akkor is, mint a kis birka. Nem mink csináltuk, hanem a papok csinálták... Szerb pap felment a templomba és prédikálta: gyünnek a magyarok, és megölnek minden szerbet. Akkor magyar pap is fölment templomba és prédikálta: gyünnek a szerviányok, és megölnek minden magyart. No, aztán addig prédikáltak, hogy összevesztünk."
(Tömörkény: Faj és felekezet, 1911. In: Bulányi György: Egyházak és kisebbségek)
(születés)
Tömörkény István író, régész és etnográfus születése (+1917. ápr. 24.). 1904-től a szegedi városi múzeum igazgatója volt. Sok könyvet és elbeszélést írt, amelyek határainkon túl is népszerűek voltak.